Délmagyarország, 1948. május (5. évfolyam, 101-122. szám)

1948-05-06 / 104. szám

V* évf. 104. sz. AHA 60 FILLÉR Itt az u! vasúti meneirend! Szeged, 1948 máj. 6. Csülört. Izgalom, válság, sztrájk az imperialistáknál Béke, nyugalom és bizakodás a népi demokráciákban Nem bíznak Angliában sem a Marshall-tervben — Sztrájk ­huítien Amerikában, Kanadában és Nyugatnémetországban A világpolitikai helyzetet a legrövidebben akarjuk jel­lemezni, ugy csak amjyit kell mondanunk: izgalom, feszültség, sztrájk az impe­rialisták országaiban és mindenütt, aliol azok köz­vetlenül, vagy közvetve ér­dekelve vannak — nyuga­lom, derűlátás, béke es fo­kozott termelői munka g Szovjetunióban és mind­azokban az országokban, amelyek a na© szocialista (birodalommal barátsági szerződést kötöttek. Közöny Bevin külpolitikai beszéde iránt A Magyar Távirati Iroda londoni tudósításai beszá­molnak az alsóház külügyi vitájának megindulásáról, amelynek Bevin külügymi­niszter volt az első szóno­ka Bevezetőrón »főnökét«, MarsbaH leül ügyminisztert dicsérte meg és' kijelentel­te: nehéz megérteni azokat a bírálatokat, amelyek ame­rikai adófizetők •rendkívül nagylelkű gesztusával szem­ben* felmerültek. Ugylát­Kzik. hogy ennek a nagylel­kű gesztusnak, magyarul: Marshall-tervnek igazi ér­telmét nemcsak a népi de­mokráciák ismerlek fel, de jelentős ellenzői vannak Xagyhrfianniában. az úgy­nevezett nyugati unióban, sőt — gondoljunk csak Wallaecra — magában az Egyesült Államokban is. Leszögezte a brit külügymi­niszter azl is, ho©- Anglia fenntartja álláspontját a pa­lesztinai mandátum május 15-i átadására vonatkozólag. A kiJügymjiiiszier e fogad­kozását azonban nem 14­maszlja alá az a tény, hogy nz angolok ezidőszerfntnem mulatnak halandóságot Pa­lesztinában csomagolás1 a, sőt ellenkezőleg: részint nyíltan, réezint burkoltan se­gítik az arabokat abban, ho© meggátolják az Egye­sült' Nemzeteket Palesztina kettéosztására vonatkozó ha­lározat ának végreli aj ttsát Jellemző, ho©' Bevin be­széde iráni a brit munkás­pártban vajmi kevés ér­deklődés mutatkozott, sőt az egyik független munkáspár­ti képviselő azl mondotta, hogy Amerikái közelgő gazda­sági válság rémülete Itatja ál és ezért Ititi ábránd az amerikai segélyt ve vetett remény. A kommunista szónok Be­viunek kommunistaellenes kijelentéseire válaszolt és idézeteket olvasott fel Att­leenek »A munkáspárt jö­vője '-cimü könyvéből, ame­lyek éles ellentétben állanak Bevin állásfoglalásával. Az amerikai rendőrség rohama a munkások ellen Ilogy mennyire igaz an­nak az őszintén beszélő brit munkáspárti képviselőnek a figyelmeztetése, ho© Ame­rikát gazdasági válság fe­nyegeti, frappánsul igazol­ják az amerikai iparvidé­kekről érkezeit jelentések. Ezek'szerint a rendőrség fo­kozza erőszakos intézkedé­seit a munkásokkal szem­ben. Lansas Cityben a rendőr­ség megrohanta a sztráj­kolóktól megszállott hús­üzemei, hogy ezzel kény­szerítse a munkásokat « munka folytatására. Newyorki hírügynökség szá­mol be arról, ho© az orszá­gos niunkaü©i bizottság sze­rint a szakszervfezetek fele­lősek a sztrájkért és nincs joguk beavatkozni az üze­mekbe i©ekvő, va© üte­mekéi elhagyó sztrájktörők dolgába. területet főként szlovének gail Lelkesen jegyzi a szovjet nép az uí kölcsönt Beszámolónk elején szem­beállítottuk a kapitalista or­szágok helyzetét az igazi de­mokráciákká l szemben. Mi van tehát a Szovjetunióban. Moszkva jelenti, ho© az uj szovjet állami kölcsön jegy­zése az üzemekben, kolho­zokban és hivatalokban lel­kes hangulatban indult meg és a jelek arra mulatnak, hogy a most kibocsájtott liuuinlliárdos kölcsönt ismét luljcgyzi a nép. Ennek a sikernek oka pe­dig az. liogy a rubel vásár­lóértéke 41'százalékkal nö­vekedett a mult év végén anélkül, hogy a dolgozók fi­zetésében csökkenés követ­kezett volna be. És a nép na©on jól tudja, hogy az uj kölcsön jegyzésével a sa­ját jólé tét, a dolgozók reál­bérét 'javítja. De ilven bizakodás mu­A német munkás nem akar a nácikkal együtt dolgozni I©' van ez Nyugatnémet­országban is, ahol a SRtrájkhullám állandóan erősödik és most már a szászországi famun­kások és építőmunkások is csatlakozlak a sztrájkolók­lioz. Nürnbergben a fém­ipari munkások után a pá­lyaudvar munkássága lis be­szüntette a munkát, Augts­burgban 12 ezer, Mannheini­ben négyezer munkás szráj­kol, Düsseldorfban pétiig a nagy ©árak munkásai az­zal léplek sztrájkba, ho© nem hajlandók együtt dol­gozni a nácikkal. Kanadából is szlrájkmoz­A k ül ü©ni i n is ?, e rhelyel­tesek londoni és í egy ük hoz­tüá: nem sok sikerrel biztató konferenciájáról a londoni Tildy Zoltán köztársasági elnök Jugoszláviából hazaérkezett gaImákról számol be a lon­doni rádió. A vasúti alkal­mazjettak 18 szakszervezete elhatán zía, ho© május 11­én, tehát ejgyidőben azE©e­sült Államokban fenyegető vasutassztrájkkal, elrendeli a munkabeszüntetést, ha nem teljesitik bérkövetelé­seiket. A newyorki lapok szerint e©ébk"ént az Egyesült Államokban a •kormán v és a vasutas szervezetek közölt folyó egyezkedési kisérlelek ku­darccal végiződlek és hozzátesszük ezt is:New­york városát autóbusz­sztrájk is fenyegeti. A Szovjetunió Jugoszlávia területi igényei mellett tudósítás arról számol ró. hogy a brit kiküldött nem tartja helyénvalónak Jugo szlávía igényét sem Szlovén­Karinthiára. sem pénzbeli jóvátételre. Korktomov szovjet kiküldött ezzel szem­ben jogosan mutathatott rá arra a tömérdek véráldö­Budaepst, május 5 Tildy Zoltán Dubrovnikből haza­felé utazva kedden megsza­kította útját Zágrábban, ahol a népköztársaság kor­mányának vendége volt. Megtekintette Zágráb váro­sát, majd meglátogatta a város környékén Tito tá­bornagy szü őházát. A köztársasági elnök és felesége szerdán a kora dél­előtt érkezett vissza Buda­pestre. A nemzeti sziliek­kel diszitett Keleti pálya­udvaron ünnepélyesen fo­gadiák. Fogadására megje­lentek: Dinnyés Lajos mi­niszterelnök, Rákosi és Sza­kasits miniszterelnökhelyet­tesek, a kormány Budapes­ten tartózkodó tagjai és a közélet sok vezető szemé­lyisége. A pályaudvar előtt hatalmas tömeg verődött össze és percekig tartó ün­neplésben részesítette az ál­lamfői. xalra, amelyei n hillcriz­mus elleni küzdelemben a jugoszláv nép hozott. Kiemelte, lio© a szlovének jugoszláv partizánok so­raiban teljes erővel harcol­tak, harcoltak mar csak ízért is, meri a kérdéses lakják és a kért jelentékte­len halárkijgazitás igazságos A szovjet küldöttség i© tel­jes erejével támogatja a ju­goszláv küldöttség íttvánsA* lalkozik a népi demokráci­ában is. Dimitrov miniszter­elnök az alhadnagyok fel­avatásán kijelentette fogy bizonyos külföldi körök el­veszt én öi b zabunk 1 éa világos látásukat, mindent e© uj háború kártyájára tesznek fel. A demokratikus hrperia­listaellenes tábor mf fog­ja akadályozni az uj vi­lágégést, a harmadik vi­lágháborút. De ugyanilyen l ilünő hangulatról számolnak tó a prágai tudósítások is Az ál­lamosítások gyors tempó­ban tovább folynak az ed­dig a nyugati irányit ás és befolyás* nlntt sínylődő Csehszlovákia m gtnhVIUf magát és népe a legnagyobb bizalommal néz a boldo­gabb jövő elé. ártatlan százezrek á!i!@zala ia*ll«44 vérét ontotta 1944-ben a mmm szeltem ís Ortulay Gyula kultuszminiszter felavatta Radnóti Miklósnak, a mártír költőnek szobrát gyoniáiiy nekik nyújthat. - Radnóti költészete — Szerdán délelőtt 12 órakor leplezte le Orlntay Gyula kul­tuszminiszter a aómtéri Pan­theonban Radnóti Miklósnak, a természet és a proletárok költőjének emlékmüvét. A ke­gyeletes ünnepségre felvonult a' Dóm-térre az egyetemi ifjú­ság és a szegedi iskolák nö­vendékének nagy tábora. A Móra Ferenc és Lőezt Lajos szobrai között elhelyezett em­lékmű előtt felsorakoztak a különböző társadalmi egyesü­letek, a város és az összes hatóságok képviselői. A Himnusz eléneklése után Versényi Ida, a Nemzett Szín­ház tagja szavalta el Radnóti Miklós »A la recliercher cimü verséi, majd Orlulay Gyula vallás- és közoktatásügyi mi­niszter mondotta el avató­beszédét Beek András szob­rászművész piros lepellet bo­rított alkotása előtt. - Radnóti Miklós köllőí ki­fejezésében uj hangokat hozott i magyar nyelvbe, de szavát nem hallhatták meg azok, akik­hez szólott- a város dolgozói, a 1 anyák népe. Mi a magyar demokráciában ennek gyökeres megváltoztatását akarjuk el­érni művelődési politikánk se­gítségévei. Mindazt a k'nesel a dolgo­zók kezére 'kell adni ami a magyar művelődés, a ha­Szegedi hadifoglyok névsorát felefonon iefenfi mindennap debreceni tudósítónk Debrecen, május 5. (A Dél-; még jelzés. A majd idfeérke­magyarország tudósítójának zŐ szegedi és szeged'környé­éjszakai telefonjelentése.). ld had"iIogiyok poiUos név­Debrecenbe szerdán hadi- ... ,, fogolyszerelvény nem érkfc jegyzékét napról-napra te. zett és csütörtökre sincs lefonon fogom jelenteni. folytatta a miniszter — min­den izében ellenfele volt mind­annak, ami a felszabadulás előtti évtizedek Magyarorszá­gát jelentette és vágya, hir­detése,' jövendölése felszaba­dulásunk esztendejének Rámutatott ezután Orlulay Gyula arra, ho© ez az ünnep* ség emlékeztető is arra. hogy 1944-ben ártatlan s/árr/rekl áldozata melled véréi on­totta a ma»yar szeltem is. A miniszter után Dénes I cé polgármester a város nevében átvette az emlékművel köszö­netét fejezve ki a kultuszmi­niszternek, amellyel lehetővé tette az emlékmű felállítását' — A harmincas évek elejét — mondotta Dénes elvtárs — a ma©ar horthysta szelleraj elnyomatás, a kapitalista tár­sadalom egyik legsúlyosabb gazdasági válságának ide ja volt. A falusi és tanyai ma-, gyárt tervszerűen tartottál tudatlanságban. Ebben a sö­tét légkörben a szegedi művé*, szett fiatalok kollégiuma vi­lágosságot jelentett, amelvneH egyik legbátrabb ©állású é® egyik legtehetségesebb lagf® veti Kartanli MTdós. aktneM ,, erőteljes, bátor szava bar-,' sogod bele az elavnll vi­lágba. I A polgármester beszéde után Guczoghy Lajos Móricz kollé­gista szavalta el Radnótinak! »Nem tudhatom* kezdetüj egyik legszebb versét. Bölönyl Győr©, az írószövetség elnökei emlékezett még a mártírhalál! halt na© költőről, majd •] Szózat eléneklése után a mi­niszter, a halóságok, testüle­tek megkoszorúzták az emlék­müvet. \

Next

/
Oldalképek
Tartalom