Délmagyarország, 1948. május (5. évfolyam, 101-122. szám)

1948-05-30 / 122. szám

Vusáfnap, 1948 május 30. Harc a klerikális reakció ellen! Szegedi munkások, cserkészek, magánalkalmazottak, falusi dolgozók követelik az Iskolák azonnali államosifásAI Az egyházi iskolák államosításának szükségessége egvre szélesebb dolgozó rétegekben -nyilatkozik meg. Szegeden is a legkülönbözőbb testületek, egyesületek követelik-az iskolák államosítását. Cserkészek az egyházi terror ellen Békéscsaba, Gyula, Hód­mezővásárhely, (Szentes, Ma­kó és több szegedkörnyéki község cserkészcsapatainak részvételével nagyszabású cscrkésznapot tartottak Sze­geden. Dombi Béla kerületi mogbizolt elnöklésével en­nek keretében tiszti konfe­rencia zajlott 1c, amelyen Pollák László ellenőrző­tiszt üdvözlő szavai után Pcrjési László MINSz tit­kár mondott tartalmas be­számolót az ifjúsági szerve­zőiek fejlődéséről. Surányi László országos szervezési vezelő részletes cserkész-be­számolójában az egyházi is­kolák kérdésével is foglalko­zott, amelyekben az utóbbi időben megtiltották a cser­készkedést. Igy a szegedi piarisla cser­készcsapul és parancsno­kuk dr. Jochs József sem vehet részt a cserkészineg­mozdulásokban. mert a katolikus egyház vezetői megtiltották számukra. Pedig ez a csapat mindig jó munkát végzett, amelynek elismeréseként a Kommu­nista Párt tavaly emlékzász­lót és fut hallabdát ajándé­kozott nekik. A megjelent cserkésztisz­tek táviratban kérték a kul­tuszminisztertől az egyházi iskolák államosítását. — A Magyar Cserkészffuk Szövetsége V. kerületi llsz­li konferenciája, — irjáfe a (öhbi között — tiltako­zik az illetékes egyházi helv terrorja ellen, amely kizárja, sőt bünteti a ka­tolikus vallásit if jakat a cserkészkedésért. Megdöb­benéssel táljuk azt a lelki nieghasonulást, amely a fiukban végbemegy cser­készvezetőikkel, papjaik­kal, sőt szüleikkel szem­ben is, amikor szembeál­lítják azzal a mozgalom­^iflRT Széchenyi Filmszínház Telefon: 490 Ma vasárnap utoljára: Embervadász Színes angol film. Dráma a csempészek világából. Hétfőtől szerdáig az örök­becsű magyar film. a legmagyarabb, szebb film, JÁVOR PAL LUKACS MARGIT, leg­Eiőadások: 4—6—-8 órakor Pénzlár délelőtt 11—12 féi 4 órától. mai, amelyei eddig ők U a legjobb nevelőnek Is­mertek el. A magánalkalmazottak csatlakozása Magyar Magánalkalmazot­tak Szabad Szakszervezete szegedi csoportjának üzemi úzottsági tagjai és bizalmi­jai (ülésükön a kővetkező ha­ározatot hozták: •Követeljük az egyházi is­kolák azonnali 'álfám ositá­sát, hogy megszüntessék az egyházi reakció káros befolyását az ifjúságra. Teljesen tisztában vagyunk azzal, hogy az egyliázi isko­lák államosítása nem irá­nyul a vallás ellen.* Szöreg és Ujszentlván Is követeli az állami Iskolát Szőreg képviselőtestülete rendkivüll közgyűlésén Ko vács 'József kénvisel őtestüle ti tag tárta elő, hogy az egy­séges tanítási szellem érae­kében feltétlenül szükség van az egyházi iskolák álla mositására. A képviselőiem tűlet (tagjai mindannyian he­lyesléssel fogadták az elő-< terjesztést (és kimondották, hogy a vallásszabadság fenntartásával • < egyhangúlag támogatják az Iskolák államosításá­nak tervét. Erről a határozatukról táv­iratban értesítették a kul­tuszminisztert. A szőregi és az üjszent­iváni Nemzeti Bizottság is ülést tartott és ezen párt­különbség nélkül követelték az Iskolák 'államosítását:. Az MDP vlsmütelepl szervezetének határozata A' Magyar Dolgozók Párt­ja vizmütelepi szervezeté­nek' legutóbbi pártnapján egységesen/kialakult az a vé­lemény, hogy a m agyár 'dol­gozó nép nem törheti lfju­ságánafc/a felekezeti iskolák­ban gyűlölet ős a magyar nép ellenségévé való neve­lését. Határozati javaslatot fogadtak' el, amelyben kije­lentik, hogy nem valláselle­nesek és tisztelik a vallást, sürgősen kérik azonban a felekezeti iskolák államo stlásának minél előbbi megvalósítását. Határozatukról táviratban értesítették a kultuszmintsz terttt ' 4 ' A szegedi fanufók szülei egyhangúan követelték az iskolák államosítását A szegedi iskolák pedagó­gusai és a tanulók szülei töl­tötték me0 szombaton este a központi egyetem auláját. Dr. Berky Imre a leány­gimnázium igazgatója tartott előadást a közős szülői érte­kezletnek a korszerű neve­lés kérdéseiről. Az előadói emelvényen vele együtt he­lyet foglalt dr. Páti Ferenc főigazgató, dr. Firbás Osz­kár a Baross-gimnázium, Gallé László a Klauzábgiimw názium és Schmidt József a f el s ői pariskol a úgazJga tója, valamint Kosóczky József főigazgatósági előadó. Dr. Berky Imre külföldi példákkal ós tapasztalatok­kal megvilágított előadásá­ban érdekesen fejtette kl, hogy az individualizmus le­nyesésével a kollektiv, kö­zösségi ember (kialakítása felé kell haladni. Kitért az egyházi iskolák államosítá­sának kérdésére és hang­súlyozta, hogy ez nem kul­túrharcot jelent, hanem az­ért szükséges, mert a mo­dern pedagógia célkitűzésiéit nem lehet száz és száz felé) tagolt iskolákkal megoldani, A megoldáshoz egységes irá­nyítás szükséges, ez pedig csak az állami iskolákkal valósitható meg. Az állani! iskola kérdése egyeden országban sem probléma. Mindenütt ré­gen megoldódóit már és csak nálunk probléma, illetve akarnak némelyek problémát csinálni be'őie. A pedagógusok egységesein érzik, hogy bele kell illesz­kedniük az uj társadalom­ba. át kell venniók a peda­gógia diadalmas előretöré­sét, amely a cselekvés isko­lájával a kollektiv iskolái valósítja meg. Berky 5gazgató előadását hagy tgpsvihar fogadta, majd egymásután álltak fel igen sokan a megjelent nagyszámú szülők közül és őszinte megnyilatkozással sorakoztatták fel érveiket az iskolák államosítása mel­lett. Csóti Mihályné (közal­kalmazott félesége) például elmondotta, hogy férje áthelyezésénél raiL lycn nagy gondot okoz gyermeke száraára uj tan­könyvek vásárlása, mert ahova költöznek, ott csak egyházi iskola van, Igen érdekés volt dr. Kiss Dezső táblabíró felszólalása, aki elmondotta, saját tör­vényszéki tapasztalatából tudja, hogy a közelmúltban is éppen azok1 az egyetemi hallgatók ütköztek bele az mm m Tombácz Imre a szegedi Belkereskedelmi Hivatal vezetőj> /Tombácz Imre elvtársat, aa MDP nagyazenedl párt­bizottságának tagját, a sze­gedi Belkereskedelmi Hiva­tal vezetőjének nevezték ki Mtnt ismeretes, oz a fon­tos szerv lép a megszűnte­tett kereskedelmi és Ipar­kamara helyébe és áa leez a hivatása, hogy 1 jövőben ezen a téren te a népi (de­mokrácia célkitűzései érvé­nyesüljenek. Tombácz Im­rével csakugyan a megfe­lelő ember került a meg­felelő helyre és nem két­aágea, hogy működése a sze­gődi iparosok és kereske­dőkre rendkívül előnyős lesz. Helyettese Dettre Bélá­né, az iparkamara régi, ki­próbált jeles tisztviselője. állam tételes törvényeibe, akik elhibázott nevelésben részesülték. • Aa iskola államosításával gyermek etnkflft aj Jövő nemzedékét védjük meg a helytelen uton Járástól. Figyelemreméltó volt dr. Grümer István ügyvéd! fel­szólalása is, aki arra muta­tott rá, hogy az iskolák (ál­lamosítása nem politikumot jelent, hanem tisztán a kor­szerit, jó nevelés kérdése. Célszerűségi kérdésről Van Sző és arról, hogy ne legyenek különbségek a tanulmányalitat végötf diákok közölt A helyes iránv csak az ál­lamosítás közös elvei sze­rint születhet meg. A' nagyszámban felszólalt Szülők Valamennyien helyes­lő elismeréssel szóltak Ber­ky igazgató előadásáról és ezzel kapcsolatban kivétel nélkül sürgették azi Iskolák államosítását. Befejezésül dr. Páti Ferenc főigazgató foglalta össze az elhangzot­takat és őrömmel állapította meg, hogy a szegedi isko­lák tanulóinak szülei kívá­natosnak tartják áz iskolák egységesítését és ennék ér­dekében követelik az egy­házi iskolák államosítását Tüntetés a felsölparlskolában a népi demokrácia mellett Az állami felső ipariskola és vegyi műszaki középis­kola tanulói szombaton rög­tönzött nagygyűlést tartot­tak. A nagygyűlésen a hon­védség és a rend őr tanosz­tály részéről küldöttség vett részt. Eljöttek a diákszövet­ség, a különböző iskolák képviselői is. De az első so­rokban helyet foglaltak a szomszédos nagyüzem, a Szegedi ICenderfonő élmun­kásal is. Tanárok, szülők szintén nagyszámban jöt­tek el, Szűcs Ferenc ifjúsági el­nök beszélt elsőnek. Megsza­kítottuk a tanulást — mon­dotta —, hogy állást foglal­junk a belpolitika legége­tőbb kérdésében, az egyházi iskolák államosítása Ügyé­ben Az állami felső Iparis­kolának rossz hire volt Sze­geden. Az emiékezetea di­áktüntetésben vezető szere­pet játszottunk. Azóta beláttuk hibáinkat MINT EDDIG — UGY EZUTÁN 18 Divatárui Rövidárut Kötöttárut Harisnyát Fehérneműt Fürdőruhát az EXCELSIOR HflRISNYflHÍZ-bíl Cégtulajdonos: Tievfa I nÍAC.knruj Takarékosság kény­SzIlágyiSóndor I IbZü LajOS-KUrUi vecske érvénye* és most már teljes egészé­ben kiállunk a népi de­mokrácia mellett. Ezen a gyűlésen f Is — mondotta felcsattanó taps mellett — bo akarjak bizonyítani, hogy a technikus ifjusúg ma már valóban demo­kratikus. Schmidt József iskolaigaz­gató Is felszólalt Kifejtette a demokrácia eddigi ered­ményeit és a reakció akna­munkáját. Pedagógia, politi­kai szempontból vázolta aa egyházi iskolák államosítá­sának jelentőségét. Rehák Árpád szavalata után Lovas Zoltán a diákszövelségcl­nöke határozati javaslatot olvasott fel. Az állami felswipari isko­la és vegyi műszaki kö­zépiskola ifjúsága és sze­mélyzete hitet tesz a de­mokrácia melleit és kö­veteli az egyházi Iskolák államosítását. Ezt az állásfoglalását meg­küldi valamennyi magyar­országi hasonló középisko­lának Is. A határozati javas­latot a diákok egyhangú lel­kesedéssel elfogadták, vala* mint Schmidt József igaz­gató javaslatát is, hogy aj épület homlokzatára feltű­nő felírást helyezzenek cL amely tudatná" Szeged né­pével, hogy a felső iparisko­la fma már a modern haladó szellem fellegvára. Legfőbb cukorkát, csokoládét legelő" nyösebbeq Kovácsnál Szeged, Tisza L.-körut 45. Hifim Szeged Teleion: 625 Ma vasárnap láthatja utol­jára a szezon legértéke­sebb filmjét Örök visszatérés JEAN COCTAY szerelmi legendája. Hétfőtől szerdáig ' , Rendkívül mulatságos u] amerikai vígjáték! ~ Finom kis lakás..* Vidám történet a ImbonáA rét, szerelemről és BboK dogságról Főszerepben: SIMONÉ SIMON. V WILLIAM TERKT. Ezenkívül: i X legújabb HIRADÓ, Előadások vasárnap 4q hétfőn: 4-0-8 érakor. Keddtől kezdve: Ma 0, fél Y áa fél HM.

Next

/
Oldalképek
Tartalom