Délmagyarország, 1948. május (5. évfolyam, 101-122. szám)

1948-05-30 / 122. szám

V. évi. 122. sz. ÁRA 60 FILLÉR o Rlkkuctképiés a szegődi Orsolyáknál Tombácz Imre a szegedi Belkereskedelmi Hivatal elnöke Szeged, 1048 máj. 36. Vas. Romlott hazánk? Irta: ANTALFFY GYÖRGY A- Mindszenty-féle makói propaganda nagygyűlés alkalmából látta " éppen helyesnek a csanádi püspök elrendelni annak a régi, gyönyörű egyházi éneknek a módosítását, amely Magyarországról, édes 'hazánkról szól. Úgy rendelkezett Hamvas püspök, hogy ezt az éneket ne ugy énekeljék, hogy »Magyarországról édes hazánkról*, hanem így1: »Magyarországről romlott __ hazánkról*. Az egyházi reakció tehát az. amely a magyar 'demokráciát, "a magyar nép ha*, záját »romlottnak* nem átálja bélyegezni, csak azért, hogy ezzel is akadályozza a magyar nép további szellemi és anyagi felemelkedését. Nem csodálkozunk eíTváltalán aZon, hogy n csanádi püspök éppen Mindszenty jelenlétét használta fel arra, hogy ugy próbáim beállítani az" ott jelenlévők előtt a magyar nép újjászületéséből és erőfeszítéséből keletkezett demokráciánkat, mintha itt, a világnak ezen a táián baj volna a családdal, baj volna az erkölcsökkel, mintha itt a kevesek, a kiváltságosak és a kegyeltek uralkodnának a széles néntőmegeken. Nem csodálkozunk' azért sem. mert az e.cvbázi reakciónak hol burkolt, hol nvilt támadásait megszoktuk már a felszabadulás első pillanatától kezdve.. Azok, akik hlánvoztnk a magvar nép felszabadulás utáni összes erőfesziléseinél, odáig merészkednek. hogv uromloftnak* erkölcsileg lezüliötfnek, tatár és törökduláslioz Hasonlónak szeretnék a kato Mkns bEőkkcl mchélvégeztetni ezt az országot. amely ezer esztendő ő<a valóban először a népé. Ezek a körök az orgoványi gyilkosok Horthy Magyarországé •édes* hazáinknak tartót iák. Megáldották' azokat a fegvverekef, ain elvekkel magvar nén legjobb fiait vágóhidra kergették és ame Iveknek egvrésze még ma sincsen itthon. Akik a ma gvar főrendiházban asszísz láttak az összes népellenes l örvények meghozatalánál, ma minden egyházi megmozdulást csak " ürügynek használnak fel a 'demokrácia elleni támadásra. A ma gvar népet merik megbélye' gezni^ és szembeállítani er kölcsi szempontból azzal az Amerikával, ahol az erköl csőt is dollárért mérik. Pe dig a katolikus hivők tud iák, hogy minden, ami eb ben az országban a demokrácia részéről történt, igenis erkölcsös volt. A katolikus erkölcs szerint való volt, hogy végre földhöz jutott hatszázezer paraszt, Mindszenty tiltakozása ellenére. És az sem éppen erkölcstelen dolog, hogy a nép tulajdonába mentek ál azok vállalatok, amelyek a munkások véres verejtékéaől, erőfeszítéseiből és nélkülözéseiből nőttek naggyá Természetes, hogy az egyházi iskolák államosítása is, amely szükségszerű következménye mezőgazdasági és ipari ' fejlődésünknek és amely elsősorban a magyar parasztság fiainak akar haladottabb, igaz, jobb és olcsóbb nevelést nyújtani, — nem tetszik azoknak az egyházi köröknek, amelyek Magyarországon is »olasz és spanyol* állapotokat szeretnenek teremteni, hogy ezen keresztül visszanyerjék elvesztett nagybirtokaikat és újból jobbágysorsba taszítsák azokat a fiatalokat, akik (éppen a népi demokrácia levegőjében felszabadulva, a jövő magyar társadalmának vezetői akarnak lenni és lesznek isi . Nem kell felsorolnunk azt a hatalmas anyagi és erkölcsi segítséget, amelyet a demokrácia három és fél év alatt nyújtott az egyháznak, mert hiszen nem ís errő! van szó Mindszcntyék, Hamvasék portáján. Azok. akik 1948-ban még mindig csak a sfelkcnt* király vezetésével tudják elképzelni az ország vezetését, akikhez közelebb állnak a háborús és népcltencs bűnösök, mini a munkás és nnrnsztszármazásu népi kollégisták; nznlr akik a centenáris esztendőben a nemzeti gondolatot és annak képviselőit, mint éretlen tacskók játékát igvekez tek bemutatni és ugy feltüntetni Petőfiék forradalmát »mint a fennálló törvényes rend elleni lázadást*, természetes, hogy mindent, ami a haladást szolgálja, min dent, ami a világ megváltoztatására mutat, igy az oktatás egységesítését is, kono kul mégtagad iák. Igy kell ennek lenni. Merthiszen grófok 1 sem tudnak beletörődni abba, hogy nem urai többé az országnak. A főpapi földesurak sem akarnak felejteni, hiszen össze vannak nőve rokoni és egyéb kapcsolatokkal az egész Horthy-rendszerrel, amely pedig ezt az országot a pusztulásba kergette. "Jó szerencsénk, hogy megérke zett a dicsőséges vörös hadsereg, amely békés lehetősé' get adott arra, hogy a magyar nép végre rendet teremtsen a saját portáján és minden jel arra vall, hogy rendet fogunk teremteni. Még az egyházi iskolák terén is. Akár tetszik ez Mind szentyéknek, akár nem. Mi édes "és nem »romlott* hazánknak tekintjük ezt az országot, mert tudjuk, hogy a további felemelkedés, az igazán erkölcsös élet lehetőségei adva vannak számunkra és mi a katolikus és nem katolikus milliókra támaszkodva élni fogunk vele.' A szegedi Kisgazdapárt az egyházi iskolák azonnali államosítását követeli Élesen megbélyegezte a közgyűlés Mindszeniyéh és Hamvasék reakciós uszítását A szombaton reggelre öszszéhivott kisigyülés tárgysorozatával gyorsan végeztek. Tudomásul vette a kisgyűlés a belájgyminisziter Szeged Város státusát s a miniszter által megállapított 1747 fővel szemben 153u-ban kérte megállapítani az alkalmazottak létszámát. Róna Béla tanácsnok előterjesztette ezután a költségvetést. 1938-ban a költségvetés szükségleteinek fedezésére csak 32.7 százalékos fedezet állt rendelkezésre, az 1947-484 költségvetésben az arányszám 67 százalékra ugrott fel. A régi költségvetés a szociális feladatokra 4.35 Százalékot Irányzott elő, addig a demokratikus Városvezetés ennek háromszorosát adja. A kisgyűlés az ismertetett költségvetés tételeit ugy általánosságban, mint részleteiben, elfogadta. Ezatáni nyitotté Jmeg Gyáni Imre főispán a törvényhatósági rendkívüli közgyűlést, melven napirend előtt dr. Fábián Ferenc FKP) azt a határozati javaslatot terjesztette a közgyűlés elé, mondja M a közgyűlés a? egységes állami oktatás szüksé.'íősségét és feliratban kérje a magyar kulluszkormányzaltol egyházi Iskolák azonnali államosítását. A javaslat indokolásában többek között arra is kitért hogy az az egyházi vezető — töltsön az be akármilyen méltóságot, — aki nem érti meg az idők síaVát és nem teszi magáévá a nép kívánságát, szembe fog kerülni liiveivel és szükségképpen el fog bukni. A közgyűlés a határozati javaslatot egyhangúlag elfogadta. Dénes Leó polgármester a közigazgatás reformjáról szólva, elmondotta, hogy az oda nem való elemektől megtisztítják a közigazgatást, az állásokat demokratikus glondolkozásu paraszt és munkásifjakkal töltik be. Ezután a költségvetés egyes részeit ismertette a polgármester és szavait azzal végezte, hogy az uj idők az összefogás szellemét, a békés, nyugodt munkát, a rcakctó utolsó maradványainak felszám omlását és a Függetlenségi Front megerősítését követeli. A prímás az imperialisták háborús politikáját támogatta Simovics Mihály a MDP nevében a felekezeti iskolák államosítását követelő határozati javallatot pártja nevében örömmel üdvözölte és elfogadta. Az egyház és az állam közötti problémában a demokrácia felvette a harcot a reakció utolsó bástyájával és letöri »zt az el'enállást, amit most 3* egyház a felekezeti iskolák államosításával knpcso'atban kifejt Megdöbbenéssel állapítottuk meg, hogy Mindszenté József nem a béke politikáját támogatja, hanem az imperialistákat, akik készek ismét tönkretenni a világot atombombáikkal* csakhogy a tőkés társadalmat mentsék. Mi, katolikus szülők, tiltakozunk az ellen, hogy gyermekeinket olyasmikre tanítsák, ami ' bennünket szülőket szembeállítanak gyermekéinkekkel. Nem a haladást tanítják, hanem a háborús szellemet ültetik gyermekeinkbe, mi pedig Ujabb szegedi és szegedkörnyéki hadifoglyok M áramarosszigeien A Magyar Kommunista Párt hadifogolyiródája utján a 'következő volt hadifoglyok üzenik hozzátartozóiknál*; hogy megérkeztek Máramarosszigelre, egészségesek éis rövidesen továbbinauLnak: Dunai Imre (1929. Röszké), Kása József (1924. Domaszék). Lakatos Rudolf (1907. Othalom-u. 22), Heine Karoly (1924. Makkoserdő-sor 44), Széli Ferenc i1922. Tápéi-rét), Tóth Vince (1925. Csórva). A Szovjetuniónál levelet küldött Pap Mihály a 7232/ 32-es táborból Pap Mihálynak C,sorvára, Hulimann László (7177/7) Hulimann Dászlónénak Királyhatomrsk A levelet átvehetők Budapest, VI ^ 0utca 12. szám alatt. A következő hadi foglyok hozzátartozóiknak üzenik; n ogy egészségesek és rövidesen ha za térnek: Juhász István a 7299/15-ös táborból Szegedre, Nádal János ezredes (7062/4) Szegedre, Miklós István ezredes (7062/4) Szögedre, Balogh Lajos (7062/4) Szegedre, Stég Fülöp (7299/15) Szegedi®, Balogh ezredes (7062/í) Szegedre, Gizella-tér 3. alá, Szegi Pál (7062/2) Szegedre, Maróti Ferenc (307) Deszfere, Ordtögh Ferenci (7399/15) Szegedre és Nagy György (7399/15) Szege cire. minden erőnkkel tiltakozunk minden háborús szándék ellen. És tiltakozunk Hamvaá Endre püspök förtelmes intézkedése ellen, amikor egy Mária dahiak a szöveget utíjv változtatta meg, hogy >Magyarország édes hazánk helyett »Magyurországj romlott hazánk szövegét énekei Jenek... — Felkiáltás : Gyaláz®!!) Romlott veit ez a haza. amikor átvettük, de a MDP. programja éppen azért küzd, iogy ebből a romlásból ugy vezesse ki az országot, hogy soha többé ne térhessen a romlás útjára. Ezért fontos, hogy a közigazgatás minden posztjára a nép fiai kerüljenek, akik a dolgozó magyar nép érdekeit szolgálják. Az MDP szónohai a munhanélhütiehéri Ezután a legszigorúbb takarékosság elvét hangoztatta Simovics elvtárs, és arra kérte a város hatóságát, hasson oda, hogy a magánüzemek kapacitásukat emelve, minél több munkanélkülit foglalkoztassanak. Az FKP nevében dr. Grüner István, a NPP nevében Rátöri Lajos, a PDP nevében dr. Kertész Béla a költségvetést általánosságban cl fogadta A részletes tárgyalás során Dobó Miklós (MDP) n* alsóvárosi iskola befejezését sürgette és uj kutat kéri a szérűskertbe Simoni Béla (MDP) követelte a snelculáciő kíméletlen letörését és fokozott ellenőrzést a piaci készletek felvásárlásában, nemcsak a városban, hanem a tanvavilágban is. Juhász János (NPP) és Bernáth András (MDP), d)r. Grüner István (FKP) után Szilágyi Istvánné (MDP) a piacok tisztántartáflttt iőjs a (Valéria-tér, rendezését, a tejellátás terén intézkfcdérf és az iskolák szakorvost Statftan'ényének kiépítését, kért*.'Jenéi Sándor (MDP) helyeslés közben szólt arról, hogy a város traktor- és talajjavító áljou más felállítását kérje az államtól. Farkas István (MDP) a szociális gondoskodás fontosságát hangoztatta, Maki* Ferenc (FKP) és Bálori T-a-, jos (NPP) szólalt még f<stf majd dr. Száva IstváS (MDP) Újszeged íilcarendfep zését és vízvezeték létesStáF sót kérte. Dénes Leó polgármesteij válaszolt az elhangzott feW szólalásokra. majd a kö*' „ ülés a költségvetést részeleiben is elfogadta