Délmagyarország, 1948. április (5. évfolyam, 75-100. szám)

1948-04-23 / 94. szám

Világ proletárjai egyesüljetek I DflMAGYARORSZAG v Április 25-én vasárnap délelőtt Rákosi Máiyás elvtárs, míníszterelnökhelyettes Merőhegyesen bestéi Csanádmegye parasztságához. fc MAGYAR KOMMUNISTA PÁRT DEL MAG YflROfl SZflGI NAPILAPJA W. évf. 94. sz. ARA 90 FILLÉR Szeged, 1948 ápr. 23. Péntek A szegedi tervhivatal munkája A szegedi tervhivatalt a na­pokban "méltán érte elismerés, Unitkor eddigi eredményei alap­ján az első helyet kapta az országban valamennyi tervhiva­tal kiözúi. Ez az első helyezés legkivált az eddigi tervszerű és szervezett munka következmé­nye, amely a liároméves terv megvalósitásénak egyik legfon­tosabb követelménye. Szeged éppen azért tudott jó eredményt elerná, mert — amint az orszá­gos tervhivatal tájékoztatója is közli — a város tervmegbizotlja kíválóah szervezte meg városa területén a hároméves tervben kijelölt munkálatok menetét és azok végrehajtását pontosan és lelkiismeretesen ellenőrizte. • Munkáját erősen megkönnyí­tette a társhivatalokkal váló együttműködés, ennek megszer­vezését elsőrendű feladatának tekintette/. Ex a pont tehát az, amely vi­lágosan mutatja, hogv csak a valósággal számoló, mindenki munkáját egyaránt igénybevevő tervtől és áiinak tervszérű vég­rehajtásától fehet eredményt várni, elérni. Senki ne várjon /csodákat a hároméves tervtől! Csoda már az, hogy valósággal a szemünk láttára épül ujjú az ország és a legtöbb vonalon emelkedik az életszinvonaí. Azt azonban nem kívánhatja senki, hogy háromév alatt egy csapásra megoldódjék minden probléma, ráadásai rpég aznte ° nehézségek is eltűnjenek, aim-lyek éppen a múlt rendszer hiöás és bü­tiös politikája, majd pedig esz­telen káboruja következtében maradt ránk. Azért kell ezt megemiitenünk. mert egyes szervek hároméves tervenek összeállitása — igv az idei, költ­ségvetés utáni ötliönapos időtar­tamra is — szinte nem volt más, mint kívánságlista össze­állítása, valami olyasféle, ame­lyet karácsonykor szoktak a gyermekek benyújtani. Tudjuk, hogy rengeteg tennivaló van, de tisztában keli lenni aszal is, hogy a mai gazdasági körülmé­nyek között háromesztendőn be­iül nem oldható meg az- ország minden gondja-baja. Nagyon szi­gorúan "a realitás, a valódiság, n valódi lehetőségek talaján kell mozognunk, valóban csak ad­dig szabad nyújtóznunk, amed­dig a takarónk ér. nehogy foly­tonossági hiányok mutatkozza­nak újjáépítésünk testén. A terv­szerű, lépésről-lépésre történő újjáépítés érdekében nem sza­bad elrugaszkodnunk az adott lehetőséigék világiból a szaba­don csapongó fantázia légköré­be, hanem nagyon jól meg keli néznünk az ország, a város ház­tartásában éppenugv. mint akár valamelyik kis családi háztar­tásban, "hogv hova fordítjuk a kiadott összegeket. A beruhá­zások, kiadások legnagyobb ré­szét — ha lehetséges, akkor az egészet — oda kelt irányítani, ánoi a legtöbb termelést, a leg­produkíivabb, leghasznosabb munkát látjuk biztosítani és elő­segíteni. Szegeden ez valóban igy is történt a legtöbb esetben. Bi­zonyítják ezt" a hivatalos kimu­tatások, amelyek szerint a há­roméves terv első félévében 645 ezer forintot fordítottak hasznos közületi beruházásra, a magánberuházások összege hatmillió 135 ezer forint, az állami beruházásoké pedig 192 ezer forint volt. Ezekből az ösz­szegekbői épült a Faragó-utcai bérház, a felsőközpont-hantházi müut, a lug'asutcai átjáró, eb­hői állítattak helyre az alsó­városi iskolát, a Baross-gimná­Ziumot és végeztek még szám­talan egyéb más fontos, közr hasznú munkálatot. Ebből a pénzből indult meg Szeged terv­szerű, nagy ujjáepitése és ez a pénz egyben szolgálta azt is, liogy a munkanélküliek táborá­ból Szegeden minél több em­bernek jusson munkaszerszám a kezébe és betevő falat a szá­jába. A munkanélküliség kér­dése továbbra is égetően sürgős és nagy feladat. A város terv­hivatala és vezetősége azonban azon tesz, hogy a hároméves terv során ezt a kérdést is mi­nél kisebbre csökkentse a mun­kanélkülieknek1" hasznos, -közór dekü munkákhoz való juttatásá­val. Végül szólnunk kelt arról, hogy a tervszerű szervezettsé­gen keresztül lehet nagyobb eredményeket elérni a mezőgaz­daság vonalán is. Ezt mutatja például a jelenleg is időszerű silóépAtési akció, amely szinte már meghiúsultnak lótszott, vagy pedig éppúgy a vetőmagellátás kérdése, de a népi üzérvek be­vonásával, a kérdés központi megszervezésével mégis sikerült megoldaná ezt a fontos mező­gazdasági problémát. Jelenleg ezen a téren a baromfitenyész­tésre összpontosítja munkáját a tervhivatal nemcsak a dolgozók húsellátása szempontjából, de azért, hogy a parasztságot, első­sorban az ujgazdákat több ke­resethez juttassa. Néhány kiragadott gondolatot emiitettünk csak meg abból a széleskörű feladatból, amelynek a hároméves terv végrehajtását kell jellemeznie. Szervezettség, tervszerűség és a realitásókkal való számolnitudás hároméves tervünk legfontosabb alapja, amely, reméljük, továbbra is ér­vényesüt a szegedi tervhivatal munkájában minden dolgozó jobb életlehetőségének biztosí­tására. L. Z. Az egységes mnnkáspárt neve: a Magyar Dolgozók A Ma»yar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Pár! közös politikai bizottsága április 21-én ülést tartott. Foglalkozott az egyesülési kongresszus szervc/etii elő­készítésével s elhatározta, hogy a kongresszusnak javasol­tai lógja, hogy a párt neve:1 Magyar Dolgozóik Parija le­gyen. A Irandák a nyugati német bábkormány ellen A Németország kérdésében ülésező londoni értekezleten ko­moly ellentétek juutathoznak. A franciák nem támogatják Clay iftábornoknak a központi nyugati német kormány létesítésére irá­nyutó javaslatát és hangoztat­ják, hogy vannak bizonyos ha­tárok, amelyeken tul Francia­ország nem mehet. Május elsején a dolgozók külön lisztjuttatásban részesülnek Részletfizetésre olcsó világvevő néprádió kerül forgalomba A Gazdasági Főtanács csü­törtöki ülésén elhatározták, hogy a május 14 ünnepségekkel kapcsolatban az ellátatlan lakosság között 29 deka, a ; iesíiimunlkávok között 40 de­ka liszlet osztanak ki. Egyidejűleg engedélyezte azt is, hogy április '27., 28., 29-én és 30-án jegv ellenében vizes zsemlye kerüljön forgalomba. A dolgozók ünnepén az üze­mek és a kivonuló dolgozók részére jegybeszolgáltatási kö­telezettség nélkül lehet zsem­lyét árusítani. A GF határozata értelmé­ben 605 lorint, illetőleg 728 fo­rintos áron. 12 havi részlet­re világvevő nép-szuperké­sziilékekct kapnak a dolgo­zók. 20 ezer készüléket gyártanak, ebből 10 ezer darabot közvet­lenül az üzemek dolgozóinak ad a posta 16 havi, lvavi 50 forintos részletre. A falusi dolgozók rádióval való ellátá­sáról részben telepes készü­lékek fokozott gyártásával, de főképpen hálózati rendszer kiépiléséVel gondoskodnak. A GF határozatai értelmében a gazda ezentul utalványt kap a beszolgáltatásra kerülő ter­mények ellenértékéről és azt az utalványt a helyi posta azonnal beváltja. Ennek az uj rendszernek kipróbálására a zsirbeszol gál tatásnál kérü-ft sor és ott .kitűnően bevált, ezért terjeszti ki a GF a<löbbi kötöüforgalmu terményre is. A GF elhatározta, hogy serlésálloniányunk gyarapítása érdekében "pari és ta/da hiz­lalás7 akc'ől létesít a néps/ö­v e Ili ci et ek bckapcsn I á sá v a 1. Mintegy 400.000 serlés hiz­lalására kerül sor. Annak lehetővé télelére, hogy a parasztság olcsón jusson sze­kérhez, a GF 121 tonna szekér­tengely vámmentes behozatalát engedélyezte. A GF lehetővé teszi, hogy at üzlellietv'ségel ezután hely­reálTló bérlő kérhesse fcött­sége'nek megállapításit a köz­igazgatás' hatóságnál és a megállapított költség megté­rtévé! a tulajdonostól. A GF határozata az üzlethelyi­ségét helyreállító háztulajdo­nost is komoly kedvezményben részesiti, mert a tulajdonos ál­lat helyreállítóit üzlethelyisége­ket mentesili az igénybevétel és a hériő kijelölése alól. A GF a kisipari hitelek újból folyósításának érdekében elha­tározta, hogy a kisipari hitelek folyósítását vidéken az országos szövetke­zeti' hitelintézet látja eL A közigazgatás egyszerűsíté­sének tanulmányozására minta­községeket állítanak fel. A min­taközségek alkalmazottai a kí­sérletezésekkel kapcsolatos több­ié lm unka fejében rendkívüli munkadijakat kapnak az; állam­kincstár terhére. Állami tervező irodákat állí­tanak fel. Ezek az irodák fog­ják az építészeti és a kapcso­latos mérnöki és gépészleti ter­vezési rl!unkákat lebonyolítani. Cs'it»rt8kön Három szegedi gyárban alakult meg a Magyar Dolgozók Pártjának szervezete »Munká-egység!« — hirdeti a vörösszalágos felirat a sze­gedi Dohánygyár napsugaras, virágos udvarán, amint az egyre áramló, munkáslömeg­gel belépünk, hogy résztve­gyünk a gyár kommunista és szociáldemokrata pártszerve­zetének egyesítő taggyűlésén. Az udvaron a katonazenekar játszik, fenn a nagyteremben pedig ünnepi hangulatban gyülekeznek a munkások, (uinyomó töbtsigfikben pe lig munkásnők. Lassan zsúfolá­sig megtelik a terem és még mielőtt fclhangzana az ülést megnyitó Himnusz, egy mun­káslánv tűzpiros tulipán­csokrot nyújt ál Komócsin Zoltán elvtársnak, az MKP nagyszegedi végrehajtóbizott­ságla litkárhelyottesének és Szél Sámuel elvtársnak, a Szociáldemokrata Párt kikül­döttének. Az egységesítő ülést Kocsis István elvlárs, üb. elnök sza­vai nyitják meg, majd Szél Sámuel elvtárs szól a megje­lentekhez. Hangsúlyozza, hogy a jobboldali szociálde­mokraták miatt a múltban a megalkuvások) töprengések, ingadozások sorozata jelle­mezte a Szociáldemokrata Pártot, amely gátolta a mun­kásosztályért Vivőit harcot. — Az egyesülés alkalmá­val —.mondotta — szoeiáltle­mokralák és kommunisták egyaránt legjobb értékeinket adjuk és igy teremtjük meg a nagy, hatalmas és lörheicl­len magyar munkáspártot, amelynek ercj^ le ídülc e fciz­losilék lehel arranézve, hogy nemzetgazdasági életünk' jó irányban halad. Komócsin Zoltán a magyar dolgozó nö feladatairól Beszédét nagy taps kísére­tében az erős, egységes mun­káspárt éltetésével fejezte be. Komócsin Zoltán elvlárs emel­kedett ezután szólásra. —'"Az adja meg különös je­lentőségét ennek a gyűlésnek — kezdte' beszédét —, hogy olyan szervezetek egyesilésé­re kerül sor, amelyeknek túl­nyomó többségé nőkből tevő­dik össze. Példaképül állította Komó­csin elvtárs minden dolgozó nő elé elvtársnőinket, akik legyőzve a félrenevelést öntu­datosan, bátran vállalták mindezidáig, hogy csak az boldogulhat ebben az ország­ban, aki dolgozik, többet ter­mel. — Gondoljanak továbbra is arra — folytatta —, hogy az a kötelességük., minden dol­gozó nőt rázzanak fel és mu­tassák meg nekik, családjuk boldogságát csak ugy tudják szolgálni, ha együttdolgoz­nak a dolgozók nagy csalad­jában az egész magyar mun­kásosztállyal. Hosszantartó taps fogadta Komócsin elvtárs befejező szavait, amelynek során ki­jelentelte: — A magyar dolgozió nép egységes párt ja a magyar nép jövő nagy pártja lesz már azért is, mert Magyarorszá­gon, a magyar nép történeté­ben először sikerült politikai párt célkitűzései mögé soha nem ismert méretekben felso­rakoztatni dolgozó nőket és férfiakat. A dohánygyár szociáldemo­krata és kommunista üzemi szervezeteinek titkárai: Pesti Dömötör és Ráduly Lajos tet­ték meg ezután jelentésüket. Az egyes felszólalások között a gyár énekkara nagy siker­rel szabadságdalokat énekelt Kertész Lajos egyetemi ének­lektor Vezénylésével. A mun­kásnők nevében Németh Gé­záné szellemi munkások nevében: Vajna István, a fi­zikai dolgozók nevében: Si­movits Mihály elvtársak tet­tek hitet a munkásegység mellett, majd mély csendben tette fel a kérdést "Kocsis elv­lárs: , — Elfogadják-e a két mun­káspárt egységesítését? Aki el­fogadja, emelje fel a kezét. Egyszerre emelkedtek a dolgos munkáskezek a ma­gasba és a csendet a lelkesen felálló tömeg hangos éljen­1 zése, majd tapsolása váltotta fel. Az egységpárt vezetősé­gének megválasztására került ezután sor, amelynek uj el­nöke, Pétcrffy Islvánné nyom ban el is foglalta helyét. — Minden erőnkkel azon leszünk, hogv7 felépítsük a dolgozók virágzó Magyaror­szágát — mondotta és amikor egy munkatársnője virágcsok­rot nyújtott át neki, a szem­üvege" alatt mintha egy könny­cseppet láttunk volna meg­csillanni: az öröm és boldog­ság könnyét... " Farkas Gyula elvtárs jelen­tette be «z egységpárt konfe­renciai kiküldötteinek névso­rát, végül pedig határozati ja­vaslatot fogadtak el, amely-

Next

/
Oldalképek
Tartalom