Délmagyarország, 1948. július (5. évfolyam, 148-174. szám)

1948-07-23 / 167. szám

Pénlék, Julius 23. LMAGYAKOKSZA» 5 A dohánygyári munkás döntötte el, ni legyei az ötfiónapos üzemi részlettervben Az első verseny hibáin okulva készülnek az uf munkaversenyre Öntudatosak és nagyon lelke­• dohánygyári munkások, márciusban meghirdetett akaversenyt nagy lendülettel itők meg. A válogatásnál, • szivarkagyárlásnál, a csoma­C tásnál és a többi osztíilyokon lefeküdtek e munkába. A inunkaverseny első négy hete yáratlanuf Jő eredményt hozott: a szegedi dohánygyár éíüzem tett. Az országban több mint Hz dohánygyár van, gépi felsze­retésre nézve mindegyik mo­Bernebb mint a szegedi. Dc a szegedi szerezte meg az él üzem jelvényt. A többi dohánygyárak na­gyon »ravaszul* versenyeztek. Kezdetben hagyták, hogy Sze­ged vezessen. Tudták, hogy a szegedi gyár teljesítőképessége nem végtelen. Ha nagyon ma­gasan kezdik, végére valahogy S&fulladnak. A kezdéshez viszo­nyítva nem érhetnek nagyon tenefleedő teljesítményt. Óbuda rákapcsolt Az ország többi részén lévő, de fő'©;' a pesti gyárak verseny­Wctikája bevált. A szegedi ver­seny tapasztalatait figyelembe (Tették, majd a verseny kezdete Mán két hónapra Óbuda •rá­kapcsolt*. A szegedi gyárnak Bsszesen hat régebbi gépe van. Óbudának 32, nagyrészt a leg­modernebb •Skoda* típusuak. Hiába érte ef például a szegedi Trluraph-gép elméleti teljesítő­képességét, a Skodákkal nem le­hetett mérkőzni. Zakatolt a Triumph — a Skoda győzött. Gbuda most az éíüzem, Szeged • harmadik. Lemaradtunk 7 Gyerünk az önkritikával I Az itteni dohánygyáriaknak tagadhatatlanul rosszul esett ez fe lemaradás. Egy-két nap alatt teégis megvigasztalódtak: —Ml ísmaradturvk, Óbuda előretört Hs nyert az egész magyar nép. Nagyon megnőtt a termelés. Nemhiába végeztek annyian •sémináriumot a szegedi gyár­ban. Az utolsó eredmények nap. Irttégrahozatala után önkritikát gyakoroltak eddigi munkájuk­ról. Szegrőt-végre megáílapitot­ték hibáikat. Tarfsunk értekezletet! Julius elején felvetődött ado hánygyárak kőzött országosan: •tiíTuszÜus elsején ujabb ver­senyt kelt kezdeni. Mégpedig fejluőségl téren. A szegediek • kaptak nz ajánlaton. Julius 16 *k 19 kőzött nagy sürgés-forgás keletkezett az üzemben. Osztá­lyonként összeült a munkásság. Megbeszéltél:: mit lehetne clér­pi az uj munkaversenyben? Ho­gyan dolgozzunk augusztus 1. fetán? A levélválogalók tartották az felső értekezletet. Németh Tst­vánné- Eri Ferenené azonnal felszólaltak az ülésen. A hozzá­szólásokból vita fejlődött. A munkások végül vállalták, hogy az e'ső verseny eredményeit taagyjábói újra megcsinálják, azonban ugy, hogy munkájuk minőségi szempontból minden kritikát kááfljon. Berta József hozzászól A finom pipadohány-csoma­• bo'ó munkásai ugyanr . íést tartottak. Itt dxKfráí^.a­jos műszerész a hasonló tipusu gépek kőzött felállított orszá­gos rekordját vállalták el ter­melésre. De Itt Is, minőségi áru­ban! A szivarka és hüvelygyártási osztályon Berta József az ujitó, Gazdag Dezső az élmunkás, a többi műszerészek kivétel nél­kül hozzászóltak a felvetett kérdésekhez. Megállapították, hogy szertári anyagok biztosí­tása esetén, ők ls vállalják az előbbi termelést, szintén minő­ségiteg javítva. Dönt az „űzetni nagytanács" Komoly vita folyt te a eso­mago'óban ls. Itt márciusban a versenyeket százas csomago­lású Kossuthből 3700-as átlag, gai kezdték. A verseny végére ez az átlag 6500-ra emelkedett Veremé. Dancróné, Ladányi Mihály, Nyíri József, Deák Ist­ván vettek részt a vitában. Amikor az üzem! »k!s parla­mentek* befejezték munkájukat, összegyűlt az egész üzem mun­kássága. Itt az egyes osztályok terveit egyeztették össze. A nem produktív munkát végző üzemrészek: a szövetkezeti bolt, a napközi otthon1, a konyha sze­mélyzete, az általános kezelési osztály, a rakiár munkásai je­lentették ld, hogy kötelezik ma­gukat: minden erővei támogat­ják a versenyeket. Tapsol a munkás : megszületett a tervezet Nagyon komoly formában ujabb ötíotek. kerültek megvi­tatásra Az egyik munkás jara­solt a: hogy azlgoruan intsék meg azokat g munkásokat, akik elmulasztják az önképzést. Má­sik munkás a fegyelem további javítását javasolta. A munkás­ság lelkes tapsa közben azután véglegesen megszületett az au­gusztusi munkaverseny terveze­te. Erre épült a továbbiakban az egész szegefii dohánygyár öt­hónapos részletterve. Nem vész kárba az ujitó fáradsága A munkaversenybizotfság a résztetterveket még egy komoly alapra: a versenyek során meg­született újításokra alapozta. Berta újfajta pajártekercselője, Kocsis ü. b. elnök szijlárcsája, Molnár csuzdája, Csányi és iák­rt dohány vágó íéktuskója, And­rás Ecclypse excendcr kereke, Reményiért papirtekercselője határozottra hozzájárult a ter­melés növeléséhez. És ezeket az újításokat már számbavetlék, a termelésbe illesztették. Nevcsz­szen kárba a munkásujllók fá­radsága .., És akik „sötétben bujkálnak" Az uj munkaversenyekkel kapcsolatban végig hullámzik a lelkesedés az üzemekben. Min­denki készül. De más, egészen furcsa jelenségek is tapasztalha­tók. A iegtőbb munkás félrevo­nul, •titkos terveket* sző. Nő a • sötétben bujkáfók* tábora — jellemzi derűsen, mosolyogva Gazdag Dezső az élmunkás ezeket a jelenségeket. Mindenki újításokon töri a fejét munka­szünetben, munka után. Ilogy az eddiginél jobban sikerüljön « munkaverseny, hogy még na­gyobbat Íveljen fel a dohány­gyári termelési grafikon. A dohánygyáriak okultak az első versenyeken. Népbiróség előtt a szegedi geitáparancsnok Hótfön tárgyalják Keresztes Andor rendőrfő­lanácscs bűnügyét Hosszas huza-vona után végre befejezéshez közele­dik a szegedi gettó ember­telen parancsnoka, Keresz­tes Andor volt rendőrfőta­nácsos háborús bűnügye. A vplt geilóparancsnok el­len 1946-ban todiilt eljárás s a védő ügyes fogiással az Idők múlására számítva, el­fogultsági kifogást terjesz­tett elő az akkori népbirő­ság egyik tagja ellen. tA »ép­biró ugyanis rokonságban állt azzal! a csal ádttak amely­nek tagjait, bár kivételezet­tek voltak, Keresztes elhur­coltatott és nem tértek vüsz­sza. A védő szerint ez a népbi 6 elfogultartatiélkezhrt s kérte a NOT-ot, más ta­nács tártryalja az ügyet. Az akkori NÖT-nak nem volt sürgős Keresztes elitélése s az akta két évig feküdt Bu­dapesten, ahonnan csak a közelmúltban került vissza. A népügyészségi vádirata feltárja a deportáltak szen­vedéseit a téglagyárban] az utolsó nap izgalmait, mikor az öngyilkosságok sorözatát követtek el Keresztes em­bertelen intézkedései miatt. Tanuk vallják, hogy dü­höngő őrülteket csukatott össze gyermekekkel R há­romhetes csecsemőt fezaki­tott el anyjától, hogy •köz­érdekű munkára* küldje Németországba. A nagy érdeklődéssel várt tárgyalás hétfőn reggel 8 órakor kezdődik a törvény­széken. Az ügyet a népbirő­ság Kovács-tanácsa tár­gyalja, a vádat dr. Serényi György, a szegedi nép­ügyészség vezetője képviseli. Odzeffoe feliét* Péter Ef nS szentes! Ugwéde! Csütörtökön a déli órákban tegy autó állt meg a tőrvényszék épülete előtt. A kocsiból elő­ször egy rendőr, majd dr. Péter Ernő szentesi ügyvéd tépett Iá, akit felkísértek az ügyészség fogházába. Dr. Péter Ernő, akinek Szentes környékén föld­birtoka van, az iratok szerint a beszolgáltatás ellen izgatott. Ezenkívül demokráciaellenex kijelentéseket is használt, ami­ért az államvédelmi osztály őri­zetbe vette s átadta a szegedi népügyészségnek. Sohszaronitás, leírás leggyorsabban SZEMESI Irodagép Vállalat, Széchenyl-téc ,7. T.: .6-41. „Néger-szák" a borbélynál, néger-ülés" az autóbuszban A iszines Amerika* hatal­mas gettó. Ennek a gettónak 8 falai nem láthatók ugyan, de minaoa kőfalnál erősebbek. Ezek a falak városok és város­negyedek körül húzódnak, melyekben négerek laknak, autóbuszokban, ahol a nége­reknek elkülönített. helyük ven, .borbéJymühclvekben, ahol külön széicct tartanak fenn számukra. Ezer előítélet, mely a »faitíszta« jenkire sok­kai megszégyenitőbb. mint a • szinesbórüi-re — s ezek az előítéletek mégis erősek és makacsul tartják magukat. Ezeket a fantasztikus ostobasá­gokat és a »faji fensőbbség­ben* meginulalkozó korlátolt­ságot. az Egyesült Államok ha* talinas propagandaapparátusa, a sajtó, a rádió és a mozi tudatosan terjeszti, hogy ez­által Amerika polgárjainak egyik részét elszigetelje a má­siktól. a két részt egymással szembeállítsa és a figyelmet a nagytőkések népei lenes politi­kájáról elterelje. A rég Bevált taktikát — h népek egvmásra­uazitásat. ahogy azt "az ini­peralisták India JPalesztina. lián »benszül!e1ve* szemben folytatják — alkalmazzák sa­Í át hazájukban, saját népük­kel szemben fs. Fiatalok iomyon Rohammunkával javították a SzIT tagjai a r ók ti si templomot A rókusi templom tornyának j Ennyit mond öntudatosan, szédítő magasságában embere-1 azzal már megy is ki egy kis ket láttunk mozogni. A tetőt j ablakon a tetőre. Szinte meghűl csinálják — gondoltuk —, mégis csak vakmerő vállalkozás ki­kuszni a sima, meredek tetőre. bennünk a vér, amint ott látjuk dolgozni, derekán a kötéllel, amelyet jő erősen rögzítettek ahoi még macska sem tudna meg a lorony gombjához, végigmászni. Meg mintha nem j Az ulcán egy villamos csön­Is felnőtt munkások lennének [get, autó szalad, emberek siet­(ott a magasban — vettük éppen | nek munkájuk után. Legtöbb­jobban szemügyre a dolgot, ijük nem is tudja, hogy feja amikor megszólalt melletlünk , felett a magasban fiatalok ko­egy fiatalember: Sárvári György, pácsolnak a templomtornyon és a SzIT szegedi titkárhetyettese: j Ugy megjavítják a hibát, mintha — Nem is felnőttek azok, ha-, íui sem történt volna. nem a SzIT rókusi szervezeté- j A rókusi plébánián dr. Hcnny nek önkéntes rohammunkái \ Ferenc esperes-plébánossal bc­végzö fiataljai, 16—18 éves íj- szélgelünk. jumunkások valamennyien, De nehogy elbámészkodj ot­tani Ez az' Utolsó mondat annak félmeztelenre vetkőzött le­— Igazán dicséretreméltó, ahogyan erre az életveszede­lemmel járó, komoly munkára vállalkoztak a fiuk. Amikor je­lentkeztek a munkára - nuv géuykének szólt, aki hosszú kö-, séíi az esperes —, mondtam tétcsomóvaf éppen most igyeke- nekik hogy ezt be kell jelen­zett fel a toronyba. Gyorsan ; tencm a polgármesternek, mert utánaszaladtunk. Fenn a haran gok fölött, a gerendák tetején­éppen a köteleket erősítgették magukra a fiuk. Kellőjük dere­kán már a tűzoltóktól kölcsön­kapott mentőöv szorult. — Aztán hogy jutott esze­tekbe cz a vállalkozás? — kér­dezzük vezetőjüket, Motitorisz Istvánt. — A napokban erre sétáltunk — válaszolja — és tátink, hogy a tetőt borító lemez jó dara­bon leszakadva lebeg a tor­nyon. Arra gondoltunk, hogy ha nagyobb vihar jön, akkor körül szakadhat az egész tető. Nyomban szó'tamt a fiuknak és mindjárt főttek ls az önkéntes vállalkozók, hogy megjavítsák. Most aztán lit vannak — és sorba mutatja őket —: ifj. Far­én nem ihdoni a fáradságukat megtéríteni. Mire azonban a je­lentést megtehettem volna. Ön­kéntesen már hozzá ts láttak « dolognak és ezzel tőbbszáz fo­rintnyi költséget lakari toltak meg. Példaképül lehet őket ál­lítani minden fiatal elé, mert valóban lefid buzgósáyból vé­gezték ezt,a munkát. Háxéptiő taharéh­moz&olam indult MI az épilő-takarék? A hároméves terv keretében a kormány lehetővé tette, hogv jelentős állami támogatással meginduljanak a családi ház­építkezések is. Kezdő tőkekép­pen erpe a célra a Tervhivatal rágó József brigád vezető'.'Széke- jí* a Gazdasági Főtanács a ierv­res István, Hegykői József, Sü- \ hitelen tat Budapestre és vidék­véges Zénó, Frank Dezső, Frank r« 4-4 millió forintot Irány­- - - - - - - tott elQs egyidejűleg elindul ai úgynevezett épilő-takarék moz­galom. Az épllő-takarékmozgalotn keretében az érteni szándéko­zóknak az építési költségek egy még később meghatározandó összegét össze kell gyüjteniök, a többit az állam bocsátja ren­delkezésre. A takarékmozgalom pénzügvi részét az Országos Hi­telszövetkezet bonyolítja le, az építkezést pedig az építés- és j közmunkaügyi < minisztérium Sándor, Lukáci István, Gyé­mánt Tibor, ifj. Komáromi Ist­ván. — Mnnyil kaptok ezért a ne­héz munkáért? — tesszük fel a kérdést Csodálkozóan néz ránk vala­mennyi, míg egyikük megszólal: — Nem kérünk mi ezért sem­mit. Eppenugy a miénk ez a templom, mint minden rókusié, hét megjavítjuk a magunkét1 Frank Dezső, egy komolyabb, nagy fiu még hozzáteszi: — Ugy éreztük, hogy nekünk végzi. kötelességünk áldozatot hozni a demokratikus u jjáé pitfsért, amelyhez hozzátartozik a temj> lomok építése is. A SzlT-fiata­tok önként vállal iák ezt a mun — MIN TAG AZD AÉRTEKEZ­LETER. Gazdiaértekezlelek lesznek vasárnap délelőtt II: órakor KJrálvhalmán. a Wol takaróként használják fel a val- jda Gajgonya 67. sz. tanyáján fást a maguk külön céljainak c • döJulán 4 órakor Vecsérnyé­lejfezésére, de semmit sem tesz-1 Antai mrntagazjda Domaszék nek a vallásért. 253 sz. tanyáján.

Next

/
Oldalképek
Tartalom