Délmagyarország, 1948. április (5. évfolyam, 75-100. szám)

1948-04-18 / 90. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! Lapunk mai száma 8 oldal »A nemzeti összefogás tette lehetővé, hogy hazánkat alig három esztendős munka ulán gazdaságilag is, politikailag is ugy talpra tudtuk állítani, hogy újjáépítésünk ered­ményeire joggal lehetünk büszkék.* ili RÁKOSI MATYAS. k MAGYAR KOMMUNISTA PART D E L M A G Y A R O R S Z A G I NAPILAPJA V. évi. 90. sz. ARA 60 FILLÉR Szeged. 1948 ápr. 18. Vasárnap MA VÁLASZT AZ OLASZ NÉP Irta: FERENCZ LÁSZLÓ A világ érdeklődése ma Olasz­ország felé fordul, ahol ke­mény választási harcban ütkö­feák meg a két tábor: az ame­rikai imperializmus olaszországi bivei, klerikálisok és fasiszták az egyik oldalon, a demokrácia lüvei, a népfront a másik olda­lon. Aa olasz választások jelen­tőségé túlnő az ÁppenjLni fél­sziget szaggatott partjain. Ma minden tárgyilagos megfigyelő megegyezik "abban, hogy az amerikai imperializmus az olasz reakció győzelmét annyira szív­ügyének tekinti, mintha csak az Egyesült Államok egyik tag­államának politikai hovatarto­gásáról volna szó. Másrészt a demokratikus világ lélegzetfojtva figyeli az olasz nép hősies har­cét, amelyet ezer nehézség kö­eepctte vív szabadságáért. így tekinthettek Garibaldira a Bach­korszak elnyomott magyarjai, mint most" mi Togliattira, az Dtasz 'kommunista párt és az Olasz népfront elismert vezé­rére. i Az amerikai imperialista po­litika egyik nagyon fontos lánc­szeme Olaszország. Nemcsak az számit, hogy az olasz külkeres­kedelem nagyobbik része ma már amerikai kézben van, de Olaszország földközitengeri hely­zeténél fogva sem mindegy Amerikának, hogy ki aZ ur eb­ben az országban. Az amerikai Imperializmus stratégái jőelőre felfigyeltek arra, hogy a közel­keleti olajvidékekheZ vezető [utak őre ip olasz csizma. A Standard Oil és a nagy vegyi trösztök milliókat fektetnék be az olasz választásokba, mert még többet akarnak nyerni. A nagy trösztök kezében van ma az Egyesült Államok kormánya, hadserege és külpolitikája, ezek­nek a keze fekszik rá "elképesztő súllyal az olasz népre. Soha imperializmus ilyen sze­mérmetlenül, ilyen nyíltan nem avatkozott be egy másik nép oorsába, mint az amerikaiak. Még az olasz és német fasisz­ták is több gondot fordítottak beavatkozásuk álcázására a spa­nyol szabadságharc idején, mint most Amerika. Az Oster­reiehische Zeitung április he­tediki jelentése szerint 88.000 itonna amerikai hadianyag ván­dorolt Ausztria francia öveze­tén kérésziül Olaszországba. Nyilt arculcsapása eZ az olasz békeszerződés fegyverkezést kor­látozó pontjainak. Az angol la­pot* két páncélos divízióról tud­nak, amit Bidaulttól kért *z olasz kormány. Amerikai hadi­hajók rajzanak az olasz partok mellett és ágyúik csövét az Olasz kikötőkre irányítják'. A választás napján amerikai légi­terődök fogják aláhúzni a kül­földi fegyveres beavatkozás fe­nyegetését. Amerika nagy pol­gárháborús jelenetre scenirozza az olasz színpadot, mutálni akarja: kár minden erőlködés. Ha a választások nem amerikai ízlés szerint sikerülnek, műkö­désbe lépnek az amerikai fegy­verek. Az amerikaiak bámulva ta­pasztalják, mindez nem hasz­nál. De Gasperri, aZ olasz báb­kormány feje az utolsó napok­ban kénytelen volt ugy nyilat­kozni, hogy a választások ered­ményét nem fogják fegyverrel kijavítani. Fenyegetéssel csak a gyávákat lehet"meggyőzni, Gari­baldi és Togliatti riépe ugylát­tezik, nem ebből a fából van fa­ragva. A demokratikus népfront, nvolc különálló párt és cso­port koalíciója szilárdabb, mint valaha. Az olasz munkásság, parasztság és értelmiség leg­jobbjai vannak ebben a front­lián és m£g a reakciós svájci lapok is negyvenszázalékos sza­vazatarányt* jósolnak neki. Az északolaszországi munkásság nagv többsége a munkáspártok mellett van. a déli mezőgazda­sági vidékeken csalódtak a kis­parasztok és kisbérlők, akik nem kaptak földet. Nagy adók szorongatják a parasztságot és Einaudi pénzügyminiszter de­flációs politikája tönkreteszi a kiskereskedőket, kisiparosokat. Az amerikai segítség, mint a ho­mok, szétpergett az olasz spe­kulánsok markában. Az olasz partizánok, akik között szép számmal van képviselve az in­telligencia is, nem tudják elfe­ledni, hogy a háborúban az an­golszász hadipolitika kiszolgál­tatta őket az ellenségnek és a háború befejezése után a ka­tonai közigazgatás a volt fasisz­tákra támaszkodott. Az angolo­kat nem szeretik azért sem, meri kizsákmányolják az olasz gyar­matokat. AZ amerikaiak gazdál­kodását, vagy inkább garázdál­kodását a bőrükön érzik. De Gas­perinék az a fenyegetése, hogy veresége esetén Olaszország nem részesül a Marshall-terv áldá­saiból, inkább megkönnyebbü­lést okoz, mert az olasz nép joggal tart attól, hogy ez még fokozni fogja a nagy munkanél­küliséget. Ilyen körülményék közöli hiába küld Amerika más­félmillió választási cigarettát, népszerűségét ezzel nemigen fo­kozza. Az amerikai nagytőke De Gas­perire és pártjára, a keresztény demokratákra támaszkodik. Ez a párt a »felszabadulás* után földreformot, újjáépítést és nem­zeti egységet igert, ehelyett amerikai segítséggel a munkás­ságot kiszorította a kormány bői, a földreformot elodázta, az új­jáépítést meg.sem kezdte. A be­csapott embereket most nem tudja meggyőzni a Marshall­tervvel. A "demokrata tömegek előtt kompromittálta magái De Gaspcri azzal is, hogy az »Olasz szociális mozgalom«-nak neve­zett, kimondottan fasiszta pártra támaszkodik és ennek következ­tében Dórija egy ne inkább jobbra tolódott. Az amerikaiak és De Gasperi legfőbb támasza azonban a Va­tikán. A Vatikán jogilag külön állam, tehát beavatkozása az olasz belügyékbe olyan termé­szetű, mint az amerikaiaké. Papjaira nem vonatkozik a po­litizál ási tilalom és rádiója most is üvölti a propagandát, amikor a választási törvény alapján a propagandának már szünetelnie kell. A pápa személyesen is részlvett a választ/sí agitáció­ban. Figyelmeztette az olaszo­kat, hogy »súlyos bűnnek* szá­mit, ha valaki nem szavaz és azokra a pártokra kell sza­vaznia, amelyek »a keresztény erkölcs fennmaradását és az Istenben való hitet biztositják*. Schuster kardinális, a Vatikán embere, régi 'fasisztabarát pász­tortevelel adott ki, amelyben felszólítja az olasz papokat, hogy ne szolgálják ki a szentségeket a marxistáknak és vegyék fel a harcot a szélsőbal ellen. A vatikán presztízsét azonban erő­sen megtépázta Gippicónak és Guiidettinek, a Vatikán két fő­tisztviselő jénék nemrégen lelep­lezett milliárdos sikkasztása és azok a kapcsolatok, amelyeket a Vatiíkán bankja, a »Szent­lélek* bankháza tart fenn az amerikai nagytőkével. EZ a bankház érdekelve Van a bra­ziljai kaucsuktói a vichy-i kár­tyabarlangokig mindenféle nem éppen ielkiilermészetü üzletek­ben. A klerikálisok és a fasiszták mellett van még több kis párt, amelyekből a tanácstalan olasz burzsoázia ide-oda futkos és növeli az amerikánus táborban a bizonytalan sá got. Sarragat és Silone töredék szocialistaáruló csoportja nem sokat segit ezen a táboron. Több mint valószínű, hogy nélkülük is eléri, sőt túlhaladja a két munkáspárt a 46-os eredményt, a 35.7 százalékot. A partizánharcokban meged­zett olasz nép, a kitűnő vezetés alatt álló olasz kommunista párt, a vele szoros kapcsolat­ban levő szocialista párt(Nenni), a szilárd népfront szívósan foly­tatta a választási harcot a dol­lár, az egyház és a fasiszták szövetsége ellen. Az ő támaszuk az olasz nép szabadságszeretete és forradalmi elszántsága. A magyar demokrácia |ó ulon halad ... Megkezdődött a vasasok országos kongresszusa Rákosi Mátyás elvtárs beszélt a kongresszuson A magyarországi vas- és fémipari munkások országos szgbad szakszervezetének kon­gresszusa szombaton reggel kezdődött meg ünnepélyes ke­retek közölt. A kongresszu­son megjelentek a jugoszláv, román, csehszlovák, finn és osztrák vasmunkások képvi­selői is és még mára várják a lengyel és bolgár delegá­tusok érkezését. A kongresz­szusra érkező Rákosi Mátyás miniszterein ökhelyettest, va­lamint a társaságában jött Szakasils Árpád miniszterel­nöki) clyetl est, Gerő Ernő köz­lekedésügyi minisztert és Kos­sá Istvánt, a szakszervezeti tanács főtitkárát a kongresz­szus tagjai lelkesen ünnepel­ték. Az Internacionálé eléneklé­se ulán Szabó László elnöki megnyitójában tolmácsolta a vasmunkásság köszönetét a 100 főnél többet foglalkoztató üze­mek állam ositásáért. Ezután Rákosii Mátyás mi­niszterein ökhelveltes emelke­, dett szólásra. Megállapította, ! hogy ez a kongresszus sok* | ban különbözik az 1945-ben ! tartott kongresszustól. A kű­ri önbség főleg két tényből ál­' lapítható meg. Az egyik az, Athén helyőrségei ízi leiemre mozgósították Rövidesen sor kerülhet a görög főváros kiürítésére A görög monarclió-fasíszia kormányt egyre inkább nyuglalanjilja a hadsereg körében terjedő dezertálás. A ré­mületet csak fokozzák a dem okralikús csapatoknak Athén közelében végrehajtott hadműveletei. A nionarehó-fasisz­ta kormány kénytelen volt Athén jegész helyőrségét és rendőrségét mozgósítani a főváros védelmére. Szofulisz fi­gyelmeztette a kormány tagjait, hogy sor kerülhet Athén kiürítésére. Jugoszlávia baráti segítsége Magyarországnak Ma délben irták alá a bud'a)­pesti jugoszláv követségen ün­nepélyes keretek között a ma­gyar-jugoszláv jóvátételi meg­állapodást. Az ókmányt ma­gyar részről Vas Zoltán mi­niszter, a Gazdasági Főtanács titkára, jugoszláv részről Mrazovlics jugoszláv követ ir­ta alá. AZ egyezménnyel kapcso­latban illetékes helyen a kö­vetkezőket közölték az MTI­val. A jugöszláV szövetségi nép­köztársaság, mint már több izben, most is tanújelét adta a demokratikus Magyarország iránti megértésének és őszin­te barátságának. Ennek a ba­rátságnak ujabb tanújele a most aláirt egyezmény is. Eb­ben az egyezményben a ju­goszláv kormány figyelembe vette, hogy Magyarország lel­kiismeretesen teljesítette az 1945—47. évi jóvátételi elő­irányzatot. Emellett' a jugo­szláv kormány a jóváLóteli egyezmény 1948. évi szakaszá­ból kihagyta mindazokat az előirányzatokat,, amelyek túl­ságosan megterhelték volna a magyar ipari. Lemondott a müselyomgyárlás jelentős ré­szének leszállilásáró s így most. a magyar állam rendel­kezik teljes müselyemterme­lésünkkeí. Végül lemondott a jugoszláv kormány a textil­gépek leszállításáról is és haj­landó ezek helyett a jelenlegi gyártás alatt lévő uj magyar gépeket átvenni. Ennek kö­vetkeztében a magyar textil­ipar zökkenésmentesen foly­tathatja termelését. Egységbe tömörültek a magyar asszonyok A Magyar Nők Demokra­tikus Szövetsége háromnapos kongresszusra hivta egybe or­szágos szervezeteinek tagjait, hogy ismertessék aZ eddlig el­ért eredményeket és a Szö­vetség uj feladatait. A kon­gresszuson egybesereglett asz­szonyok elhatározták, hogy a múlttal szemben megszünte­tik a különböző párt-és egyéb nőszervezetek önállóságát és egységbe tömörülve küzdenek tovább a közös célok érdeké­ben. hogy megvalósult végre a magyar munkásság régi. jo­gos követelése és óhaja, a munkásegység (hosszantartó taps), a másik pedig, hogy ez a kongresszus az első, amelyen örömmel ál­lapíthatjuk meg, hogy a ma­gyar munkásság zöme már nem a kizsákmányoló tőkéseknek, hanem saját or­szágának, a magyar népi demokráciá­nak dolgozik az államosított üzemekben. Ezek után a vasmunkások történelmi szerepéről beszélt rákost elvtárs, majd igy foly­tatta: — Most az államosítás után, a reakció Veresége után nyí­lik meg tulajdonképpen a szabad ut arra, hogy a ma­gyar munkásosztály, a vasas munkásokkal az élen, teljes energiájukat beleadhassák a hazánk és dolgozó népünk felvirágozlatásáéjrt folytatott munkába. További feladatainkról a következőket mondotta Ráko­si elvtárs: — Előttünk áll még a de­mokratikus iskola, a demo­kratikus kultura rengeteg kér­désének megoldása és előt­tünk áll még a megerősödött demokrácia eredményeinek alapján új­jászületendő nemzeti ősz­szefogás, a magyar nemzeti függetlenségi frontnak népi tartalommal való meg­töltése. Az elért sikerek ellenére is még igen sok a feladat, de már az ut is szabadabb, a célok is világosabbak és min­denki érzi, hogy a magyar demokrácia jó uton halad a népi demokrácia utja, a szo­cializmus felé — fejezte be beszédét Rákosi Mátyás. Ezután Szakosíts Árpád mi­níszlerelnökhelyeltes méltatta a vasasoknak az elmultkévszá­zadban játszott történelmet alkotó szerepét a munkás­mozgalomban. Ezután Kossá István, a szakszervezeti tanács főtitká­ra a szervezett munkásság üd­vözletét tolmácsolta, méltatta a vasas munkásság küzdel­meit és elért eredményeit. Ma több mint 151 ezer vasmun­kás dolgozik az államosított üzemekben. m Ugyancsak tegnap kezdte meg ülésezését a kereskedel­mi alkalmazottak országos küldöttközgyűlése.

Next

/
Oldalképek
Tartalom