Délmagyarország, 1948. május (5. évfolyam, 101-122. szám)

1948-05-01 / 101. szám

4 I) ( I >1 A G V A K O It S Z A G Szombat, 1948 május 1. Ti kik ép ifik az országot 1111N iiiiiiii111 ii i i i ii i i i M i i i i i M i i i i i i i i i i i i i i iiii n Tudja Ön, hogy mit fogyaszt 100 darab 100 wattos égő 2 éven át, avagy, mit jelent, ha Szatmári elvtársék süriin találkoznak? „Nem tudom, hogy ki a komunista,ki a szociáldemokrata../' 11111 'm I I I I I II II II I I II I II I I I I I . U ! Nagyjából fiatalemberekből áll a gázgyári munkaVerseny vezérkara, a versenybizottság. Schwatz elvtárs, rt. b. elnök rövidre^ nyírt hajával, örökké kormosnak látszó arcával nem illik a lányosképii Szatmári mérnök, meg Dunai-Kovács technikus, Bihari Pali ifjúmunkás, lelkes Szit-vezér közé. EÍB a versenybizottság alig egy hónapi mult után már összehangolódott. Nemcsoda, naponta össze ülnek, mert meg kell beszélni a versenyek mozzanatát, tapasztalatait. Ha nem tárgyalnak meg mindent, hogy adhatnak utasjtást a hclenie összeülő • nagytanácsnak*. Annak a negyvenkét embernek, aki az üzem minden részében, a gázgyártásnál, a villany telepnél, odakint a városban a hálózatnál foglalkoztatott munkacsoportokat képviselik? Ha nem Ismerik központilag az üzem minden ügyét * és baját, hogyan magyarázhatják meg a versenyek apró részleteit egv-egy •tanácstagnak*, hogy az kinl a csoportban azokat tovább ndja és a munkások észrevételeit, javaslatait visszaadja? Ha ők nem 'értenek egyet, hogy értsen egyet'a negyedfélszáz főnvi munkásság az üzemben? De ők hála Istennek egyet értenek, egymással is, a munkássággal is és a munkaversenvek rendületlenül folynak. Egyre nagyobb visszhangja van a hetente kifüggesztett' tel jesitmény-táblázatnak. Egyre többen várják, hogy nevük mellett piros pont szerepeljen, ami azt jelenti, hogy átlagnál nagyobb teljesitményt mutatott fel. A közepes teljesítményt jelző kék pontok száma kisebbedik és avfehér pont, ami átlagon aluli munkát jelent, csak elvétve található. Az államosított Központi Gáz és Villamossági R. T. munkássága a debreceni villany teleppel versenyez elsősorban. De versenyeznek az üzemben, egymásJkőzt is. ök nem több darabot produkálnak valamiből, hanem a munkaversenyek v egyik legjelentősebb szempontját — a takarékosságot valósítják meg. Az első liónap versenyeredménye számok sorozata. A laikus csak botladozik a kilowattórák, termelési érték-kimutatás, hálózati veszteség fogalmak és milliós számok kőzött. De ha egy* kicsit rászánja magát. könnyen érthetővé,'hétköznapi nyelvet beszélőkké válnak a fogalmak és számok, az egyesek és kövér nullák hada. A termelési érték egy hónap alatt huszonkilenc százalékkal növekedett a gázgyárban. Azelőtt egy munkás egy órai alatt 33.04 forint értékűt termelt. Az első hónap után 37.47 forintok hároméves terv vonatkozó Ez az előrehaladás minden ágában mutatkozik. A hároméves terv vonatkozó hónapját a verseny, ugyanazon hónapjában mindenütt túlteljesítették. A megtakarítás terén különösen »nagy« a gázgyári munkásság. A villanyhálózat bekapcsolásával, üzembetartásával rengeteg veszteség — szaknyelven »hálózati veszteség* lép fel. Nos, egy évvel ezelőtt ez a veszteség havonta a termelt áram 15 százalékát tette ki. A hároméves terv során, 1948 március hónapjában 13 százalékra szerették volna csökkenteni. És a munkaverseny első hónapjában, március hónapban ez pontosan 11.38 százalék volt. összesen tizenhatezer kilowatt órát takarítottak meg. Annyi energiát, amelynek előállításához 18 tonna szén kellene. Annyi villanyáramot, amelyet Szeged egyik legnagyobb fogyasztója,' a tudományos munkát végző, több klinikával felszerelt. éjjel-nappal világító egyetem fogyaszt el — egy hónap alatt. Ez a tizenhatezer kilowattóra száz darab száz wattos lámpa (ki az ördög éget akkorát lakásában. Jó ha 40 watt futja) egy évi éS tiz hónapi fogyasztása.. ha a (lámpák (szüntelenül égnek! ' ( Ilyesm'érl akkor érdemes naponta összejönni, egy kis többletmunkát vállalni a verseny szervezéssel ugy-e Schwartz, Szatmári, DunaiKovács és Bihari elvtársak? i Ilyen eredményekért érdemes takarékoskodni gázgyári fnunkástársak? Azt hiszszük, igy csak felépül az ország! (". 1.) Ahol a következő láncszemet kovácsolják Színfoltok az első közös munkáspárti pártiskoláról »A pártiskola hivatása, hogy öntudatos vezetőt ké.pezzen a Magyar Dolgozók Pártjának élére. A mi hivatásunk, hogy megértsük és komolyan vegyük azt, amire kiválasztottak...* — olvassuk az egyesült munkáspártok Fodor-telepen működő felső szegedi közős párliskolájának szines faliújságján. A pártiskolát végző elvtársak munkájukat a faliújság idézett sorai szerint igazítják. Tervszerűen, elmélyülten, komolyan készélnek feladataikra. • A szélesretárt ablakon ömlik a koratavaszi fénvzuhatag az előadó terembe. De az elvtársak, férfiak, n ők vegyesen, most nem törődnek a kinti fényekkel. Most az iskolában vannak, minden figyelmük összpontosul. Tanulnak. Délután négy óra körül jár az idő, most szemináriA tanító a tanyai országépifés élén Látogatás az alsóhözponti iskolában Bizony nem nagy értéke volt a tudománynak és az iskolának a mUltban — mondja Hanlos Mihály alsóközponti laniló — ilt a tanyavilágban. Kevés volt a föld, kevés a jövedelem, nehéz a inegélheiés. Mikor az őszi és tavaszi munkálatok megindulták, csak az! egészen apró gyerekek jártak iskolába. De lessék megnézni ma,..' Valóban lele vannak a tantermek a nebulóikkal. Pedig a tavaszi munka folyik, a jég károkat okozott, a szél is kifujt sók véteményt, elölről kell kezdeni a munkát. A földek lele is vannak munkásokkal, de a gyerek, az iskolába jár. Megkérdezzük Hantos Mihályt, hogy érte el ezt az eredményt. — Nem egyedül aZ én érdemem — szabadkozik —, kollégáimmal hetente kétszer felkeressük tanítványainkat otthonukban. A szülők látogatásával elértük, hogy a gyerekek rendszeresen járnak iskolába A beszélgetésbe. 1 tele szól egy alsóközponli gazdálkodó is: — Nemesak a gyerekeknek jó. hogy a tanítóik1 meglátogatnák ltennlinket, de nekünk is. Megszerettük őket és ha ta"nácsra van szükség, ugy mi is felkeressük az iskolát. Kapunk is bőségesen jobbnál-jobb útbaigazítást. Faiskola a fanitói fizetésből Érdeklődünk a tanitók szociális helyzete iránt. — Tessék a község határában körülnézni, három helyen is folyik utépités, ilyet a múltban husz éven keresztül sem láttunk. Ha pillanatnyilag nehéz is a megélhetés, de látjuk a fejlődést, látjuk munkánk nyomán a javulást. Hogy Alsóközponton mennyire szívügye az erős demokrácia a tanítóságnak, annak legjobb bizonyítéka Félegyházi Emil kollégám, aki gazdasági szakember. Miután gazdaságtant is tanulnak és ii gyakorlati és elméleti gazdálkodással is megismerkednek a tanulók, szükséges egy gyakorlati kert is. Az iskolának erre nincs földje, dfe volt egy kis kort, de nem volt pénz hozzá. Félegyházi Emil a magá kis pénzéből közel ezer forint ára facsemetét vásárolt. A gyerekek a gyakorlati gazdaságtani órán elültették a fákat, maguk metszik, "permetezik és gondozzák... Elvisznek, megmutatják a legmodernebb és legjobb rendszerrel ültelett és kezelt gyümölcsösbe. Az államnak nem volt pénze, hogy facsemetéket küldjön, a demokrácia érdeke azonban ugy kívánja, liogv legyen, a tani tó kis fizetéséből elcsiple a szükséges összeget és építi, erősiti a demokráciát. De megszólal Félegyházi Emit is: — Azt szeretném, ha Alsóközponton is .áttérnének a .belterjes gazdálkodásra, mert akkor gyorsanhan emelkedik a nemzet életszínvonala ós a mi helyzetünk is javul. Vefeményeskert és szertár Megmulatja a szakelőadó a kis veteményeskertet, ahol minden növendéknek kis parcellája van, maga műveli meg és gondozza. — Bizony sokszor vitatkoznak a növendékek — mondja Félegyházi Emil —, amit áz iskolában tanulnak, azt odahaza elmesélik, a szülők rendszerint ellenvetéseket tesznek, amit a gyerek a legközelebbi órán elmond. Ennek eredménye a legtöbb esetben, hogy a szülő is felkeres. A felnőttekkel folytatott beszélgetések eredményeként büszkén mondhatom, hogy' Alsöközponton még sohasem ültettek annyi gyümölcsfát és szőlőt, mint az idén. Amikor azonban az iskola további felszerelése iránt érdeklődünk, szabódva jegyzik meg a tanitók, pénzt bizony semmire sem kaptak, de már megteremtették az. alapjait az iskolai szertárnak — pénz nélkül is. Igv lombikok1 készülnek kiégett villanykörtékből. Szemétredöbott rézcsövek, tönkrement villanymotorok, mind az iskola szertárába, kerülnek. Megszemléljük a gyűjteményi és meglepő kép tárul elénk: a legszükségesebb szertári folszerelésj az ásványgyüjtemény, már megvan állami hozzájárulás nélkül is ... Épül az ország, nemcsak a fizikai munkás-, dic a tanyai értelmiség is rádöbbent már, hogy magának építi az országot. A vasulálionvás felé vezető uton találkozunk Tóth Ferenccel, az MKP titkárával, akinek meghatottan meséljük a látottakat. — Ja, kommunisták azok mind, azért dolgoznák ugy. De nemcsak a taiütók kommunisták. Alsóközponton minden értelmiségi beiépett már a Magyar Dolgozók Pártjába. Lehet irnl róluk, nemcsak a tanítókról, valamennyien a demokráciát erősitik, maguknak épitik az országot. D. Gy. kcnderkés'ziitő, kötélgyár és első mechanikai kötőgyár. Zsák-, zsineg-, ponyvakender-, len- és jutagyártmányok. Szeged, Aradi-utca 4. sz. Telefon: 461. uin ideje van. Az^egyik hallgató a szakszervezeteket ismerteti. Mi az, hogyan fejlődött, mi a feladata és mi az uj jelenlegi életében, gazdasági és politikai fejlődésünk uj szakában... * Az ériékes előadások után hozzászólások sorozata következik. A vendégként meghúzódó ú jságíró egy-két embert a mozgalmi életből személyesen ismer. Feltűnő* hogy a múltban, saját pártjukban háttérbe szorult szociáldemokrata elvtársak mennyire élénkek. Bírálnak, kiegészítik a hallottakat. Első pillantásra látszik: az iskola ^legjobb hallgatói... — Az elvtársnak rá kellett volna mutatni, hogy Nyugaton, de nálunk (is a két világháború között a szakszervezetekben sokszor jobboldali szociáldemokrata vezetés érvényesült — mondja az egyik biráló. - — Jelszó született a szo-s ciáldemokraták között: a szakszervezet a háziúr, a párt csak ágyrajár — hangoztatja a másik, ugyancsak szociáldemokrata. Nem vitás a szakszervezet jelentősege, de a pártot nem lehet másodrangú szervezetként felfogni! — Látszik, hogy nem volt marxista-leninista szemléletük — egészilik ki kettőn is. Itt volt az elvi törés köztünk ... Minden tárgynál, minden kérdésnél ilyen „élénk arészvétel — magyarázza Perjés elvtárs, az (iskola vezetője. Az előadás bizony néha hosszú, fárasztó, de ahogy vitát indilunk, azonnal bekapcsolódnak. Érdekli, nagyon érdekli őket a probléy mák szövevénye. j Hogy kommunisták-e. vagy szociáldemokraták-e nagyobbára a felszólalók, nem tudom. Majdnem három hete vagyok velük együtt, én kérdezek,'ők kérdeznek, de ez még nem vetődött fel. — Higyjeel elvtárs, most már nem fontos. Egységes a magyar munkásosztály, egységes a párt. A MagyarDolgozók Pártja! • Odakünt már tűnőben a nap. Hosszú, lilás árnyék vetődik a Vásárhelyi sugárutra. A pártiskolából (vidám,, pattogó munkásindulók szűrődnek ki. A járókelők nyújtogatják a nyakukat mindenfelé. Mik ezek, kik ezek. Újoncok, katonák? Igen, körülbelül azok. Katonák, a marxizmus-leninizmus jól kiképzést nyerő katonái. Akik majd igy, felkészülten, jól összezárkózva, az élcsapat, a párt soraiban indulnak harcba. A milliók Jobb, jszebb, emberibb életéért...