Délmagyarország, 1948. április (5. évfolyam, 75-100. szám)

1948-04-14 / 86. szám

fiiig proletárjai egyesültetek i Április 19"én az egységbizolíságok 'értekezlete a városházán Dobi István az vif fölei­mlvelésügyi miniszter Paprikatermelési verseny Szeged és Kalocsa között fc MAGYAR y. ©vf, 86. sz. KOMMUNISTA PÁRT DELMflGYARORSZÁGI NAPILAPJA ARA 66 FILLÉR Szeded, 1948 ápr. 14. Szerda Kifogás a munhaverseny elten A termelékenység fokozása­in indinkább gazdasági éle­tünk döntő kérdésévé válik. A tömegek életszínvonalának felemeléséhez nem elegendő a termelés egyszerű, mennyi­ségszerinti növelése, hanem szükséges, hogjy az áru ol­csóbban, kevesebb költséggel, csökkentett selejt' mellett és gyorsabban szülessék meg az üzemek méhében. Vörös Csepel dolgozói, a magyar ipar lüktető központ­jában, a csepeli WM gyárban március 15-én a termelékeny­ség fokozására versenyre szó­lították a magyar munkást. -A munkaversenyek megindultak és most, alig egy hónapra rá, már országosan értékelik ki az első eredményeket. A csepeli szó Szegeden is visszhangra talált. Megmoz­dult az ipari munkásság, a gazda-, főleg uj gazdaréteg, a kereskedőlársadalom, sőt még a hivatalok személyzete/is. Az üzemek vidéki üzemeket hív­tak ki, más szegedi üzemek­kel versengenek. Az uj szegedi kendergyárban üzemrészek, műhelyek vetélkednek egy­mással igyáron belül,, sőt a munkások, munkásnők között egyéni verseny is' folyik a leg­jobb munkás büszke címéért Az elindításkor azonban több üzemben félreértették a munkaversenyek valódi cél­ját, a termelékenység növelé­sét ós ehelyett "a termelés mennyiségének szürke foko­zását vették figyelembe. És mivel országosan. Szegeden is, anyaggazdálkodási nehéz­ségek mnatt több iparágban, így a textiliparban szűkített a nyersanyagellátás, kijelentet­ték, hogy nem tudnak kellő odaadással versengeni. Több nyersanyagot, akkor azután versenyzünk — mondották. Ilyen kifogások ballatára most itt, ismételten leszögez­Zülká hogy a munkaverseny lényege nem csupán a terme­lés növelése, hanem ugyan­ilyen fontos cél a költség csökkentése is A munkabé ren kívül aZ áru előállításá­nál mutatkozó mindenfajta, minden oldalról szám baj ölhe­tő kiadást le kell építenünk. A munkás Versenghet mun­kástársával abban, hogy mi­nőségileg jobb árut állit elő Igy például a textilüzemek­ben, a cipőgjyártásnál. Verse­nyezhet abban, hogy több nyersanyagot takarít meg anélkül, hogy az előállított áru minősége Változna. Ab­ban, hogy előállításnál! a lehe­tő legki sebt) lesz a hulladék, a selejt. Szeged legtöbb üzemében ennek1 ellenére helyesen fog­ták fel a!munkaverseny jelen­tőségét és célját. A textilipar­ban itt-ott mutatkozik a jobb minőségű áru A gyufagyár eredményeket ért el" a seíejt elleni »küzdelem ben«. Amun­kaversénnyel kapcsolatban haVonta hat vagon rönkfát és kél tonna papirost takarít meg. Ez nemcsak mennyisé­gileg jelentős, hanem az anyaggazdálkodási nehézsége­ken is könnyít. Olyan üzemekben, ahol az emiitett hibák mutatkoztak, ki kell korrigálni, át kell''épí­teni a munkaversenyt. A most felállatott szakszervezeti Mun­kaversenyiroda ebben segít­ségükre lesZ A javításokat minél előbb Vigyük1 keresztül. Az idő nem áll, a termelés, a hároméves terv vonata robog... N. L. f» Minden nemzet egyenlő jelentőségű minden más nemzettel" Sztálin a nagy és kis népek egyenjogúságáról A moszkvai rádió ismertet­te azt a beszédet, amelyet Sztálin generalisszimusz a szovjet-finn szerződés megkö­tése után a finn kormánykül­döttség tiszteletére rendezett ebéden mondott. — Néhány szót szeretnék mondani — mondotta Sztá lin — a Szovjetunió ós Finn ország között aláirt barátsá­gi, együttműködési és kölcsö­nös segélynyújtási szerződés­sel kapcsolatban. Ez a szerződés fordulatot jelent államaink1 viszonyá­ban. Ismeretes, hogy 150 éven át kölcsönös bizalmatlanság Volt Oroszország és Finnország kö­zött. Kívánatos, hogy a bizal­matlanság hossza időszakát népünk viszonyában most uj időszak, a kölcsönös bizalom időszaka váltsa fel. Ennek a szerződésnek meg kelt törnie a bizalmatlanságot és uj ala­pot kell teremtenie népeink Viszonyában, uj pagy fordu­lltot a barátság és " bizalom szellemében. A népeink kö­zötti bizalmatlanságot min denütt meg kell szüntetni. Persze, ez nem megv egyha­mar. Hosszú idő kell ahhoz, hogy kiiirtsuk a bizalmatlan­ság maradványait. A szovjet-finn szerződés egyenlőjogit szerződés, tel­jesen a felek egyenjogúsá­gán alapul. Sokan nem hiszik, hogy le­hetnék egyenlőjogu kapcsola­tok nagy- és kisnemzetek kö­Bzönlik az amerikai arany és fegyver. . . • ' > Dul a választási harc Olaszországban Baloldali erők szilárdan hisznek a győzelemben Olaszországot csak napok •választják el utóbbi éveinek legnagyobb eseményétől, a vá­lasztásoktól. Az országban na­ponta többszáz választási be­széd hangzik el, repülőgépek óránként röpcédula tengerrel árasztják el Rómát, Milánót és a nagyobb'városokat. Egyes helyeken az amerikaiak Liintelő, fegy­veres felvonulást rendeznek De Gasperri reakciós kor­mánya melleit. Az egyház, a vatikáni körök a tengerentúli kapitalista kö­rökkel mindent megtesz a tö­megek hangulatának megnyer­gelésére. Ez az igyekvés nyílt beavatkozássá fajul. Gromiikó a Biztonsági Ta­nácsban rámutatott erre a be­avatkozásra. Rámutatott arra is, hogy Olaszország felvételének a kérdése az UNO előli is választási trükk és kortes­togás. Az Exchange Telegraph wa­shingtoni jelentése szerint az amerikaiak a németek állal elrabolt olasz aranykészletet ís a választás előestéjén — szintén propaganda célzattal — adnák vissza Olaszország­nak. Paul Hofmann, a Mar­sh alt-terv" egyik irányi tó ja, szintén ilyen célzattal három milliói dollárt ajánlott fel »se­g|élyként«. A francia kormány hasonló politikai módszerekkel sze­retné befolyásolni az olasz közvéleményt.. Visszaadja az olaszoknak a francia-olasz ha­táron lévő brigiai és tendoni erőmüvek használati jogát. Egyes beavatott körökben még azzal is számolnák, hogy nyu­gati körök, közvetlen a sza­vazóhelyek megnyitása előtt, a volt olasz gyarmatok visz­szaadásának lehetőségét is megcsillogtatják. A választási harcnak ujabb áldozatai vannak. Leccoban ismeretlen fasiszták kézigránátot doblak a piac­téren gyülekező kommunis­ták közé. Génuában kikötőmunkások mqg akarták akadályozni a rendőröknek küldölt hetven Vagon lőszer kirakását. A rendőrcsapatok beavatkoztak és verekedésre került sor. A jobboldal erőszakoskodá­sai ellen az olasz szakszer­vezeti szövetség egyébként hétfőn egyórás tüntető sztráj­kot rendezett. \ sztrájk a leg­nagyobb rendben folyt le. A választásokon tizenkét lista indul. A népfrontba ösz­szefogott haladó erők szilár­dan hisznek a győzelemben. zött, de mi, szovjet emberek ugy tartjuk, hogy ilyen kap­csolatok lehetnek ás ilyen kapcsolatoknak kell is lenni. Mi, szovjet emberek1 ugy vé­lekedünk, mindén népnek, akár nagy, akár kicsiny, megvannak: a maga sajátos­ságai, amelyek! csak az övék és nincsenek meg piás né­pékben. Ez a sajátosság az a rész, amellyel hozzájáru ­nak a világ kultúrájának kincsesházához és kiegészí­tik azt. Ebben az értelem­ben mindén nép — kiesi és nagy — egyenlő helyzetben van és minden nemzet egyenlő jelentőségül minden más nemzeltel. Ezért a szovjet emberek azt tartják, hogy Finnország — noha kis állam — egyenlő­jogú félként lépett szerződés­re a Szovjetunióval. Nem sok azoknak a politikusoknak szá­ma — folytatta Sztálin —, akik egyenlő félként kezelik as kisnemzeteket. Többségük fe­lülről néz a kisnemzetekre, lenézi őket, nem'adja meg ne­kik az egyenjogúságot. Ezek az emberek nem is töreksze­nek egyenlqjogu szerződések­re a kisnépekkel, mivel nem tekintik partnernek a kisnem­zíe beket. Sztálin (generalisszimusz be­szédét így fejezte be: Emelem poharam a szoVjet-finn szer­ződésre, államaink közötti kapcsolatok megjavítására, aminek alapját ez a szerző­dés megteremti. Befejezés előli áíí a Szociál­demokrata Párt megtisztítása Közös kommunista és szociáldemokrata funkcionárius értekezlet Budapesten A kőt munkáspárt közös fűnk-1 k't munkája Szerint Ítélnek meg. rionárius értekezletén Budapes- j Felhívta a figyelmet, hogy fo­ten Kovács István elvtárs, az , .. ,,, ff , ° .., és S zúr di István elv- i^02'0" osztatyébersegrevanszuk­MKP társ, a Szociáldemokrata Párt országos szervezési osztályának vezetője tartott beszámolót. Ko­vács elvtárs hangoztatta, i'tt az fdeje, ho»y befejeződjék a szo­ciáldemokrata jobboldal eltávo­l'lásáiiak munkája és végesza­kadjon a pártszervezetekben ta­pasztalható nyugtalanságnak. Fo­kozott figyelmet kell fordítani azi egyesülés politikai megalapo­zására a két párt vezetői és tagjai közlött barátias, elvtársias jóviszony megteremtésére. Akad­tak olyan kommunisLa funkcio­náriusok — mondotta —, akik a meggyőzés, felvilágosítás he­lyett nem egyszer helytelen mó­don próbáltak1 nyomást gyako­rolni szociáldemokrata élvtár­sainkra. Ezi a magatartás árt az egységes munkáspártnak és a leghatározottabban fel keli1 lép­nünk ellene. Rendkívül nyomatékosan hang­súlyozta Kovács elvtárs, hogy azf egységes munkáspártban nem lesznek első- és másodosz­tiályu párttagok, hanem minden­ség az uj párttagok felvételénél. Alaposan meg kell nézni, hoigy kit vesz fel a párt, nehogy a mennyiség a minőség rovására menjen. Szurdi István elvtárs hang­súlyozta Kovács elvtárs nagy beszéde után, hogy a Szociálde­mokrata Pártnak a jobboldallót való megt's»litása befejezés előtt áll. Felhívta a szociálde­mokrata funkcionáriusokat, hogy lépjenek fel erélyesen, a rémhír­terjesztőkkel szemben és száll­janak szembe azokkal, akik a két párt között egyre szoro­sabbá váló baráti viszonyt akar­ják megzavarni. A kommunista és szociáldemokrata vezetők együtt menjenek kii azokba a községekbe, ahol az egyesülés megtörténik és beszéljék meg a végrehajtás módját a két mun­káspárt helyi Szervezeteinek ve­zetőségével. Végül ő is hangoz­tatta az osztályeherség fontossá­gát és kijelentette, hogy csalt osztály hü és becsületes dolgo­zók lehetnek az egységes mun­káspart uj vezetőségének tagja*. Angolok és amerikaiak halogatják Trieszt kiürítését Erélyes jugoszláv válasz az angol-amerikai jegyzékre Simics jugoszláv külügymi­niszter hétfőn este jegyzéket nyújtott át a Belgrádban lévő amerikai és angol nagykövet­nek. A jugoszláv^ kormány ugy véli — mondja a jegyzék —, hogy Nagybritannia januári jegyzékében egyáltalában nem válaszolt arra a jegyzékre, amely az' olaszt békeszerződés­nek a trieszti szövetséges ka­tonai igazgatás által történő megsértésére vonatkozik, sem pedig a jugoszláv, kormány til­takozására az angol-amerikai katonái hat,óságok eljárása tén, hanem alaptalan vádak­kal vádolja a trieszti jugo­szláv övezet katonai igazga­tását és a Jugoszláv kormányt. A jugoszláv kormány' ugy véli, hogy a brit kormánynak a választások tekintetében emelt vádjai alaptalanok. A brit kor­mány azzal is Vádolja a ju­goszláv kormányt, hogy tel­jesen elfojtotta a nép vélemé­nyének érvényrejutását és a lakosságot politikái jogaitól megfosztotta. Valamint, hogy nem engedélyezíett egyetlen olyan pártot semamely kom­végül, hogy korlátozta a saj­tószabadságot. Ezzel szemben elvitathatatlan azi a tény, hogy Trieszt jugoszláv övezetében m'nden olyan pártot engedé­lyezlek, amelyek bejelentették magokat a hatóságoknak. EbbeD az övezetben négy párt működik és munkájükban senki sem zavarja őket. A brit kor­mány jegyzékében a jugoszláv kormánynak Trieszt szabad' te­rülete elleni agresszív szándé­kairól beszél — folytatja a ju­goszláv jegyzék — és ittifelhasz­nálja azt a nézeteltérést, amely miatt Trieszt szabad terüle- munistaellenes lett volna és a jugoszláv csapatok mozdulatai

Next

/
Oldalképek
Tartalom