Délmagyarország, 1948. június (5. évfolyam, 123-147. szám)

1948-06-26 / 145. szám

V. ovi. 145. st. ARA ü FILLÉR fi €séplfigéplotaldones tol a monkftsofi 0T1 járuefcái Őrizetbe vették Kettíng Sándori Sze d (04S jun. 26. Szombat „Nem vagyunk hajlandók elismerni a londoni értekezhet határozatainak törvényes erejét11 A varsói nyolchataími értekezlet 5 pontja a német béke megteremtésére Moszkva, juniusíő. A Szovjetunió, Albánia, Bulgária, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Lengyelország. Magyarország és Románia külügyminiszterei a Varsóban lefolyt tanácskozásokról záró közleményt adlak lei, amelyben 7 Í

iontban foglallak össze a ondoní konferenciának a német kérdésben hozott határozataival kapcsolatos állásfoglalásukat. A közlemény megállapítja, hogy a "londoni tanácskozás megszegése a potsdami halírozatoknak, amelyeket a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország közösen hozott Németországra vonatkozóan, amikor a német kérdést a külügyminiszterek hatásköréhe utalta. A potsdami döntés értelmében ezt a . kérdést a négy nagyhatalomnak együtt kelleti volna tárgyalnia. Emellett a nyugati hatalmak a Beneluxállamokat is bevonták a londoni konferenciába, míg a Németországgal határos államokat, a közvetlenül érdekelt országokat — mint Lengyelország és Csehszlovákia — nem hivták meg. A jaltai és potsdami egyezmény célja Németország hadiiparának leszerelése & a német militarizmus felszámolása voltj ezzel szemben a londoni határozatok nem arra irányulnak, hogy meggátolják az uj német támadás lehetőségét, hanem arra, hogy Nyugat-Németországot és mindenekelőtt a rulirvidéki nehéz ipart a háborús potenciál helyreállításának eszközévé tegvék és azt az Egyesült Államok és Anglia katonai céljaira felhasználhassák^ Bábkormány a német nép ellenére 1. A londoni értekezlet határozatai Németország tel j-s kettéosztására és feldarabolására irányulnak. A londoni értekezlel előkésrtc'ta Nyuyat-Néme'o-szág részére egy kormány megalakítását. külön alkotmánvozó nemzetgyűlést akarnak összehívni! amely hivatva lenne Németország nyugati része számára egy bábkormány megalakítására. Ezzel a bábkormánnyal akar iák megbontani a nyugati hatalmak a német népnek Németország egységére és demokratizálására vonatkozó jogos követeléseit. A nvugati hatalmak most Ujabb intézkedéseket teltek Németország gazdasági kettéosztására és feldarabolására. A nyugatnémet övezetek külön pénzügyi reformját annak ellenére valósították^ meg. hogy kézzel foghatóan szükség ván egv egv-: séges pénzügyi reformra egész Németország számára. ahogy azt a szovjet kormány javasolta. Németország nyugati övezetében az egész pénzügyi reformof azzal a számifással haitink végre, hogy hasznot bbr'oritsanak a nagytőkéseknek, akik szoros kancsolatban állanak az angolszász kapitalista monopolistákkal. A német béke megakadályozása 2. Németország felosztására és feldarabolására irányuló politika végrehajtása megakadályozza a Németországgal való béke megkötését, amely nétt-ül nem lehet befelezni a háborús állapotot Fugában. Ugyanakkor, -V- ! „ ,J _ LJFL. re törekszik, a nyugati hatalmak nem akarják megengedni a Németországgal való béke gyors megkötését, hanem arra törekszenek, hogy Németország nyugati övezeleire rákénvszeritamí'-or minden nép a béké- sék a maguk akaratát A nyuqali hatalmak terve at rnátfó Némeiors'áa megsemmisítésébe? veret 3. A londoni érlekezlelen Németország nyugati övezetének állami ' felépítéséről hozott döntésekel demokráciaellenes szellem halja ót. A tervezeti alkolmányozó nemzetgyűlésből már eleve kizárták a -demokratikus pártokat, a szakszervezeteket, amelyek a nép érdekeit képvisel ik. Az európai népek békéjének és biztonságnak érdeliel a német állami1 igazgatás hitlerista fcoznonlosilá ánnk felszámolásé' és a I Ullér-rendszer elő! II decentralizált kormányzat visszaállítását kövei lik. Csak ezek bizlosilhatják Németország egységéi és a né met állam demokratikus kifejlődését A londoni értekezlet határozatai azonban teljesen más Irányban haladnak. A nyugati hatalmak terve az önálló német áltam megsemmmisiléséhez vezet, a hatalmat a német soviniziák és revansiszták kezébe adja. Németországnak, mint militarista államnak visszaállítására törekszenek. Ennek eredményeképpen felüti fe}

ét a revans gondolata és okozódik a sovinizmus. A német revizionista szellem 4. A nyugati övezetek meg szálló hatalmainak politikája a német revíziós elemeket éleszti fei és a német lakosságot a velük szomszédos országokkal szemben ellenséges célokra akarja felhasználni A német revizionisták hadjárata különösen az uj német—lengyel határ ellen irányul, amelyek a béke határai. A német Ipar a monopolkapitalizmus szolgálatában 5. A londoni értekezlet döntése NvuoiatnénneloirszAjí gazdaságit életét alárendeli az < Egyesült Államok és Anglia eéíldtűzéscíník és Nvugatnémetországot a Marsall-terr európai! végrehajtásának függvényévé tesz!. Kz azt jelenti, hogv NyugatNémetország iparát és gazdasági életét az amerikai és angol monopolkapitalisták rendelkezésére bocsátja. Ezeknek a monopolkapitalistáknak nem érdekük, hogv helyreállítsák és fe'lend-'tsék a békés német ipart, mert azt versenytársuknak tekintik. Ezzel szemben a német néonek széleskörű lehetőségei kell biztosítani a békés ipar, a mezőgazdaság és a közlekedés felelően még jobban elmélyíti az európai országok kettéosztását és azokal szembeállítja egymássál. • A londoni értekezletnek • Ruhr-vidékre vonatkozó ha, tározata b'zlosilja az amerikai és angol (pari monopolisták uralkodó helyzetét « Ruhr-vidék ipara felett. Ezzel szemben a Szovjetunió követelte, hogy aiRulu> vidék szén és fémipari trösztöket és kartelekel a némel nép tulajdonába adja ál. AB Egyesült Államok és Angii* a ruhr-vidéki nehézipart a valóságban saját kezükben tartják anélküí, hogy Franciaország és Szovjetuniói résztvenne a termelés ellen* őrzésében és a német demo* kratikus szerveknek a termelési-e befolyást gyakorolhelyreállitására, mert ezek nélkül Németország nem élbet. A londoni értekezlet ily módon nemcsak betetőzi Németország felosztását, ha-. nfern a Marshall-tervnek meg hassanak. A londoni döntaseV durván meqsárfetféSr a yattai és potsdami eqye?ményeke$ 7. Az elmondottakból kitűnik, hogy a londoni döntések durván megsért ették a Jalta" és potsdami egyezmények Németország1 egységére, dcni'Htarlzálására, ráe't'anltá'-ára, d'emokrat'zsá'ásfira. háborús képességének mcgsemm'slté^ére vonatkozó határozata'! és egyáltalán nem könnyítik meg a négy nagyhatalom A Javaslatok között a német ügyekre vonatkozó megegyezést, minf ahogy azt Nyugaton állit iák Az ellenségeskedések aláássák a német nép bizalmát^ az olyan nemzetközi egyezmények iránt, amelyekben, az Egyesült Államok ét Angtta vesznek részt. • Téfc'nteltel a fentiekre^ nem vagyunk hajlandóié, el'srqprnl a londoni értefcezl-t határozatinak tör* vényes erejét, sem nnnalí erkölcs! tekintélyét. • A német kérdéssel kapcsolatos jaltai és potsdami egyezményeknek megfelelően a Szovjetunió, Albánia, I. Angi'®, a Szovjetunió, Franciaország és az F.gyesflMt Államok megegyezése alantán '•n'óVk-edó-eke! ke'l fenn*. am^tvek biz'oslfták Németország dem'litarizálásának vég-eh"jt ásót. 2. Meghatározott időre léire kell hozni a négv nagyhatalomnak, And Tárak, a Szovjetuniónak. Franciaországnak Búlgária, Csehszlovákia, Ju-1 kormányát halasztha(atlangoszlávia, Lengyelország nak tartják a következő-kér* Románia és Magyarország' dések mielőbbi megoldását! mokratlkus békeszerető, egyetemes nfc met kormányt kell ataki'lanl a demokrata kus pártok es szervezetek képvíselőlliőL azzal a céllal, hogy b'ztoríléfcokat teremő senek a német támadás megismétlődése d. len. 4. A Németországgal való békét # potsdami határozatoknak megfelelően kcU és az Egverttfl ÁMamoknak az ellenőrzést aT7;)|, ho2y va|amenny! hálálom a «uh- vdék nehézipara !dett, a Ruhr-j^ÜriM csanatatt kivonjál* Németor* vidék H' éa ágazatának fedesztése rétia- ^ ^ H vcl azután, hogy megkötőt, bői és azért hogy megakadályozzák Né- ^ Mke rerződést. metor^zág háborús po'encia'janak helyre-1 ..... &!lTtá«át I 5. Intézkedéseket ke'l kidolgozni NA?3.' Anöüa. a Szovjetunó, Francinor-' roetország Jóvőté'et! kötelezeltségflnel^ szóig és az Fí've filf Á'femok kormánya'- • rendezésére a német támadástól szénre* nak megegyezése alapján 'ddglenes, *de-' dett or zágok érdekében. A [éledést kísérleteivel szemberfi igénybe veszik a rendelkezés* re álló eszközöket A varsói értekezlet egyúttal világosa* megmufaija az utat. amelyen p német kért lés a f>éke é.s a <f<* mokráda érnekeinek megfeta* MOLNÁR ERIK KFVGVMINISTTEIt NYILATKOZATA KONFERENCIÁRÓL Budapest. Juntus 25. Molnár Erik külügyüiiníszter pénteken délután visszaérkezett Varsöhöl. A külügyminiszter az MTI munkatársának a következő nyilatkozatot adta: — A varsói konferencia Mfciezésre juttatta a Szovjetuniónak és a népi demokráciáknak azt az akaratát, hogy , a német imperializmus ujja- löen rendezhető.