Délmagyarország, 1948. június (5. évfolyam, 123-147. szám)

1948-06-20 / 140. szám

IV. évt. 140. sz. ARA M FILLÉR Tíz nap'g szünetel a hadiíogolyszállitás Saegeden több ffiu születik, mint lány Szegőd, 1048 Jun. 20. Vasáru. em lesz kukorica a kenyérben! Révai József beszámolt Szegednek a Magyar Dolgozók Pártja kongresszusáról Szombaton, már a kora délutáni órákban hatalmas tömeg gyülekezett a Kálvária utoii, autók, autóbuszok, kocsik ontják a vidéki érdeklődőket is, hogy a Szakszervezeti Székház zászlódiszbe borult udvarán meghallgassák a Magyar Dolgozók Pártja nagyszegedi pártbizottsága összevont taggyűlésén Révai József elvtárs kongresszusi beszámolóját. A sokezres tömeg hatalmas tapssal és ütemes éljenzéssel fogadta Révai elvtársat, aki Marx, Engels, Lenin, Sztálin, Rákosi képei alatt foglalta el helyét az emelvényen. Dr. ZÍHd Sándor elvtárs megnyitó szavai után Révai József elvtárs lép a mikrofon elé, akit perceken át ünnepeltek az egybegyűltek. — Mint a nagyszegedi pártszervezet kongresszusi kiküldöttje — kezdte beszédét — akarok beszámolnia Magyar Dolgozók Pártja első, alakuló kongresszusáról. Zöld elvtárs a Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt egyesülési kongreszszusát történelmi jelentőséf

ü kongresszusnak nevezte, gaza volt, mert ez a kongresszus pontot tett az i-re, megkoronázta az egyesülés müvét. Jelentősége talán nem is annyira abban áll, hogy kimondta a két munkáspárt egyesülését, hanem abban, hogy megmutatta a magyar nép számára ország-világ előtt azt, hogy ez az egyesülés nem külső valami, hanem a kommunista és a szociáldemokrata dolgozóknak igazi, belső, elvi alapon álló ősszeforrását eredményezte és most, a két munkáspárt egyesülése után lett valóban igazzá az a mi állitásunk, hogy Magyarországon a döntő és vezető ereje az államnak és a kormányzatnak a munkásosztály, amely forró szövetségben a dolgozó parasztsággal intézi az ország ^sorsat Mit jelent a gazdasági életnek a szovjet jóvátétel felének elengedése A továbbiakban hangoztatta a szónok, hogy az MDP első kongresszusa nemcsak egyesülési kongresszus volt, ezen a kongresszuson mérleget is készített a magyar demokrácia három és féléves fejlődéséből, harcailiól és eredményeiből, amely mérleg nem volt kedvezőtlen, mert a bároméves terv első évében az előirányzatot lultelJesltetlük. — Ez telte lehetségessé — mondotta —, hogy a kongresszusunk kiadja a jelszót, — amely pártunk minden tagjára kötelezettséget jelent — megvalósítjuk a hároméves tervet nem három esztendő, hanem két esztendő és öt hónap alatt. Az állam kedvezően alakult köl sógvetésének ismertetése után Révai elvlárs hangoztatta, hogy az ország felemelkedése, az életszínvonal gyorsabb emelkedése önmagunk munkájától függ— De nem csupán erre alapítunk — folytatta emelt hangon — hanem arra is, hogy . „. _ félmilliárd forint vált szabaddá azért, mert a SzovI

etunió elengedte a hátraélcos jóvátételt ősszeg felél. (A hallgatóság perceken át szűnni nem akaró tapssal és éljenréssel juttatta kifejezésre háláját a Szovjetunió iránt) Ez négy esztendőre kétezer mililó forintot jelent, amit jóvátétel helyett házépítésre, Iparfejlesztésre, Iskolákra, a dolgozók egészségügyének feljavítására fordílhalunlk!. Gabonatermésünk húszmillió mázsán felül lesz Rátért ezután az ország mező a sági terme'é é tek az ismertetésére és szűnni nem aknrő, lelkes tapsok közenrtte ielentétte bc, hogy el '-v, a7 esztendőben mfnden okunk megvan reménykedni "'"tan, hogy gie Kf\« -> l erei é«üuk hu szín? Tő mázsán felül lesz, wi *»zt to'enM, liocv nem kell kukoricát keverni a kcnvériiszlhe és Ízes búzz. vnfiv legrosszabb esetben hí íz- és rozskenyeret fogunk enni. Terméski'á'ásaink olyanok, hogv még tartalékolni is tudunk a 'é^n-da gondosságával a szűkebb esztendőkre Harminc nvJbó mázsás kukoricatermés kilíltásunk azt jelentik, hogy leszi sokkal bővebben és sokkal olcsóbban husunk és zsírunk az idén. mert itt az Ideje, hogy a magvnr dolgozó nép riecsa'< növényi koszton éljen, hanem jó, zriros-liusos koszton is. — Ráléptünk a szocializmus ép'tésrek útjára — folytatta ezülán Révai elvtárs — de ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy a magyar gazdaés politikai éleiben nincs már semmi szemét, amit ki kell söpörni. Bár a munkássági, főként az á'lamosrtott üzemekben nincsen kizsákmányolva, üc ki van zsákmányolva a piacon, azoknak a magas áraknak következtében, amelyeiket a spekulációs kereskedelem megszab. Nem elég véget vetnünk az egyik fajta Kizsákmányolásnak. véget fogunk vetni a másiknak fis, lépésrőllépésre. az a szervezet, amely nem két éves és nem is tízéves, de kétezer éves múltra tekint vissza, olyan mértékben vált a katolikus egyház reakciós po. Ift%at Irányzata, maga köré tömörítve a rég» rendszer * minden levitézlett hívét, illegális politikai párttá. Ennek a pártnak vezére azesztergom: érsek, a pápa bíborosa, a magvar prímás, Mindszenty József. Ebben az összefüggésben, a magyar reakció elleni harc összefüggésében kell nézni a mi harcunkat az egyházi iskolák államosításáért. Megharcoltuk ezt a harcot is. Nemcsak a föld tett a mienk, nemcsak a gyár, hanem az iskolát is — mondotta hatalmas éljenzés és tapsok közepette. Az ember elsősorban magyar Az egyházi iskolák államosítása ugyanolyan mérföldkő a demokrácia fejlődésében, mint amilyen mérföldkő volt a földreform, a gyárak és a bankok államosítása. Az iskolák államosításának négy oka van. Az első ok az, hogy az 1848-as magyar demokratikus forradalom századik esztendejében végre ideje volt megvalósítani azt az elvet, hogy gyermekeink nevelésében is annak a szempontnak kell uralkodnia, hogy az ember nem elsősorban katolikus, meg unitárius, ineg lutheránus, kálvinista^ vagy zsidó, hanem alsósor ha u magyar. Nem lehetett elviselni egy; olyan helyzetet, hogy amikor arcunk verejtékével építjük a nemzet uj egységét, ugyanakkor a nevelésben folytatódjék a nemzet széttagolása egyes felekezetekre. A másik ok az, hogy nem b'zhattiik gyermekeink neveléséi olyan erőkre, kiknek a magyar Himnusz nem »zent, akta nem áttnak lel, mint Schlachta Margit .» parlamentben, ha nemzeti Imádságunkat énekük. Kulfurát az elmaradt paraszfsécnak Felszámoltuk a munkanélküliséget A mi kongresszusunk nem esett abba a hibába, hogy meginámorosodott volna az elért eredményektől. Nem tévesztettük el szem elől az eddig elért sikerek mellett sem az ezutáni igen nagy •lujfpiumiuoi AfouxoTj sa Ezen változtatni kell és változtatni fogunk rajta. Mi a választásokon azt mondottuk, felszámoljuk a munkanélküliségei. a hároméves terv előirányozza ezt a felszámolási tervünket és az egész kongresszus megígérte a magyar dolgozók színe elölt, hogy meg fogjuk gyorsítani azt a munkál, amely szükséges a választásokon és a hároméves tervben lett tgérelünlk beváltására. Szólt ezután a közalkalmazottak és köztük a pedagógusok helyzetéről és a Magyar Dolgozók Pártja nevében Ígéretet telt arra, hogy augusztus 1-ével a pedagógusoknak 20 százalékkal, de ugyanakkor felemelik körülbelül ugyanilyen mértékben valamennyi közalkalmazotti kategória fizetését is. A reakció felszámolásával kapcsolatban ki jelen tette: abban a mértékben, ahogyan a régi nagybirtokos és nagytőkés osztályok képviselőit kiszorítottuk — nem mindig békésen — p legális politikai éleiből, parlamentből, a kormányból, olyan mértékben vált Nem lehetett türnl, hogy az isikölák relében azt tanítsák, hogy Kossuth Lajos *olt az újkori történelem legnagyobb alakja és ugyanakkor az iskolák másik felében finoman de mégis lepocskondiázzák a 48 as szabadságharc vezérét. 48-at csak egyféleképpen lehet tanítani és a magyar demokráciáról is csak egyféleképpen lehet beszélni a magyar Iskolákban. Nem törhettük tovább, hogy amíg a n\agyar iskolák egyik felében arra tanítják gyermekeinket, hogy a magyar történelem a magyar dolgozó nép történelme, addig az Iskolák másik felében arra tanítják őket, liogy a királyok, grófok és hercegek történelme, Nem leheteti tovább törni azt a szellemet sem; ametT Horthy Miklós véres, népeinyomé rendszerére azt merté mondani, hogy ezzel a rendszerrel Márta országává lett Magyarország. A harmadik ok, hogy végre kultúrát akarunk adni H dolgozó osztályok gyermekeinek, nem: utolsósorban a kulturális téren leginkább elmaradt parasztságnak. 1 i A negyedik ok: rájöttünk arra, hogy az iskola erődítmény, vár, fegyver, csak attól függ. hogv tkinek az erődítménye és fci ellen. Vagy a magyar dolgozóik fegyvere a régi nagybirtokos és nagytőkés szellem ellen, vagy megfordítva, az övéké mitdlenünk. Nem lehet tovább MM a demokrácia negyedük esztendeiében. hogv a demokrácia gvtillílefére neveljék az egyházi Iskolákban a magyar dolgozók gyermekeit. Az iskolát államosításáról szóló törvény megszavazás* óta eltelt két nap azt mutatja, hogy az egyházi vezetők legalább is egyik részében megvan a hajlandóság, hogy lemondjanak a továblri uszításról. Mi igost Is készen állunk a tárgvnlások felvételére. Nemi rajtunk mulott, hogy a békés megegyezés eddig nem jött létre. ' Még nem késő erre a békés megegyezésre törekedni, a meghozott törvénv teljes érvényessége é» tiszteletbentartása alapján. Révai Józset végül hangoztatta, hogy a Magyar Dolgo-ólí Pártja a marxizmus-leninizmus forradalmi tanaínak a jegyében alakult meg. Ezt a tanítást eddug csak a kommunisták vallották, a szociűldemofcraták fenntartásö-dcal él'.cW vele szemben. Saját harci® tapasztalatai alapján azonban rájöttek arra, hogy más Iránytű nincs, amelv a munkásosztály végső győzelméhez vezető utat mutatná. A srocíáldiem okra Iák érezzék magukat otthon ebben • pártban, ne legyőzötteknek, hanem frtezabadul'atíuak éren ék magukat azzal, hogy a Kommonfeta Párttal, ezzel a harcos gvőztes nagy párttal egveriUn* tudtak. A szorOá'demokraták ne szégyelfenek tanulni a Kommunista Tárt harci tapasztala tatból. A Magyar Dolgozók Pártj* szervezetében, felépitéséliea nem vitatkozó klub lesz, hanem a tették!, cselekedetek pártja, harci párt lesz. — Olyan pártol akarunk, mint a nagy, hatalmat dicsőséges testvérpárunk és mintaképünk, » Szov-