Délmagyarország, 1948. augusztus (5. évfolyam, 175-199. szám)

1948-08-01 / 175. szám

Németh Imre elvtárs arc első ma^vor Páiiokára cseráitégs a lelete biizát Szeged, 11M8 augt 1, Vasurna fiz első tervév eredményei Irta Here! Andor, az Országos Tervhivatal főtitkára A tőkés gazdasági rendben hónapokig, sőt évekig tartott, cmig egy-egy időszak gazdasági [ojlődésének eredményeit számszerűen megismerhettük. De a demokrácia tervgazdálkodásában módunkban áll már a tizenkettedik hónap lejárásakor is megállapítani. elértük-e a iervben kitűzött célokat és ba ige, , milyen mértékbenV Az eredményék időben való megismerése és értékelése nemcsak azért fontos, mert Igv lemérhettük eddigi munkánk helyességé' hanem azért is, mert a most következő Időszak munkáidra vonatkozólag hasznos tanulságokat vonhatunk te az eddigi tények, adatok és fcredménvek alapján. Hároméves tervünk célul tűzte ki a munkásság, a dolgozó parasztság és az értelmiség életszínvonalának emelését á termelés gyors növelése révén A termelés növelését viszont Magyarországon eddig soha nem ismert, nagymérvű Iie.ruhá zárokkal igyekezett előmozdítani Ha tehát a hároméves lerv első évének eredményeit nkarjuk lemérni, a vizsgálatot három szempontból kell elvégeznünk: a beruházások, a termel-'s és a" él tv/.'mvonaf Emelkedésének szenwon1 iából Ami a beruházásokat il'etl: *z első tervévben 1 800 mil'ió forint értékű beruházási munkálatot Irányozott elő a hároméves lerv a mezőgazdaságban. bánvászatbnn. inarbuu, közlekedésben a aroe'ál's és kulturális jellegű ópilkczésekl>en A ma rendelkezésre álló feda'ok szerint me<ril!ani'hntluk hogv ezt az tránvzafot az elmuft tizenkét hónán fofvamán jelentősen tnlh.a'adíufc II 800 millióval szemben több bilnt oonn mi'Mtó forint értékfl beruházási hai'o'hmk végre és Igv a nernze'"'a-r',aság m'nden érora'árén fr"eljeölle""v a beruházási le-vet \ mezógazWasán,an o beruházások vée>©cszege r>79 ml"ió forint e'öfráo/'zattal szemben köret 7^0 tni'Hó forint Ez nnnrit lelent. bogy nagyobb mértékben fejlesztettük áMakál'ománvunkaf. jgvorsahh ütemben építettük let öntözőrendszereteket elsősorban a Ttsza vidékén. mint pbngv ezt a lerv előírta. Igv vált lehetségessé bogy mezőpautasági szakoktatásunkat k1feWesszüik s igy ma őR-tal több intézménvben futtathassunk Bzak tudást paraszteágunknnV Igv volt lehetséges hoov megkezdjük az állami mezőpnzdaság) gépüzem és trakforrfHomásnink létesítését, amelyek a dolgozó narasztság egvtc szélesebb rétegeit hívatottak traktorokkal és mezőgazHasági génekkel ellátni és őket Jgv a zsirosparasztok uzsorájától megszabadítani. A hároméves terv mezőgazdasági beruházása! {elontős mértékben hozzájárultak abboz bo-rv Ez tdet termés lényegesen iobh f tajofvfnál és csak kenvérga5 ^'"fó mázsával lobbet termeltünk mint tavaly. a k a r>ásn övén véréé! nettet rekordtermésre számithatunk. Ahhoz azonban, hogv a dolgáé parasztság termel ökénespegét és ezen kérésziül életszínvonalát emeljük, nébcülöohetetien volt a városi tilolgozók. elsősorban az ipara munkások áldozatkész munkája, ami fokozott termelésben, raunkaversenyben és a munjüáxfel találók" mozgalmában nyilvánult meg. ' A bányászat é* ipar fejlődését eredetileg 554 millió forint értékű beruházás révén kívánta fejleszteni a hároméves terv. A valóságban végrehajtott be-uházások értéke azonban meghaladja a 784 millió forintot. Nagy összegű befektetésekkel biztosi toltuk elsősorban a bányászat fejlesztését. ami szilárd alapja nemcsak az ipar többi ágai felemelkedésének. hanem a mezőgazdaság gépesítésének, kerszeiii szerszámokkal és felszereléssel való ellátásának ts A magyar ipar az első tervévben. az eddigi ?zámitások szerint mintegy 10 százalékkai haladja tul a tervelőirányzatot Az év 12 hónapjára előirányzott 12 milliárd forint értékű iparcikket üzemeink már az év első 11 hónapjában legyártották. Ez annyit jelent, hogy 50 százalékkal termelünk többet, mint tavaly és 2—ÍJ százaié,'; lv|j:1n r/ár elértük a ItókebeLI ipari termelés mennyiségét. Közlekedésünk újjáépítése rohamtempóban folyt a hároméves lerv első évében A beruházások az eredeti 427 millió forinttal szemben (óbb. mint 470 millió forintot tesznek ld é.s ezzel elértük azt. hogy közlekedésünk teljesítőképessége megközelíti, sőt egves pontosban túlhaladja a békebelit. A legnagyobb mértékben azonban a szociális ős kulturá'is éolfkezések és egvéb beruházások tervét haladtuk tul Az elöfránvzott 235 millió forint ér'ékü beruházás helvetl 490 ml'I1Ó forint ériékü mutikát hattotttmk végre, kórházak. cserc/pmf^fthonQh ^oIák. szanatóriumok lakások. Stb érd'é'ével. nffáénttéséve' és fptere-e'é éveb H-ek a beruházások kÖ7vef'enüt hozzálárrlnak a nén é'etszbivonalának emefésébez De az életszínvonal emelkedett a bérek és fizetések, valamint a paraszt-ág pén z I övorfe I m ének növekedése révén fs Igaz homaz árak fs emelkedtek, különösen az év első hón a-faiban de * Dolgozók jövedelmének emelkedése Jóval meghatódta az étetfennlártásl költségek növetevé-ét Ebben különbözik a ma országunk a tőkés országok e<»ész sorától, ahol az árak gyorsabb ölemben növekszenek. mint n dolgozók jövedelmei Az életszínvonal javulását a dolgozó lakosság azon mérheti le. hogv jövedelméből ma lóval főbb ételmiszert és Iparcikket! tuti vásárolni, mfnl egv esztendővel ezelőtt Mindezek az eredménvel nem hulllak ölünkbe harc és fáradtság nélkül. Hogv Idát" oHussiin'lc. nem egv csapás! kellett mérnünk a demokrácia és a hároméves terv ettonségeire, az áruló Nagy Ferenc híveire, a reakció jobboldali szociáldemoktrafa hívéire. Hogv a hároméves tervet eredtaéBudapeflL Juliu* 31. At MDP-nak központi vezwtA* sége WbftvltvB a közponH ellenőrző bizottsággal, a nararbudapestl kerületi titkárokkal, a meqvri párttttkárokkal éa méa fele'őa funkcionáriusokkal flléat tartott. Rákosi Mátyás beszámoMÍ

a alapján fo^alkowttt a :Ő7társa.«á<J elnök lemondását előidézett kérdésekkel é« határozatot hozott, amely szerint a klhővftefl tritonon® <re. zetö-é? fíitíeenámd mri és > a kőrtársariM elnök lemondásét, helyesli és leijei égésiében Kvána-iyja a poliiikaJ tózoti ságnak a körlársaaA® elnök lemondásával k*j>csotates lénybcdését Megállapít jaj hoay slkerftlt meglhiusttaní a* ímperialiafák ujabb provokációs kísérletét a magyar népi demokráda e^en, amely népi demokráciánk ifftt ereiét éa srilárdaá^át bizonyítja. Fekozotf éberségre b»v*a fei na MUP-I és a töM* demokrattkm erőket « iniperlalislák én n»«vfreft, de még meg nenj semniA* aetett belső reakvtós eriffa ujabb provokáció* lervrib ve* éa aknaimir.báj4L v«l szomfesn. Tekintve. hogy a Julíua DD-án megártott pártkőeé értekezlet egyhangúlag arvfl a* álláspontra heivczkcdeit hogy a köztársasági elnöki tisztségre a jelöltet az ora szág legnagyobb éa leger®* sebn pártja, a Magyar Dolgozók Pártja adja, a kllíővlleft köznonl! lö'ég köztársasági elnöktlÉ Szakosít* Árpád elvlűrsá| jelöli Vissza akarjuk ál Utáni a dumai népek jogait V?-?in**k!| fe?sxé*slás8 a befarádi Ourta-érfskeiSelen Belgrád, Julius 31. Szőrre baton a Duna-értekezlet má» <?<>l!ik napján a francia küldöttség vezetője nyllalkozo tot olvasott fel. amely szerint a francia kormány csak akkor egyezfk bele a szerzett jogok megváltoztatásába ha ehhe valam-muvj érrie' «tt ors'á'thc'e gy-rik Ausztria, Csehsr'oválda. Románia. Anglia kénvIseiA 'ének felszőla'áva ulán Molnár Frfk kfi'ügvmjniszter. a magvnr delegáció vezeője rámutatott arra. hogy a múltban kötött dttnal megállapodásokat a nagyhatalmak kénys7eritetlék a kö-» vétlenül érdekelt dunai á'« lamokra abból a cé'hó!. hogy fmnerialísta érdekeiknek érvénvt szerezzenek, de a helvzet azóta alaposan megváltozott. A dimat néoek löhhé nem epz''ő'ők az imuerlapsta hítt-lmak kezében. erősek, sr.shadok és fRígíö-J írnek, hal grdók minden I kivel eg-< fjl míTödnt, de' nem egyzne'Q hele s- nim*féle b"avaltezásha az perlalteüf hata'mak résröröl. Visinszkij, a szovjet küldöttség vezetője rámutatott arra. hogv a francia nyilatkozat amelyet Angtta éa az Egvesült AHamok osztanak, ulttmá'um jellegű Er annál különösebb, mert hiszen még nem ís tudják, milyen elv nlaplán Indul ej a tára crvaláa. Ez nem at egvütt. működés nyelve^ hangra dil<» talórjkus nyelv amelyet a Szovjetunió a leghatározottabban visszautasít Ultimátumot nem fogadunk el és nem veszünk tekintetbe Nvittan meg keh mondani: az nttá nvttva volt bog* n? Rtiypsuin AHamok, An a és Franetáorvzág bojőyjen'/k, azonban ugvane» az ajtó nyttra ls VK*K hogy ki I* menjenek, htf ezt akarják. Mi nem kényszerítjük , Egyesült Államokat, AngHft és Franciaországot, hogf j részt vegyenek ezen az érte* kezlofpn EgyültmüklVHí •akarunk, azért jöttünk id®, de az ultimátum n vei vél kfc vüJ kell hagyni. Nem tá*» ' gvaluuk pressziók hatáag alatt. Ex nem értrkexlel, amfe íren » >Benelux-országok* somiak Jelen. Itt effyenlf felekről van sió és enn«fc kifejezésre h kell Jufni® E-zulán Visinszkij az nd» lok sorozatával meg ne» ráfolhatóan beb1zonvIlott%, hogy az 1921 -cs szerződé* amelvre a nvugattak hivate koznak, jogilag sem létezi* lóhhé. Idézie Molnár Eri* szavait arról, bogi- a matt gvnr békeszerződésbe bo» nyesen végre lehessen hallani, a népi demokrácia államának saját kezébe kellett vennie a gvrtrmarnait és a hitelszervezetnek azokat a kntespowrió't amelvek még egv évvel ezelőtt a nagvtőke érdekelt szolgálták Ma már az összes fontos bankok állami vezetés alatt állanak: gvártnan munkásságunk 80 százaléka, a gyáripar erőgépeinek 00 száza'éka a táüsadaimasllott szektorhoz tartozik. E történett jelentőségű változások mellett a munkásság. a technikai és egvéb értelmiségi dolgozók és velük együtt a dolgozó magyar parasztság akaraterejének, munkabírásának és fepvelmezettségének ami légionban a termelési és munkaversen \ ben nvert ktfetezést — köszönhetjük, hogv a sok s7ém#vonthó! kedvezőt'en Körülmén.vek körött, a kezdet temérdek nehézsége ellenére ezeket tr hatalmas eredménreket el tudtuk érni. Jogos önérzettel tekinthetünk vissza az első tervévre és bizalommal fordulhalunk ^következendő nagy feladat Iáink: az Alhónapos teT. mnjff a hároméves tery utolsó évé* nrk végrehailása felé. heg* igv k év és 5 höuan alatt megvaiósiteuk a lc- ->t. Azután megkezdjük Wt ni öléves nemzetgazdasági terú vö'?rc- :>i'á"át amehmek fo'va* mán rí" az eddiginél öss-eha* sortllfoua'lPnui széleset'h «» szpírdabh gazítasám alanokrfl beivezzük az. országot (_ '-1dle soha nem ismert élettel eteleket biz'o<i!unk dolgozó népünk szántára.