Délmagyarország, 1948. május (5. évfolyam, 101-122. szám)

1948-05-09 / 106. szám

Oií M » <;V * KUK SZ AG Vasárnap, 1948 május ». Ezer kilométer helyreállított pálya... • Gerő elviára szegedi vasutasai hősi munkát végeztek a hárem év alatt Égig görbülő sinck, fel-' csapatokkal együtt építették [mozdony, vágón került ki tzaggatolt pályatestek kié meg az ideiglenes vasúti hi- fulóképesen a fűtőházból, gett vagónok, összeroncsolt dat a Tiszán, helyreállítót- Itt is egvemberként dolgo­mozdonyok: ez várta 1944 Iák az összeköttetést a Ti­öszén a relszahaditó csapa- szánlullal, később Laiosmi­toKtt. Elnémult a vond- zsévcl és Kecskeméttel is. fütty, a táviró- és telefon* össfeköt e és megszakadt. Aatóroncsból sinantó Szeged teljesen el volt zárva ; Maga a pályafenntartási • kühiláglól műhely a Tisza-pályaudva­A MAV dolgozói azonban ron az előző szőnyegbombá­fe felszabadulás pillanatában zások következtében romok­n helyükön voltak. A fele­lős vezetők úgyszólván mind elnienel ü'lck, megnk n dol­{ o'ók t (lék i ezükbe az uj­átpilés Irányilásál. A távir­dás/.ok kollektív roham­munkával órák alatt állítot­ták helyre a táviró- és tele­fon összeköttetést Szabad­káva!^ majd Nagybecskerek­kel. Szüss Sándor jelenlegi ban állt. A szabad ég alatt indult meg a munka Faragó József üb-elnök vezetésével. Mindenki egy emberként zott mindenki, talán csak E éldamutatással emelkedett i Veszelovszky Antal, Kiss István mint kazánkovácsok, továbbá Gyenge Kálmán, Ábrahám Mihály üb. elnök, Hajós József, tiilc Vince, Kardos Sándor. Azóta is számos magyar és külföldi mozdony épült ujjá a szege­di fűtőházban. A forgalmi személyzet éle­te kockáztatásával, napokig élelem nélkül tette lehetővé a szovjet hadsereg csapat­szállitását. Légitámadás köz­ben továbbították a szerel­vényeket, közben minde­nütt ott voltak, ahol újjá­építeni kellett, legyen az híd, pályatest, vagy vasuli épület. Ma is emlegetik La­hó Károly, Vincze László érdemeit e munkáknál. Az elmenekült vezetők helyén Faragó Islván jelenlegi fő­tiszt vette át az irányitást. A nagyállomás mellett nem­régen épült ujjá a földig le­bombázott gyorsáruraktár. A vasút újjáépítésének 11 hősi halottja volt, akiket hol pályajavítás közben,hol a műhelyben, hol a robogó dolgozott és ^946 nyarára teljesen újjáépült a műhely. Egymás után Kerültek ki in­nen a sorompók, szemnfó­rok és különböző vasúti be- . ,, , ­rendezések, használhatat- ^ona*on „ért, %. f^fj?* lannak látszó autóroncsok- femba Ezek ^ {íf V t műszaki főellenőr és Szü s ból sinautókal építettek. Az- JV.8? Mihály géplakatosok, Pál ü b. elnök irányítása óta a szegedi osztálymér- M)sko,oz Rezső bádogos, mellett Tólli József főtáv- nökség pályafenntartási mü- Várkonyl Imre, Sós János, Írómester vette ki emberei- helyének dolgozói közel mozdonyvezetők Szucs Já­W) kilométer8 hosszúságú J'TitJfe"ffi Tizenegy hősi halott,„ vei oroszlánrészét a munká­ból, a jelző- és biztosítóbe­rendezéseket Polaesek Jó­zsel lette ismét üzemképes­sé. Munkájukat jelentősen elősegítette, hogy Bali Pé­ter villanyszerelő az ÚV. te­lolonheren'lezéseinek jóré­szét megmentette. Később, a szovjet csapatok előrenyo­mu ásával ugyanígy terem­tel é • meg az összeköttetést Ksi ek el. Ceg'éddeLmajd Budapesttel is. Közben az osztálymér­nökség sem ült tétlenül. Tötli Ferenc pályamester em e-ei hozzáláttak a fel­robbantott pályaszakaszok helyreállításához. Az em­berfeletti munkában KI pó­ter János előmunkás járt az élen. Eltávolították az összelőtt szerelvényeket, mozdonyokat, éjjel-nappali tnunkáiuk nyomán ismét csillogo sinpáiok kígyóztak pályát állítottak helyre az üV területén, a 75 százalék­ban elpusztult állomásépü­letek, fűtőházak és egyéb vasúti épületek 90 százalé­kát újjáépítették, továbbá négy áruraktárt. 220 kitérőt és 560 folyóméter hosszú csatornahálózatot építettek ujjá. Újjáépített mozdonyok sorozata A fűtőház szintén romok­ban, szerszám és anyag nél­kül érte meg a felszabadu­lást. A személyzet lelemé­nyességének köszönhető, hogy itt is rövidesen meg­indult a munka. Szerszám­gépeket szereztek, mun­kaidőn tul dolgoztak, az utánpótlási szállításokat sürgették, kevés volt a moz­dony, a sérült gépeket, ka­zánokat azonnal javitani a láthatár felé. A szovjet'kellett. Naponta több kilőtt József, Tanács István fűtő és Nagy Zoltán lakatos. A vasul minden dolgozója ke­gyelettel emlékezik meg ró­luk. Ebben a gigászi újjáépítő munkában a szakszervezet tartotta össze az embereket, amely néhány nappal a fel­szabadulás után mór meg­alakult. Mai vezetői, Csa­mangó Henrik területi tit­kár, Szendrel Kálmán helyi titkár annakidején éle­tük kockáztatásával élen dolgozlak az újjáépítésben, ök emiitik meg Kcnipl Jó­zsefet, aki a szakszervezeti és pártélet, továbbá a vasut­egység kialakítása terén vég­zett láradhatatlan munkál. A szakszervezet és az üze­mi bizottságok érdeme, hogy ma már az ÜV terüle­tén 34 szolgálati helyen áll korszerű fürdő- és öllőzőbe­rendezés a vasúti dolgozók rendelkezésére, ahol azelőtt semmi nem volt. A nagyál­lomás melleit most épült egy 32 vendégszobás szálló, az utazó vasúti személyzet pihenésének előmozdításá­ra. - • Húszezer vasúti dolgozó munkaversenyben A szegedi ÜV 20.000 dol­gozója ma munkaverseny­ben áll. Az egyes szolgálati helyek versenyeznek, példá­ul a szegedi fűtőház 17 fűtő­házat hívott ki. Áll a ver­seny a szegedi, budapesti és debreceni ÜV között. Hogy példát említsünk, a szegedi pályafenntartási mű­hely máris 146 százalékos teljesítményi ért el, az üzemben lévő távközlő be­rendezések pedig a felsza­badulás előtt meglévők 190 százalékát teszik ki, a jelző­és biztosítóberendezések a békebeliek 98 százalékát. A hároméves terv végéig el­érik a 210, illetve 130 szá­zalékot. Ez a vasul három és fél­évének hőskölteménye. Ma már napi 200—210 yonatpár közlekedik az ÜV 1670 kilo­méter hosszú pályáin. A szegedi és bajai kivételével minden hidat helyreállítot­tak. Jön és megy az áru, a szegedi közönség pedig, amelynek még két évvel ez­előtt is probléma volt, ha utaznia kellett, ma már tet­szése szerint választhat a já­ratok között. Budapest­tel naponta egy gyorsvnnat­egy gyorsmotorpár és ét személyvonatpár köti össze Szegedet, az ÜV terü­letén még két gyorsvonalpár közlekedik. Kelebla Baja és Szeged között napi há­rom személy vonalpár jár, még három vonalon öt sze­mélyvonatpár szeli át az ÜV területét, ezenkívül van 101 összekötő személy- és 12 keskenyvágányu vonat­pár. Hódmezővásárhely­ivel és Makóval napi 6, Szentessel napi 5, Orosházá­val napi 4 járat köti össze Szegedet. Gerő elvtárs emberei jó munkát végeztek... Kövesdi László. Vállalatvezetők és üzemi bizottságok! Kerékpárok készpénzárnát ol­csóbban kelt 22 forint rész­letlizeiésre dolgozóknak kollek­tiven megrendelhetők Déry kerékpárüzlelbmn, Kiss-utca 3. Telefon 7-41. Felszerelést kap a szegedi átmeneti leány- és fitt oHhon Az Országos Gyermekvédő Liga miniszteri biztosa Buda­pesten sajtófogadást rendezett és ezen ismertette a liga ter­veit A szegedi átmeneti fiu­és leányotthon felszerelését is megjavítják A Balaton mentén több gyermeküdülőt kibővíte­nék A liga működéséhez ma még szükség van a társadalom segítségére és ezért május 14-én és 15-én az egész or­szág területén gyűjtést rendez­nek A z a rendkívüli gondosság lés bőkezűség, amebyel a ma­gyar demokrácia a vidéki szín­házakat ellátta, Időszerűvé te­szi. hogy ezek a színházak ön­maguk előtt Is tisztázzák vég­be: milyen feladatokat kell megoldanlok. Annál Is Inkább szükséges ez. mert a felszaba­dulás óta eltelt néhány év ta­pasztalata azt mutatja, hogy Különböző okokból a vidéki szinház olt akarja folytatni, nhoi annakidején abbahagyta. Lépten-nyomon találkozni le­hel azokkal az indokolásokkal, amelyek tipikusan a tőkés gaz­dálkodás indokolásai, uolia a magyar állam soha még nnnvlt nem áldozott a vidéki szinhá­eak megsegítésére, mint arneny­pyit már a felszabadulást kő­velő harmadik évbea nivószub­Vendóként számukra kifizetett. A vidéki színház legfonto­sabb feladata az, hogy a fel­nőtték társadalmának gondol­kodó sniéxl ját világnézetét egészségesebbé tegye. Mind­nzokkai szemben, akik a szín­házban kizárólag szórakozta­tási üzemet lá'nak, meg kell állapitan!, hogy a világ drá­mairodalmának vn'amennyi maradandó alkotása nevelő, vl­lágnéizelet alakító alkotás. A pusztán szórakoztató üzem gondolata tehát éppen a világ drámairodalmának jelentős al­kotásaival való szakítást je­lentené. Legszebb színházi ha­gyományaink is azt mutatják, hogy a társadalom akkor tu­dott Igazán össze forrani a színházzal, amikor benne nem Csujván szórakoztató, hanem Bz aktív politika! célokat meg­valósító tényezőt látta. Ezek­Szinház és dsmokrácia kel a hagyományokkal szakí­tani éppolyan végzetes lépés volna, mint a drámairodalom nagy alkotásaival. U, ) társadalom van kiala­kulóban. A fiatalság fogékony­ságával már nem rendelkező felnőttek természetes óvatos­sággal hallják elég sokszor a körülöltük felhangzó jelszava­kat. A vidéki szinház nem él­het jelszavakból. Az Idegen­kedést, tartózkodást más esz­közökkei kell legyőznie. Az­zai. hogy produkcióval olyan átütő erőt képvisel, amely ma­gávai ragadja a nézőieret. Természetesen ezt sokkal ne­hezebb elérni, mint néhány demokratikus jelszó mellett ugyanazt a fásult, unalmas, legjobb esetben jószándéfcu játszási módot folytatni, amely sajnos, annyira jellemző a ma­gvar vidéki színházak utolsó evlizedeire. Panaszra és men­tegetődzésre bőven van ok: nincs darab, nincs rendező, nincs színész. S a legtöbb­ször elhangzó panasz; hogv éppen azoknál a daraboknál, amelyekkel egy-egy vidéki szinház nívóját akarja fokoz­ni, nincs közönség. Ezek a panaszok nem Is egészen alaptalanok. Olyan uj darabok, amelyeik valóban al­kalmasak volnának arra, hogy világnézeti befolyást gyakorol­janak a közönségre, anélkül, Irta: BOTH BÉLA hogy beleesnének a szónoklás hibájába:' — alig vannak, Színházi rendezőink száma ki­csi. A meglévők felkészültsége, izlése, s nem utolsó sorban világszemlélete nem túlságo­san kielégítő. Színészeink pe­dig (s itt most a vidéki szín­házak színészeiről van szó) ugyanannak az egv hibának két fajta betegségében szen­vednék Vagy kifáradva a vi­déki színészét többnyire elég terhes taposómalom-munkájá­ban, kiégetten, ambíció- és fej­lődési vágy nélkül állnak (vá­lójában állnak) a rohanó világ forgatagában. Vagy azt Gon­dolják magukról, hogy sére­lem érte őket, méltatlannak és megalázónak tartják azt, hogy az ő tehetségükkei bele kell fulladnlok a vidék mo­csarába; ugy értik, állóviz van körülöltük amely lehúzza őket, szerelnének kitörni belőle, de hasztalan. A vjdéiti színház akaor tel­jesíti hivatását, ha ezeket a nehézségeket sorra legyőzi. Az átmeneti darabhiáxiyon segíteni fud azzal, hogy a "hátrányból előnyt csináfl, s a vitathatatlan értékekhez' a Klasszikusokhoz fordul. A reudezőhíúnyt rész­ben megoldja az Idő. (Nemso­kára jó néhány tehetséges, fiatal rendező kerül ki a Szín­művészeti Fötszoia falai kö­zül.) A szinésztársadalom gon­dolkozását nz, változtathatja meg. ha azos, akta még nem esték bele sem az elfásultság, sem a sértődöttség nyavalyá­jába, élesztő, irányító hatást fejtenek ki a többié* felé, s nem engedik meg, hogy őket is magával ragadja az a tesped és, amely végül Is müvelellenség­be. szellemi reakcióba rántja a beteget. Ha penig 0 belső ba­jokon úrrá lud lenni a vidék! szinliáz, akkor nem Kétséges, hogy le tudja gvürnl azt a közönyt i« amely kívülről mu­tatkozik meg vele szemben. Hogy ezt a célját elérhesse a színház, természetesen nem lámaszfcodhalik pusztán csak a saját erejére. A közeledésnek egy szem- keli megtörténnie mindkét irányból. A vidék színházának cselekvő tényező­je a vidék közönsége ls, nél­küle. vagv ellene színházat csi­nálni lehetetlen. De hogy a közönség meginduljon a szín­ház fele és hogy nc ugy In­duljon meg, mint egy kény­szerű, langyos, kétes hatású és értékű szórakoztatóhely fe­lé, — ezt csak következeles, szívós propagandával lehet el­érni. A vidéki szinház demo­kráciánk egyik legfontosabb kuí(ártényezője; társadalmunk közügye ' kell, hogy legyen. Nem szabad fukarkodni az erő­vei és az Idővel, hogy valóban ázzá is tegyülc. A Szegedi Nemzett Szín­ház vidéki színházaink között különleges helyet foglal ei Aa a tény, hogy az Állami Ope­rán kivül csak Szegeden van operaegyüttes, arra kötelezi, hogy ezzei a nagyon komoly összegű közpénzbői fenntartott operaegyültessei rendszeresen látogassa meg azokat a vidéki városokat, ániciyek nélküle operaelőadásokhoz nem jut­hatnának A prózai együttes viszont, amely szintén össze­hasonlíthatatlan előnyöket él­vez más vidéki városok együt­teseivel szemben — hiszen az operák révén kevesebb pro­dukciót kelt bemutatnia, s így egvre-egyre sokkai több próba esik — tudatában keli hogy le­gyen ennek a kivételes helyze­tének. méltónak keli bizonyul­nia rá Az eredmények, ame­lyeket a Szegedi Nemzeti Szin­ház ezideig elért (ha történtek is gazdasági téren és a müsor­politíka terén hibák) — nem lebecsülendők. Tűzzünk kl most egy célt magunk elé, fej­lesszük tovább a Szegedi Nem­zeti Színházat ugy, hogy a he­lyenktnt üresen maradt kerete­ket töltsük meg egészséges, művészi szuggeszliv tartalom­mal. Meg vagyok győződve róla, hogy amellett az uj kö­zönség mellett, amojy most Is­merkedik meg a színházzal, segítőtársunk lesz ebben a tö­rekvésben az a közönségréteg ls, amely nem állhat idege­nül a fejlődéssel és n haladás­sal szemben, ha valójában a haladás szettemét képviselte akkor, amikor a kuiturávai kapcsolatokat keresett. Legyen a szinház az a közös mag, amely körül Szeged társadalma példamutatóan egységbe tömö­rül.

Next

/
Oldalképek
Tartalom