Délmagyarország, 1948. április (5. évfolyam, 75-100. szám)

1948-04-18 / 90. szám

4 • ELM AGTAIOISKAQ Vasárnap, 1948 ffprUs 18. ALT7 • TANYA I IL II l( IL ii ír—-II ir—ni ir 11 11 11 H II " " H H » Gazdák paradicsoma a szarvasi szövetkezeti rizstelep Néhány doboz gyufával kezdték három évvel ezelőtt — az idén rizshántoló-malmot vásároltak AllafnoSiitanak mindent, — kolhozt akarnak! — suttog­ják a vonalon, a váróterem­ben az alaptalan rémhírt. Persze van olyanUs, aki|l,az ál­lamosítás napját is'tudja elő­re. A szegedvidéki törpebir­tokosok, sőt az ujbirlokosok közül is többen, kik csak he­tenkint egyszer olvasnak új­ságot, kétkedve hallgatják a reakciós kulákok meséjét, de azért csak bennük marad a fullánk. Hazaérve elmondják a Vonaton hallottakat a só­gornak, komának, azok a fe­leséigeiknek s nem telik bele egy-két nap, az egész tanya­vidéken elterjed az alaptalan ostobaság. Hát igeik (a tanyán nagy az ember rokonsága. Majdnem mindenki sójgor ós koma. A jóról biz lassabban ter­jed a hír. Bele telik hetekbe, hónapokba, sőt évekbe is, még mindenki elhiszi az iga­zat. Tartózkodnak az embe­rek a főldmivosszövctkezotlől, mert ugymondják az urak, a nagygazdák, hogy a,szövetke­zet előjátéka a kolhoznak és a földek államosításának. Azonban nem szól a hír ar­ról, mennyivel jobban élnek a szövetkezetbe tömörült új­birtokosok, spkhelvt már tör­pe, sőt középbirtokosok, kik nem üllek fel a mesének. * Kora hajnal van.lAZ erőtlen napsugarak az éjszakai har­matot még nem (szárították fel. Halászleieken a szarvasi földmivesszövetkezet uj rizs­telepén találunk rá Demeter János ujgazdára, a szövetke­zet ügyvezető igazgatójára. Kora hajnalban karikázott Halásztelekre, hogy maga is dolgozzon a rizslelcjyclőmun­kálatainál. Nem lenne szük­ség a munkájára, Ixisz a szö­vetkezet mult évi haszna többszázezer forint. No meg Bobvas György ujgazda, a szövetkezet Igazgatósági tagja itt tartózkodik állandóan, hisz halászleleki lakos.cA leg­jobb gazda Gyurka bácsi a környéken. Az elavult rizs­telep' helyett ő nézte ki ezt a területet, amint mondják a legrosszabb földet. A mult évben .tizenkilenc vagon rizst adtak el. Mázsáját 300 forint­ért. Holdanként husz mázsa termett. A legjobb búzater­més 8—10 mázsa/de ára csak 84 forint. Öt kiló élesztő, tiz hiló só és öt doboz gyula volt, amivel 1045 december 5-én megindullak. Nem telt többre az inflációs milliók­ból. Az infláció végével nem szaporodott vagyonuk valami sokat. — Nem akartunk keresni szegény ujgnzda társainkon — mondja Demeter János. Dolgozni azonban dolgoz­lak. A munkának meg is lelt a gyümölcse. 1916-ban már ötven holdon termellek rizst. Természetesen ezt máriforint­ért adták el. Mikor megala­kullak szegények voltak, mint a templom egere. (Ásójuk, ka­pájuk volt, semmi egyébb. Most három traktoruk, gyá­ruk, két üzletük és sok áru­juk van. \ L Tizenhét fizetett alkalmazott dolgozik a fökfonivesszövetke­zelnél. Az igazgatóság tagjai ujgazdák. Az ügyvezető igaz­gató csak hat elemit Végzett, nem különben igazgatósági tagtársai. Fizetett alkalmazott Vezeti a boltot, a kocsmát, fi­zetett alkalmazott végzi a könyvelést és egyéb irodai munkát. — Az igazgatóság tagjai nem lanulták a könyvelést, a gépírást, — mondja egyik igazgatósági tag. János csak 500 forintot keres, pedig so­kat dolgozik. i Gyomán egy rizshántoló malmot vettek még a mult évben. Keresni nem sokat kerestek tvele, mert rendelet jött, hogy a rizst nem lehet meghántolniok. Közös tulajdon airizshántoló. Négy szövetkezet akarta megvásárolni, azonban kettő kiugrott. Megvásároll ák a íbé­! kési szövetkezettel. Majdnem 300 ezer forintot (költöttek rá. Ráfizetni nem fizettünk rá — mondogatják. Át akariukihoz­ni Szarvasra, ha beleegyez­nek a békésiek. Ha nem, el­adják. Az újjáépítésre bele­fektetett pénz mégteladás ese­tén is megtérül majd. Ami elveszeit a vámon — megtérül a réven Tagjaink olcsóbban szán­tottak, mint aZ (állami traktor állomások. Holdanként 25 fo­rintot kértek a szántásért. Nem nagy haszonra dolgoz­tak, de elérték azt, hogy feb­ruárban már nem volt szán­tatlan föld, sőt van olyan is, amit kétszer szántottak fel. Az elavult 80 hold rizs telepet paradicsommá Változtatják. Husz holdon konyhakerté­szettel foglalkoznak, a többin takarmánynövényekel termel­nek. Eddig 30 holdat heréi­tek be. Kell a takarmány a (teheneknek, mert tejgazdasá­got is akarnak létesíteni. Egyesültek a paraszt szövetkezettel Nem rosszabb szövetkezet a paraszt szövetkezet a föld­miVesszövetkezelnéJ és mind a kettőnek egy a célja. A cél minél előbbi végrehajtása ér­dekében elhatározták, hogy egyesüljiek. Csak jóvá kell hagyni a határozatot és meg­történik az egyesülés. ;Utánna indul a rajt: Végrehajtani és túlszárnyalni a három éves tervben előírtakat a paraszt­ság felemelkedése, és gyara­podása érdekében. Jómunkát kívánva nekik hazafele indulunk, mikor utánnunk szól Demeter Já­nos: — Köszönjük, de/már más­hol is elismerték munkánkat. Munkánkért a Földmivelés­ügyii Minisztérium ezüstloklc­véllel tüntetett ki és ezer fo­rint jutalomban részesültünk. / Gratulálunk nekik a kitün­tetéshez, melyet április 25-én fognak nekik Budapesten át­adni. — Mi pedig — szalad utá­nunk János bácsi — jzenjük, hogy ne higgyenek a szegedi­ek az ostoba rémlijreknok. Mondják meg még azt ,is: Szerelnénk a kitüntetett szö­vetkezetek közt szegedkör­nyékit ,is látni, (mert föl akar­nánk venni velük a termelési versenyt... II szövetkezetek is bekapcso­lódnak a selyemtenyésztésbe Selyemtenyészlésünk foko­zása érdekében az állami se­lyem tenyésztési üzem megál­lapodást kötött aiMOSzK-kal, amelynek értelmében az idén először a földmivesszövelke­zelek is belekapcsolódhatnak ebbe a jövedelmező tenyész­tési ágba. Eddíig(C>0 földmives­szövetkezet jelentette be a te­nyésztésben való részvételét s eziek — magánok tenyész­tőkhöz hasonlóan — ingyen kapják a selyemhernyót és a tenyésztéshez szükséges papirt. A szövetkezetek a volt uradalmak és nagybirtokok üresen álló: istállóit és egyéb épületeit vették igénybe a te­nyésztés céljaira s "ahol en­nek előfeltételei megvannak, mindenütt a renláhilisabb olasz-rendszerü tenyésztésre térnek át. f János erélyes mozdulattal lökte ki a (két részből álló is­tálló ajtó felső felét. A gyalu­latlan deszka robbanó , zajjal csapódik a hulló Vakolattól himlős falnak. A zajlói mint­ha megreszketnének az ég peremén hunyorgató csilla­gok és mély sóhajtással tűn­nek el alscmmibcn. Itt! a reg­gel, a nagy eperfán már két­szer köszörülte torkát a ka­kas. Kissé kótyagosan fogja a sarokba támasztott villa nye­lét. Könyökével oldalba löki a három tehén közül a szél­sőt, a Szekfüt. A borjadzás előtt álló szelidszemü jószág engedelmesen farol s vele együtt a másik kettő is meg­mozdul. Ganézás közben végigvil­lannak az esle borgőzbe ful­ladt eseményei. Vágóéknál tánc Volt és* .Tulis ;is eljött. Ugylálszik kevesli már őt, a frontról hazajött, egygunyáju cselédet és Csépi Jóska ittán abajkodik, pedlig az leffedt szájú és húzza a lábát. De Csépiéknek hat holdjuk van a horgo&i szélben. Igaz hogy sivár, szaladószemü homok, de »főld«, jó pár kapa szől­lővel. > Csépi Jóska iránti vihán­colásért összekapott JuliSsal és liorl kért Vágóéktől még­pedig üveggel, szóda nélkül. Pénze ugyan nem volt. de az áldott Vágónéni észrevette Já­noson a kezdődő szerelmi miskulancia jeleit és mivel­hogy erre a csabai álmos­könyv szerint is csak sava­nyu homoki vinkó a legjobb, a patikaszert előlegezte. Já­nos, mikor ugy érezte, hogy a szívbaj hevességével már arányos a lecsúszott király­Uj divaí Várostenyán purgalóriumra való városról. Most Vésztőmét halmi mennyisége, vette la kalapját és nem éppen ugy, ahogy az indzsellérck bené­zik és nem éppen siri csön­den, hazaballagott. Nem akarta beverni sem Csépi Jóska fejét, sem letörni Ju­lis csapodár, riszáló derekát, hanem irány gazdáját— Wag­ner tekintetes ur (tanyája. Ha­zamegy ő bizony és megke­resi hc,lyét aiKincsem mellett. Kincsem, a Wagner tanya bábom után egyedül megma­radt lova most ugyanis benn Van az istállóban. Nem tudni, hogy Kincsemet-e, vagy Já­nost »becsülték* meg a múlt­kor az uj szállásrendezéssel, de tény, hogy azóta a sor­rend az istállóban: Székfü, Vi­rág, Sárga a tehenek fajtájá­ból, strajfa, Kincsem, megint strajfa és — János vacka. Ide érkezett János az estéli jelenet után. Ledobta magát a v'acokra, a ruhát felrakta szokott helyére a Teje fölé és Julis álnokságára ésth szerel­mi miskulancía bőven ada­golt gyógyszerére addig aludt, mig a véletlenül becsukódott istállóajtón és a terjengő bű­zön keresztül is (betört a haj­nal szaga. t, A kissé kesernyés szájízű estéli visszatekintés után Já­nos kettőzött erővel talicská­zik kifelé. Itatás, etetés kö­vetkezik, azonkívül tegnap­délulán mielőtt Wagner- ur bement volna a városba, szi­gorúan meghagyta, hogy Já­nos toljon ki egy zsák krum­plit a vasárnapi hetipiacra. Pénzszűke van a tanyán és hétfőn valami passzust kell kiváltani a közigazgatásnál. Az első udvaron Rézi néni, a sváb gazdasszony, szakács­né, kulcsárné egyszemélyben már szöszmötöl is. Mégegy­szer átöbliti a sajtárokat, a kamarából morzsolt kukoriát hoz ki. — Jó reggelt leneked János — szivélyeskedik bq s két ke­ze fejöszékkel, edényekkel, fonott kasokkal van tele s csak lábával löki be az alsó ajtót. — Na mindjárt megfejek — zültyantja ki a vizet álta­lános tőgymosás után — és megyünk a hetipiac. Virág és Sárga szokásosan, szép sustorogva letejel. Az aprójószág ellálódik, sőt már a disznók is röfögve nyalják a vályú szélét. János ezalatt kiereszti Kincsemet a hátsó udvar i lat ójához. Kincsem nagyokat huz és prüszkölve dobog visszafelé. Az istálló­ajtóban nem sokat tétovázik, hanem egyenesen beáll he­lyére. János még odaköti a kari­kához és megy a ruhákért. A kútnál majd jó lentosako­dik és felöltözködik. Addigra Rézi néni is felkészül a heti­piacra. A vacoknábelőször le­nyúl a félcipőért 4s csak1 utá­na akasztja a gúnyát. Az in­get kapja le, mert ilyenkor csak lenge alsóban alszik és tevékenykedik. Veszi a mel­lényt;, a* kabátot, keresi a nad­rágot. A nadrág azonban nincs a megszokott szögön. János kissé matat és megta­lálja Kincsem feje fölött a saroglyában. Rossz előérzettel húzza ki és Viszi a világosság felé. Szétteriti és egyszerre felzu­borog a vér a fejében. Uram Isten a szára, a nadrág szára! -Igen, bajok vannak a szár körül — jobbtesak térdig Van meg. Szép kicifrázott cikkek, cakkok, rojtok diszitik, mint Wagner urék szalonjában a piros nagyterilőt. A bal szár Valamivel hosszabb, de orról meg a hajtóka;— ami jó két­tenyérnyi rongydarab már1— egy cérnán csüng és le esik az istálló előtti rész frissen, ünnepiesen sepert homok­jába. Kincsem az éjjel a széna mellé delikatesznek elfo­gyasztotta János egyel len cáig nadrágjának komolyabb felét. * Nyikorog a targonca a ho­mokban, hosszú, éles nyom kígyózik utána. János bandu­kol a targonca után, jobbról Rézi néni tisztes feketében. A templomtéren már har­minc-negyVcn kocsi áll pár­huzamban. Előttük léniában garabolyok, köcsögök, na­gyobb kosarak, zsákok. A heti piac nagyban zsivajog. Itt újságot árulnak, amott Szögedéből kijött zsibárusok hangoskodnak. Valódi, finom, mürostnélküli a portékájuk. Az egyik sorban még üres­ség Van. Bolford Bözse néni zárja a léniát, egy kis tejfölt­turót hozott ki a »heiire«. Mellette, az üresség másik szélén Agócsii Veszt őr felesége terebélyeskedik, előtte három pár ösztövér tyukocska. Bol­ford Bözse néni tegnap Szö­gedében volt, sikerült némi kis paprikán túladni és ren­geteg benyomást szerezni a tájékoztatja a látottakról és epéskedik szörnyen. i — Már ilyet, kedvesöm — csapja össze ai turószacskótól nedves kezeit — egész Szöge­dé tele van pucér urifajlák­kal. A télen a naccságák ga­bajodtak még ós egytől-egyig hosszú nadrágba jártak. Most mög az emböreik bolondu­unk. Olyan nadrágban jár­nak mint aj kjsgyerökök. Mind ki van a szőrös lábikráik, meg a lérgyük kalácsa. .. Hogy nem szégyöllik magu­kat!! — Bizony nagy a szemér­möllenség — társul be Vész­tőmé. — Csak az alsóvárosi Fekete Mária a megmondha­tója mi lösz a viilágbul... És mindketten jó hangosan sza­pulják a várost, (az uri népet, a közerkölcsöket és a bolond divatot. Ez,ckbon a pillanatokban ér oda a targonca;,, a zsák krum­pli, Rézi néni, no meg János. János át nyalábolj a a zsákot és huppantja lefelé. Bolford Bözse néni szívélyesen fogad­ja Rézi néni nggyistenezését, odafordít 1 és János trövid nad­rágja láttán elképed. — Ó az orcállanja... Nézd Veronkám, már ez is...! * A piac mellől .éppen dohog­va indul a kisvonat. A moz­dony végigcsörtet a rövid'nad­rág|u János mellett, Bolford Bözse néni mcllettíés megbot­ránkozva szinte elfordítja tömpe orrát, majd nagyot, éleset, szörnyülködőt füttyent az aranyporos levegőbe. Ilyet, a jó erkölcsűVárostanyán... Németh Lajos.

Next

/
Oldalképek
Tartalom