Délmagyarország, 1948. április (5. évfolyam, 75-100. szám)

1948-04-16 / 88. szám

Péntek, 1948 április 16. DELMAGYABOBSZA6 3 Uj diákideál E hét elején zajlott le a Ma­gyar! Diákok Nemzeti Szövet sé­dének szeged® tankerületi konfe­renciája. A tankerület iskoláinak tanár- és diákvezetői ezen a két napos jkonferenqián beszélték ni©g az időszerű mozgalmi és politikai feladatokat. Azl egész konferenciára rá,­nyomta bélyegét az a t,ény, bog.v a középiskolás ifjúságiink kezdi megtalálni önmagát és végre megtalálja helyét a népi demo­la-ácia keretei között.' A Diákszö­vetség megalakulása és aZ is­kolai d'iáikönkormíáuyzatok ki­építése lehetővé teszi a diákok fokozott bekapcsolódását az or­szágépiid munkába. A Diáikszö­vetség akciói közlött szerepel a diákság bekapcsolása a munka­verteenyekbe, a középiskolák centenáriumi versenyén keresz­tül. A xtanulj jobban® mozga­lom1 elindítása a tanfegyelem és a tanulmányi eredmények ja­vulását jelenti majd, természe­tesen jobb pedagógiai módsze­rek alkalmazásával. Az önkor­mányzat kulturális megnyilalko­ZásaJi' é,s sportélete lehetővé te­szi az uj diiáfciMéál kialakítását, amelyet a testben és létekben egészséges, szilárd világnézetű, népéhez hü, müveit szakember testesít meg. Az iskolai diákklub­ban u\diákélet alakul 'ki, 'amely kiegészítője az iskolai nevelés­nek. Ezeket a kérdéseket tárgyalta két napon keresztül a szeged® tankerületi konferencia. Taná­rok és diákok közösen beszélték még a problémákat és ma már az (iskolákban nem altnak egy­mással szemben a nevelők és a fiatalok. A konferencián hallott elő­adásokon keresztül" megismerték a résztvevők' a mggyar történe­lem igazi arcát, 1848 valódi történeiét, tanulságait, valamint a Diákszövetség időszerű moz­galmi, szervezési kérdéseit. Az előadások utáni vitában a len­dületes felszólalóik nagy száma biZonyitja a részivevők érdek­lődését. Nagy feladatok állnak még a Diákszövetség előtt. Az ország több, mint szláiztezer középisko­lás diákját keit vezetnie a népi demokrácia utján. Biztosak' va­gyunk azonban benne, hogy megoldja a felvetődő nehézsége­ket!, mert nagy, erős, egységes szerve a dliáksá'gnak, munkájá­ban pedig támogatja őt hazánk erős munkás- és parasztfiatal­sága. A középiskolákból küké­ről t ifjúság igy méltó lesz a márciusi ifjakhoz, Petőfi és Vas­vári szelleméhez: »harcban nép, munkában értelmiség® lesZ. Boá'onyl Istvá". Akik a gyárak államosítása miatt Sirtak, idegsokkot kaptak és részvénnyel manipuláltak a régi gyártulajdonosok az államosítás pillanatában Az ujabb .államosításokat Ma­gyarországon széltében-hosszá­ban örömmel fogadták. Ünneplés volt az üzemekben, reményke­dés a széles mezőkön és bizalom a kiskereskedők pultjai mellett. Egy kis csoport azonban sa­vanyu arccal fogladta a változá­sokat. Ezt a csoportot természe­tesen az államosított vállalatok tulajdonosai alkotják. NéZZük meg, kik voltak ezek:'a tulajdonosok és hogyan fogad­ták az államosítást. Pick Jenő a múltban sokgyermekes csa­ládlapát dobott ki a gyárból, mert az nem köszönt elég mély meghajlással és alázattal. A hi­vatalnokok egésZ hada készi­telte elő á nyaralását. Hetekig levelezték le, hogy a Riviéra legszebb szállójában elég na­pos-e a Pick ur számára meg­rendelt szoba. „Telefonon kér­dezték meg Karlsbadlól, hogy hány órától süti a nap Pick ur jövőbeli Iakoszztá.lyának er­kélyét. A munkásokkal szemben végig sértő és megalázó volt. Kigúnyolta a gyengébb fiziku­mút. Rendőrség® besúgót alkal­mazott, hogy kikémlelje a han­gulatot és éhbérért d'olgozltatolt. Pick Jenő sirt, zokogott, ami­kor hallotta azl államosítást. Pe­dig maradt annyija, hogy akár tizl emberöltön keresztül fénye­sen megélhet. Lippay Imre és társai a három fiu, öt lány és1 a több® ro'kon fényesen éltek' felsőtüsZa­E arti fürésztelepük jövedteimié­őí, de hozott konyhájukra a szolnoki, a vásárhelyi telep, bér­házaik jövedelme és jó néhány hóid ifőldecs'kéjuk®. Fizikai és széliem® munkásaik azonban a létminimumot is csak kevés e: él­ben tudták elérni. Állandóan harcban álltak aZ üzemi bizott­sággal és szociális intézmények­re egy fillért sem' voltak hajlan­dók ' feláldozni. Munka közben felváltva zaklatták és hajszolták a dolgozóikat. Fürdőhelyiséget nem építettek a telepen, de a Pfeiffer pártot igen szívesen tá­mogatták anyagiakkal. Visszakí­vánták az elmúlt rendszert, ami­ken a munkásnjmzás erénynek lek .számított. A tőkét igyekez­ték kivonni a telepbői, talán ők ' is sejtellek valamit. Százötvenágyas tüdőbeteg gondozó felállítását tervezik Szegeden ' A tiszti főorvosi hivlatal a csü­törtöki közigazgatási bizottság ülésén benyújtotta jelentését Szeged egészségügyi helyzeté­ről. E szeriint a mult hjónap közepétől emelkedett a fertőző betegeik száma, de ez főként a tuberkulózlisos megbetegedések­nek tudható be. Éppen ezért feltétlenül szükséges lenne a tüdőbetegeik állandó, rendszeres ápolását eredményesen megol­danál. Jelenles ugyanis Szegeden mmes megfelelő tüdűlieleg­etthon. A mostaniban csupán 44 férő­hely van, a klinikák, kórház pedig nem vesznek1 fel tüdőbete­geket állandó kezelésre. A tiszti főorvosi hivatai tervei szerint a volt Idégklintka Kálváriá­ul" épületében akarnak he­rendcznli állandó Jellegű, 150 ágyas tüdőbeiegollbonl. AZ erre vonatkozó tervezetet már felterjesztették1 a népjóléti minisztériumba. Minden remény megvan rá, hogy a költségvetés uj szakaszában sikerül is a szükséges átépítési munkálatokat megkezdeni. A Lippai családban többen jdtegsokkot kapták az államosí­tás hal tatára ... Winter Miklós a Winter kefegyár ifjú, orvos­tanhallgató tulajd'onosa a mun­kások1 legcsekélyebb kérésére is dühös lett. Csapkodta a könyve­ket, ordított, összetörte a széket. A munkásnak nem köszönt visz­sza az üzemben. Es valamit érezhetett, mert ő is lassan, fo­kozatosan mentette ki tőkéjét a gyárból. ' Az ifjú Winter az államosítás­kor nem sirt. Keményebb szí­vű volt és körömfont. Huzta-ha­lasztotta az a'd'atolk megküldését. Mindenáron be akarta bizonyí­tani, hogy külföldi érdekeltség van a gyárban. A gyár üzemve­zetőjének tulajdonában lévő 90 részvény percek alatt külföldi tulajdonba került. A mitsem sejtó temesvári rokon csodál­kozna, ha tudná, hogy ilyen ha­mar a gyár résztulajdonosa lelt. De a mesterkedés nem sikerült. Az üzemet már ;a munkásság vezeti. Ennek az uj vezetésnek pe­dig az lesz az eredménye, hogy pz a hatalmas vagyon, amit ed­dig' egyes családok, tékozoltak el mulatóhelyeken és külföldi tu­xusnyaraiókban, most a dolgo­zók életszínvonalát fogja fel­emelni. Mükgdik a gazdasági rendőrség Lisztet, borjúhúst, fél disznót koboztak et a feketézőktől Szerdán a szegedi rendőr­ség 'gazdasági nyomozói az Anyagi- ési Árhiv'atal /kiküldőit szákértőivel karöltve ePenőr­Zést gyakoroltak a szegedi iparosoknál. Az ellenőrzésuso­rán több fehérnemükószitőnél meg'állapilották, hogy azok nem tartják be az előirt mé­reteket és kevesebb anyagot dolgoznak bele a fehérnemű­be. A féhiérnemükészitők el­len eljárás1 indul. Ugyancsak ellenőrizték a szegedi cipészeket és'két mű­helyben megállapították, hogy a tipuscipőkbe a lábizombe­tétet az előirt (bőr helyett pa­pírból készítették. A két ci­pész ellen is eljárás induL Azí ellenőrző csoportok' a délutáni órákban a bárom szegedi személypályaudvaron tartottak raZziát ésí azoktól az­utasoktól, akiknek nem volt szállítási, engedélyük1,, elko­bozták a feketézésre szánt élelmiszereket. Többek között Alpár Pál pestszentlőrinci lakostól 25 kiló lisztet, özv. Tóth Lajosné kisteleki asz­szonytől nagymennyiségű borjúhúst ős1 a (kisteleki Sző­ke Lajosnétól egy kisebb zsák nullást jszlet koboz­lak et. Az egyik megijedt feketéző a nyomozóik közeledtére elha­gyott egy fél disznót és kere­ket oldott, azonban nem járt szerencsiévé! mert u'i' ársa be­mondotta nevét a nyomozók­nak. A nagymennyiségű el­kobzott árut kiutalták a kór­házaknak és klinikáknak. A szegedi gazdasági rendőr­ségi a jövőben/fis tart hasonlói razziákat. Ellenőrzik a ven­déglőket is és ezzel kapcso­latban felhívják a meleg éte­leket kiszolgálói vendéglátó­iiparosok figyelmét arra'a ren­deletre, amely szerint dlélben és este legalább egyféle o1­csóbb ételt Is kell felszolgál­ni ok. Ellenőrzik azt is, hogy a jövőben ne szolgáljanak ki ügynevezett kisfröccsöket, ami másfél deci borból és félj deci sZódából áll és a tiszta bor Egy a tervünk 3 évre Nézz előre, dolgozz érte! Siirgős megoldásra vár a külterületi pedagógusok kérdáse A város közigazgatási bizott­ságának szerdai értekezletén a tanfelügyelőség jelentéséből ar­ról értesülhettünk, hogy végre valamennyi szegedi és szeged­környéki iskolában zavartalanul folyik a tanítás, szünetelő is­kola jelenleg nincs. Ez azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogy a íanerőkiérdés — különösen ta­nya®, külterületi viszonylatban — megoldódott. A laiierőarányosltás1 során 20 pedagógust ki'heíyeJlek ugyan külterület iskolába, űie kö­zülük i"» hat azúia más be­osztást kapóit. A bizottsági ülésen felszólalt ebben a kérdésben Koncz László elvtárs és hangoztatta, hogy a tanulok, de a (munkával túl­terhelt pedagógusok érdeké­ben feltétlenül szükség van a minél előbbi igazságos ará­nyosítás megoldásira. Van­nak ugyanis olyan iskolák) ahol egyetlen tanár vagy tanító foglalkozik valamennyi tanuló­val, sokszor 100—120 gyer­mekkel Is1. Emiatt azután a gyermekek nem is járhatnak mindennap isko­lába, hanem' csak hetenkínt há­romszor, ami megnehezíti a tan­anyag eredményes elvégzését. Remélhetően még a nyár folya­mán legalább részben megöl dó­araban számítják, mert ezzel! dlik ea az igen fontos kulturális árdrágítást követnek el. I kérdés. " , FtLHaRMOKia FERENCSIKfCEL mhestemor A NEMZETI SZINHÁZB4N Jegyek a DéImagyaror szág (kiadóhivatalában és a színháznál'. A hároméves (orv során Százmillió facsemetét ültetnek el a szegedi erdőigazgatóság területén Nagysikerű erdészgyülés Szegeden Szeged benevezett az országos íegelöversenyre A közeli napokban megérke­zett esős idő igen jótékonyan hatott a legelőikre is. A legelő­terülelek legnagyobbrészt kiaol­deltek és a kihajtósra megfe­lelő fü növekedésével a jószá­gok nyári takarmányozását si­AJ OS könyvkereskedés M SZEGED, OROSZLAN-UTCA 8® SZIKRA könyvkiadó és a HORIZONT (Idegennyelvü könyvkiadó, Moszkva), szegedi főbizományosa. földi folyóiratok, szaklapok és könyvek forrása. KEDVEZŐ FIZETÉSI FELTÉTELEK! :-: Kül­be szerzési kerül biztosítani. Szeged egyéb­ként benevezett az országos le­gelőversenybe is, mégpedig a ballá styai legelővel. Ez1 azl je­lenti, hogy ezén a legelőn foko­zottabban hajtják végre a javí­tási, ápolási, gyomirtási munká­latokat. A hároméves terv ke­retében a balástyajl legelőn kí­vül a ruZsajárási", a kereseti és fertői legelők minőségi javítá­sát is célul tűzték' ki. A takarmánytermelés támoga­tását szolgálja a földművelési tanács és aa állattenyésztő egye­sület segítségévei megindított silóépitési akció' is. Erre "eddig 13 jelentkezés történt, úgyhogy a város által építendő 10 siló­val együtt összesen 23 minta­siió épül meg a közeljövőben Szegeden. Csütörtökön erdésznapot rendezett a szegedi erdőigaz­igatóság. A városházi "közgyű­lési termét szegedi és víidéki erdészek, Valamint az UFOSzi, FÉKOSZ kiküldöttei, a,király­halmi erdészeti szakiskola nö­vendékei és nagyszámú ér­deklődő közönség töltötte meg. A főhelyen nagybetűs tábla hirdette: »T>iedl az erdő — erdősits többet!« A-szegedi erdői gazgalóság fontosabb. kérdéseit Boros György ismertette és hangsú­lyozta, hogy az) Alföld fásítá­sa terén uj módszerek beve­zetésére van szükség, mert az eddigi rendszer nem oldot­ta niflgi aflhomokkötés nagy és fontos problémáját. A város közönsége'nevében Dénes Leó elvtársi, polgár­mester kiVánt eredményes munkát a felszólalását lelke­sen megtapsoló erdészeknek. A Magyar Állami (Erdőigazga­tóság (MALLERD) központi kiküldöttje, d'r. Magyar János főmérnök rámutatott arra, hogy a fasiszta idők kizsák­mányoló gazdasági politikája még ma is érezteti hatását az erdőgazdálkodás terén ét az újjáépítés fokozott üteme anyagi gonclokat teremt az er­dészeti üzemekben. Osváth István miniszteri osztálytaná­csos Iiitet tett amellett, hogy az erdőmérnöki kar támogat­ja a demokráciát* a három­éves tervet, a munkaverse­nyeket és aüracionalizálást. Turf Elemér erdőtanácsos a szegedi prdőigazgatóság há­v'oméves tervét ismertette. A szegedi erdŐigazgatóság3 millió, katasztrális hoki terü­leten fekszik, ebből 120 ezer hold a beerdősitett terület. A hároméves terv folyamán to­vábbi 14 ezer hold mezőgaz­dasági művelésre nem alkal­mas területet erdősitenek be. Ehhez százmillió facsemete előállítása szükséges. Továb­bi százmillió facsemete egyéb termelési célokat szolga1 majd Ez a kétszázmillióid arab cse­mete két és (félmillió forintba kerül. A 14 ezer katasztrális hold erdősítése 14 millió fo­rint beruházást igénye! Az értékes felszólalásokat hasz­nos vitaJíővette^ amelynek so­rán különböző erdészeti kér­déseket tárgyaltak meg. Az eredményes erdésZgyü­lés után A megjelentek egytál­é,teles közebéden vettek részt a Hungáriában, majd meg­látogatták a szegedi gyufa­gyárat és a fehértói halgaz­daságot, ahol dr. Bereczk Pé­ter tartolt érdekes előadást a fehértói madárvilágról: Az összes üzemi és kerületi egységbizolbágök részé­re 19-én, hétfőn délután 6 órakor a városháza köürii­lési termében értekezletet tartunk. Napirend: az alap>®" r­vek egyesítésének kérdése". Nagyszegecti egységbízotlság.

Next

/
Oldalképek
Tartalom