Délmagyarország, 1948. április (5. évfolyam, 75-100. szám)

1948-04-11 / 84. szám

DELMAGYARORSZAG Vásárnap, 1948 április 11. A L TJ ® T A N JA I II—J dűli—18 ICZUCZ3EZIICZ3CZ1IIIC TC 3 ÜII: •jr 3CZ2CZ3EZZ3CZ1CZ2C A munkás-paraszt összefogás gyumSIcsökei hoz... Öntözést, belterjes gazdálkodást valósit meg a gyálai Foldmiivesszövethezet Gyálán Földműves Szövet kezet alakult, hogy a termé szeli lehetőségek kihasználásával kertgazdálkodást létesitsen a földbirtokreform során kiosztott területen. A holt Ti szában tárolt vizet'akarják az ármentesitő társulat meglévő csatornáiba szivattyúzni és elvezetni a földekre. Amikoír megérkezünk Gyálára, a falu népe kint dolgozik az éjszakai esőtől felázott földeken, a friss tavaszi széltől simogatott zöldelő vetések között. KertgazdáEkodás és bérszántás A Szövetkezet problémáiról Gyuris Istvánnal, a szövetkezet vezetőjével beszélgetünk. Elmondja, hogy a szövetkezet legfontosabb feladata természetesen a kertgazdálkodás létesítése, ezenkívül bérszántással, darálással és egyes közszükségleti cikkek elosztásával is foglalkoznak. — Az öntözés terén az első lépés1 az volna, hogy az idei palántaültetés idejére, tehát május elejére a Vizet a földekre hozhassuk. — mondja. Az ármentesitő társulat szivesen siet az ujgazdák segítségére. Az egyetlen akadály az, hogy egyes' gazdák még idegenkednek az öntözéstől. Gyuris István szemei a messzeséget kémlelik. Talán már látja a víztől duzzadó csatornákat, a terméstől dug földeket. Öntözés a MOSzK segítségéve! Az idei feladat tehát egyszerű. Minden gazda térjen át az öntözéses gazdálkodásra. Ha ez megtörténik, akkor következik a második lépésj, az ármentesitő társulat csatornáiból permetezőgépekkel szétvinni a vizet a földek belsejébe. Ehhez elsősorban a holt Tisza vízmennyiségét kell állandósítani. Az: ármentesitő társulat hajlandó ezt a munkát |is elvégezni, ha megfelelő számú gazda csatlakozik az öntözési tervhez. Megtudjuk Gyuris Istvántól azt Is, hogy a megfelelő permetezőgépeket a MOSzK-túl kapja a szövetkezet. Szivattyú is rendelkezésükre áll„'amely— Ível viszont a permetezőgépek Vízszükségletét látnák el. MAV falujárók javítják a szivattyút — Sziváttyugíépüftk hasz- pet. Be is! szállítottuk a MÁV nálhatatlan állapotban' Volt mondja Gyuris István, A MÁV falujáró csoportja felajánlotta, hogy rendbehozzák a gépályafermtariási műhelyébe ahol a hónap végére elás készül. \ Elbucsuzunk Gy ál ától, ahol nemsokára virágzó gazdaságot letesjit a Földműves Szövetkezet. A TisZa-pályaudVaron lévő MÁV pályafenntartási műhely egyik félreeső részében áll a gyálaiak motoros szivattyúja. Most munkaidő alatt békésen pihen a szétszedett masina, munkaidő után azonban szorgos kezek dolgoznak rajta. Cene Mátyás elvtárs elmondja, hogy a műhely dolgozói az igazgatóság engedélyével rohammunkával állítják helyre a szivattyút. ' < Traktorjavifás — munkaidő után Faragó József elvtárs, üzemi bizottsági elnök megemlíti, hogy a szükséges alkatrészeket is a műhely adja,/ csak néhány (gyertyát kellett a Szövetkezetnek megvásárolnia. A szivattyú rendbehozása után a gyálai Földműves! Szövetkezet tulajdonát képező traktort is megjavítják- a műhely dolgozói, akjik munka utáni pihenőjüket áldozzák fel azért, hogy Gyálán minden ujgazda földjén víz legyen. A gyálai paraszt épili! szövetkezet éf. A szegedi falujáró munkás javítja a szövetkezeti szivattyút, traktort. íme a munkás-paraszt összefogás a gyakorlatban. íme politikai jelszó nyomán virágzó éíet a már szabad gyálai földön... Jaj nektek kecskemétiek, győz a szögedi madzag vasút J 1 munkaverseny első hiteiben már újítások szisftele a SZ.G.V. slpfawité műhelyében Azi Istenért, szót sem erről, hisz ez »hadlititiok< — mondja •Székfii mérnök, a Gazdasági Vasút gépjav11 ómüh elyébCn, amikor a munkaversenyről, azi ujitásr ó 1 k érdeziő sködüni. A Szegedi Gazdasági Vasút a Kecskeméti Gazdasági Vasúttal versenyez és mindlen áron a"s|zegediek* szerelnék elnyerni a pálmát. A gépjavító és karbantartó részleg vállalta a nagyobbik részt a" versenyekből. És a versengést első sor bgan anyagmegtakaritásban szeretnék kifej leni. Kutatták! mindenfelé, miként lehetne gazdaságosabbá tenni a Gazdasági Vasutat, illetve üzemfenntartását. A kutatások során már olyan eredmények mutatkoznak, amit érthetően, »hadit;itokként« kezel Szfe'kifü mérnök és Mik© Pál, az| öreg kocsimester, a műhely esze. • A kereket az emelő alá teszem'. Leereszteni a nagy kétkarú fogót. A kereket befogom, csigán a kohó föjé tolom;, beeresztem a nyitott kohóba és amikor átizízik," kiveszem. Ekkor ráhúzom az előkészített tengelyre és jóformán kész is van már. Ennyi az egész. Fél óra alatt egy "uj vagönkerék... Igy, első pillantásra tényleg egyszerűnek látszik. De mig odáig eljutottak, hogy a kész kocsikerék Kékesszürkén, fokozatosan hűlve és hinetetlen keménységűre edzve a lábuk előtt hever, töprengeni és dolgozni kellett. Szekfü mérnök' és Mike Pál kocsimester ezt meg is tették és eredmény az,, amit még »t Hókban* tartanak. A Gazdasági Vasút kocsiparkja, 170 kisvagon körülbelül 25 éve fut. Az icfe-oda száguldás közben bizony elkopott már mindfen kerék futófelülelet. Most azokat fokozatosan ki keh cserélni. A munkaverseny előtt a " kicserélendő kerekeket vidékre szállították. Hieratikus prés segítségével letörték a futófelületet és ugy került rá ;az uj. 6—-7 munkás foglalkozott vele. Ha ottaniak végezték 6—700 forintba került egy kerék. Ha saját munkások dolgoztak ott, 6—7 munkás bére, napidíja terhelte a kisvasutak Szekfü mérnök és Mike Pgi íkjisütöttéik, hogy ezt házilag is meg lehet csinálni. Azi öreg Mike lkjis, szabad1 ég alatti kohót épített, a kohó mellé tüzfej leszlő, ócskavasból emelő került. A rossz kocsikferekekről leesztergálják a futófeiúletet, az eiőkészitétt tengelyre ráhúzzák a MAVAG-ban "rendelt küllőket, arra pedig uj »ráf« uj futófelület jön. A levegőn, önmagától kétszeres keménységűre edződik, úgyhogy speciális késekkel esztergályozzák tökéletessé. A mjprnök' és a 'kocsimester még hallgatnak a munkaversenybe beillesztett ujitás jelentőségéről, számadatairól. De azt már elárulják, hogy tetemes megtakarítást, jelentős pénzösszeget jelent a vállalatnak. Hogyne .. ., hogy megneszeljék a kecskemétiek. Ilyent még azi ország egyetlen kisvasutjánát sem <^inál tak!... — mondogatják a műhelyben. A műhely sarkában, odakint a műhely előtt már ujabb lehetőségeken törik a fejüket. Hej, ha ezt a kecskemétiek tudnák. Roncsból vidáman fütyülgető mozdony tesz, ócska autóból modern tehergépkocsi. Jaj nektek kecskeméti kísVasutasok. Elgázol benneteket a szögedi madzagvasut... ingyen selyemhernyó a gazdáknak Az1 állami petekikeltők nz idén fokozottabb ütemben1 (állnak munkába, hogy a parasztság selyemtenyéiszfési igényét kielégítsék. A selyemtenyésztésre Vállalkozók teljesen ingyen kapják a selyemhernyóit íéiS: a tenyésztéshez szükséges papírért sem kell fizetni ök. A selyem tenyésztés nem igényel semminemű pénzbefektetést és a most megállapított gubóárak mellett (I. o.: 13.50 forint, II. o.: 7 frt, III. o.: 1.20 frt.) igen kiifizetően megtalálja számítását az, aki a községi selyemtenyésztési felvigyázónál (petekiikeltőnél) minél előbb bejelenti selyemhernyóra és papírra való igényét. A földmivelésiügyi , miniszter elsősorban az újonnan földhözjuLtatotlakat kívánja segiteni, akik a jelentős1 gubóár m elle tt a selyemtenyésztésből számottevő őszszeggel pótolhatják jövedelműket. Gubótermcléssel éppen aratás előtt, tehát olyan időben érhet el a parasztság szép keresetet, amikor vidéken kevesebb a munkaalkalom és még a nagyobb gazdaságokban is legtöbbször Igen nagy a pénzhiány. A hernyók etetéséhez szükséges eperfalombot a közutakon, köztereken és utcákon álló eperfákról minden korlátozás nélkül bárki leszedheti. C S V D Öríás tök nőtt tenyérnyi körtünkben, már hétfő óta csudájára járnak. A tök' — vedd szószerinti — »remek gyümölcsös éidesdpám gürcös-göthös munkájának. Füligszáju is arca,^mikor mondja bűvészi büszkén- — Munkám gyümölcse, iin! S szeme ugy jár a »csudán*, mint harmincegynéhány éve járt növő gyermekein. Örömében még raja is telepszik s mindenki, akii hozzánk töknózni jár, látva igy, megjegyzi róla, hogy olyan mint aranytrónon üió paraszt-király. ! • POLGÁR ISTVÁN n A Csillag, Kecskeméti Imre és termelési verseny A Csillag öreg jószág, nemi telivér. A kocsiban nem viháncol, hanem1 kókadt fejjel poroszkál az irmamajori görbe oülőutakop. Bordái kiállnak, pedig a gazdája eteti, nem sajnálja azi abrakot. Csillagnak' több foga hiányzik már, csak ugy majszolja a kukoricát. — Megette ez már az abrakja javát — mondogatja néha gazdiája, Kecskeméti Imre, az ujbirtokos. — De jó ez jie'kiem, örülök, hogy szert tehettem rá. Két évig rakódott félre a pénz; Az1 ujgazdának semmi se pottyan az égbői, hane m keményeri, emberül meg kell dolgozni minden forintért. Öt holdat kapott a földb'irtokreform során. A megművelésre ásón, kapán, gerebiyén kivüt nem volt semmije. Mostmár? Ekét sem kelt kunyerálni. Lám, milyen könnyedén huziza el az öreg Csillag. Az utolsó barázdákat forgatja Kecskeméti Imre. Sietett vele, mert nemsokára jön azi öreg- Kósa BSJjnt és hozza a vetőgépet. Idáig is sokat segített már neki Kósa Bálint hol szántott, hot boronált. Most pedig újra itt van a vetésnél. Vele iöri Bakos József is, a harmadik ujgazda. Hármasban majd csak meglesznek valahogy. A hajlatban valóban feltűnnek a lovak, a vetőgép és kullog az Öreg Kósa és Bakos ,is. — 1E Ive let Lek-e Bálint bátyám? kérdezi Imre, a Kecskeméti. , I — El. Most a tiéddel sietünk, mert mindjárt este leszi. Fogd oda a Csillagot is. Hármasban könnyebben húznák el a vetőgépet. Három ember szorgoskodik a gép körül és három ló húzlza. Megy ez a munka mindjárt... — Hát ez1 azj eke honnan van? Nézi PakÓ Kecskeméti még frissen zöldelő szerszámára. — Enyém lenne, most vettem a kishitel-afceióban. Majd csak letörte szlem az árát. Egy kicsit meghúzzuk a nadrágszíjat és féJjrerakosgaturik... Van a szövetkezetben más ls. írasson Iktenö is Bálint bátyám1 — fordul az öreghez1. Nem olyan rosszi a világ, mint amilyennek tarlják. Ne papoljunk az,ért annyira — dühösködik Bakos Jóska. Fogjad Imre. a zsákot és öntsd a, zabot a gépbe, sötétedik. — Abiza, jó lesz — teszi le a garast Kósa Báfínt — igy aztán nem nyered meg a munkaversenyt. Még a csillag fénye előtt'megteszik az utolsó, fordulóit. A levegő hűvösödik. A szél messzeteritü a friss szántás, a föld meleg szagát. A Csillagnak jó pár órai 'munka fáradtsága van gerincébe. De most, hogy házahuzatlák az öreg Bakó vetőgépét, felkapja fejét, amikor ráfordulnak a hazai dűlőre. .NI,, poroszkál, kocog az öreg jószág) Miértne kocogna? Megszántottak, elvetettek." Ha mindén jót megy, lesz /kenyere a gazdának, egy kis zan saját, mozígó fogai számára. Aztán ha Imre még tovább iparkodik, jchuzzák a termelési versenyben a szomszédos Pej Mókát, a huszonnégyholdas Kovács gaz'diat... Szaiiati Fold Vasárnapok A Szabad Föld Téli Esték a falu demokratikus: erőinek ©gyűttmüködósével mü velődési és szórakozási lehetőségeket nyújtottak a falunak. Ennek a társadalmi mozgalomnak f oly tatás,aképen a magyar paraszLság heti képes1 újságja, a Szabad Föld kidolgozta a Szabad Föld Vasárnapok programját és meg valósítására felhívja a demokratikus pártokat, népi önkormányzati szerveket, demokratikus tömegszervezetek és a szabadművelődési hivatalos szerveit. A Szabad Föld Vasárnapok programja sportversenyekből, népdal, népi tánc, zene, színjáték bemutatókból, majáli-' sokból, népünnepélyekből ési művelődési előadásokból áll. A Szabad Föld Vasárnapok ke; relében országos mozgalommá szélesiljük a határjárást. A termelési bizottság rendezésében a gazdák 20—30-as' csoportokban bejárják a határt ós mezőgazdasági szakember, aranykalászos, v'agy ezüstkalászos igázda vezetésével melglbirálják a vetéseket, gyüin ölcsösöket, vetemónyeket, s ezáltal mezőgazdasági szakism ere leiket (gyarapítják. A Szabad Föld Vasárnapok programja a Falunapokban csúcsosodik kii. A Falunapokon egy község bemutatja az egész járás közönségének gazdasági, kulturális értékeit. A Falunapon a sport- és külturVersenyeken kívül gazdakonferenciát tartanak a döntő mezőgazdasági kérdések megtárgyalására, járási értelmiségi értekezletet rendeznek a falusi értelmiség és a demokrácia viszonyának elmélyítésére. A Szabad Föld Vasára napok rendezésében a helyi kezdeményezéseknek nagy lehetőségé nyílik'. x Kerékpárt, kerékpárgumit dolgozóknak részletre szállítunk. Markovics műszaki üzlet Szeged, Tisza L.-körut 44.