Délmagyarország, 1948. június (5. évfolyam, 123-147. szám)

1948-06-13 / 134. szám

NI ósitás a Budapesti nemzetköz] Vásárról V. évi. 134. sz. ARA 60 FILLÉR Szöged, 1948 jnn. 13. Vasárn. a két munkáspárt egyesülését a Hősök-terén Megnyitották a Magyar Dolgorék Pártjának eSso kongresszusát Amikor e sorokat írjuk, Szeged népéncK az a resze — és tegyük hozzá Isten je­lentős resze —, amely dél­után Rákosi Mátyás elvtárs beszédéi rádióközVetités ut­ján meghallgatta, már a két munkáspárt minden kép­zeletet meghaladóan lelkes egyesülésének jóleső bizo­nyosságában piheni vasár­napját és eközben is bizo­nyosan szívesen hallgatja to­vábbra is a rádiót, hogy szinte szem- és fültanuja le­hessen annak a történelmi eseménynek, amit a Magyar Dolgozók Pártjának, a mun­kások, parasztok és haladó értelmiség egyetlen, osztha­tatlan és soha többé meg nem bonthaté elit pártjá­nak megalakulása jelent. A Délmagyarország lapfejében vörös bclüvel ünnepli annak a hatalmas pártnak megala­kulását, amelynek szegedi szócsöve. Eddig azért dol­goztunk, hogy a mestersé­gesen szétszakított dolgozó­tábor minél hamarabb, mi­nél bensőségesebben egye­sülhessen. A mai nagy öröm­ünnep ubin az lesz a köte­lességünk, hogy a Magyar Dolgozók Pártja programjá­nak végrehajtásában minél tevékenyebben segédkezzünk Ezt a szép és nagy köteles­séget pedig a Délmagyaror­szág minden szellemi és fi­zikai dolgozója, szerkesztő­sége, kiadóhivatala. nyomL dája és lapterjesztő szerve­zete legjobb tudása, legjobb igyekezete szerint teljesíte­ni fogja. A Magyar Kommuirsfa Párt IV. országos kongresszusa Kpmmunista! tek legjobb tagjaikat küld­Párt szombaton * délelőtt j tek -fel Budapestre, hogy a tartotta 4. országos kon- parlamentben tartott kon­gresszusát. A kongresszus gresszuson, szavazataikkal iránt országszerte nagy ér- hozzájáruljanak a magyar deklődés nyilvánult meg ésvdemokrácia eddig elért íeg­a kommunista pártszerveze- nagyobb eredményéhez, a magyar munkásosztály egyr séges pártjának megvalósí­tásához. Már korán reggei kezdtek gyülekezni a kon­gresszusra kiküldött mun­i kások, parasztok és haladó ' értelmiségek. ! Az ülésterembe lépő Rá­kosi Mátyás elvtárs minisz­j terelnökhelyettest, a párt fő­ititkárát percekig tartó lel­kesedéssel tapsolták. Rajk László elvtárs beszéde nyi­totta meg a kongresszust. i Hangoztatta, hogy az MKP politikájának egyik legkiemelkedőbb eseményé­hez érkezett. E munkásegy­ség megteremtésével har­cunk egyik legfontosabb cél­kitűzését váltjuk valóra. Rajk László ezulán üdvö­zölte a kongresszusi kikül­dötteket és a vendégeket. A párt valamennyi tagja, szer­vezete és a kongresszus ne­vében forró szeretetét és ragaszkodását Jilmácsöfta a párt vezérének, Rákosi Má­tyásnak, akit a kongresszus tagjai és a jelenlévő vendé­gek is helyükről felállva melegen ünnepeltek. Ez a kísérletük a Kom­munista Párt szilárdsá­gán nemcsak megdőlt, de visszájára fordult. Tizhe­li rendszeres és átgondolt küzdelem, amit a szociál­demokrata baloldali elv­társakkal vállvetve viv­lunk, meghozta eredmé­nyéi. December 31-én a szociálde­mokrata székesfővárosi vég­rehajtóbizottság határoza­tával nyiltan megkezdődött az ülközet. A szociáldemo­krata jobbszárny egyre in­kább védekezésre szorult és amikor március 6-ra kitűz­ték a kongresszust, a balol­dal lényegében már meg­nyerte a csatái. A szociáldemokraták eltagadták a kommenisták ideo'ég áját Rákosi Mátyás: I Magyar Kommunista Pártnak a munkásegységért vívott sok esztendős küzdelme pyert az egyesüléssel befejezést Ezután hatalmas taps és éljenzés közben Rákosi Mátyás elvtárs lépett az emelvényre. Reszédében a többi között a következőket mondotta: — Harminc esztendős Szakadás ulán uj fejezet nyilik meg: a szervesen megvalósult munkásegység fejezete. A Magyar Kom­munista Pártnak a " mun­kásegységért vívott sokesz­tendős küzdelme nyer az egyesüléssel befejezést. A két munkáspárt egye­sülését előkészítette az az együttműködés, melyet a kommunisták és a balol­dali szociáldemokraták már a Horthy-rendszer alatt és különösen a má­sodik világháború nehéz esztendeiben kiépitetlek. Rákosi Mátyás utalt arra a (megállapodásra, amelyet ,1944 őszén az MKP és a Szociáldemokrata Párt bal­oldali vezetői kötöttek. Ez a megegyezés kimondja, hogy a munkásosztály egységének továbbfejlesztése szükséges­sé teszi az egységes, forra­dalmi szocialista munkás­párt megalakítását. A meg­állapodás a felszabadulás illán nem válhatott azonnal valóra, sőt az egységes mun­káspárt gondolata egyre in-' kább háttérbe szorult. A megállapodást Szakasils Ár­pád, azaz a Szociáldemokra­ta Párt balszárnya irta alá. A szociáldemokrata vezetők nagy része azonban ellenez-, te a megállapodást. A kom­munisták hibája volt az, hogy akkor még nem vetet­ték fel elég következetesen a szociáldemokrata jobbol­dal kérdését. Alig a baloldal támogatta a kommunistákat, addig a jobboldal gyakran sze­kundáil az összeesküvés­nek, sőt az üzemi bizott­sági választások szervezé­sével valóságos menlScx­pedicidt szervezett számá­ra. Tfzhefl küzdelem eldöntötte a harcot A szociáldemokrata balol­dal következetes harcát eb­ben az időben erősen gátol­ta az, hogy nem merték nyiltan igénybe venni a kommunista segítséget, hogy engedtek a jobboldali párt­sovinizmus mögé megbújó sérelmi politikájának és tűr­ték, hogy a munkásegység gondolatával szemben a jobboldal a párt független­ségének »külön arculatá­nak* hangoztatásával lépjen fel. — A reakciós szociálde­mokrata jobbszárny elleni nyílt küzdelem akkor ke­rült napirendre, ajnikor ta­valy nyáron a Kisgazdapárt mögött megbúvó reakció te­reséget szenvedett. Ezzel a vereséggel lényegében a szo­ciáldemokrata jobbszárny is meg volt verve, de annyi ereje még volt, hogy a vá­lasztások idején meg tudta akadályozni a közös listát. — A választási vereség után Széligék ki akarták szorítani pártjuk vezetésé­ből a baloldat. Ezután kifejtette Rákosi Mátyás, hogy a baloldali szociáldemokraták harca meggyőzte a szociáldemo­krata tömegeket, Széligék politikája áruló volt és a kommunisták politikája a helyes. E felismerés hatása alalt megindult a szociáldemo­krata tömegek áramlása a Magyar Kommunista Párl felé.' Ez azt jelentette, hogy a tömegeket meg­nyertük a marxista—leni­nista poiitika számára. A szociáldemokrata kon­gresszus vezetve a vágytól, hogy végre helyreálljon az egy és oszthatatlan munkás­osztály politikai és szerveze­ti egysége, felhalahnazla az uj pártvezetőséget, hogy kezdjen tárgyalásokat az MKP vezetőségével az egye­sülés megteremtése céljából. E határozat a Kommunis­ta Párt ideológiáját is el­fogadta, amikor megálla­pította, hogy a pártgvülés magáénak vallja a mar­xizmus és leninizmus, Le­nin, Sztálin nagy tanítá­sait. — Mikor mindezt megál­lapítom, újra le kell szegez­nem azt a történelmi szere­pet, amelyet a munkásegy­ség, — a "jobboldal árulása dacára — a magyar demo­kráciában betöltőit. Túlzás nélkül elmondhatjuk, hogy a munkásegység volt a ma­gyar demokrácia legfonto­sabb pillére, mely a dönlő pillanatokban mindig szi­lárdnak, bizonyult. S amikor aláhúzom a kommunisták érdemeit az egységfront megteremtésében, a meleg elismerés hangján kell meg­emlékeznem a baloldali szo­ciáldemokrata elvtársak, Szakasils Árpád, Marosán György, Rónai Sándor és a többiek munkájáról, akik nem egyszer nálunknál sok­kal nehezebb körülmények 'között, néha még a kommu­nisták türelmetlenségétől is gátolva, következetesen, szí­vósan vitték svédlék a mun­kásegység ügyét. Ha a ma­gyar dolgozó nép erőben és Bizalomban megnövekedve láll a hazában, ha a munkás­: egység harminc esztendős ! szakadás ulán újra létrejö­hetett, ebben elévülhetetlen érdemei vannak a baloldali i szociáldemokratáknak, a ve­| zetőknek, és a tömegeknek ! egyaránt. És én szívesen ragadom meg az alkalmat arra hogy ezzel az elismerés­sel a Magyar Kommunista Párt háláját és köszönetet tolmácsoljam a nuinkás­egység szociáldemokrata katonáival szemben. Az egyesülés eiső nagy eredményei — A két párt egyesülése simán és egészségcsen tör­tént. Gondi gkodtunk arról, hogy az egyesült pártba ne csúszhassanak be hirtelen baloldalira átváltozott kon­junklurallovnigjok, karrierg­ták, álcázott jobboldaliak. Vi­szont arra is vigyázni kel­lett, hogy a tisztogatás he­vében ne maradjanak ki használható, rendes szodá1­demokraták. A Szociáldemokrata Párt­ból körülbelül 25.900 tagot zártak ki. Aki ezt soknak találná, an­nak figyelmébe ajánljuk, hogy pártunk tagkönyvege­réje alkalmával tízezreket hagytunk ki az MKP-ból, minden különösebb zaj nél­kül. 3 A száz munkásnál többet foglalkoztató üzemek ál­lam osiitása az első ered­ménye a munkásegység megvalósulásának és * ha szabad így kifejeznem ma­gam, a hozomány, amit/az (Folytatása a 6-ik oldalon.) Ma délután 6 órakor Rákosi Mátyást hallgatja a rádiónál minden dolgozó

Next

/
Oldalképek
Tartalom