Délmagyarország, 1948. május (5. évfolyam, 101-122. szám)

1948-05-19 / 113. szám

É i-v y Á Szovjetunió elismerte az önálló zsidó államot Felfüggesztettek egy szegedi közjegyzőt SMfled, 1M8 máj. 14 Szerda R Szovjetunió és az Egyesült Mlamok közötti nézeteltérések rendezése feltétlenül szükséges Moszkva, május 15. Wallace, amerikai elnökjelölt nyílt levelére Sztálin válasza igy hangzik: Az a véleményem, hogy a mostanában napvilágot látott, a nemzetközi együttműködés fejlesztését, a béke megszilárdítását én a demokrácia biztosítását szolgáló politikai obiratok kö/.ill Wallacenek, az Egyesült Államok .1-1 k pártja elnökjelöltjének nvilt levele a legfontosabb. jiWallace nyilt levetél nem minősíthetjük csupán a "nemzetközi helyzet megjavítására Irányuló kívánság ki(felezésének'. Nem csupán a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti véleményeltérések rendezésére Irányuló hajlandóság megnyilvánulása,ez, sem pedig ilyen megegyezéshez vezető ut egyszerű keresése. Az Egyesült Államok és a Szovjetunió kormánya jegyzékváltásának a gyengéje éppen az volt, hogy nem ment tul a szovjet-amerikai nézeteltérések rendezésére irányuló hajlandóság kijelentésén. A nyilt levélnek éppen az a fontossága, hogy nem korlátozódik ilyenekre, hanem komoly lépessel megy tovább 'és konkrét programot ad a Szovjetunió és az Egyesült Államok véleménykülönbségeinek békés rendezésére. Nem mondhatjuk, hogy Wallace nyílt levele az őszszes vitás kérdéseliet felöleli. Azt sem mondhatjuk, hogy a nyilt levél bizonyos fogalmazási 6« magyarázatai nem szorulnak helyreigazításra. De nem ez a fö dolog. A fő dolog az, hogy Wallace levele nyilt és őszinte kísérlet olyan program ét konkrét Javaslat létrehozására. amely a Szovjetunió és ai Egyesült Államok közölt fennálló összes nézeteiférések békés rendezésére iránvut. A béke feltételei Ezek a javaslatok állaláuo'San ismerlek. A fegyverkezés általános csökkentése, az atomfegyver használatának megtiltása, a Németországgal és Japánnal létrehozandó béke megkötése és a csapatok kivonása ezekéből nz országokból, az államok függetlenségének liszielelbeiitarlása és belügyeibe való he nem avatkozás, katonai lámaszoftulok létesítésének megtiltása olyan országokban, amelyek az Egyesült Nemzetek valamelyikével szomszédosak," a nemzetközt kereskedelemnek megkülönböztetéseket kizáró fejlesztése, f

'azdasági újjáépítés elősegiése az Egyesült Nemzetek "keretein belül, a háborúban sokat szenvedett országokban a demokrácia védelme ,'Ss a polgári szabadságjogok biztosiiása minden országban. Akár helyesli valaki Wallace programját, akár nem, egy dolog mindenesetre kétségtelen, a béke és a nemzetközi együttműködés ügyével foglalkozó egyetlen államférfi sem hagyhatja figyelmen kívül ezt a programot, mert ez a népeknek a béke megerősítésére lrányulő reményeit és kívánságait érinti, amit az egyszerű emberek sok milliónyi tömege minden bizonnyal támogatni fog. Nem tudom, vájjon az Egyesült Állomok kormánya elfogadja-e Wallace programját a Szovjetunió és az Egyesült Államok megegyezési alapjául. A szovjet kormánynak nz a véleménye, liogy Wallace programja jó és termékeny talajul szolgálhat egy ilyen megegyezéshez és a nemzetközi egy ü tlm ükődés f ejlesz.tésébez ís, mert a Szovjetunió kormánya ugy liiszi, hogy a gazdasági rendszerekben és a világnézetekben fennálló különbségek ellenére ezeknek a rendszereknek együttélése, a Szovjetunió és az Egyesült Államok kőzöltl véleményeltérések rendezése nemcsak lehetséges, hanem feltétlenül szükséges Is a világbéke érdekében. Wallace : Sztálin válasza igazi és őszinte ajánlat Sanfranciskó, máj. 18. Amikör a moszkvai rádió kőzőlle Sztálin válaszát, Wallace kijelentette: »Itt a Szovjetunió egyenes és határozott ajánlata nézeteltéréseink megvitatására.* Wallace a s-anfrandskói rádió utján tette meg ezt a kijelentését és hangoztatta, mennyire őrül, hogy elindítója lehetett a két ország nézeteltérései megvitatására irányuló igyekezetnek. Ha sikerül valamit a béke ügyének előmozdítására elérnünk — mondta —. hadjáratom1 nagy eredményre vezetett. Kijelentette méjg, Sztálin válasza igazit ós őszinte ajánlat, amely hasonlóképpen őszinte feleletet érdemei meg. Mindent el fog követni a tartós béke megteremtése érdekében. Reményteljes és kedvező jelnek mondotta Sztálin gyors válaszát és hangsúlyozta: »ez kötelez bennünket arra, hogy ml Is minden erőnkkel hozzájáruljunk az Amerika és a Szovjetunió közötti Idbéküléshea* A kóf nagyhatalom közötti kapcsolatok rendezése sürgős hogy a viszony javulása aláássa tekintélyüket az amerikai nép körében. Szeretnék ezért azt a benyomást kelteni a világban, hogy a szovjet-amerikai viszony megja. vitásának vágj® egyoldalú és kizárólag « Szovjetuniótól származik. De hogyan lehet akkor valamennyi megoldatlan kérdés rendezésire irányuló kölcsönös óhajról beszléln!? Wallace levele kétségtelenül az amerikai közvélemény tetemes részének nézeteit tükrözi, mert igyekszik válaszolni arra az életbevágó kérdésre, hogyan szilárdíthatják meg a békét. Azok közül a kérdések közül, amelyeket a levél felvet, sok egybeesik a Szovjetunió által szívósan követett poMoazkva, május 18. A* IzveszÜja vezércikkben foglalkozott a szovjet-amerikai viszonnyal. Megállapította, hogv a két nagyhatalom közötti kapcsolatok kérdésének rendezése sürgős és a nemzetközi helyzet a maga egészében nagy mértékben függ az Egyesült Államok és a Szovjetunió viszonyától. Wallace Sztálinhoz intézett levele Ja bizonysága annak; hogy azt az amerikai közönség széles rétegei megértették. Bár az USA hivatalos köi^ei maguk is érzik, a Szovjetunióhoz való viszony javításának szükségességét, azok a politikusok, akik idáig a merev politikát sugalmaíták, attól tartanak, litikával. Wallace egészen helyesen utal arra, hogy a kommunizmus és a kapl!alizmus közti világnézeti versengésnek semmi köze sincs ahhoz, hogv az USA és a Szovjetunió közölt hiányzik a megértés. Sztálin — mint ismeretes — ismételten utalt a köt kör lönböző rendszer békén együttélésének lehetőségére. A szovjet közvélemény csatlakozik Wallacenak ahhoz a következtetéséhez, hogy nincsenek olyan félreértések, Vagy nehézségek a két ország közölt, amelyeken no lehetne békés tárgyalásokkal sikeresen rendezni. Nyilvánvalóan az amerikai közvélemény túlnyomó része csatlakozni fog ehhea. Itt a legújabban Debrecenbe érkezett szegedi hadifoglyok névsora Debrecen, május 18. (A DélmagyarórazAíi tudósítójának leiefonjelentése.) A következő szegedi és szegedkörnyéki hadifoglyok érkeztek Debrecenbe: Vas Frigyes (Szeged), Boros József (Szeged), Ábrahám István (Szeged-FeLsőtanya), Greguss Ferenc (Röszkc), Katona Ferenc (Átokháza), Kispéter András (Mórahalom 174.), KoVács Ignác (Somogyitelep), Komócsin Antal (Átokháza 30.\ Kovács Mihály (Algyő), Márton Ferenc (Vásárhelyi-sím gárut 9.), Molnár József (Csongrádi-sugárut l.\ Mak« ra Szilveszter (Zákány 220.), Makra József (Zákánk 110.), Németh Gyula (Katona József-utca 4.), Róvó András (B old o g a ss zony-su gárut 5A Puskás Lajos (Fekefessél 523.), Szabó Lajos (Csöngrádi-sugárut 41.), Szlrovícza András (Jakab Lajos-utca 21.). Szűcs József (Szeged), Téssléri .Tános (Cserzy Mlhály-utca 31.), Tóth József (Csengele 768.), Sövérf Viktor (Attila-utca 7.\ Csángó József (Csengnie), Csonka Imre (Mórahalomlh Simon József (Hajnal-utca 47.1 Simon Pál (Fek#teaaél543.), Démua István (Ktaflyhalom 995.). GJrd-SzáM Jtnoa (Vőrösmarty-utca B.\ Jakot András (AtokhJWai JzthásB Ignác (Csórva 391.V Schiller Lajos (SasaedV Motelka Sándor / BSájrtya 183.), Varga Józaá (AlgyőV Stabő Ernő (Londoní-kőrutlS), Szögi Sándor (Alsökiöapont), Terbe Imre (RöszJffl 883.), Lövész Henrik (Lomnic4-u. 20.), Kuczora István (Somogyi telep). j Üzenotek Máramarossxlgefról A Magyar Kommunista Párt hadifogoly irodája utján Máramarosszigetről ujabban az alábbi egeszsége8 éa rövidesen hazatérő szegedi és szeged körnvékí hadifoglyok üzennek hozzá* tartozóiknak) Aradi Emii (1921. Kiskun-: dorozsma, Erzsébet-ut 28^1 Bácsi Sándor (1915. Vörösmarty-u.), Bernáth Lajos (1923! Kiskundorozsma, Sereglyés), Csillag József (1918 Kiskundorozsma, Árpád-u. 6), Fodor János (1919. Somogyitelep 1009), Fekete Balázs (1019. Algyő\ Herczcg Sándor (1914. Algvö), Juharos Elemér (1912. Valéria, tér 114), Patylk András (1911. Kíszombor, Csatorna-u. 12), Szögi Sándor (1910. SzegedAlsokőzpont), Szabó FrnÖ (1908. Londoni-kőrut 15 .SU raon Ferenc ((1917. Doro/s-ma, Brassói-u. 4), Török András (1919 Tápé), Zority, Lajos (1916. Szeged), Bakaesi Ferenc (1921. Halom ix^ 8), Búzás Mihály (1911. Sándorfalva), /Hegyes .Tenő 1915 Gvertyámos-u. 13), Hajdú Péter (1911. Záltány-u. 45lHajdú József (1918 Pelőfl Sándor-sugárut'45), Horváti* József ((1923. Fehértó, Tords utca/56), Kecskés Béla (1922LÍ Mikszátli-u. 13), Karályi István (1911. Tápé), Molnár.. Béla /(1919. Deszk), Nagy Róla (1918. Felsőközpont, Vősit), Patai Jenő '1914. TfP> tnÖrkény 565), Rózsai:egy*' István (1W3 Rigó-u 16 szfc Szarvas Mihály (1916. Szegvár), Simon Mihály (1918.. AlsónyonjosX Szalma JŐ* aot (1917. Alsótanyá 720V Srfvércfl József (1928, Szejj» •ár), Simon András (19R6 Kiszombor), Tóth Tánof (1922. Szegvár), Tóth Vilmos (1925 Dorozsma •regedre érkeztek A kedd esti gyorssal SBfc1 gedre érkeztek a követkét zők: Magyar József (Hrfk lám-utca 8 V Téssléri Jánorf (Cserzy Mihály-utca 31.), NW meth Gyula (Katona JózaeÜ utca 4.), Róvó András, GM|l Szász János (Kossuth f.ajos-sugárút 4.).