Délmagyarország, 1948. június (5. évfolyam, 123-147. szám)

1948-06-13 / 134. szám

if Szegőd, 1948 junius 13. D £ 1/Jff A « Y A K U H S Z A 6 célra, a termelés fokozására, a munfeavcrsenyre. a hároméves terv megvalósítására. a demokrácia megerősítésére leheted fordítani. A munkásérulók ellávolitáso ulán államosítottuk a $záz munkásnál többet fo; Wkoztató ipari üzemeket «z üzemek élére murkásIgazgatókat állitotlunk. Megerősödött demokráciánk külpolitikai vonalon is. Egymás után kötöttük meg szomszédainkkal, elsősorban a hatalmas Szovjetunóval a barátsági szerződésekel. Azzal, hogy a Szovjetunió elengedte a hátralévő jóvátételi összeg felét, ugrásszerűen meggyorsult a magyar dolgozó nép életszínvonalának emelkedése. Ez az életszínvonal egyébként a tavalyi szokatlan szárazság és rossz termés ellenére az utolsó háromnegyed évben 25 százalékkal emelkedett. fi tanHás az fefetfata kérdés van az egyik a két munkáspárt egyesülése, a másik az állani és az egyház viszonvának rendezése — Kél nagy •lőttünk és ami ezzel összefügg, az iskolák államosítása. A mi álláspontunk világos. A tanítás az állam feladata. Az Iskolákban, minthogy a magyar nép zöme vallásos, az államosítás után is folytatni bel! a hitoktatást. Az állam addig is, amig az egyházak a maguk lábára tudnak állni, 20 esztendőn kérésziül hajlandó őket támogatni. A református és evangélikus egyházakkal ebben a szellemben és Ilyen megegyezéssel valószínűleg két napon belül be is fejeződnek a tárgyalások Ez az álláspont nem valami különös kommunista álláspont. Ilyen alapon jött létre megegyezés a csehszlovák állam és az oltani római katolikus egyház között. Nem is uj ez az álláspont. Ez volt a nézete Kossuthnak, Petőfinek, Eötvös Józsefnek, a negyvennyolcas magyaroknak. A katolikus egyház vezetőinek többsége azonban, elsősorban Mindszenty József hallani sem akar olyan nyilatkozat kiadásáról, mint amilyet a református és evangélikus egyház adott ki a köztársaság és a demokrácia intézkedései mellett. és azt, hogy ne ismerjünk kíméletet a reake'évPj szemben, amely e kérdés. UJ szellem' fiiti a dolgozó népei kapcsán a földreform és az' államosítás elten Iáinad. Amikor mm József Hitler dicséretót zengte V katolikus egyház veze-ja külső és belső reakció Betolnék többsége ma Is gitségével megdöntik a köztHabsburg-párti, gyülölt a ! társaságot, visszaveszik a paraszttól a földet, a xmuikásigazgatóktól a gyárat. És ezeknek az uraknak a kezében van a mbgtyar iskolák zöme. Ezekben az iskolákban üldözik a demokratikus tattitókíit és a demokratikus diákokat Mi az iskolakérdésben is igyekeztünk kölcsönös megegyezés alapján megoldáshoz jutni, ahogyan ezt a reformátusokkal és evangélikusokkal meg is tettük. De ha ugy tapasztaljuk, hogy az egyház palástja mögé húzódó reakció nem hajtandó megegyezni, akkor természetesen a demokrácia érdekeit a megegyezés nélkül ís meg fogjuk tudni Védeni. köztársaságot és a népuralmat, nem »kHrja elismerni a földosztást. Hasontó az álláspontjuk a« államosítással szemben ís. A Horthy-rendszer Idején bizony nem kellett őket hűségnyilatkozatra núg,t. ni. M'ndSzenty, akkor még Péhm József, Zalaeget szegen I mrédy díszpolgárrá választásakor készéit és csak ugjv zengte Hitler dicséretét. Ma nincs egy elismerő •zava az újjáépítés hőseiről, a földművesek, ujgaztták, a falu szorgalmas népének hallatlan erőfeszitá•eiröl. Most is arról álmodoznak ezek az urak, hogy fl demokrác a fifrefméneff végei Felszólalóit Rákos'. Mátyás minden demokratát, lépjenek fel kíméletlenül az egyházi reakció részéről az Iskolák államosításával kapcsolatban terjeszteti bárgyú és aljas álhírekkel szemben. Ne engedjék, hogy a félreeső falvaik hiszékeny népét beugrassák ugy, ahogyan ez Pórspetrlu és helyenként máshol is e'őfordult. Azok felelt, akiket az egyházi reakció most ellenállásra Inmül vagy kiátkozássaí fenyeget, vessék fel a kérdés*, hol voitak ezek a buzdító és fenyegetőd/ő urak 1914-ben, amikor a mj8gyar munkásság színe-javát büntetőwSv adókban gyilkolták, •mikor zsúfolt " vonatok vHték Auschwitzba az emberek százezreit, amikor leventegyerekebot hurcollak nyugat felé, amikor az ország nác'k prédája volt. Miért nem tiltakoztak akkor, in'éri nem akkor hívták kaszára, kapára a népet? Akkor he -veseliek vagy meglapultak. A demokrácia türelmének vége l Aki szembeszáll a demokrácia törvényeivel, arra gyorsan lesújt a demokrácia ökle. A köztársasági üdve ma nz iskolák államosítását követe!' Rákosi Mátyás ezután á két munkáspárt egyesüléséről szólt. Harminc esztendei megosztottság után ujvá egységes pártban egyesül a dolgozó magyar nep, mágj'pedig olyan egységes mumkáspártban, amelyet Marx— Engels—Leniin—Sztálin lanai vezérelnek. Az egyesülés után egyenesebb lesz az ut, gyorsabban fogjuk megoldani az előttünk álló nttgy feladatokat, az ötéves tervet, amely felvirágoztatja hazánkat, a tízéves öntözési tervet, amely hadat üzien á szárazságnak, a tízéves villamosítási tervet, amely az utolsó faluba is elviszi a fényt, a kultúrát. — Uj szellem füti á niágyar dolgozó népet. A dolgozó nép fiai most kezdik elfoglalni az őket jogglal megillető helyet. Erőink nőnek. az ellenség gyöngül és az egész dolgozó népet a nyugodt bizalom tölti el. A gyárak élén egyre több a munkásigiazgatoTa demokratikus rendőrségben, a fejlődő honvédségben, áz államszervezet minden posztján egyre szaporodik a népet becsületesen szolgáló, öntudatos szocialista munkások és parasztok száma. A népi demokrácia sikereinek titka, hogy céltudatosán harcol a tőkés kizsákmányolás minden fajtája ellen és ugyanolyan céltudatosan halad' a szocializmus felé. Rákosi Mátyás beszédét hosszantartó, lelkes éljenzés és taps követte. A nagygyűlés Marosán György elvtárs zárőszavaival ért véget. Az internacionálé elhangzása után a tömeg ismét hatalmas ünneplésben részesitelte Rákosi Málvást. Iz RIBP kongresszusának ünnepélyes megnyílása az Operaházban A magyar munkásosztály iszus szombaton este ült ösZegyfiéges pártjának roegala-1 sze az Operaházban. / '* kulását kimondó kongresz-lténelmi jelentőségű A törkongresszuson megjelent Tihly Zoltán köztársasági elnök, Dinnyés Lajos miniszterelnök és Mihályit Ernő miniszter kíséretében. Farkas Mihály elvtárs, a Magyar Kommunista Párt főtitkárhelyettese mondott megnyitóbeszédet. Meleg szavakkal üdvözölte Tildy Zoltán köztársasági elnököt, valamiül a többi megjelent előkelőséget és külföldi képviselőket Most engedjek meg — mondotta végül, — hogy megnyissam a Magyar Kommunista Párl és Szociáidcmokrala Párl történelmi jelentőségű egyesülési kongresszusai. Farkas Mihálynak vaira a kongresszus felálllak helyükről Operaház zenekara szólta a Himnuszt, majd az Inlernacionálét. Dobi István a Kisgazdapárt, Veres Péler a Nemzeti Parasztpárt, Kossá István elvtárs a Szakszervezeti Tanács, Jóboru Magda elvtárs•nő az MNDSz, Nőim Ferenc elvtárs félmillió fiatal ne-, vében Üdvözölte a kongresz-1 szusl, majd a külföldi küldöttek szólallak fel. Ezután felolvasták a Szovjetunió kommunista párl áuak a kongresszushoz intézett táviratát. c szalagjai és az eljátSzegedi szemmel... Ezt láttuk egy délelőtt a Manesti nemzetközi Vásárén ÁZ első látnivaló maga ö kiállítón be Járata, amelyet »terVk!apunaki neveastek el. Hatalmas méretei teljesen szokatlanok és a tetején elhelyezett zászlóik rengetege távolról MrdfetI a velfitufc baráti viszonyban álló országok részvételét a vásáron. Az állami NIK gyárainak kiállításán kezdjük a sétál, de csakhamar rájöttünk, hogy nem sétáink hanem sietnt beJ'i, hacsak tájékozódói ís akarunk a leihalmozott látnivalók között. Persze rendkívül sokoldalú szakembernek kfellene lenni annak, akt mindazt megérti és megmagyarázni tudja, amit kiállítottak. A Ganzgyár például hajómodelleket mutat be, a Ganz villamossági mindienf, ami az elektromosság Az igazi nehézipari gépek azonban nem a' csarnokban, hanem a szabad területen vannak kiállítva. Ott látható a MAVAG öntözöszávattyuja. a melynek az ország csatornázásiban lesz jelentékeny szerepe. Traktorok, mezőgazdasági gépek sorakoznak nagyszámban é« a legkülönfélébb rendelteléssel. üzemben láthattuk az állami pénzverde egyik pét, amely a közönségnek mutatta, miiként készülnek a nikkel 50 filléresek. Persze sókkal gyorsabban, mintsem azokat megszerezni lehet. .. Az orosz pavlllont tekintjük meg ezután, azaz szerelnénk tüzetesen megtekinteni, de ehhez egymagához kevés lenne egy náp. A csarnok körébe tartozik, Csepel pom- niaga 26000 négyzetméter alappás kerékpárokat és motorto rékpárokat, varrógépeket és elképzelhetetlenül sokféle munkagépet. A MAVAG apró mozdonyokat mutat bo. amelyek azonban tökéletes másai ff n ormális és modern mozdonyoknak. . területű, de 20000 négyzetméter területen vannak a szabadban kiállítva azok a gépek, amelyeikét terjedetmüknel és súlyúknál fogva nem lehetett bevinni a csarnokba. Itt aztán igazán mindén látható, amit a hatalmas szovjet birodatom Ma, a PréféfaVörös SÁrl kertben a rádióból jól ismert magvar nótacnekes énekel S^IT szegedi csoportja junius 13-án délelőtt fél 10 órakor zásarlóavató ünnepségei rendez a Belvárosi Moziban. Darvas Ibolya. Nádas Tibor, A nivós műsor keretében fellépnek Kassal János, Érdi Pál, Dénes KrzsI és a Batsányi\Tánc-csoport Giti Pál, Gyülekezés Í3-án délelőtt háromnegyed 9 órakor a szakszervezet udvarán, eső esetén a Belvárosi Moziban. Vendégeket szívesen látunk. termel. Főleg nehézipari gépek dominálnak. Traktorok, arató- és egyéb mezőgazdaságé gépek, szerszámgépek hihetőtlen mennyiségben és változatban, de láttunk itt precíziós műszereket, motorkerékpárokat és vagy egy lucal különféle autót, amelyek között pompás kivitelű luxuskocsik is foglalnak helyet. Olt áll és működik egy Línotype-szedóf

ip, amilyen a háború előttig urópában csak egy berlini gyárban készült. Zajtalanul, najszálpontossággal működik és löbb részében célszerűbb és jobb, mint a német gépek voltak. A szovjet föld minden földalatti termékét bemutatják és hogy miként, azaz milyen segédeszközökkel dolgoznak orosz bányászcivíársaink. Remekbe készült íróés számológépeket, mozdfeivevő és leadó gépeket, I,Ivóibalátók'észü léket, rádió adói és vevői, mesterséges kaucsukot, textilt, bőrl és főleg szőrméket láttunk a legszebb kivitelben. Hozlak magukkal az oroszok repülőgépet is, azaz, hogy ez hozta ődíet, de ezt nem mutathatják be a vásár területén, mert ott leszállni nem lehetne vele. odaszállítani pedig szintén nem lehel, mert nincs olyan jármüvük, amelyen elférne és amely eibirná Az érdé ld ödőknék azonban ugy siet .segitségére a rendezőség, hogy, kiviszi őket a Mátyásföldi repülőtérre, sőt sétarepülést; is végez velük, hogy bemutassa mennyire kényelmes és kellemes az azon vntó utazás. F.zt látta egyetlen délelőtt szegedi szemmel és irta meg dióhéjban L'geH Jesíí. Hétfőn este 9 előtt lO perecre! Révai Józsefei haüqaifa a rádiónál .minőén clolcio^o á