Délmagyarország, 1948. augusztus (5. évfolyam, 175-199. szám)

1948-08-01 / 175. szám

O E L M A i; Y A II » R S K A G Vasárnap. 1948 augusztusi. Emelik magasra az internacionalizmus zászlaját! Mindössze két hét telt et azóta. hogy a Tájékoztató Iroda a Jugoszláv Kommunista 1 u-t helyzetével foglalkozó ba: rozaláí meghozta, de máris világosan Iá ISZIK, mily nagy ft életbevágóan fonlos a marlizuius-leninizinus e kieinelkccó dokume 11 túrnának jelentős-ó§e az egéí»z kommunista viidgmozgalotu szemnontjából. Az egész világ kommunista <•» munkáspártjai levonják a Tájékoztató Iroda határozatából az országaik konkrét hclyiöléhez viszonyított gyakorlati következtetéseket meghatározzák a harcos akció-prograrioi, amely a párt sorainak lo\ Ibiid szervezeti megszilárclitisára. a párt ideológiai, elméleti és íjolitikai munkája minőségének Tokozására. ajlag, hanem azok • pártok Is, forradalmi éberségre, valamint1 amelyek nem tartoznak a Tánadonalizmus mindennemű tüneteivel szembeni kérleíhetellenségre irányul. A pértlöraegck a Tájékoztató Iroda határozatát 'tanulmányozva. figyelmüket arra a feladatra öss-pontositeák. hogy helyesen alkalmazzák az osztályok és az osztályharc marxista elméletét, a pártról szülő lenini-sztálini tanítást, a politikai pártnak a saját tévedései iránti marxista-leninista magatartását. hogv tovább fejteszszék a marxista párt Internacionalista hagyományait és más olyan kérdésekre, amelyek a járt egész, mindennapi politikai és szervezeti ténykedésének alapját képezik. A MP helytelen po ltiká|ánah le>ep'e?ési \ pártszervezetek határozataikban helyeslik a Szovjetunió Kommunista l>olsevik) Pártja Köziouti Bizottságának eljárásút, amely magára váltana a JuKP Központi Bizottságának helytelen politikájáról szóló leleplezés kezdeményezését. és megjegyzi, mint ahogyan ezt például az Olasz Kommunista Párt római aktívájának haiározata kimondja, hogy az »döntő hozzájárulás, amellyei a SzUK (b) P-ból és annak Központi Bizottságból való elvtársak, valamint bztálin elvtárs hozzájárultak ama tévedések leleplezéséhez és elhajiusok elliéléséhez. amelyeket -i JuKP mostani vezetői „öveitek «•»* . .v ra<eK«>/tate> iroda liatároiatának közzétételé óta eltelt itlo meggyőzően és viszszavonhalallanui megmulatta az egységes kommunista front töretlen erejét amely egyöntetűen megbélyegezte a JuKP mostani vezelö'inok párlellenes és szovjelellenes politikáját és mindenben helyeselte a Tájékoztató Iroda határozatát. Másreszt, ez alatt az idő nlntt n JuKP vezetősége. Tito, Kardi-ij Gyilasz. Rnnkovics szeBi él vélten. .még jobban leleplezte önmagát, megmutatkozva az egész unliimperialista és demokratikus tábor szine előtt r-i'ni egy burzsoá-nadonalista vezetőség, amely eláimlta a i unká osztály ügyét. Juyoszlávi nemzeti függetlenségének i tyél és az ország legtarkább » ;zetételű nacionalista reak< iiárn apellálva. n Tájékoz1 1 itó Iroda ellen, n Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja < v más kommunista pártok eltén irányuló ellenforradalmi, Irockist'i útra tért. Tilóóte továbbra Fs nntimarx'sla és sxovjetelfones politikát folytatnak A Tájékoztató Iroda határozatának helyessége mindenben beigazolódott abtmn a magatartásban, amelvef a JuKP vezelől a határozat neilvánosságrnhnza'a'n után tanu-tfoHnk A JuKP ngvnevezett •válasza« a Tájékoztató Iroda határozatára — a legszégvcn'ellesehh dokumentum, amelv azt Mzonvttja. hogv Tito klikkje továbbra ls nntímarxjsta és s7ovletellenes politikát szándékszik folytatni A JuKP »vá|aszábó|« nacionalista rosszindulat árad a komrntintsta világmozgalom felé ttrt nz »okmánvt« átíratja a l>olitikat hamlsiáték. ezt ar -okmány* olvnn emberek szerl esztetlók. nlrfk a munkásosr'álv elárutásánnk útjára léptek A JuKP vezetői u|ból és ' ibói megkísérlik, hogy bekapják a Pártot és JugoszLá via népét. A Jugoszláv Kommunista Párt mostani vezetőségének sulvos tévedéseit nem csupán a Tájékoztató Irodához tartozó Pártok Ítélték el ogyhangujékoztató Irodáhoa. Albánia. Anglia, az US\, Argeutina, Ausztria. Dánia. Belgium, Hollandia. Finnország kommunista pártjai, a Kanadai Munkáspárt és nvás országok pártjai a legélesebben elité!ik a JuKP Központi Bizottságának pórtellenes állásfoglalását, olybá véve azt. hogy a JuKP vezetőt a becstelenség utiára léptek, hogy egész szovjeteflenes maga (arlásukkal reményekel támasztanak az amerikai imperialisták köreiben, pr imperializmus visszaállításéra a néni demokrácia országaiban A JuKP mostani vezetői erősen tullx>csülve Jugoszlávia belsó nemzett erőit és lehetőségeit, ugy gondolják, hogy megőrizhetik az ország függetlenségét és felépíthetik • szóda Uramat a többi országok kommunista pártjai i Szovjetunió és a nép* demokrácia országai támogatása nélkül I JuKP V. kongresszusa nm n o$rt fSmegflfsiek akaratát klfeta?6 szerv etilül A kommunista és munkáspártok felháborodásukat fejezik Id a Jugoszláv Kommunista Párton belüli terrorista rendszer fölött ahol l ím félemlített jrórttagok. att< rettegve, hogy náluk Is az a sort vár. ami a bírálat gyakorlása miatt letartóztatott Zsuiovics. Hebrang és más elvtársakra, nem merik nyíltan kifejezésre juttatni véleményüket a JuKP-n belül uralkodó rendről, ahoi minden olyan párttagra, aki nem osztja a JuKP nacionalista vezetőségének nézeleit. alti ellenszenvvel viseltetik a pártban kibontakozó. Titó személyisége előtt meghunyászkodó talpnvalás és alázatosság szelleme iránt, azt a kegyeltem leszámolás veszélye fenvegetl. " A JúKP-bim fenáiló terrorisztikus uralom megmutatkozott a JuKP V. kongresszusára kiküldendő delegátusok »váInsztásában* is. A irórtlól elszakadt vezetők, félve a párttőmegektői és azok bírálatától, mindenféle módszerhez folyamodnak. hogy a kongresszus összetételét hamisam keverjék meg Olvmódon csinál iák ezt hogy kilel ölik • kongresszusba a nekik megfelelő küldöttekei, előzőleg tdfaggafjáik azokat. akikéi a kongresszusra küldöttként Jelölni akaimak. 1drtzsffl5l|ái • felöli >megbizhatóságát*. és ejvéb alias esrkózókhö* nvulnak Mmdex világosan blzonvit'a hogy a JuKP küszöbön álló V kongresszusa nem lehet a párt teljhatalmú, a párttömegek akaratát ki felező legfelsőbb szerve A pártellenes és szovieiellenes híre lodl-á'a. me Ivet L-itartőan feft W és éleszt Titó. Kardelj és a többiek nacionalista klikkje s amelv elszigetelte ós a kommunista párttár csnHdjáa kivül helyezte R JuKP-t. odavezet, liogv a köszöMn álló kongresszusra. a kritika durva efnvomásának és a leniezct'en tsrroroak következtében nem oVicedfk a JuKP enÓszséres erőit pedig Csakis ezek kéovtsethetik n pártot és juttathatták ktfeiezésra i párt foszt érdekeit. Rí Uysa PssTeféffi'B IronwssTnt efá tfla s o'otefá? fn?e?nrc'o!i*l}jma«f SZÍ. mindenek előtt a párttól elszakadt Titó Kardielf Gyllasz és Hankovics-cso{)ort nacionalista törekvéseinek egységét fejezheti ld, akik elvesztetlek. — ha azelőtt valamelyes mértóklxm meg is volt bennük — a pártszerüség érzését. akik elárulták a proletár internacionalizmust és elárulták a Jugoszláv Népköztársaság létérdekeit. »A nacionalizmus félé yaló elhajlás — tanítja Sztálin elvtárs — a munkásosztály internacionalista |(Optikájának hozzá idomítása a burzsoázia nacionalista politikájához... A nacionalizmus felé való elhajlás a • saját* nacionalista burzsoázia próbálkozásait tükrözi, visszaáll!tani a kapitalizmust*. A JuKP nacionalista vezetőségének párlellenes és szovjetet lenes harca az utóbbi Időben az egész reakciós külföldi saitó legidőszerűbb kérdésévé vált. Véletlen ez? Természetesen nem véletlen i Az angol és amerikai reakciósok agyondicsérik Titóék politikáját Washington hivatalos köreiben az utóbbi időkben gyanúsan sokat terjesztik az olyasféle hangokat, hogy »csald* Tito az igazi nemzeti hős, aki, hála kiváló adottságainak, a Inggellenségre törekszik ...» At amerikai és angol reakciósok agyondiicsórgelik »Tito és kollégái függetlenségi politikáját*, kijelenlve. hogy Jugosztávla kormánya »helyesen érié':* li a nyugati" hatalmak külpolitikáját* mint olyan politikát, a mely »bizlosi'tja az országok függetlenségét*, hogy »a függetlenségnek ez a szeretete es és az a bátorság, amelyet Tito tanúsítóit, bámulatra méltó*. A külföldi reakciós körök számos olyan megnyilatkozását lehelne még felsorolni, amelyek mindegyike teljes egészében megmutatja azt a mélységet. amelybe á JuKP mostari vezetőd zuhantak s akiknek racionalista beállítottsága oda vezethet, hogy Jugoszláviát közönséges burzsoá köztársasággá formátták át és az imperintesla országok gyarmatává változtatják. Érthelő. hogy az imperti listák miért tüntetik ks. miért háloritiák. miért veregetik Tllo nacionalista klikkjének vállát. Hiábavaló azonban az imperialista körök korlátoltságát A párion belüit élet ilyen ierrorlszlikus rendszerének k örül mén v«1 között egy l>e hívandó pártkongresszus íermészetcsen nem nyilvánilhnt ja ld >a nárt szilárd egységét* ametvrői demagóg módon oly sokat lármáznak a JuKP mostani vezetőt At Ilyesfajta kongresszus. amelynek összetételét meghamisították és megelőzően a JuKP mostani Központi Bizottsága naeionnttsta politikáidnak szempontjából legmegbízhatóbb és leghűségesebb hí veit vöt válogattak ösz&.<> ^ísi'éíwk 3 NÉ2SXE MEG mx államosított vegyészeti gyár hiáliitasi paviltonját Készítményei: lakVv ftsfék. h*z'arfásl(ll!at5ltré£ pipert minőségi áruk Tisza Lajos-kóraf 43. visszatükröző reakciós sajtó káröröme, amely körök száméra sohasem lesz hozzaíér® hetö az as egyszerű lány. hogy a JuKP tévedéseinek nyílt egyenes, becsületes bírálata, tekintet nelkiu a személyesre. nem a kommunista pártok és az egész kommunista front gyengeségének, hanem ellenkezőleg erejének jele. állandó módszere a pártszervezete* munkájának, a pártok sorai megszilárdításának eszköze A JuKP hü marad . a maiócíxmuslaninismushoz... Minden igazi marxista elő* világos a Jugoszláv Kommunista Párt hü marad a marxiaru us-len in 1 zn i u 'Lo z. feltauasz** ja a burzsoá naoionalizmu* fekéi vél és magabiztosan ío§ ha latin í a lenini-sztí iini inlernadoualizmus zászlaja alatt « szocializmus feiépiléséhez vezető uton. mert a kommunista pártok olvan pártok, amelyeknek gyóicerel az éietljc nyúlnak. a hjleinelkedés útját járk pártok, amelyek a győz*'lem Hé haladnak] melyek a bírálatból és önblrálatből meritilf gvaiajKKiásuk eszmei, politika* és szervezett megszálárdlitásuÉl étetned veit Jugoszlávia nem tér vissza a kapitalizmus útjára Senkinek sem fog sikerülni! kiülni a párt keséből a proletár tn !ernnclonaliztnus zász.tájit és azt a burzsoá-nuclonaíizmus zászlajával felcserélni, senkinek sem fog sikerülni Jo* acis7.tarts népeit visszatereli* a kapitalizmus útjára. A JuKP mostani vezetösé^ÍH nek durva hibáit, amelyek U marx'zmus-leninizmus eta.ru lisál jelentik feltárták és lelep. lczté* A kommtmlsta és munkáspártok a JuKP Központit Bizottságok tévedéseit elemezve és a Tájékoztató Iiod* bp.láioza'ái tanulmányozva, Javon iák a következtéi eseket « pértszervezelek további megh erősitéoa számára é* a nagjt ibolscta párt történelmi tae j pasztaia által vezettetve, maga i iziosan haladnak előre * proletár in'ernadonalizmwl zisznta alatt az ujabb gwzei/» inak ieié a népd demokráoil felépitéséhen, a marxizmus le® ninUmu; további dSadaláért rb volt ha «ban. • A .Tartóa békéért éa nép* demokráciáért* c. folyóírafi cikke. ere-fere cspressó és éberem tvakaararcm! a volt Tisza hávéháx hmlyiségiben MA MEGNYÍLT! Régi és uj vendégeli szeretettel várja Msn&rendszet! Polgári árak , GSró Sxászné. kenderkikészitfl kötél- é* mechanikai hálégyá". «sák-, zsmeg-, ponyvakeüö Szeged, Arad -ulca 4. Telefon: 4 61. ZtZZép, DérymsZ ,n r Szakszerű Jarttások, gumllij tfÚaSO Dolgozóknak 5 */o tngedmenyl Manyar Alfafános Syüfaipar Rt. Szegedi gyártelepai BiKay Nándor ltu 7-8j Telefon: 3—31