Délmagyarország, 1948. augusztus (5. évfolyam, 175-199. szám)

1948-08-26 / 195. szám

raLiőnofr, ima m ÜÉL'KÁ t. f A RO fl S/.AG Ady Endre és Nagy Sándor élmunkás o^Ik 5 forintos zöldborsó f t Ofcsűbbodik: A szerdát hetipiacon • <nwnye; ] Készül a szeged? h!d Vasárnap óta süril Borokban állunk «h emberek a Tisza pari ián, a Roosevelt-téren, n Steíánián, a Kultúrpalota Itór­nváltón, Felnőttek, gyerekek, férfink, asszonyok támaszkod­nak a kőfalnak és nézik a Ti­sza két partján folyó lázas munkát. A tömeg különösen 8 kisvasút érkezése és indulása előtt nagy, A városkák közé tanyai parasztok, asszonyok, lányok ékelődnek be és mind­nyájan feszüli érdeklődéssel nézik, ticgyan nő. szemük íát­Idra, szintó órárőítórára Sze­ged, r közelebbi és távolabbi környék büszkesége, nz uj. miuiiimiól piros kozuti Md. A daru megmarhatja Az érdeklődés központjában Ady Endre, az olajzöld. BÖ­wök testen álló, hatalmas uszódaru áll. A tömeg fclmo­rajlik, mikor sKuítvrrpaiotaelé készített embertnagSsságtt 15 és 20 méteres nAgyságn nMftl­kaf részekből Karvastagaága kródköteleken Csüngő horgával felragad egyet-egyet és mél­tóságteljeseu ff viz köeepe felé úszik. Ott megáll, * partról szemlélők 0 ®n*u Radrefaetón valmnf fátnajt, füffyjelek, sípolások. éles esengőláerregés hallatszik, majd a hldulkatirész rákerül 8 víz tMé emelkedő CőJöpzelre, Pontoson", kiméi-ve, akárcsak a kőműves rakná « téglát vala­melyik falazaton. Ceró EmS, Ady Endre és a MÁVAG A parton lévők méltán Bsö­;ÖúI!;ozInvlnak a munka fcfnférl­aégón, begyakorlottságán és Jóra szerűségén. Ady Endrének K felszabadulás után roltam­WunMvat "felkészült dfirunlfk nagy »gyakor]ata« van már. A Kossuth hidtói kezdve minden híd építésénél ott volt. A Mar­git híd építésének együk hőse lés most is a Lánchídtól aszott te. kalandos körülmények kő­zött, hogy segítsen összeköt ni a szőke Tisza két partját. Szórás-mondás H hidász szak­mában, hogy Magyarországon ftidat hárman építenek: Gcrő Ernő, Ady Endre, meg K MAVAG, n diósgyőri hatalmas Vasgyár. A szfcgédf fild építé­sénél neysnez mutatkozik meg. Az énités üteme Csak Szóin fokozódott, hogy Gcrő Ernő Kregedten lentjárt rz AdV End­re megérkezett és » MAVAG hidászok ráknneso'fak. A szeretők a nagy fiak t Lám, az elkészült .pftdnyi­fások végén, közvetlenül a Ti­sza felett most Ls mekkora a nyüzsgés. A parlrői nézve em­hérhangyák zsibongnak a híd1 rész végén. Ha felmegvünk a hidra, megláthatjuk, hogy nem nyüzsgés az, hanem a munka. A maga ütemszerüséaéveí. tervszerűségével, céltudatos­ságával. Mostanában a szere­lők a nagv fírík a hídnál. Csur­. flő Ferenc irányító fffsrerelő majd hnszfönvf csoportja vég­«f a Tiszát áthidaló meder­rész szerelését. A szempilla meg sem rezzen Nagy Sándor, • másik fősze­Pelő. a híd élmunkása ott áh alig harminc-negyven centi­méter széles, * Tisza főié nyúló hidrész legmagasabb •pontján. Alatta a roncsoktól, fokozottabban örvényük a most piszkos* sárgásbarna vla. do Nggy Sándor elvtárs pillái a a sfirü, mái- haees szemöldökök' alatt meg sem rezzen. Az Ady Endre oszolt most Ide, kar­maiban ott az 54 tonnás fC­tortórész. Azt kelt helyére il­leszteni. A háttérből Csurgó Ferenc, fentről Nagy Sándor Irányit. A dara parancsnoki tikiján 'ott ni öreg > tenger! medver, s kapitány. Körüljár a (kfeskeny hidon, jobtura-baíra,- előre­hátra ad egy-két kurta szóval utasítást. Benn a parancsnoki fülkében, g kapcsolótáblán villannak « p&ns-aárga-zöM­Vélc Ms lámpák, lenn « gép­házban feldobog a száznegyven lóerős Ganz -Jcodrassik Die­sel-motor, csikoitfolnak a csőr­fők, feszülrtok 8 kötelek ereszkedik a WStf egyik da­rabja. Oda, Nagv Sándor lá híd elé. " Nyolc miíliméierlbelgebbt Nagy Sándorral ;-iáSad*w, a düfőplownv teleién tóti ~ sbssw magassmuffii uíf raa mór az Ady Etedre Kttögő­mestore. Ránéz Nagv Sándor­ra, ránéz a főtartóra fis M­tyfd: Beljebb, lejjebb, egy pí­ctt jfatifttt. flitetetfesi idő aTatt már heivén van mái­dén. Még csak s két sfimbtiu, a parin ySIás é; 8 mCdteCnyil&s résziének furata! nem vágoek össze. Nagy Sándbr hangja hal­tetszik: nyolc taüflwiÓUsrt bel­jebb. Füttyaső, totós. láncok cróifcörtüuMsai fes megvan a nyolc milliméter. Lehet szerelni. Nagv Sándor, sz éhnunkáa és az Ady Endtie össredolgrvrik. A vörös és fekete ember Es most jönnek m werelőfe. HOtafcmas Csavarok, csávóikul­csoűc * Srérszáaiaák. Ott lóg­nak, függenek a Tfraa felett. Jttyaraan, ügyesen dolgoznak, Az egyikük, a Madarász, nem­régiben luiniumozott. Feiebub­játót a Talpáig píros, inkább vörös. 0 a hidászok vörös em­bere. Csak • kalapács hSány­7<ik kézéből. Most kulcsot mo­pemgaL A mástk mellette tiszta fe­kete. Utána kellett fumf m 46 mlliiméteres vaslemezt több helyen. Freesegett « forásnái használt olaj. Arca, szeme, mindene fele van. De nem tö­rődik vele. Akárcsak Madarász. Pirosak, feketék, mért dolgoz­nak. Majd lemossák munka után. Ha akkor nem, levakar­ják K télen. Sietni kell, mert 3iükükban Ustlenkiednek He$s­düfiék, « Lengyei. * ezőgecse­lők. Ol t s iszcgecsolű puska klS­szeulétben. A ncerelők átadják majd he­íyüfcfti ezekndc a szögecse lök­nek. Es akkor 3<>:rdöd]k a haj­rá. Ax Ady Endrén csenget­nek, s kötőzömester sípol, csi­keróg n furő. felésaftogntűc & sBögeCMííőpuskák; zong-KMJfi a * ms^jciH hfrf. . Németh Lajos A szerdai hetipiac nem tphúgosau okozott örömet a dal' gezóknak. Egyes élelmezés! tiklcek ms^as színvonalra ug­rottak, amiket csak nagyon kevesen tudlak megfizetni. Igy például láttunk 5 forintos zöldborsót, de a legalacsonyabb *r is elérte s 3 forintot. Igaz, hogy most nem srwonctkk, de ezt az árat lulhajtottnak tartjuk. Ugyancsak nem akar le fiíálini a fellegekből az őszaonaek ára sem. ő forintot kér­lek » szép áruért, a 3.20-as selejtes, hitvány portéka. Egyes keletekben 10 forintos őszibarack a kirakat dísze! A szőlő­ben a Mathiasz .Tánosné tartotta a rekordot: 3 forint volt egy kiló. Az alma, körié és a szilva áfai kielégítettek, kivéve a fontos almáét, amelynek kilójáért 2.4ö-ct kértek. Egyedül a dinnye volt valamivel olcsóbb, egyes helyeken 25 fittérért Srullfik. A főzelékfélék ára nem változott. A paradicsom tar­totta az 50 filléres árat. A Gúl-baba burgonyát 60 fillérért mérték, de a szegédvidéki homoki rózsát 1 forintért és 120 Miéiért árulták. A felhozatal warébként bőséges • volt, a ke­reslet körepcs. A termelés, a szellemi felemelkedés motorja az üzemi pártszervezet Ai Efsá Szefiedi Cipőgyár munkásai politizálnak és — jól dolgosnak A táblán kfltij pteös pon­ieK. Fekete agg van. — Eb Jelenti, hogy fez EJsö Sas­geds CSpőayárban esncítetfe a fertnegés. — Ató fetemhea dol­i^oalfe , kom. a kék pont frieatt Bf effart mennyl­sds) mte^tenuelésóf. c pinos a tuttBtjesítősót, és tót feivtét kap, m kevesebbet tsameft A termcMbí eiredtnóovok tóldá­zatst mellett. 8 fefedotőlábtán nngy fc^tötíkeJ: *A szouiioá­rimnr. a jobb sarokban: iSzoinftetea Felsőközponton építfünlk Nkmtit*. Solt plakát * faiakon, — ai muniaver­senvekrőt! * termelés emelé­séről. De est még eddig csak papír — & pajw is marad­na, Ita x hosszú munkatér­mekben nem zxyfr&nfik ne tixs-IŐ gépek, B doplin gép. nem íasa.ttogn« m «aroksEoge­cselő, ez alagsorban nem puf­fnarrui nagyokat • nebÓK vas? a stancfomiíkra, molyeür a titi­pot, a (céregbetótet szabják a vastag ós tevésbbé vastag, bőr­iatppkhól. De enek fe waghatnóhiűt; JS&altoghntnának fe puffoghitt­ná-iWit, — mint puffogtak ez­előtt fe ifetmedteten kerésztül, — h« n«n Kamon Lajosok, a Szávi Györgyök, Papdf Anta­lok Ós é többi öntudatos és tfertániátó munkások: lópnóiuek s pedálra. A groffikonök, at fetfratok megelevenednek Má Já­nosné keze alatt, tói 120—130 talpbélést kesrit eJ naponta, sknitgatjá x belső részét, baj­Otcsóbb lesz a cukrászsütemény a cukorka és Magyarország ezíde! ctt­korrepatcraiése szépnek mu­tatkozik és ezért nemcsak nagyobb mennyiségű cukrot exportálhatunk, hanem — amint Rákosi elvtárs beje­lentette — a belföldi cukoF árát is csökkenthetjük. A fejadagot szeptember l-töl már felemeli a közellátás! kormányzat. Illetékes be­Vágolf baromfi, élelmiszer, fy&möles, enkorka 0 FODOR IVE-ÍÍÍ Kárász-utca 8. (Rosmannbáz) lyen art fs rthatározlák, hogy az ipari cukor adóját eltörlik s i^y a feldolgozó Ipar az eddiginél sokkai ol­csóbban jut nyersanyaghoz. A cukorkagyárak és a cuk­rászok ezáltal sokkal ol­csóbban készíthetik el árui­kat, ami a fogyasztást is megsokszorozza. A közeljövőben az fillamó­sütott cukorkagyárak rend­kívül olcsó áron hoznak forgalomba nyolcféle gyü­mölcsízű^ ax eddigiek né1 sokkai jobb minőségű úgy­nevezett népcukorkát. Igy a dolgozók gyermekei is hoz­zájuthatnak az eddrg magas áru, sokszor mcglizetheüeb len Ínyencségekhez. fcgaLja a s«4ét. Aprítlsbisn Ptfpdiék az fetóőrá hónapba- kétszer wabtíik ki ecy nffiik alatt 3€0 pár talpat. Egyébként 2fl0 köríti mozog­tok Az tttolső m hónapban ölt Cseíben vágtiüt kt naponta 400 pára? ti többi taapokon pedig a<mibl«d%ák mindig a bárom inSzötvenet. Tóth Lajos ttz íáfcinl pürl­MCareart 'KtKdra magas asz­tólMi Srffigasztja'a fcísőttésrc­Üet SzázaréúCa mindig 120 fe­lelt van, — fezt mutatja a nagy halom mógragasztott hol­mi pontos áíszdinolása. A tól>­Mn azonban a nfeve után. sok » kék pont. B áikóDV József Ü. B; fel­oöic tót mondta. hogy Tótb elvtárs ma$s kérte a öontoró­loat, hogy >pontozzák öt. »N«ni tóarom, hogy tót mondják...x — igy utentcyc­tődrik Tóth Lajos. A cilrix beszél, meg ss öst­tslWzmiXoü feiaőrésack. Uj hangon dófgokat bíojuU­ntó. De meg kelt érteni szavukat — és Tóth elvtárs n»m íéWetto meg. Nem érlelte fftfcg tót BMV KZ Ebő SzeteA'í Cpö­gyóffKw fe atefváfteasK a welvKCt. ftemte vott » váfte­wSrtvnt, Bőt tataviTaWii a váT­BtóásL Képviselte a -psírtet. tó of mtmliaszfellemet év az ituuifcás fclpu sónak kóatakfü­ttáíát. — ejürevítte *r űwm éterét, Mtfát mura nem fátia ert * feflödfet. őré lőtt 8 gyárban nem1 őr­tfetfélc mez, hogy 8 több öipő gyártása Kevcsehb mcnitMbfist eredményez és * jobb cipő a többi dolgoaő pénztárcáját Is kfmétt. Nem értették meg, hogy fi raunkáboz velő vi­szony mfegváltozott. Dó most már soiksn van­rur*. Bktik ezt látják. Es ne szőrényfcedjünk, ne /konspirál­juk< fel ii jó munkát. Voltak és Tttiuiak az feemken pártna­K ti, iir.íiciré­fefc. a iiüllíif.oli wm ecyeüül elszAftetetteni éítrk és ;flnK«l­tfeítalf, hanem lőxSxeú vüa1­lák nteB a dób-tobai és iöxős " eredményekre állás 1 or.faliisok­ia jtu(«tlab. Ez mec+áttazlaiia a »da»ltai«-gjép, ax *hereIő-Tói», a »t!<íttiök, n wpgfecseKHi hmqta c^petí iigy, níbi't a ral­ink (tefuMók íanaoíko ísiuóó­fát. Érért látják mácftogv « dól^irkiat, » márkái, a vJá­gof. Ezért a pontozók — liárin'án !s vannak Ogy üzeinbcn — ne hdHgsssattaJc Tóth elvtársra éá ha 134 százalékot ér cl, — mint tegnap fs _ no fcsak szá­ziat "írjanak be neki. Mert tí több munka ma már dicsőség — Wz^Első Sze­gedi Cipőt várban ís. Es a jobb munka — tesz? hozzá/ BárkánJózsef. A minőséit javítása. 1945-hen M Első-Szegedi CHpőgvár hőrdarabkáikbót ószrt szeállitolt kezdetleges tábbefr>; kot IrésriK-lt Ma a bavi ter-. infelése 5060 pár cipő. Rertk© Jáuosné felemel egy. Cipőt: sEz S gud.fértr cipő — mulatja — zvareotl-Lalou K-: pus* — mondja büszkén. Nonu-snk a* történt az eí/ mólt évek sorrán, liogy Javulti a nyersanyagellátás, hogy jobb "bőrt kan ma a gyár, mint egB vagv ké4 éwei ézclőtt. Nem­csak a nyersanyag minősége N-áTtozolt, hanem — atní n leg­fontosabb — mi «« á'ftííOüWj As. VtiáiesaMsan é» véltódaHMablraB IMffb az ese­nrénveket. Emntó; a tejlődésnek a ma­teri* iteAta m-e volt, hogy mejt­erősödött és mitadfobhaa er$-: *5<f3í mi ftwi* pirtsrerve/ef< metvuek taf.taf éten járnak * tanulástwta. tulttnában éppen ugiy, TUiiat a nMtnVilian. A parasztság szövetkezeti biztosilója a Gazdák Biztosító Szövetkezete Képviselet az ország egész területén. Központ rr alf&ldi lerakata A Nohóz Ipari Varga Oezsö Szeged, Híd-utca. Telelőn: 2-53. Hsndelkezásérs áll az 5s*ie$ tttsáiik. hMBMíiatt áru. zománc­étté* stb. keszletével s t. vlszootoladó kerasüetttaek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom