Délmagyarország, 1948. június (5. évfolyam, 123-147. szám)

1948-06-23 / 142. szám

krff/Halál*. V. évf. 142. sz. ABA M PILLÉH asszonyháboru Gajgonyán Szeged, 1048 jun. 23. Szerda. (a. gy.) Az ország egész közvéleménye meggyőzöd hetett arról az épito szán dókról, amely jellemezte a Magyar Dolgozok Pártját a't E '•vesü 1 ési Kongrevsz usá t. Mindenki előtt világos, hogy »/ MDP. mostmár elfogadott Í

jrogra nját a dolgozó miliők végre fogják ha'tnni annál is inkább, meri anna* minden egyes sora életlehetőségeket akar teremtem a dolgozó emberek számára. Az a jogos öröm, amely elfog mindnyájunkat, ha fra i és mezőgazdasági termelésünk emelkedésére nézünk. azonban ürömmel is telített, meri art kell tanasz la'nunk nap mint nap, hogy amikor a dolgozó nép irányt vett a hároméves terv mielőbbi befejezésére, a szoc'a'írmus énitésére és ezzel egvütl a termeti javak minél igazságosabb elosztására. — ma is van gazdasági életünknek olyan szektora, amely még mindig igyekszik kihasználni az adott lehetőségeket és a piacon az árak felverésével icizsákmá nvolni az embereket. Sze pedi beszédében nagvon találóan mulalotl rá erre Révai József, amikor kifejtette, hogv a magyar gazdasági és politikai éleiből sürgőben ki kell sönörni azt a szemetet. amelv annak ellenére, hogv a munkásosztály és a dolgozó parasztság van hatalmon. a ivaei árak magasban tartásával lénvlegesen még mindig a kizsákmányoló szerepét jálssra gazdasági életünkben. Valóban a/l kell tapasztalnunk Szegeden is hogv bár a munkásság főként az államositolt üzemekhen — és ezek teszik ki azoknak többségét — nincs kizsákmányolva de ki van zsákmányolva P? árurvaron azoknak a magas árakn-k következlében. amelveket a spekulációs kereskedelem határoz meg Pedig a mptgyar nén. 4 amelv újjáépítette a romokból ezt az országot, és amelynek irányítója, szervezőm. nevelője lesz. az MDP. sokkal, de sokkal keménvebb ellenfelekkel megbirkózott már, mint a spekulatív kereskedelem. Énpen az Egyesülési Kongresszus muta'olt rá arra a tűrhetetlen lállanotra, hogy az állami özeinek állal termeti áruk árát. vagv az állam birtokába kerülő áruk árát az elosztás révén aránytalanul rra-'as százalékkal emelik egves lelkiismeretien kufárok. Azt lanaszlaliuk lépten-nyomon hogv némeivek nem akarják, vagy nem tudták tudomásul venni, hogy ebben az országban nemesak a politikai, hanem a gazdasági hatalom is sz'tári'an a nén kezében van és amelv éppen saját é'-''ekében nb-an eszközökhöz is nyúlhat, amelyek meggátolják azt, hogy spekulánsok a munkásság és a parasztság véres verejtékéből termelt értéktöbblet mennyiségéből jóval nagyobb mertékben részesüljenek, mint ami saját jól elvégzett munkájuk után megilleti őket Természetesen, senkisem gondol a magánkereskedelmi tevékenység megszüntetésére, hanem arra, nogy az eddigi tervszerűtlen, anarehisztikus ma >iánkereskedelmi tevékenység helyébe a termeti javaknak tervszerű, k?a zsákos elosztása lépjen. Gerő Ernő mulatott rá kongresszusi referátumában, hogy a magyar kereskedőknek meg kell lanulniok helyesen kereskedni, ugy, hogy az államnak és a népnek legyen haszna elsősorban a kereskedelemből Ugy, hogy a népi demokrácia erdekeinek megfelelően biztatónk a7 ái uk jobb, olcsóbb, biztonságosabb eliuttatásál a dolgozókhoz. Más szóval arról van szó; a magyar o-eskedetómnek is tudomásul kell vennie azt a tényt, hogy a népi demokrácia utján "a szocializmus felé haladunk és hogy a kereskedő szerepe is lényegesen megváltozik ebben az uj gazdasági, politikai helyzetben A kereskedő a múltban azon gondolkodott, hogy •o'kénn vehet minél olcsóbban árut és azt, hogyan juttathatja el legdrágábban a tagvasztóhoz. A népi demokrácia kereskedőjének lénvegesen más, sokkal fonto-abb, sokkal felemelőbb a szerepe. Ma már nem a kizsákmányolás utolsó láncszemeként kell megjelennie a fogvnsztők előtt, miként a mutiban, amikor az i^azi kizsákmányolók elrejtőztek és a kereskedőket tolták előtérbe. Hiszen a kereskedő csak eszköze volt a nagytőkéseknek. Ma már mindenféle kizsákmányolás megszűnőiéi"i Tan. Igy a kereskedőnek is uj a feladata: összegezni a dolgozó tömegek szükségleteit és ezzel a terme'és' a szükséglet irányába esztökélni. Beállítani magát abba a termelési gépezetbe, amelyet többe már nem kizáró'ag profiterdekek irá-i'ar>ak, 1 a em olsősorhan az. hogy a dolgozó nép élelmiszer-, ruha és lakásszükségleteit minél jobban, minél olcsóbban és minél gyorahbnn elérhessük. Ha ezt megteszi, akkor a népi deíokrác'a kettőképpen, anva'"'a«» is métiányolt munkáivá válik, ba nem, akkort ól z lünn.' a rohanó történelem sndrtában. mint ahogv mmdenki eltűnik, aki nem akarja tudomásul venni, hogv uj 1-a'át. uj országot éryitűnk és bomv programunkat amelv 18'8. óta az első teafán nemzeti orogram ebben az országban, minden a'-adá'vón, tüzön-vizen keresztül végre fortiuk baitani. Akár akarják egyes spekulánsok, akár nem. Magyarország békepolitikájáról, annak legfontosabb támaszáról, a Szovjetunióról és a népi demokrácia eredményes munkájáról nyilatkozott Varsóban Molnár Erik elvtárs Molnár Erik külügyminiszter Varsóban a magyarlengyel barátsági szerződés aláírása után sajtókonferencián fogadta az újságírókat. Kijelentette a többek között, hogy Magyarország kiilpol ti' áta békepotttlka. Meg akarjuk védeti! nemzeti önállóságunkat és b'zlosiitanl akarjuk demokratikus fettőd estinket. Mindennek előfeltétele a béke fentartása. Ezt a célt szotóálják a barátsági és kölcsönös segélynyújtási szerződések. amelyek senki elten nem irányulnak. Békepol'tikánk legfontosabb támasza az az őszinte és meleg viszony, amelv bennünket felszabad;lónkhoz, a Szovjetunióhoz fiiz Ami az általános nemzetközi oolitikai helyzetet illeti, Magyarországnak, amelv kis ország, nem tehet feladata, hogy Kelet és Nvugat kőzött a hid, vagy a közvetítő szerepét játszó. Magyarország, mint a nemzetköz' élet tényezője el van tökélve arra, hogy függetlenségét és békéjét fentarlja, együttműködve a Szovjetun'óval és a népi demokratikus országokkal. Magyarország határozott békepotitikájával járul legjobban hozzá a nemzetek közötti viszony normadizálásához. Politikánk saját önállóságunk kiépítésére irányul. Elsőrendű feladatunknak saját országunk gazdásági és politikai rendjének konszolidálását és kiépítését tartjuk, de természetesen ugyanakkor a legmelegebb baráti viszonyt kívánjuk a szomszéd és nem szomszéd népi demokratikus országokkal fentaa-taní. Azok "a kapcsolatok, amelyek bennünket a Szovjetunióhoz és a' népi demokratikus országokhoz fűznek, egyáltalán nem akadályai annak, hogy a nyugati országokkal a gazdasági kapcsolatainkat ki épitsük. Gazda-ág! kapcsolataink k'épilésére törekszünk és az ország ujfóén'tése ezen az utón eredményesebben szolgálható, m'nt a Marshall-terv ultán. amely a maga kikötéseivel mozgásszabadságunkat korlátozta volna. Magyarország legközelebbi jövőjét illetően felfogásom határozottan optimista — mondotta. — A legközelebbi évek minden vonalon a magyar demokrácia erőteljes fejlődésének jegvében fognak lefolyni. Azt az ellenzéket, amcív a néni demokráciával még szemben áll, elsősorban azzal fonjuk meggyőzni. hogy bebizonyít uik: A nép! demokrácia n legalkalmasabb eszköz arra, hogy sokat szenvedett országinkat a béke és a felemelkedés útjára vezessük. Drágán fizet Nyugafnémetorszáff népe a ráerőszakolt pénzügy! reformért A nyugati hatalmaknak a potsdami egyezményt egyenesen felrugő pénzügyi reformjaj amely Németországot marói-holnapra erőszakosan két részre szakította, érthetően foglalkoztatja a világ közvéleményét. A németországi szovjet hatóságok a Nyugatnémetországban bevezetett pénzügyi reform káros kihatásainak megakadályozására a következőket rendelte el: 1. Az újonnan kibocsájtott nyugatnémetországt pénznejet övezet, mind Nagyberlin területén tilos. 2. A nyugatnémetországi pénznemek, valamint az eddig érvényben lévő pénznemek behozatala a szovjet övezetbe és Nagyberlin területére szigorúan tilos. 3. A nyugatnémetországi uj pénznemek, valamint a nyugatnémetországi régi pénzjegyek fizetési eszközként való elfoga dása a németországi szovjet övezetben és Nagyberlin területén a gazdasági életre káros cselekmény és srzlgoru mek forgalma mind a szov- büntetést von maga után. Berlin do'gozófnak tüntetése a reform ellen Hogy mennyire önkényes, káros és jogtalan volt ez a • pénzügyi reformnak* nevezett intézkedés, arra jellemző az, hogy Berlin dolgozói, hétfőn tömegtünteté- A )akosság mindenüu bizaitalanok táborában csodálatos módon sok az u) E

énz, addig a német munás alig tudja megvásárolni a szflk fejadagot. /„• itt™ mntlansággai és elienségesM IW kedéssel fogadta az uj pénzt követelték hogy Nagyber-; és elkeseredő, lint osszák be a németorszá- ' szerte nő gi szovjet övezet gazdasági egységéhe. Magában Nvugatnémetországban pedig máris mutatkoznak a re form káros hatásának első jelei. Az üzletek, sőt még a villamosok és az autóbuszok is teljesen üresek. A feketepiac árai rohamosan emelkednek és ötig az úgynevezett honA frankfurti angol-amerikai megszálló kormányzat hétfőn este nyilvánosságra hozta a második pénzügyi törvényt, az úgynevezett bankjegykibocsátó törvényt Az uj törvénv szerint a Német Tartományok Bankja kibocsáthat papirpénzt és váltópénzt és a bankjegyek értéke nem haladhatja meg a 10 milliárd német márkát. Egyelőre egy márka 30 amerikai centnek felel meg. Az uj pénzjegyen nem szerepel aláírás, mert a bankjegyek nyomása idején nem találtak arra illetékes német személyt. A berlini rádió megállapítja, hogy a második törvény ujabb pénzhlgltás bevezetője. A bankjegyforgalom Hitler uralomra jutása előtt egésl Németország területén nem haladta meg a 7 milliárd márkát, most pedig egyedül Nyugatnémetor* szágban a bankjegyforgalmat 10 milliárd márkában állapították meg. Szoko1ov«zkii tábornok méltatlannak minftsrteMe az amerikai katonai kikü'd&tt v se kedését Lipcse, junius 22. SzokoIovszkij tábornok hétfőn Clay tábornok, amerikai főparancsnokhoz intézett levelében visszatért azokra az eseményekre, amelyek • berlini parancsnokok legutóbbi ülésén történtek. Hangsúlyozta, hogy az amerikai kiküldöttet terheli a