Délmagyarország, 1948. május (5. évfolyam, 101-122. szám)

1948-05-11 / 107. szám

DELMAGl AKOKSZAk Kedd. 1948 május II. létrehozni ai uj alapok­ra fablele:! és áiszt rvezell népfrontot, az uj Függet­lenségl Frontot. Az egyesülés ebből a szem­pontból is előbbre vitte Agyünket. A másik feladat fiz egyházakkal való viszony rendezése. A párt program­ja leszögezi, hogy a Ma­K ar Dolgozók Pártja a val­tszabadság biztosítása mel­Jtett van. Tiszteletben tartja • vallásos érzelmű emberek 'hitét, de ugyanakkor vilá­gosan és félreérthetetlenül I leszögezi, ez nem jelenti azt, hogy menlevelet adunk az egyház mögött meghúzódó , reakciós bandáknak. Az is­kolázás terén is nagy fel­adatok vannak ezzel kap­csolatban. Néni enürítjük, hogv gyer­mekeinket reakciós méte­lyekkel tet'lsék és ezért — Azt kérem ugyanis, nyújtsa ki minden dolgo­zó egymás felé a kezét, hogy többé ezek a kezek ne egymás ellen dolgoz­zanak. hanem ha ezt a kezet felemeljük, akkor közös erővel a kö/ös el­lenségre csapjunk le vele A munkásosztály, a dolgozó ' nép közös pártját, a Magyar programunk köveleli az Dolgozók Pártját hozzuk "itt egyházi Iskolák állainosi- ]él,e Minden adva van, hogy pár! élcsapat legyen. lását. (Hosszú viharos él­jenzés és taps.) „Nyu-tsa kl minden dolgozó egymósfelé a kezét"—. Kovács István elvlárs síi* rü éljenzésekkel és tapsok­kal félbeszakított beszéde végén kijelentette, hogy az egyesüléskor a Kommunista Párt kinyújtja kezét a Szo­ciáldemokrata Párt központi képviselői felé. Ezeknél a Szavainál meleg baráti kéz­Szorítással fogiák meg egy­más kezét Horváth Zoltán­nal, a Népszava főszerkesz­tőjevei, a konferencia min­den résztvevője pedig zugó éljenzéssel, felállással és üte­ez a Biztosak vagyunk benne, hogy ennek a pártnak sze­gedi tagjai is ugy fognak dolgozni, hogy az egyesült párl sokszorosan megerő­södve folytassa harcát az osztálynélküli, szocialsta társadalom felépítésére. El­len az egységes munkás­vonta belőle azt a tanulsá­got, hogy fenntartás nélkül kell Marx és Lenin tanítá­sait alkalmazni. Nem lehet szociál­demokrata frakció A továbbiakban hangsú­lyozta az előadó, hogy a Szociáldemokrata Párt tag­jai nem ugy vonulnak be a Magyar Dolgozók Pártjá­ba, mint szociáldemokrata frakció, mert ha igy vonul­nának be, jobban teszik, ha mindjárt kivftl maradnak. Meg kell világosan monda­nunk : nem olyan fúziót aka­runk, mint 1919-ben, nem négy hónapra egye' sülünk, hanem visszavon' hatatlanul és örökre. mes tapssal adta tanújelét a^osz|,,lv! É)j n a MagyarDol- i Felhívta a szociáldemokra munkáspartok, megbontha- 7Jók pújának szegedi 'a tallan egységének. Kovács elvtárs a következő szavak­kal fejezte be ezután nagy beszédét: gozók Pártjának szeged1 pártszervezete! Éljen a Ma­gyar Dolgozók Pártja és vezére: Rákosi Mátyás elv­társ. Horváth Zoltán a nemzetközi reakcióról Ezután Horváth Zoltán, a Wépszava főszerkesztője lé­pett a mikrofon elé. — Hadd emlékezzünk vissza egy pillanatra — kezdte beszédét — Ma há­Í oni esztendeje, itt nálunk, lagyarországon és szerte Európában, ahol békét és Azabadságot szerető népek éluek. elhagytuk az üzeme­ket és munkahelyeket, kivo­nultunk mindenütt ünnepel­ni azt a napol, amely veget vetett a második világhábo­rúnak. Ma három esztende­ije lépell éleibe a fegyver­ízűnél i szerződés a győztes fzövetségesek és a legyőzött Németország kőzött. El kell gondolkoznunk azon, vaj­Ion az elmúlt három esz­tendő alatt mi voltunk-e tünk Teheránban és Jaltá­ban, a Szovjetunió hagyta-e el, vagy az' angolszászok. Nem sokai kell gondolkozni felet le, nem sokat kell ku­tatnia a világ eseményeiben, néhány rövid példára kell utalni1 fci sziheike/fk Franeoval, mt s?övel kp riink-e. népi demokráciák, vagy ők ott nyugaton, akik arra fogad­koztak. liogy a fasizmust kiirtják a világból?... Beszélt a nyugati tőké­sek, imperialisták összefo­gásáról a nemzetközi reak­cióval, amely összefogással szemben a világ egyetlen erőt tud produkálni, "a dol­gozó tömegeket, a szabad­ságszerető demokráciát. A pusztító háborít ulán a Szov­•zok, :ikik elhagytuk az u'fit, jetunió Soha nem látott szin­•nielyet magunk elé lüz­lünk. vagy ök voltak azok, olt nyugaton. Vájjon az el­vekel. amelyek alapján vé­gigvivluk a harcot a fasiz­mus ellen, vájjon azokat az elveket, amelyeket leszögez­vonalra emelkedett, olda' Ián felvonulnak a népi de­mokráciák és az imperia­lista országokban elnyoma­tásban élő, szabadságszere­lő szocialista dolgozók mil­liói Is a munkásosztály árulói A nemzetközi ellenforra­dalm a t rák ény szer ite 11 ük arra, hogy levetve álarcát, a Wagn nvTlI durvaságában mutatkozzék meg, erőszak- 1Nera veieueu llo ka!, háborús uszltássnl,, ilven folyamat alakult ki a gyarmati politikával és SS 'XéSiUM^aror" meg annak, amik, a mun­kásosztály árulóinak és az imperializmus Agy nő­kéinek. Nem véletlen, hogy nem utolsó sorban saját ügynökeinek leleplezésé­vel A legsúlyosabb csapást akkor mértük az imperi­alizmusra. amikor rákénv­izeritettük szövetségeseit, a nyugati jobboldali szoci­áldemokratákat, a Bevine­kel, Rlumokat, Sarngato­kat, nőin utolsó sorban a mi országunkban Peyerl és Kéthív Annát, hogy minden hamisilást félredobva, iiyilíau miilalkozzaiiak Szoba festési, mázolást és hulorfénvezést e|­SőroiKlüeji. jutányosán vállal M IIEMMEL é» (SOMOK. Szt. Ulván-tér 7. szágon Is és amikor meg­bukott, néhány héttel ké­sőbb ugyanezt a támadást kísérelték meg a nyugati imperialisták a velünk szomszédos Csehszlovákiá­Verseny butorraktár Kelemen utca 11. szám alatt (Posta melleit), ahol minden igényt kielégítő és legolcsóbb árban bútorok nagy válasz­tékban kaphatók. KAKUSZi miUs/iaios. Butor-uzem ban, ahol ugyanazok a je­lenségek játszódtak le, mint itt Magyarországon. Az a támadás ugyanugv megbu­kott, mint a magyarországi és ezzel döntő " vereséget szenvedett itt Keleleurópá­ban az imperializmus és mi magyar dolgozók, magyar szociáldemokraták és kom­munisták, akik ebben a küz­delemben résztvettünk, büszkék lehetünk arra, hogy ezt a küzdelmet győzelme­mesen vivluk végig, büsz­kék lehetünk arra, hogy példát tudtunk mutálni len­gyel és csehszlovák elvtár­sainknak az imperializmus fokozódó kihívásával szem­ben. Ezután történelmi vissza­pillantást vetett Horváth elvlárs a Szovjetunió dicső­séges forradalmára és le­hogy mindig a pártnak van igaza. — Érezzük át most már azt, hogy ebben az ország­ban nincs nagyobb kilünle­tes, mint az, ha valaki a Ma­gyar Dolgozók Pártjának a: tagja lehet. Sztálintól szár­mazik az a tanítás, amely, szerint: nem a párt tömeg, hanem a párt minőség az, ami döntő. A Magyar Dolgozók Párt* ja tagjának lenni kitünte­tés, amely arra kötelez, hogy a legnagyobb erőfe­szítéssel és kötelességtel* jesltéssel dolgozzunk, mert ezer és ezer feladat van még ebben az ország­ban. A szocializmus felé A két párt egyesítése je­lenti, hogy az imperialista" erők befolyása erről a terü­letről, a mi országunk terü­letéről végkép eltűnt. Jelen­ti azt, hogy itt tervszerűen, nyugodtan, békésen hala­dunk előre egy másik világ felé, amelyről nyiltaa meg­mondjuk. a szocialista M « gvarországot és ezen kere • • fül a szocialista Európa épí­tését akarjuk szolgálni. elvtársak figyelmét a párt­fegyelemre és" hangoztatta, hogy minden önludntos párttag köteles megmonda­ni ősz intén a maga vélemé­nyét, hogy a határozat mi­nél tisztább legyen, de ab­ban a pillanatban, amikor megszületett a határozat, nincs többet vita és az elv­társak vegyék tudomásul, „Ezt az országot magunknak óplfiük" semmiféle erő a kezünkből többet kivenni nem tudja. — Kis szekta voltunk — folytatta. Ki is közösítettek bennünket ebből az ország­ból. Ma azonban megszűn­tünk szekti lenni. Meghódí­tottuk ebben az országban az elmúlt három esztendő alatt a Himnuszt, a piros­fehér-zöld zászlót és meghó­dítottuk a magyar ember köszöntését: az'adjon Is­tent is. Valóban mi vagyunk ennek az országnak dolgozó népe, ez az ország a ml or­szágunk, pzt az országot magunknak épil jük és nincs többé szükség arra, hogy elkülöníteti szekta legyünk. Birtokba vettük a hatal­mat és ha jól dolgozunk, — Bebizonyítottuk, liogy tőkéseb nélkül Is tudunk országot épifenl, tudunk' ipart csinálni, tudunk fel­felé menni, fel tudjuk emelni a dolgozók élet­színvonalát. Együtt vagyunk, mhit két testvér, akiket évtizedekre elvett' egymástól a sors és rengeteg szenvedés után egymásra talált azért, hogy, soha többet el ne váljunk, hogy megteremtsük n füg­getlen magvarok szocialista Magyarországát. Dr. Zöld Sándor titkári beszámo!ó|a Dr. Zöld Sándor elvtárs, országgyűlési képviselő, az MKP nagyszegedi végrehaj­lóhizotlságának Titkára rendkívüli figyelem mellett tartotta meg titkári beszá­molóját.. Bámutatott arra, hogy még 1947 őszén is a magyar reakció Szegedet egyik főbázisának tekintet­te Számottevően összefonó­dott itt a horthysta reakció a klerikális reakcióval és a jobboldali szociáldemokrata vezetőknek is komoly te­kintélyük és befolyásuk volt mind a munkásság, mind a városi középrétegek felé A jobboldali jelenségek ellen,, s n jobboldali erők­kel folytatott szívós harc­ban azonban megnöve­kedtek Szegeden a demo­krácia erői és a z 1 947-es választások pfeifferista szavazataival szemben ott szerepeli a megnÖTekedett kommunista szavazatok száma, az 1947-os márciusi iünleléssel szem­ben ott szerepel a szegedi dolgozók hatalmas tünteté­se a drágaság ellen, majd az összeesküvés leleplezésekor az ötperces- általános sztráikhnn megnyilvánuló tömeg felháborodása.. — Megállapíthatjuk, — __ _ . _ . mondotta nagy taps köze­Zene : Virány — Ráct. duó potte zöm elvtárs, hogy Kossulh Li. s. 5. MEGNYÍLT a HuneárN-terrasz a magyar reakció tábora vereséget szenvedett itt Is, éppúgy, mint az ország más részeiben. Bejelentette, hogy Nagy­Szeged 79 kommunista pártszervezete a kitűzött ha­táridőre végrehajtotta a Szo­ciáldemokrata Párttal az egyesítő taggyűléseket. Az akkor lezárt "jelentések sze­rint kerületi pártszerveze­teink taglétszáma: 5354, az üzemi pártszervezeteké: 8080, a falusi és tanyai párt­szervezeteké 33(51, vagyis a választások után eltelt idő óla több, mint (lat­ezerrel növekedett a sze­gedi taglétszám. Megálla­pítható az is, hogy Sze­ged ipari dolgozóinak csak egy kis töredéke nem volt tagja az egyesülés pillanatában »/ MKP-nak. Zöld elvtárs jelentős kiér­tékeléséi adta annak amim­kának, amely a baloldali erők megerősödéséhez ve­zetett Szegeden. Ezt min­denekelőtt az MKP-nak és Rákosi elvtársnak az a min­den időben helyesnek bizo­nyult politikája idézte elő, amelyről a dolgozó tömegek egyre inkább ismeri!: fel, hogy a dolgozó nép érdeké­ben folvtatott igazi népi po­lítikn — Megállapíthatjuk leh'.t — fejezte be nagv lelkese­dés mellett Zöld elvtárs, pártunk azért válhatott az elmúlt három és féleszten­dő során a nagy szegedi po­litikai élet döntő tényezőjé­vé, nícrl helyesen fejezte ki azt, amit a nép gondolt. Ezt a megnövekedőit erőt. mrlv­lyel Senki más nem rendel­kezik, átvisszük a Magyar Dolgozók Pártjába, hogy még kedvezőbb feltételek és még kedvezőbb körülmé­nyek kőzött növeljük n dol­gozó nép befolyását Nagy­szeged területén. Papd: György a Szociáldemokrata Párt megtisztításáról A lapsokkai sűrűn lélbesza­kilolt beszámoló ulán Papdi György elvtárs a Szociáldemo­krata Párl lilkúri jelentését is­merte ll> gyár proletariátus, kél nagy parijának tagjai ma már egy nagy lelkiegységben összeforr­va vesznek részt, hogy néhány óra múlva már formailag isi — Az a tudat, hogy ezen a kimondjuk nz egyesülés na«y konferencián nz egv és osrl-j tényét, nagy örömet .jelent szá­halatbin munkásosztály, a ina- murikra. Az egyesülés végro

Next

/
Oldalképek
Tartalom