Délmagyarország, 1948. április (5. évfolyam, 75-100. szám)

1948-04-04 / 78. szám

Vasárnap, 1948 április 4, DELM AGYAKORSZAG 3 fl párttiszfogatás elvi szempontjai Komócsin Zoltán elviárs, az MKP nagyszegedi •v^drehajtóbizottságának tagja, aki jelenleg a gyen­gélkedő d'r. Zöld .Sándor elvtársat helyettesit! a párttitkári teendők ellátásában, a Szegedi Népsza­vában vezércikket irt a Szociáldemokrata Párt sze­gcdi szervezetében folyó tisztogatásról. A kizárások elvi szempontjait világítja meg ebben a cikkében és cáfolja az MKP szerepéről terjesztett valótlan híreszteléseket. Ezek a kérdések fokozottan érdek­lik a mi olvasótáborunkat is és ezért a cikk fon­tosa bb részeit leközöljük. Az eddig megjelent kizárási határozatokból valóban nem láthatták a beavatatlanok, liogy milyen szempontok sze­rint és kik végzik a kizáráso­kat. Ha Valaki alaposabban áttanulmányozza a kizártak névsorát, könnyen rájöhet a sokszor hangoztat,olt igazság­ra, liogy a kizárási határoza­tok a legszigorúbb és legtisz­tább elvi szempontok alapján jönnek létre. Tárgyilagos szemlélő elfogultsággal, vagy különösen személves rosszin­dulattal nem vádolhatja a ki­zárást végző szoriáldemokra­ta intézőbizottságot. Nem/egé­szen érdektelen egv pár érv­vel foglalkozni, amit egyesek a kizártak védelmében fel­hoznak. Elég általános .kérdés az, hogyan zárhattak ki komoly szocialista múlttal rendelke­ző személyt. A munkásmozgalmi mull el­sősorban nem érdem, hanem kötelezettség. Aki éveket, vagy évtizedeket töltöli el a szo­cialista mozgalomban, azzal szemben a követelmények na­gy óbbak . Tevékenységű kel még szigorúbb kritika alá kell vennünk, mint azok működé­séi, akik. csak a felszabadulás óla politizálnak aklivan. A régi mozgalmi emberek mu­lasztása, eltérése a baloldali forradalmi vonaltól, passzivi­tása a jobboldal tevékenysé­gével szemben sokkal súlyo­sabb vétség, mintha azqk kö­velik el, akik nem rendelkez­nek' nagy mozgalmi tapaszla­latokkal. Kedvenc témája a ldzárást bírálóknak az úgynevezett jó­emberek® és »félrevezetettek* érdekében szót emelni. Egyik­másik ilyen jó emberről és félrevezetetlről máris kitűnt, hogy egy másik,— van olyan, amelyik két másik — demo­kratikus pártnak isfagja volt. Az ilyen embereket nemcsak politikai szempontból, de pusztán erkölcsi szemszögből is el keUíjtélnünk. A',kizártak­ról különben sem mondjuk, hogy »rossz® emberek. Nem rosszak ők, hanem egy ki­csit korruptak, törtetők, kar­rieristák, gerinctelenek, szeny­MflflRT Széchenyi Filmszínház Szeged Telefon: 400 Ma és a következő napokon Uj angol világfiim. Hetedik fátyol Az utóbbi évek legművé­szibb filmje. Egy asszony három szerelmé. Főszereplők: ANN TODDi JAMES MASON. Azonkívül; IIIRADO Előadás: fél 5, fél 7, fél9. Pénztárnyitás délelőtt 11-tői 12-ig, előadás előtt félórával. nyes multukat takargatok és demokráciaellenesek. Érdekes, hogy az emberek egy része idejüket arra fe­csérlik, hogy a Szociáldemo­ki 'ala Pártból kizárlak érde­kében a fenti szólamok han­goztatásával mentőakciókat szerveznek. Lehet, lio^y a •>mcnlőket« jószándék vezérli, de ez nem feledteti, hogy munkájuk célja homályos ós enyhén szólva gyanús. Ezekkel a »menlőosztagok­kal« szemben leszögezzük, hogy minden törekvésük hiá­bavaló. A kizárásokat a^ Szo­ciáldemokrata Párt intézőbi­zottsága végzi. A határozatai­val szemben; fellebbezésnek felsőbb fórumhoz helye; nincs. Az intézőbizottságok felépíté­se, személyi összetétele és a tisztogatás teljes egészében a Szociáldemokrata Párt 36nik kongresszusának elvi és gya­korlati ulniutatása szerint tör­ténik. Határozottan visszautasítunk minden olyan rágalmat, hogy a kizárások a Kommunistát Párt •utasítására* történnek. Az csak magától értetődő, hogy a Kommunista Párt az egye­sülés szempontjából nagyje­lentőségűnek tartja a Szociál­demokrata Pártban történő tisztogatást. Az ügy jelentősé­géhez illő figyelemmel kiséri ezt a fontos politikai mun­kál. Anélkül, hogy a reakciós suttogással nekünk tulajdoní­tott szerepünk volna, konkrét esetekben közöljük vélemé­nyünket testvérpártunk inté­zőbizottságával. Ez azonban nem változtat azon a tényen, liogy a döntés és határozat­hozatal kizárólagosan a Szo­ciáldemokrata Párt intézőbi­zottságának az elvitathatatlan joga. A kizárásokkal kapcsolat­ban felmerült az a kérdés, mi lesz aakizártak további sor­sa politikai és egzisztenciális szempontból? A leghelyesebb felelet, illetve íegjobb megol­dás minden egyes' kizárt egyé­nenkénti elbiráLá&a'. Vannak olyanok, elsősorban vezetőífál­lásban, akiknek át kell adni pozíciójukat. Akiket viszont nem a legsúlyosabb politikai okok miatt zártak ki ésiszak­tudásuk, munkájuk fontossá­ga nélkülözhetetlenné tesz; más elbírálás alá esnek. A ké­sőbbiek folyamán kérhetik felvételüket az egységes párt­ba mindazok, akik belátják tévedésüket, önkritikát gyako­rolnak, munkájukkal, politi­kai és erkölcsi magatartásuk­kal méltóknak bizonyulnak az egységes párt tagságára. Érdekes tünetként emiitjük, hogy a Kommunista Párt ve­zetőihez és tagjaihoz sokan azzal fordulnak, hogyha már Valakit kiizártak a szociálde­mokratáktól, tegyük meg azt a »szivessóget« és párlfogolt­jukat vétessük fel a Kommu­nista Pártba. Ilyenfajta naiv terveket még serkenti az a tervszerű, suttogó propagan­da, hogy egyeseknek sikerült a kizárások előtt átmenteni magukat a másik munkás­pártba. A Kommunista Párt­hoz valóban érkeztek be fel­vételi kérelmek jobboldaliak és karrieristák részéről. Ezek természetesen nem nyerhet­nek bebocsájtást a kapukon. Még ennél isi"tovább megyünk, amikor kizárjuk a pártunk­ba régebben befurakodott és ezideig megbujt nem kívána­tos elemeket. A jövőben a le­zárlak és felvételre jelentke­zettek, de fel nem vettek',név­sorát rendszeresen közöljük a nyilvánossággal, hogy eb­ben a kérdésben is pontosan tájékozódjon mindenki. Bizonyára sok sérlődöttségb gel és egyéni haraggal talál­kozunk még a tisztogatás so­rán. Egyesek érzelmi megnyil­vánulásánál sokkal fontosait), hogy az egységes párt fegye­lem, harci készség szempont­jából még nagyobb erőt je­lentsen, ntint eddig a magyar demokrácia motorjának elis­mert Kommunista Párt. A tisztogatás és kizárások út­mutatásul szolgálhatnak a többi demokratikus pártok­nak. Demokratikus közvéle­ményünk többsége bizonyo­san velünk együtt vallja, hogy a tisztogatás csak javára vá­lik minden szempontból a magyar demokráciának. Nem a kizártak miatt kell sóhaj­toznunk iés könnyeket hullaj­tanunk, hanem a tisztogatás nagy politikai és erkölcsi je­lentőségét szem előtt tartva, mérlegleljük, hogy milyen eredmény cz. Csakhogy már ilt tartunk! Eltűnik minden politikai akadály népi demo­kráciánk fejlődésének utiá­bél! Mi nem állunk' meg félúton. Akadhatnak gyengék, érzelgő­sek, siiránkozók, megalkuvók. Tekintet nélkül ezekre, jó kommunista és szocialista munkával, összefogással fel­tétlenül elsöprünk minden akadályt az egyesülés elől. Minden vonatkozásban meg­teremtjük a munkáspártok egyesülésének feltéleleit. 11 eredményeinket örökkétartó alkotásokká erösitjük..." Urlgyerefeek cipő-zsinórját kötöffe, sztrájkolt és munkás­sajtót terjes 'et! Nagygyörgy Mária, a Szegedi Kenderfonó munkásigazg 'tója Három fiu és egy lány kért naponta kenyeret Nagygyörgy Mária szüleinek asztalánál. A proli szülők bizony csak gonddal, küszködéssel biztosí­tották a mindennapi betevői. Mánia fej lelt, j ónövésü lány volt. Tanítónője inkább cse­lédnek használta. A piacra járt, mosott, takarított. Az osztályba járó rarigyerekek* is észrevették, hogy Mariát, a proligyereket különleges bá­násmódban részesiti tanító­nője. »Nagygyörgy, gyere kösd meg a cipőmet* mond­ták a harmadikos elemistá­tának. És Nagygyörgy'akkor még készségesen megkötötte. Ennek ellenére jól tanult Nagygyörgy. Különösen a ne­gyedik osztályban, amikor uj, emberséges tanítónő került jaz osztály élére. De a negyedik elemit ott kellett hagyni. Szü­lei kénytelenek voltak gyárba küldeni. Nagygyörgy Máriá­. nak nehéz volt megválni az ' iskolától, de a proligyerek ak­kori sorsát nem kerülhette el. A szülőket az iskolahatóság megbüntette és Mária vissza­került az ötödik osztályba. Ezulán azonban véglegesen a gyárban maradt. A Szegcdi Kenderfonógyárban a gyári lányok keserves életét élte. Napi kilenc és fél órátldolgio­zolt. Az osztályvezetők több verést adtak mint utmulatást, Akik nem lehetnek az egységes munkáspárt tagjai Két jobboldali szociáldemokrata arcképe Dr. Berkes Pál or-t vos, a Szociáldemokrata Párt 1 szegedi végrehajtó bizottságának 1 és az első, azóta leváltott inté­zőbizottság tagja volt. Személ­lyé, baloldali múltja közismert a szegediek előtt. A marxizmus elméletét 'azonban nem tudta magáévá tenni, sőt igyekezett azt túlhaladottnak és érvényte­lennek minősíteni. Ezzel termé­szetesen nagymértékben zavarta a szociáldemokrata párttagok ideológiai kiképzését Súlyos. ­bitó körülmény, hogy Berkes pártnapi előadó volt és szemi­náriumokat is tartott, ezenkivül már 15 éve reprezentálja Sze­gedén a Szociáldemokrata Pár­tot. Márpedig', akli nem marxista, az leninista sem lehet, hiszen Lenin tanilása Marx elméleté­nek továbbfejlesztése és gyakor­lati végrehajtása. Joggal' lehe­tett tehát attól tartani, hogy Berkesnek ez "a zűrzavaros ideo­lógiája az egységes munkáspárt­ban is frakciózást idézne elő. Jellemző Berkesre, hogy a párt­napokon tartózkodott az elmé­LEGJOBB ELELMISZEH, csemegeáru, cukorka, vá­gottbaromfi és kenyér leg­csóbban Fodornénál Kárász-u. 8. Resmaim-héz. Minden Jegyes árnl k'szoIgátok! leti kérdések tárgyalásától, vi szont a szemináriumi előadáso- j kon a maga nézeteit nyíltan és' burkolatlanul szembehelyezte a ' marxi tételekkel. Igy a pedagö- | gusok szemináriumi előadásán ismertette a tőke fogalmát Marx 1 elmélete szerint, d'e nyomban utána megkockáztatta azt a kije­lentést, hogy a tőkére a szo­cialista társadalomban is szük­ség van, mert enélkül nem le­het termelni. Mándokl András ópi­tőmunkas, a szegedi munkásmoz­galom egyik iégizgágább áruló­ja. Budapesten 1944-ben lep­lezetlen örömmel fogad'la a né­met csapatok bevonulását és az épitőmunkások sztrájkjánál mint sztrájktörő lépett fel. A felsza­badulás után éppen ezért nem is merészkedett vissza Budapestre, hanem Szegeden maradt, hogy aknamunkáját tovább folytassa. Kommunistaellenes beálliloltsá-1 ga közismert volt az épitőmun- ; kások közölt. Mándoki volt az, aki a szegedi MEMOSz-t a bu­dapesti jobboldali megmozdulá­sok mintájára szét akarta rob­bantani és uj MEMOSz-t akart felállítani a maga embereivel. Annyira exponálta magát a Kéthly—Szé!:ig-féle irányzat mel­lett, hogy amikor a baloldal uralomrajutását látta a felsővá­rosi pártszervezetben, nem volt hajlandó semmiféle vezető tiszt­séget vállalni. A mozik ir. á í ó 1 a nyári Időszámítás mlalt nz előadásokat: fél 5, fél 7 és fél 9-kor kezdik jólanácsot. A körülmények azonban egyre keményítették a gyereklányka öntudatát. 1929-ben kéthetes sztrájk volt az üzemben. Ekkor kapcsoló­dott tevékenyen a munkás­mozgalomba. A sztrájkot a hatalom emberei letörték, a szervezett, az öntudatos mun­kásokat könyörtelenül üldöz­ték. A bizalmiférfiakat kitet­ték a gyárból, igy egyre ke­vesebben maradtak a szak­szervezetben. Nagygyörgy Mária azonban kitartott. Egyre kevesebben merészkedtek — kenyérféltés­ből — aj mozgalmak gócába: a Munkásotthonba, de Nagy­györgy mindég megtalálható volt ott. Pedig szörnyen ten­gődött. Hetente három napot dolgozott és hetente alig jött össze 7—8 pengő keresete. A munkanélküli napokon beér­te féltiter tejjel ós prófunttal, amit katonáskodó öccse ho­zott. Nagygyörgy Máriáék szí­vósságát lassan siker koro­názta. Kiharcolták a nyolc­órás munkaidőt. „Eltiltatták a Verést, a fizikai bántalma­zást a munkahelyeken. És a sikerek nem kis részben Má­ria érdemei. A szakszervezelben kullur­munkával is foglalkozott. Tudta, hogy az eszme terje­dése csak sajtón keresztül le­hetséges. Máriát Szegeden a munkássajtó apostolának is­merték. 1931-ben már komoly politikai munkát fejtett ki. A Szociáldemokrata Pártban kezdte, amelynek legkemé­nyebb napjaiban, 1941-ben végrehajtó bizottsági pigja is volt: Nagygyörgy Mária a maga bőrén tapasztalta tz elmúlt idők minden súlyát. De meg­érte azt is, hogy változzanak az idők... Most, hogy végiglapoztuk életének fekete és piros szín­foltokkal telt könyvét, Nagy­györgy Mária itt ül előttünk. — »Hogy őszinte legyek,van ugy, hogy magam sem hi­szem mostani helyzetünket. Harcoltunk, szenvedtünk, négy évvel ezelőtt minden oly kilátástalan volt és ma...* Halkan beszélt, feje mélyen lehajtott. De egyszerre ellá­gyult arcvonásai megkemé­nyednek: »Megszenvedtünk, megdolgoztunk és szenvedé­seink gyümölcséből ma már mindenkinek jut. Tovább dol­gozok, hogy az eredményeket örökkévaló alkotásokká erő­sítsük !«

Next

/
Oldalképek
Tartalom