Délmagyarország, 1948. május (5. évfolyam, 101-122. szám)

1948-05-30 / 121. szám

Főtanács határozata Szegedi liadifogtyok Debrecenben Szegeti, 1948 máj. 30. Szonib. «• ei0| ff ©g /je f • ' Letörjük a klerikális reakciót — mondoíía nagyjelentőségű beszédében Pénteken csle a budapesti sportcsarnokban hatalmas közönség előtt tartott értelmiségi naggyülést a M. D. P. Dr. Hics István elvtárs, igazságügyminiszter bevezető szavaival nyilt meg az ülés. Hangoztatta, hogy a szocializmus nem proletarizálni akarja az értelmiséget, hanem a munkásságot és parasztságot akarja felemelni az értelmiségi színvonalra. A szocializmus mindenkinek utat nyit az értelmiség soraiba. Hosszú, ütemes taps és éljenzés közben emelkedett szólásra Révai József elvtárs, a Szabad Nép főszerkesztője. Rámutatott arra, hogy Magyarországon az utolsó hónapokban komoly változások mentek végbe és hasonló vállozások következtek be a nemzetközi po titikai éleiben is. Megállapította a nemzetközi helyzet mérlegelése után, hogy Magyarország helyesen cselekedett. amikor a magyar külpolitikát a békeerőnek nemzetközi növekedésére épitellc. Rátért ezután ama gyár reakció elleni harc legfontosabb kérdésére, az iskolaügyre és a klerikális reakció elleni harc kérdésére. Hangsúlyozta, hogy a magvar demokrácia nem anliklerikalizmusból vetette fel ezt a problémát. Utalt arra, hogv a fö'dreforin során is ha tett megkülönböztetéseket nagybirtok és nagybirtok közölt, akkor sem az egyházi nagybirtok rovására, hanem annak javárai tette így például — bár a föld reform kimondta az ezer holdon felüli nagybirtok leljes szétosztását — mégis az ezer holdon felüli egyházi birtokokból száz holdat utoghegv'ak Az egyházak kezén ma "s 181 ezer hold van és igy az egyliázak tekinthetők ma az ország legnagyobb földbirtokosainak. Nagyobb földbirtokosok magánál az államnál is. Péhm Imrédynek diszpolgárságáért — Mindszenty volt a főoka annak — mondotta a továbbiakban Révai József, •— hogv mindezek ellenére bármiféle megértés jöjjön létre a magyar demokrácia és a katolikus egyház közölt. ö testesítette meg azt az irányzatot, amely a demokráciával eleve szeinben. állt. Szavai bizonyítására Révai elvtárs idézett Mindszenty pásztorleveleiből, melyekben a földreform, a magyar köztársaság és újjáépítésünk' legszebb eredményei ellen uszít. Ugyanakkor egy 1938-ban készült jegyzőkönyvet is idézett, amelyet Zalaegerszegen vettek fel a megyei képviselőtestület díszközgyűlésén. A közgyűlésen Mindszenty, akkori nevén Péhm József pápai prelátus indítványozta Imrédynek a város díszpolgárává választását. Az ünnepi beszédet is ő mondta, amelyben megtalálhatók (.a fasizmus, sovinizmus jelszavai, a néniét és olasz imperializmus kritikátlan feldicsérése és beállás a fasiszta-imperialisták táborába. Idézte Révai elvtárs Mindszentynek azt a levelét is, amelyet 1946 decemberéhen intézett Tildv Zoltánhoz, az akkori miniszterelnökhöz. Ebben tiltakozott a magyar köztársaság gondolata ellen és ellenezte »az ezeréves magyar királyság megszüntetésének tervét* — Ha tudjuk, hogy Mindszenty a köztársaság ellen tiltakozik — mondotta Révai elvtárs, — ha tudjuk, hogy Szent István birodalmáról ábrándozik és a szent korona az ideálja, csodálkozhatunk-e azon, h'ogy az esztergomi érsek nem hajlandó a mai napig sem elismerni a magyar köztársaságot és nem áll szóba a magyar köztársaság elnökével." Mindszenty irányzatának politikája a magyar demokrácia megszületésének pillanatától kezdve aktív antidemokratikus volt, a demokrácia bajainak és nehézségeinek demagóg felnagyítása, kihasználása, a demokrácia ellen fordítása. Kérdem, hogy ez a magatartás vájjon pnsztoráciő-e, hozzátartozik-e a katolikus egyház fejének vallásos és egyházi funkcióihoz? Ez semmi egyéb, mint politika, mégpedig reakciós politika. Csodálkozhatunk-e azon, hogyha a magyar katolikus egyház feje ilyen példát mutat, akkor példáját számosan kövelik is. A demokráciaellenes papi uszítások egész sorát sorakoztatta fel ezután Révai elvtárs, majd a következőket jelentette ki : Hamvas püspök a „romiolt" Magyarországról — Ila a plébánosok, szerzetesek, esperesek ilyen módon követik a d'emokrácilacllcni uszításban, a magyar k ü I pol i' i ka atáaknázásában, soviniszta uszításban a hercegprímás példáját, akkor nem lehet azon sem csodálkozni, hogy a csanádi püspök : Hamvas Endre Makón május 23-án módosítását rendelte el auiKik a régi gyönyörű egyházi éneknek. amely Magyarországról, édes hazánkról szól. Kiadta a rendelkezést, hogy ezulán ezt az éneket n c így énekeljek, liogy •Magyarországról édes hazánkról*, Iií»ne:® igy : •Magyarországról, romlott hazánkról. Ez a »romlott hazánk* a magiyar demokrácia, amely visszaadta a magyar nép hitét önmagába, amely példátlan újjáépítési és muniíalendületre. ezzel erkölcsi újjászületésre is vezletfe a mngyPr nép millióit. Arra a Magyarországra vonatkozik ez, amely három és félesztendős megfeszített munkával jóváfett rengeteget abból a bűnből, apieíybe a régi rendszer vitte az országot éa felépítette az oroszlánrészét azoknak a rombolásoknak, amelyeknek megakadályozásánál nem láttok ugvanjazokat, akik most romlottnak nevezik ezt a demokráciát. Egyszóval a magyar demokráciának ós nem utolsó sorban nekünk kommunistáknak megvan minden politikai, de erkölcsi jogunk is arra, hogy ezt az inszinuácíőt visszautasítsuk méltóságteljesen, de határozottan. Lehetetlen, hogy a demokrácia ellenségeinek kezén hagyjuk a neveié*! Az iskolák államosítására térve' a (következüket mondotta Révai elvtárs: — A harc az iskolák államosításáért nem kulturiiarr, hanem politikai liarc. Harc a nagybirtokos és nagytőkés, hozXá (ehetjük, a kii! fii Iái Imperialisták állal támogatott reakció ellen. történetesen a nevelés területén. Lehetetlenség, hogy a demokrácia ellenségeinek" kezén hagyjuk a köznevelést. Lehetetlenség, hogy az egyházi iskolák állani legyenek az államban, mégpedig reakciós állam a demokratikus államban. Ránk vár a feladat, hogy végrehajtsuk a polgári demokratikus átalakulást, megvalósítsuk ISI8 örökségét a köznevelés területén. V köznevelés egységesítése, államosítása, állami irányítása korántsem szocialista vagv marxista program, hanem polgári demokratikus program. Nemzet ott alakul ki, ahoi a nemzet tagjai, elsősorban nem (katolikusoknak vagy protestánsoknak érzik magukat, hanem franciáknak: vagy angoloknak, vagy magyaroknak. Rámutatott arra Révid elvtárs, hogy SkandinávVáló] Amerikáiig és Angliától, Frainvaerszáfftól a keleti országokig ín'riidenütl átfúrni tákol a van. Ezen a téren nincs különbség nyugat és kelet között. Az egyetemes nemzeti köznevelés, a polgári demokrata átalakulás egyik fontos programpontja. Igy volt ez nálunk is 1848-ban az egységes nemzeti tanoda követelésével. Az államosítás elsősorban a magyar falu érdeke — Az egyházi iskolák államosítása nélkül nem tudunk előbbremenni köznevelésünk demokratikus programja: az általános iskola megvalósítása terén. Az egyházi iskolák államosítása elsősorban a magyar parasztságnak, a magyar falunak érdeke. Államosítani az egyházi iskolákat azért 'kell, hogy a magyar falunak végre jói 'felszerelt, több tanitős és a szakosítás rendszerére Sp&tő iskolát tudjunz adni Döntő teltétele ez annak, hogy megnyissuk a' kulturális haladás utflát a magyar parasztság előtt Hangsúlyozta Révai elvfcóals a továbbiakban, hogy ff polgári radikalizmus kultúrharcától és az antittterikiütouustái a marxizmus mindig elhatárolta magát Marx és Engels mindig hangsulyozt®, hogy nem a kleiikalizmus eTlenl harc a fő dolog, hanem w kizsákmányolás ellen! küzdlelem. Mi az elnyomásnak, a kizsákmányolásnak üzenünk hadat és nem az Istennek, a vallásnak. Lenin azt mondta, fonlosabb számunkra az elnyomott osztály valóban forradalmi harcának egysége, mint a munkásság nézeteinek egysége az égi paradicsomról. Rámutatott még arra is Révai elvtárs, hogy ha az államosítás terén az antiklcrikatizmus lenne az irányadó, akkor a Magyar Dolgozóik Pá ríja programjában nem lennének benne azok a sorok, amelyek szerint a párt síkra száU a teljes vallásszabad ságért 'ős tiszteletben tartja a vallásos érzést. Tapsvihar foganta, amiken Révai elvtárs a következőkai mondotta: — Ez a Karc máris eldűlt. Az ország számos templomában neiu olvassák fel • pásztorlevelet és előfordul az is, hogy ha felolvassák-, akikor Is csak idézeteket olvasnak fel. Ez arr® vall, hogy a katolikus papság soraiban is Szaporodnak a demokráciával való megegyezés* nek kivel. Terebélyesedik as az irányzat, amely a magyai demokráciában nem romlott rendszert lát, hanem olyan rendszert, amely a magyar népet felemeli, tehát felettébb erkölcsös rendszert. Mi nemi akarjuk megbontani a katolikus egyház egységes sorait Ha van valaki, akii ezt a lelio* tetten feladatot sikeresen meg* csinálja, akkor az Mindszentj hercegprímás. Végül arról beszéli Révai elvtárs, hogy a református egy. ház megbízottai elfogadták « magyar demokrácia álláspontját az egyházi iskoLák államosítására, tehát ami jó a magyar nép több mint harmina százalékának, miért nem tehet jó a katolikus egyháznak is. Ha nem megy békés megegyezéssel.— Ezt a fejlődést elő lehet sefiilcnt békés megegyezéssel — mondotta —, amit ml változatlanul óhajtunk, de lix nem megy békés mogegvezésset, akkor menni fog harccal. Tisztában vagyunk ve'.o, hogy ez a küzdelem, ez a harc az egyházi iskolák államosítására bármennyire Fontos kérdés is, nem az egyetlen és nem Is középponti kérdése a magyar demokráciának. Nem engedjük egy pillanatig sem, liogy éz a harc elterelje figyelmünket a nemzet ételének döntő, legfőbb kérdéseiről. Az ország gazdasági, politikai, kidIuráJis és ideológiai fejlőtlésének az elöbbrevilelétől és ami ezzel egyet Jelfent: áltól, hogy. gazdasági, politikái, kulturális és ideológiai léreu biztosítjuk népi demokráciánk üvegszál árdttástít és rejTődését a szocializmus Mié. Ezeknek a döntő és középponti gazdasági, kulturális, politika? és ideológiai feladatok sikeres elvégzéséiica nemi utolsósorban keli, hogy ezt az akadályt eltávolítsuk na útból, letörjük a klerikáltá reakciói és biztosítsuk a demokrácia szellemének érvényesüléséi a köznevelés területén la. Ezt a harcot, ha ránk kényszerűik, állni fogjuk és nemi kétséges, hagy győzelemre vezetjük. Révai József elvtárs szavait szűnni nem akaró lelkes éljenzés és dörgő taps fogadta, majd az értelmiségi nagygyűlés Ries István elvtárs, igazságügyminiszter zárószavai vai -ért véget.