Délmagyarország, 1948. július (5. évfolyam, 148-174. szám)

1948-07-04 / 151. szám

' /V; IV. ért. HL SZ. ARA N FILLÉR «OYél Somogyifelep Szeged, 1N8 fuL 4. Vasárnafe Honvédségünk (n. i.) A honvédséget a de­mokrácia iskolájává kell fej­lesztőn. — vallja a Magyar Doigozók Pártjának program­{ a Ez a célkitűzés világos fei­smtrése és elismerése a nép fiattól, a nép érdekében ala­kult fegyveres alakulat, a Néphadsereg jelentőségének. Felismerése és kihangsúlyozá­sa annak a körülménynek, hogy a tömegek katonai kép­zésén kívül a politikai és kulturális nevelésre a honvéd­ség a legjobb eszközök egyike. Intézmény, melynek falai* kö­zött elsősorban az ország mun­kás, paraszt, értelmiségi fiatal­sága a legteljesebb közösség­ben. napi gondoktól mentesen és huzamosabb időn keresztül tartózkodik. A honvédségnek, mint ne­velöin'ézn-énynek kíi'önös fon­tossága van á parasztság szem­pont iából. Életkörülményei folytán ez a* társadalmi réteg b szokásos iskolai évek eltelte után már_ nehezen nevelhető. Csak a kalonai szolgálat gyúj­tó össze a falvak, tanyák né­pét, elsősorban ifjait. A ka­tonai szolgálat alatt ezért a magyar ifiuság zömét kitevő paraszti fiatalokkal minden Irányban lehet és kell is fog­lalkozni. Legjobb alkatom ar­ra. hogy a magyar falu szá­mára a rendelkezésre álló anyagitól megfelelő vezetőket faraghassunk. Pájffy György altábornagy nz MDP kongresszusán azon­kívül, hogy megadta a hon­védség politikai felfogásának tartalmát, hitet tett a nép ér­dekelt, békés szán dókát, sza­badságot és fúgget fenséget, a világbékét védelmező katona­típus mel'ett, már felvázolta a nngvszerü nevelőmunka kör­vonalait és menetrendjét. En­nek foivománvaként ország­szerte megindult a program­ban lefektetett és a kongresz­szuson tovább kibontott cél­kitűzések végrehajtása, külö­nösen a nevelés terén. A ne­velömunika oroszlánrészének elvégzésére a honvédség már­is külön intézményt, a Kos­suth Köröket létesítette, törzstisztektől kezdve az egy­szerű honvédig a hadsereg minden tagtát magukba foglal­ják ezek a társaskörök A szol­gálat után a legközvetlenebb módon érinlkeznek iit 'ezek egvmássai; nevelnek és neve­lődnek A magyar néphadseregnagv épületében a Kossuth Körök lelké nézik majd a csa'ádS tüz­nplvet. ahol minden egveszub­bonvl hordó lag melegedik és szükség eselén biztatást kap A politikai munkán kivül kul turáiis és szociális lérehnvuit segilséget e társaskör, azon Irivüi biztosítja a sokoldalú szórakozás! és sportolást ís A szegedi harmadik honvéd kerület az országban az elsői közölt ma avatja Kossuth Kö­réi — Remélem, majd embert reveinek belőled — mondta régeld>en a katonának induló Ifjúnak apja A magyar nép a Kossuth Köröktől igv a sze­geditől is. azt várja, hogv a nép büszkeségéből, virágáltál, az ifjúságitól ne csak .em­bert., hanem katonái, jó ma­gyart, tisztult világnézetű, ön­tudatos egyéniséget, szakkép­zett munkást taragion Ilyen­irányú munkája, mégpedig fe­lelősségteljes munkája elé nagy bizakodással és várakozással tekint... Nem félünk a kritikától, felfelé ivelő, győzelemre törő párt vagyunk Kállai Gyula elvlárs politikai beszámolója A nagyszegedí pártfunk­cionáriusok szombaton dél­után szinülltg megtöltötték a városháza közgyűlési ter­mét, hogy az MDP aktíva­ülésén résztvegyenek. A munkásmozgalom legkivá­lóbb szegcdi harcosai vár­ták feszült figyelemmel Kál­lai Gyula elvtárs ország­gyűlési képviselő beszámo­óiát Dr. Zöld Sándor elvtárs megnyitója után Kállai elv­társ azonnal rátért a jugo­szláv kérdés ismertetésére. Kijelentette, hogy olyanok­kal szemben állának fenn súlyos vádak, akik eddig előttünk mindig példaként szerepeltek, ezért különösen fontos a kérdési tisztázása. A jelenlegi helvzetet főként két főhiba okozta: az egyik magiában a jugoszláv kom­munista pártban rejlett, amennyiben szerepét hely­telenül értékelte. A másik hiba a párt és a népfront kapcsolatainak téves felfo­gása volt. A párt felett in­kább az állam befolyása ér­vényesült, a szocializmusért folyó harc vezetőjének nem a munkásosztályt, hanem a parasztságot nyilvánították. Másrészt a iiigoszláv kom­munista párt felolvad! a néofronlban, amely tele volt kispolgárt és tőkés elemekkel, lemondott tró­nv'tó és élcsapat-szerepé­ről. A kommunista pártok ré­széről a jugoszláviai pártot ért kritika, amelynek célja a jugoszláv elvtársak meg­segítése volt, egyben figvel­meztelés minden ország kommunista pártja, igv Magyar Dolgozók Pártite felé is. Megtanít arra, hogy a dicsőség ne szálljon a fe­lünkbe, fogadjuk minden­kor szívesen a baráti és ut mutató kritikát. Lenin elv­társ is azt mondotta: ».Nem félünk a kritikától, felfelé ivelő. győzelemre törő párt vagyunk.« A magvar demo­krácia erői ezután is szi lárd egységfrontban dölgoz­nak tovább, mutatja ezt, hogv a koalíciós pártok ls állást foglaltak a Tájékoz­tató Iroda közleménye mel­lett. Legyünk rá elkészülve, hogy a szoe'a'bnius énl'ése nem megy m'ndig békés uton. az osztálvellenségsgel szem­ben továbbra is a legkímé­letlenebbül kell feltépni, ez­ért a pártot valóban éles fegyverré kell tenni a szer­vezeti egvség megerősítésé­vel, az ideológiai szinvona1 emelésével. A Fürt™et'enség! Front megalkotásánál okul nunk kell déli szomszé­dunk hibáiból. jére, továbbá a demokra­tikua népekkel való szövet­ségre támaszkodva, vezető­ink iránti törhetetlen hű­séggel haladjunk előre a szocialista Magyarország felépítése felá. A nagy tetszéssel fogadott leszédet súrün szakította élbe a tapsvihar, amely a Szovjetunió, vagy Sztálin és Rákosi elvtársak nevének említésénél feidőrdült. Az ezután következő vi­tában Pipfcz József, Nagy­györgy Mária munkásioaz­gató, dr. Jákv Gyula sebész­professzor, Sallai Imréné és Berényl Árpád mérnök elv­társai; szólaltak fel és a szeged" dolgozók vala­mennyi rétege nevében ítélték el ai jugoszláv kom­munista párt helytelen po­litikáját, hangsúlyozva, hogy ez a fordulat még jobban meg­erősítette a szegedi dolgo­zók párthüségét. A manyar szakszervezeti mozgatom • a Tájékoztok Iroda határozatáról A Szakszervezel! Tanács szombaton tartott teljes Olésén foglalkozott a Tájékoztató Irodának a jugoszláv kommunista párt helyzetéről szóló határozatával és egyhangúlag elfogadod határozatában leszögezte, hogy a "magyar szakszervezeti mozgalom teljes egészében azonosítja magái ® Tájékoztató Iroda határozatával és köszönetéi fejezi kl azért, hogy forradalmi éberséggel leplezte le a "jugoszláv kommunista párt vezetőinek helytelen poHHMJát Ifj. Komócsin Mihály elv tára javaslatára az aKtiv*­ülés határozati javaslatot fogadott el, amely állás* foglal az MDP központi ver zet őségének határozat* mellett a jugoszláv Kérdés­ben. /Világosan látjuk és vall­juk — mondja a többi kő­zött a határozat, hogy * munkásosztály forradalmi, osztályharcos pártja, a dol­gozó nép pártja más, mint marxista-leninista nem lat het. Bármely ország mun­kásosztálya. dolgozó népe a felszabadulásért, a szocia­lizmusért folytatott harcát csak a szocialista Szovjet­unióval. annak Kommu­nista Bolseviki Pártjával szövetségben, dicső Sztálin elvtársunk utmutatása sze­rint tudja győzelmesen meg­vívni.* Az aktiva-ülés az Inter. nacionilé elénektésével lel­kes hangulatban ért véget Gyöngyösi János a Jugoszláv ügyről és a Kisgazdapártról) Budapest, Julius 3. Gyön­gyön János, a Kisgazdapárt or­szágos íötitkára a Kis Újság cimü napilapban vezércückel irt »A jugoszláv ügy és a Kis­gazdapárt. elmen Cikkében többek között a következőket Írja: A Kisgazdapárt az őszi párt­válság alkalmával helyesen Is­merte fel azt, hogy szovjet­barát politikát, vagyis szocia­lista nagyhatalommal való ba­ráti együttműködést nem lehet foivtatnl szocialistaellenes ma­gatartással. Ei logikus Még világosabb és szembeszökőbb azonban az — és reméljük, hogv a hőst jugoszláv nép ve­zetői ezt minél hamarább fel is ismerik —, hogy népi demo­kratikus politikái sem tetet folytatni a Szovjetunió nélkül, vagv különösen nem annak el­lenére. A népi demokratikus fejlődé* «s együttmiwcödée * erejét az imperialista törek­vésekkel szemben éppen az adja meg, hogy annak élén a Szovjetunió éli a mayja fel­becsülhetetlen politikai súlyá­val, gazdasági és katonai ere­jével és a már kikristályoso­dott és tapasztalatokban gaz­dag népd és szocialista fejlő­désével. Magukbanvéve a népi demokratikus középhatalma* és kisországok még a legjobb szándék mellett is erőtlenek és képtelenek volnának cél­jaik, a béke megőrzésére és a nópn demokrácia őszinte és zavartalan megvalósítására. Ami őket erre képessé teszi, az éppen az, hogy a Szovjet­unió melléttől* és velük van. Önmagát zárja M ebből * ba­ráti és elvi kötelékből és őn­a Szovjetunió néJküi Is mef tud élini a maga lábán az im­perialista világerökkei szem­íven, mint népi deinoikratilku^ független és szabad neraae* állam. A határozatban Icfekteteti gyakorlati és Ideológiai kom­munista célkitűzések és a nem­kommunista, de népi demo­kratikus pártoknak politilai programja és állásfoglalása kö­zött nagyon sok az értatkezé* felület. Éz természetes is, mert hiszen a kommunista politikai tegyvertársaink felfogása sas­rint a dépl demokrácia az ut * szocializmus felé IIven érint­kezési pontok, am-ti-eket egj| nem-kommunista párt, tehát * Kisgazdapárt parasztsága fe vállalt és vállal, a haladfia­azt, aks a Szovjetunió elten fordui, vagy azt blsrt, hogy LEGUJ4BB A GAZDASAGI rendőrség a, MARSEILLEBEN a bényá­Gazdasági Főtanács utasitásá- szok sztrájkkal fenyegetőznek, ra el'enörzl a kirakatok dr-1 amennyiben nem kapnak 20 jegyzékeit. I százalékos béremelést j0 1 Egész Franciaországol postássztráik bén't'a meg Párizs, julius 3. A mar­seillei tengerészsztrájk to­vább terjed és a seteékikötő matrózai szintén beszüntet­ték a munkát, mert 20 szá­zalékos béremelést követel­nek. A le havrai és a st. na^ Továbbra is a Szovjetunió I zairi kikötő munkásat Is kimeríthetetlen erkölcsi, csatlakozlak a sztrájkhoz, gazdasági és politikai ere- Bordeauxban tpvább tart a sztrájk. Ha julius 15-ig nem rendezik a postások fizeté­sét akkor egész Franciaor­szágot postás sztrájk bénítja meg. A francia általános szakszervezeti szövetség is­mét tárgyalásra szólította fel a franc a munkaügyiminlsz­tert a munkásság követelé­seinek rendezésére. S vagy legalább Is veszélyezteti mánvotós intézménynek fel­számolása, mint például a feuN dátis nagybirtokrendszer m«é­szüntetésé, a bankok és gyá­rak államosítása volt. amely** a szóda lista pártok lépcsőfok­nak tartanak a szociaiinnwi felé. a Kisgazdapárt pedig de­mokratikus nvmánvnak tekint hiszen ezt a kizsákmányolási parasztságunk minden egye* tagja sajat bőrén érezte, b* nem ls volt szocialista kép­zettsége és álláspontja s küa. dött ellene a múltban is, * radikális kis polgári pártok kö­zül elsősorban a Kisgazda­párt. Ilyen komoly és erőtel­jes érintkezési pont az aa együttműködés és szövetség, amelv demokráciánkban * munkásság és parasztság kő­zött létrejött és megszilárdul?, a kél nagy dolgozó réteg ős®» sze fogása közös érdekeik fel­Ismerése alapján, elsősorbasj a népi demokráciának mini politikai rendszernek kivívása és megszilárdítása érdekében* /

Next

/
Oldalképek
Tartalom