Délmagyarország, 1948. április (5. évfolyam, 75-100. szám)

1948-04-30 / 100. szám

tfllkq proletár]** egyesültetek! t, V. évf. 190. sz. Késő éjszakába nyuio .nüso május I én ' A kttzaSkatmaxot'ak öfhavl sószleifizetéare kapnak szenet Beiistatták a gázgyár uj válla*? latvezetöjét OpvaB * O MMUN I S T A PftRT DElMASURORSZAGi NAP lAPJk; AHaTo FILLÉR Szeged, 1948 ápr. 30. 1'éntoM II Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt má|usi kiáltványa a dolgozó magyar néphez Május 1-óa, a munkásság világünnepén, ml magyar kommunisták és szocialisták büsztón és boldogan hirdetjük, liogy Magyarországon Is, miiként a Szovjetunióban és a pépi demokrácia országaiban (Május 1 immár nemcsak a , üswnkás osztály, hanem az c»és7 dolgozó' nép egyetemes ünnepe, •A népi egység, a népek béJtójének, jólétének és eivitatjitfltallan szabadságának ünne|pe. Hosszu és küzdelmes nt ivezelett idáig azóta, hogy n (munkásosztály le gön tudatosabb rseroge előszűr bontotta ki Mágus 1 szabadságlobogóját. Mindenütt a munkásosztály fárt elől a népek ignzí szabadg

fiáért, az igazságért, a jog. t és kenyérért való harc-, n. Május 1 minden cszleníben, évtizedeken át a munásmozgaiom nagy seregszemléje volt és évről-évre nagyobb inegek sorakoztak fet amisi gondolatok jegyében. A lunfcasoszlály ereje c lTarcokm növekedett meg. A majgyar munkásság is mindig olt ^nenetelt a májusi seregben, üzen a május 1-én "most tár az egész magyar dolgozó ép együtt ünnepel a muuásosztallyal, amelynek legbbjki testvéri fcöiősségben a olgozó parasztság legujitudaosabb rétegeivel, szakadatlan arcot vívtak a fcizsálkmány.ofiás és elnyomatás feudális-kajpitalista társadalmi és gazdapfi'.y. rendszere ellen, az egész (tvép szabadságáért és jogaiért. Küzdelmünket sok siker koÍ

ouázta. Céljainkat a magyar lép legszélesebb rétegei ís megérlelték, a kételyek, a liijralmatlnnság oszlik. Ugyanakkor a demokratikus szabadság jé« a népi demokrácia ellensét

r.i még nem semmisültek meg. ölét rejtekeikből gyalázkodó kiről!aná"sokkal, háborúra spekuláló rémhírterjesztéssel próUfiikoznak. | ! ' I ' 1 i A városok és falvak népe azonban lépésről-lépésre wiegtercutii a nemzet ejjvséí ! 1*1*4 (íM I A magjai nép " TclísüTcrte, liogy ebben az egységben rejlik az az erő, amely biztosíthatja hazánk gazdasági és lánsndnluií újjáépítését, a népjólét növekedesét, a magyar dolgozó milliók anyagi, szettem! "és szociális fejlődését. Nem akarjuk, hogy országunk 'koldusok országa legyen, hogy itzogénysége, eiesettsége, néIpének nyomora és kulturálatlansága kövelkeztében függőségbe, lealacsonvitó szolgaságba kerüljön. Nem akarjuk, hogy a magyar nép életereje clberdálódjon, tehetsége elsorvadjon. i ; Boltfog:, egészséges, szellemi - és anyagi javakban gazdag - népet ukariuik hazunk földién. : i i • Ezért fáradoztunk s fáradozunk, a nép teljes eigységének megteremtéséért és fenntartásáért. | ' : Nagy öröm számunkra, hogy megépjfhellüfc ennek az egységnek szilárd: alapját, a munkásegységet. A két nagy nnmkáspárt l'clül emelkedvén páriönzésen, j^ldfcfrje. a boa: erőit közös, nemzetépítő, népet szolgáló mánkéra egyesíti és a két pártot egy párttá, a Magyar Itólfoiók Pártjává alakítja, i hogy igy, az egész népnek példát mulasson és a dolgozók millióinak önzetlen, erős, igazságra, békére és biztonságra törekvő vezetője legyen. Megnyugvással áll apitj ok meg azt is, hogy tt Nemzeti Függetlenségi Front másik két pártja, a Független Kisgazdapárt és a Nemzeti Parasztpárt komoly megértéssel és lelkes együttérzéssel kővetlék a két munkáspártot a népi egység felé vezelö uton és most "már semmi akadálya sincs annak, liogy népi demokráciánk megJcijo n népi C-rőx egyesítését legjobban és legsikeresebben biztosító politikai és társadalmi szervezetét Ez a közös szervezet. az uj Függetlenségi Front, kétségkívül alkalmasnak! bizonya L majd arra, hogy, őre és védelmezője legyen a' zavartalan belső békének, az; alkotó együltmüköaésnet, erőforrása 7 az ujjáépitésnek1, népünk haladásának. Hisszük, hogy ez a nuijus 1, amelyen először forr össze igazán a magyar nép, komoly fordulópont icsz a ' magyar nraurn" történetében és népünk élclélicn. ' i Most már még 'fokozottabb eltökéltséggel és lendülettel áthatunk neki feladataink teljesítésének. , Mik ezek íf feladatok? Mindenekelőtt é.s elsősorban hároméves itllamgazd'asági tervünk teljes és gyorsított végrehajtása. Gjarapitajuink kell termelőeszközeinket (Es energiaforrásainkat. Ugy fce.lt termelni, oly értelmes előrelátással és tervszerűséggel, liogy a számunkra mindennél értékesebb emberi munkaerő és a nemzet vagyonát jelentő gépek lelkiismeretes megóvásával mégis a lehető legnagyobb eredményeket érhessük cl, mennyiségben és minőségben cgyaaránl. Ugyanezeket azz elveket akarjuk követni a mezőgazdasági lennel és területein is, iilior az elavult módszerek kiküszöbölésével lúg (eret akarunk nyitni a géjKssitésnek, a belterjes gazdálkodásnak, az öntőzőmüvek á teásának. A lehetőségek erre nyilva állnak előttünk. A népi "egység megteremtésévei, a gazdasági erők egyesítése ís" lehetővé vált. Á földreformmal hatszázezer nincstelent, vagy törpebirtokost teltünk érdekeltté abban, hogy a magyar föld az egész nép eltartó édesanyjává váljék. A nagyüzemek, a bányák, az energiagazdálkodás; a nagybankok és legutóbb a' száz főuél több alkalmazottat foglalkoztató üzemek államosításával azt Ipart munkások, mérnökök, tisztviselők és egyéb alkalmazottak' százezrei számára vált valósággá a jelmondat: »Tiéil a<, ország, magadnak ipíltlír v A gyáripar döntő résZc a demokratikus nepáliam dolgozóinak tulajdonába került, ezzel a földreform után á magyar nép niegvatósilotta második, nagy demokratikus Célkitűzését, az államosítást, amely kiűzi a gyáripart termelés területéről a kizsákmányolás néprontó erőit és a közős munka; közös erőfeszítés eredményét a közjó, a dolgozó tömegek életszínvonalát megjavító 111-' lézkedések szolgálatába állítja. Ugyanakkor a kisemberek munkájával szerzett munkájuk és igy életük alapját tevő magántulajdonút a népi demokrácia ereje oltalmazza. A földtulajdonban és az ipari termelőeszközök 1 ulajdonviszonyaiban beállolt változások a magyar társadalom szerkezeti átalakulása széles fejlődési utal nyit a paraszti szövetkezeti mozgalomnak is. Az önkéntes szövetkezzők százezrei számára vált lehetővé erőik egyesítése, fogyasztásuk, beszerzéseik, munkájuk értelmes és gazdaságos megszervezése, anyagi jólétük fejlődése érdekében. Ezek a mélyreható változások, demokráciánk kétségtelenül nagy és mindenütt elismert eredményei váltották ki a dolgozó milliókból azt a meggyőződést, hogy érdemes dolgozni, mert maguknak dolgoznak. Megszületett a munkaverseny gondolata, amely oly nagy tömegeket hódított meg, liogy ma már biztosra vehető, hogy a hároméves tervet két és " fél esztendő alatt teljesítjük. Az él munkásban él a legtisztábban a munka uj öntudala. 0 ismerte fel legvilágosabban, hogy a munka és á munkás viszonyában egészen uj kapcsolat keletkezett, ő tudja legjobban, hogv az országért végzett jó és sikeres munka elválaszthatatlan a dolgozó milliók jólététől. Mélységes megbecsülésünk és szeretetünk szálljon az ébnank-istft, a 1 irtmVa versen y hősei felé. a győzedelmes nniiika májusi ünnepén. Százezreknek kell követni példájukat városokban és falvakbáa egyaránt, hogy sokat szenvedett hazánk jólétben és szellemi kincsekben is gazdag nép viruló hazája lehessen, hogy az nnvák milliói békesSzakafiiis Árpád A tervgazdálkodás tette szükségessé az államosítást 'Az országgyűlés csülörlöki lülésén Szakasils Árpád, az iparügyi minisztérium vezetésével megbízóit miniszterelnöklielyettes válaszolt az ipari vállalatok államositásáról szóló törvényjavaslat vitájában elhangzóit felszólalásokra. Rámutatott arra, hogy a javaslatot a legalaposabban előkészítették az ország és a nép érdekeinek szemelőtt tartásával. Az Államosítási törvényjavaslat a szükségszerűség folyománya volt a Idemokralikiis fejlődésnek. Elmondotta Szakasils Árpád1, liogy az áHantosilás a lökések számára nem jött meglepetésszerűen. A 'kapitalisták már várták ezt a lépést és kisibolták tőkéjüket az országból. A tőrvényjavaslatot elsősorban a tervgazdálkodás telte szükségessé. Szüksége volt aZ államosítás azért is, mert ö ísreakarjuk hangolni gazdasági éle tünket a szomszédos népek éleiével gazdasági s elképzelhetetlen volna, ha nemzctgazdaságunk jelentős szektorai a magánkapifalizmus szabadvadászterületei maradnának. A népi demokráciák gazdasági együttműködése döntő tényezője a békének és ebből'az együttműködésből kimaradni nem akarunk. — Ila azt kérdezik, hol áll meg az államosítás — mondotta Szakasils Árpád —, erre az a felelel: a dolgozó milliók létérdekeinek halárán. Ezca a haláron belül van a paraszt földje, a kisemberek műhelye, boltja, üzeme. Nem gondolunk a dolgozó kisemberek állal felépilctt szövetkezetek állainosílására sem, sőt minden segítséget megadok nekik, elsősorban a falusi szövetkezeteknek. A dolgozó emberek magántulajdonát, éleiét, a munkával" és nem kizsákmányol ássa! szerzett magántulajdont szentnek és sérthetetlennek tartjuk. Csak nzt vesszük az állam birtokába, ami a népi demokrácia közösségét megilleti, mégpedig a kártalanítás elvének érintetlenül hagyásával A nagyhatású beszed ulán az országgyűlés a javaslatot általánosságban elfogadta. A részletes vita után 'a képviselőház részleteiben is elfogadta a törvényjavasla lot. Több felszólalás és előler jeszlés után a Ház ugy ha iározott, hogy legközelebbi ülését kedden tartja. üjalib három özem mimkáspárii szervezete egyosiü péalehen A mai nqp folyamán a Tisza-malom cs a í'ick szalámigyár, valamint a dorozsmai Kunsági Szövőgyár üzend pártszervezetei tartják meg egyesülési ünnepségüket < - séftben és boldogan hocsúlbaSK; sák majd gyermekeiket az élet} útjára. Ezt akarjuk! Azért terve* /.iiuk, dolgozunk, linrcolunJt hogy igy lcgvcn. Ezért lörck* szi'mk népünk egységére és összhangjára, ezért erősitjüW kapcsolatainkat a Szovjetunió népeivel, ezért fűzzük egyre szorosabbá barátságunkat dl népi demokráeiiík országaival^ Ezen a negyedik szabad május 1-én örömteljes megnyug vássai állapithatjuk meg, bogj^ ezeu az u Ion is, a sjoins/éeiis népekkel vat^í barálsás ' uljéu is, nagy előrehaladási teltünk s ezzel hoüájáruHun? a béke frontjának inegs.rüárdEtásához. Ellökélt szándékuníd liogy er uton tovább bnladunlM hogy fokozzuk fáradozásainknH a békéért és a nemzetek száj) liadsáoának teegvédclmezés&» ért. Jó munkásai teszünk auf nak a békemünei, ametjaicí> megteremtéséért oly hatnlmaJT erőfeszítéseket tesz a Szovjet-^ unió, hogy a világ népei yégrft hozzájuthassanak a termékenjp béke áldásaihoz. Ugvanakke jól ladjuK, hogy a péké éhajá iása kevés. A béke védelmében nemcsak szomszédaink és szőj •vetségesciiiK, hanem a magit crcjcre is támaszkodni ak , runk. Újjászülető demokralBaÚ' honvédségünk erősiléso el gedbelellen szabadságunk munkánk eredményeinek VI dt-Imében. Tudjuk, hogv a világ nemzetének né[>© éppen e -tyij mint ml, iiékét akar. a nnuiksp és a sacllem szabadságát, or* »/.9gáttak fítgeetirusését és min J den más népjzel való (est véri A SégCt s ennék nem is áll iiljá-i bnn semmi más, csak a motó nopoHőkc imperializmusa. I.Z9 az erőt, az taqier'albmus. a rt-aV.eté> erőit kell megfékezniük »f népeknek, lio'v elkerü'teJf az ujabb hábornt. A haladó és szabadság/ /-rt re lő népek minden erő feszi térj sét arra kell összpontosít intf liogy a nemzetközi iuiperialtzq mus Iiáborura usaitó front jé vaa szemben megszervezzék a béktóJ a nemzeti függetlenség és m szabadság frontját. Csak így lehetünk ürrú áz iuiperialist háborús 11 szil ók és csatlósai! közöttük a jobboldali. aruW szociáldemokraták felelt, csal igy mentlvetjuk meg a világa^ á gyarmatosítás átkától, a kaj pitalisla önkénytől, a gazdasági zűrzavartól és a pusztít nyomor veszedelmeitől, ('.SÍ igy védhetjük meg a nép f illetlenségéi. Szabarf iiiú)iH.uok nasy to) népén oii * békéért tank. a ucpek egvséftét M lestvérrsé**! brdrtjük! Altéi niuaWksp-vl egveslilésél. N J-ibAutaboz* uép> e«>M«íef •:iiMie|»ei)flk é* niatfasra emefJ ptk a demotertria. a s/«-J ciaílöiKi" gyU-elnm lobogéa ÍM. Magj'á? cfcigoziőkl Gyülek zetefc vatamennyfz-n zftspáé 1 alól Tftnteísete* a bff:?.. a tétet teremtő uiiml a és a* oas* beríaéget íciHao-aiitó sroriartBS. mns meHcttl Tfm'essf teü d> magyar répt demcAvácía lelt, a mmAAs-wg egysége «i a nép egyaég-: metlettt Túi»« tesM/tek! a S/orjeiuntóraA ém a népt aematcrádMCkai őszülte baráUágun* o-eiteű,4 Testvért örivöoieon Majyw Konrmnntab J Szociajile«»tar«te ''irt. .t•: