Délmagyarország, 1948. április (5. évfolyam, 75-100. szám)

1948-04-04 / 78. szám

Világ proletárjai egyesüljetek ! „Pv *í» roVk" » DÍLMflGVaEOBSZáG K MAGYAR KOMMUNISTA PÁRT PELMflOYflRO^ IZÁOI NAPILAPJA RAKQ£I MÁTYÁS ELVTÁRS beszél április 4-én Sárospatakon az egye­si Lelt parasztnagygyűlésen. A gyűlést ápri­lis 4-én, vasárnap "délután 6.20 órákor' a rádió kőzvetiti. (Megváltozott a közvetítés időpontja. Nem 5-én, hanem 4-én köz­vetítik.) A pártszervezetek szervezzék meg a csoportos rádióhalJgalast. V. évf. 78. sz. ÁRA 60 FILLÉR Szeged. 1948 ápr. 4. Vasárnap Szabadságunk védelme Ae ország fe Iszahadü tásának negyedik évfordulóján újra mér­legélnünk kell azokat a tényező­ket, amelyek szabadságunkat biztosítják." Nem ringattuk ma­gunkat soha abban az ábránd­ban, hogy a kapitalista világ bomlásának idején a léke őroklre biztosítva van, de ugyanakkor nem hagytuk mangunkat építő lendületünkben megakasztani át­látszó háborús fenyegetésekkel sem i A nyugati kapilaLizmu sn ak szűk a világ s nem tud' többé megélni saját népének kizsák­mányolásából. Uj területeket akarnak és legnagyobb szálka a Bzemüktón a Szovjetunió és a keleteurópai demokráciák, amelyek kiszakadtak a kapita­lista világrendszerből. Nem tud­nak belenyugodni abba, hogy nem értékesíthetik nálunk és szomszédainknál monopolista fél­árral áruikai s talán még ettől is jobban izgatja őket az a tény, hogy a szocialista és népi demo­kratikus országok' építési lendü­lete, gyors gazdásági felemelke­dése vonzó, rokonszenves a vi­lág dfolgozóí előtl. Amerika fel­támasztotta az élettér hitlerista­imperialista fogalmát, Ez a fo­galom rugalmas valami, s .amint a tények bizonyítják1.; egyetlen komoly határa van. Ez a népek elhatározása, hogy nem hagyják magukat gyarmati sorba taszii­tani. A szabadság n mai világban drága kincs. Négy évvel ezelőtt maidnem ingyen kaptuk. leg­alábbis a mai generáció nagyon keveset fizetett érte. A szabad­ságszerető népnek kijáró tisz­teietet százéves elődeink, Kos­suth, Petőfi, Táncsics szerezték meg nekünk, de segítettek meg­tartani a Magyar Kommunista Párt mártírjai, Sallai és Fürst, Rózsa, Schönherz és Ságvári elv­társaink is, akik életüket adták a magyar nép szabadságáért, ök bebizonyították a demokratikus világnak, hogy a magyar nép érdemes a bizalomra. A felsza­badulás óta a magyar nép meg­tanulta jobban értékelni a sza­badságot. Tapasztalatból tudja a különbséget: hova tartottunk a német élettérben és merre megyünk most. amikor magunk­nak építjük az országot. Ma­gunknak, a magyar dólgozöknak jés nem a külföldi tőkének. Az amerikai imperializmus élettere ma lezárul nyugati ha­táraink előtt. Köröskörül baráti népekre támaszkodunk, amelyek között a Szovjetunió a felsza­badító Vörös Hadsereggel a leg­nagyobb támaszunk. A frontok világosan állnak, de közvetlen háborús veszély nincs. Hiányoznak azok a feltételek, amelyek mellett az amerikai im­perializmus ercdnréinnvet ke­csegtető háborúi indíthatna a Szovjetunió és szövetségesei el­len Sem a nyugati blokk, sem az olasz választások várható ki­menetele, de maga az amerikai belpolitikai helyzet sem teszi lehetővé a háborús fenyegetés realizálását. Idcgháboru folyik zsaroló szándékkal. A mi ide­geink azonban rendben vannak s kibírják a propagandahadjára­tot. Felszabadulásunk ünneplése jó alkalom, hogy bebizonyítsuk az amerikai nagytőkének!: a bé­kébe, a haladásba vetett szilárd hittei megyünk tovább a ma­gunk utján, tervszerűen újjáépít­jük országunkat, erősödünk po­litikailag és gazdaságilag egy­aránt s baráti szomszédainkkal együtt bátran nézünk minden ellenség szemébe, akinek eszébe jut fenyegetni szabadságunkat. Mi, magyarok tudjuk, mji a sza­badság és tudjuk azt is, hogyan kell megvédeni. I . L. A. munkásegység mellett a munkás-paraszt szövetség megerősítésére kell elsősorban súlyt helyezni — mondotta Rákosi Mátyás elvtárs a FóKOSz kongresszuson A Földmunkások és Kisbirto­kosok Országos Szövetségének kétnapos kongresszusa szomba­ton délelőtt kezdődött meg a Vasas-székház dísztermében. 450.000 szervezett földmunkás és kisbirtokos kiküldöttei foglal­tak helyet a konferencián, amelyre több külföldi delegátus is érkezett. Megjelent a köz­gyűlésen Rákosi Mátyás és Sza­kasits Árpád miniszterelnökhe­lyettesek. Kossá István, a Szak­szervezeti Tanács főtitkára, ak:i­jket a közgyűlés tagjai helyükről felállva lelkesen ünnepeltek. A Himnusz eléneklése után Erdői Mihály, a FÉKOSz alel­nöke mondott megnvitó beszé­det. Az elnöki megnvitó után viha­ros éljenzés közepette Rákosi Mátyá s m in i sz t ere In ökhe I ye t te s emelkedett szólásra. — Ez a szövetség jtnulljára, öntudálára és szervezeti tevé­kenységére nézve — mondotta Rákosi elvtárs — a magyar de­mokrácia legfontosabb, legmé­lyebb gyakorlatú szervezete s taglétszáma rövidesen elérj a félmilliót. Mint a múltban, Ugy a jövőben is legyen mindenütt olt, ahol a fiatal nép" demokrácia érde­keit kell megyéden", különii­sen legyen ott, ahol a terme­lési érdekek mellett a por­lika' érdekeket is meg kell véd'ení. Ennek' a szövetségnek egy kü­lön feladata is van. fokozni a női munkát a Szövetségben. "Relé kelt vonni a falu asszonyait és leányait a politikába is." Minél keresettebb lesz a szövetség a falu asszonyai és leányai között, annál nagyobb lesz a politikai és gazdasági befolyása, annál jobban fogja elérni azokat a nagy célokat, amelyekét a ma­gyar demokrácia és a mező­gazdasági dolgozó nép eléje tűz­nek. A magvar demokrácia egyre inkább a falu felé fordítja f> gvelmél. Ez vonatkozik á kis­birtokosokra csak ugy, m'ni a földmunkásokra. Eljött az ideje annak; hogy a falu szervezkedjék és az állami gépállomásokon keresztül erő­teljesebben nvu Ihassunk a kis­birtokosok hóna alá, mint eddig. — Nagv kérdés a munkanél­küliség leküzdése. A'munkanél­külié ég különösen most, télen és tavasszal azért olyan komoly kérdés, mert a szárazság követ­keztében igen jelentékeny mun­kaalkalom kiesett. A hozzáér­tők hárommillió munkaórára be­csülik azt az időt, ameíy a szá­razság folytán mint munkaal­kalom kiesett. Látjuk' azonban, hogy most minden jel arra mu­tat, hogy a termelés rendes, normális lesz és ez a külön csapás megszűnik; Mi azt hisszük, hogy a mező­gazdaságii mu nk a n é lkü I Iség megszüntetésének egyik jelen­tékeny módja lenne, hfaf a bér­leteket néni adjnk a nagybér­löknek, hanem a földmunká­sokból alakult bérlőszövetke­zel éknek. Gondoskodunk arról, hogy azok; akik' a földosztásnál nem jutot­tak földhöz, most legalább ér­tékesíthessék munkaképességei­ket. — Ez a küldöttközgyűlés olyan hangulatban ül össze, amikor a magyar demokrácia ugrásszerűen emelkedik. Ezt két tényező mutatja. Az első a szer­ves munkásegység és az egy­séges munkás és paraszt párt megalakítása. (Taps.) Ennek elő­nye az lesz, hogy tovább mehe­tünk a népi demokrácia utján. Eddig államosítottuk a száznál több"alkalmazottat foglalkoztató üzemeket. Nekünk ezután még nagyobb tehetőségeink lesznek a város és falu dolgozóinak a hóna alá nyúlni. 4 munkásegység megerősítése mellett a munkás és paraszt­szövetség erösilése az a fel­adat, amelyre a demokrácia a legnagyobb súlyt fekteti. A közgyűlés munkájával hozzá­járul a "demokrácia további meg­erősödéséhez, a munkásság és parasztság összefogásához és se­gít bennünket ahhoz, hogy min­den erőnkkel közösen építsük a szabad, független, népi, bol­dog és virágzó magyar hazát. A szűnni nem akaró tapssal fogadott beszéd után Szakasits Árpád, Kossá István beszélt. Gein Ferenc a Parasztpárt, Dögei Imre az UFOSz nevében üdvözölte a kongresszust. Veres Péter honvédelmi miniszter után a szabad görög, jugoszláv, bol­gár és francia kiküldött szólalt fel. Demokráciánk fejlő lését biztosit juk, ha minden nemzeti és népi erőt egy nagy közös szervbe tömöritünk Rajk László elvtárs a koalícióról és a rémhirterjesztőkről A Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt debreceni szervezete pénteken közös pártnapot tartolt, ame­lyen megjelent és nagy be­szédet mondott Rajk László belügyminiszter elviárs is. Rajl^ elviárs először a két munkáspárt egyesülésének a kérdését Vetette fel. Ez ma az ország egyik legdöntőbb kér­dése az államosítás mellett — mohdolta. — A két párt„cgye­süléséVel és az államosítással a magyar demokrácia fejlődé­sében halárkövet állítunk. A határkő, amely fejlődésünk­ben bizonyos fejezetet lezárt, a magyar népi' demokrácia történetében egy ujabb kor­szakot nyit meg. A továbbiakban fejtegette, hogy miközben megváltozott az ország gazdasági és poli­tikai jellege, megváltozott a koalíció jellege is. A koalíció, az úgynevezett függetlenségi front négy pártjának kor­mányzósze'-vc volt és sok csel­ben a pártok egymással hom­lokegyenest ellenkező politi­kai elképzelést vallottak. A háromesztendős harcok meg­erősitetlck az ipari munkás­ság, parasztság éS dolgozó ér-, telmiséűj szövetségét. Ma a négy koalíciós párt nem egy­szerű kormányzati szervben van egymással, hanem a szerv egyre jobban kialakuló, egy­re szorosabbá váló szövetség is, amely azt jelenti, hogv ezek között a pártok köpött politikailag is egyre jobban megvalósul az egységest elkép­zelés Magyarország jövendő fejlődéséi illetően. i Rajk elvtárs ezután vissza­utasította a reakció ujabb rémhírterjesztését, azokat a támadásokat, amelyek a de­mokrácia fejlődésével szem­ben láttak napvilágot. Az el­lenség különböző rémhírek formájában azt terjeszti, hogy a két munkáspárt egyesülc­sével bekövetkezik az első lé­pés a proletárdiktatúra felé. Voltak »beavatottak*, akik már azt is tudni vélték, hogy ezt a proletárdiktatúrát már­cius 15-én fogják kikiáltani. Március 15-e elmúlt és a (pro­letárdiktatúrát nem kiáltották ki. A legközelebbi terminust a rémhírterjesztők május 1­ben állapították meg. Magyar­országon természetesen nem lesz sem május elsején, sem május elseje után pro­letárdiktatúra, arra nincs semmi szükség. Az ni nem a proletárdiktatúra felé vezet. Az ut, amelyen járnunk kell, adva van a hároméves demo­kratikus fejlődésünk egyenes folyományaképpen. Nem lehet nagyobb felada­ta a Kommunista Pártnak és a jobboldali- elemektől meg­tisztított Szociáldemokrata Pártnak, majd pedig az egye­sülés után az egységes jnun­káspárinak, mint az," hogy ezt az eddigi fejlődést elősegít­sék és minden tőlük telhetőt elkövessenek, hogy minél ha­marabb valóra is váljon. Ezt a fejlődést egyetlen helyes fo­lyamatnak tartjuk és valljuk, csak akkor tudjuk igazán elő­re vinni a magyar nép fejlő­dését, ha minden nemzeti, né­pi és demokratikus erőt egy ilyen qagy közös szervbe tö­möritünk. A reakciósok kü­lönböző rémhíreket terjeszte­nek, hogy bizalmatlanságöt szítsanak pártok és pártok, dolgozók és dölgjozók között és liogy akadályozzák ennek az egységes népi demokra­tikus szervezetnek kialakulá­sát. A rémhírterjesztők ma már a dolgozó nép ellenségéi. Igyekeznek befurakodni á'kü­lönböző pártokba ós a meglé­vő demokratikus társadalmi egyesületek kereteibe. Onnan igyekeznek bomlasztó munká­jukat kifejteni. Rajk elvtárs hangsúlyozta, hogy nem ma­rad le a sorból á katolikus egyház reakciós jobbszárnya sem. Az utóbbi hónapokban különösen nagy élénkséget le­hel tapasztalni, az üzemekbe és házakba apostolok járnak üzemről-üzem re, házról-házra és nagy buzgalommal ócsárol­ják a demokráciát. Azt hi­szem, a magyar demokratikus erők szilárdan állanak gazda­ságilag és politikailag egy­aránl a maglik lábán és nem árthat nekik semmi kividről jövő rágalom— fejezte be be­szédét Rajk elvtárs. Kö^nnüik Rákosi eJvlár«tnaU ... Beiktatták László Istvínt a PicVszalánigyár és Réti Józsefet a Magyar Kender-, Len- és Jutainar ni munkásigazgatéit Szombaton ujabb munkás­igazgatókat iktattak be Sze­geden. Ez a nap ünnepet je­lentett a Pick-szalámigyár dol­gozóinak és örömünnepe volt Szeged legnagyobb üzemének, a Magyar Kender-, Len- és Jutafonónak is. A Pick-szalámigyárban a szakszervezet részéről ifj. Komócsin Mihály, az MKP nagyszegedi végrehajtóbizott­sága részéről Tombácz Imre beszélt. László István,/a mun­kásság soraiból kiemelkedett igazgató fogadalmat tett, hogy tisztségét egész emberként töl­ti be. A munkások hosszasan, lelkesen ünnepelték. Nagy "Já­nos lázaimi kéréssel fordult Tombácz elvtársihoz. Tolmá­csolja a Pick-gvári munkás­ság háláját és üdvözletét Rá­kosi Mátyás elvtársnak. Az ujszegedi gyárban Sze­melka Ernő, az MKP köz­ponti szervezési osztályának megbízottja, a szegedi v. b. részéről Komócsin Zoltán elv­társak jelentek meg. A textil­munkások országos központ­ját Ács István, a helyi cso­portot Magyar Mátyás elv tár­sak képviselték. A munkásság nevében cso­korral üdvözölték Réti Józse­fet, az uj igazgatót, Kiss Jó­zsefet., a műszaki vezetőt és Földi Mihályt, aihelyettes mű­szaki vezetőt. Réti József a következőket mondotta:

Next

/
Oldalképek
Tartalom