Délmagyarország, 1948. április (5. évfolyam, 75-100. szám)

1948-04-03 / 77. szám

Szjombat, 1948 ápriüs 3. DELMAUYAKOKSZAU 3 A mnnfcásbiréság az nlgazflák védelmében A Pallavicini uradalom volt intézőjét négy évi fegyházra Ítélték A Pallavicini - uradalomból földhöz juttatott sándorfalvi ujgazdük tépték él a törvényszék folyosóját, várva tanúkihallgatásukra. Bent a munkásbiróság tárgyalótermében is. ujgazldák figyelték a tárgyalás menetét. Évekig az ő bőrökre garázdálkodott a közvagyonnal Fehér István, a Patlavic,ini-uradatom volt intézője, mini a Sándórfatvi Földmű vessző vetkezel igazgattója Ilii kiszolgálója és segítőtársa volt Marion Ferenc sándorfalvi földműves, a szövetkezet elnöke. Hogy a szövetkezeti boltban 300 kiló maró nátront drágábban árusítottak, az csak a kisebb bűnük. Sokkal súlyosabban esik latba az, hogy a PalJavicini-urad'alem mezőgazdasági gépeit, két gőzekét, két garnitúra cséplőgépet és több vetőgépet, melyek a szövetkezet tulajdonába mentek át, nem szá Ili tolták védtetl helyre. A gépek a szabad ég alatt teljesen tönkrementek, a gépalkatrészeket pedig boldög-boldlogtalan hordhatta, nem fájt Pallavicini volt intézőjének. Az iíjíaziíák a vádlottak l)ihíjából 1945-ben nem végezhették él a szántási és földjükéi évekig nem tudták megfelelően niegmnnkáln; igásállal ok hiányában, pedig a gépék rendelkezésre álltak. Abban az időben ugyanis mindén gép használható volt még. Azóta már teljesen hasznavehetetlenné váltak. Próbáltak védekezni a vádlottak mindennel. A marónátron árát rosszul kalkulálták — hangoztatták. Dobszóval ki is hirdették, hogy mindenki visszakapja a pénzét. A szépséghiba csupán- az volt, hogy akkor már a gazdasági rendőrséig nyomozott az ügyben. A 600.000 forint értékű mezőgazdasági gépekkel kapcsolatban azzal védekeztek, nem volt mivel bevontatni a gépéket. Ezt megcáfolták a szákértők1, akik kijelentették, hogy az íven nagvérléVü gépeket jelenteni keltett vo-na a Földbirtokrendezo Tanácsnak, ahol a gépek további sorsa felől megfelelő intézkedés történik. Ezt azonban elmulasztották a vádlottak, holott a kihallgatott ujgazdák valamenfivien vallották, hogy erre többször is figyelmeztették a vezetőséget. 1947-ban, az őszi szántás után végre jelentették, akkor kaptak is egy 25 mázsás traktort a be vontatásra. A szakértők véleménye szerint se jártak el a szövetkezeti vezetők a jógazda gondosságával és igy hibásak, hogy egy ulán dr. Margiia István tanácsnagvmennyiségü termény elsikkadt a gazdasági éleiből. Dr. Vadász István államügyész \ ádt-eszéoében hangoztatta, jól nézett volna ki a magyar ipar, ha az ipari munkásság is igy bánt volna a ©árakkal. Szigorú büntetés kiszabását kérte. A védőbeszédék elhangzása elnök kihirdette a munkásbiróság Ítéletét. Marton Ferenc szövetkezeti elnököt háromévi fegyházra, Fehér István Igazgatót négyévi fegyházra, mindkettőjüket 5 évi jogvesztésre, Sándor-, falvárói egyévi kitiltásra és az ítéletnek dobszó utján való közzétételére ítélte. Gyöngyösi Jáno<* beszámolója a Kisgazdapártban Elsőrendű közérdek voll az államosítás rajtaütésszerű lebonyolítása A Független Kisgazdapárt politikai bizottsága csütörtökön déilután Implom Ferenc elnökletével ülést tartolt, amelyen a nagy v á 1 a sz t mán y el ők é szi I csévél foglalkoztak és meghallgatták Gyöngyösi János főtitkár tájékoztatóját az államosításról. Az országos nagyválasztmány kezdeti időpontját április 17-én regSorozafos újításokkal készült az államosításra FOGÁSI IMRE ELVTÁRS A KERTÉSZ TÉGLAGYÁR ÜZEMVEZETŐJE A Kertész-téglagyár a m ullban tipikus tőkésüzem volt. Közforgalmi társaság néven működött, d'e lényegében egy család tulajdonát képezte. Az üzem homlokzatán láthatatlanul ott lebegett a rideg üzleti jelszó: Termeink de a legminimálisabb költséggel és legnagyobb haszonnal. Az üzemben évtizedekig jóformán csak gyermekembereke l alkalmaztak. Kevesebbet kellett fizetni és nem követelödztek. A berendezéseken éveken át nem változtattak. A keverőgépektől, a prés től kezdve az építő kemencéig, a száriló szinekig, a földbányáig mindenütt olyan felszerelések voltak, hogy a munkás lelkét adta ki niunkaközben. * A felszabadulás után né-' sokmázsás csille^ a fél üzem hány komoly, öntudatos munkás került az üzembe. Báron István, Ábrahám Ferenc, Juhász János és Fogási Imre. Ezek a munkások lassan az üzemi bizottságba kerültek és Báron István üb. elnök vezetésével harcba kezdtek az üzeip korszerűsítéséért. A tulajdonosokkal elsősorban Fogási Imre főgépész, üzemvezető került szembe. Sokoldalú szakmunkás volt, a szakmáján kivül a vasszakma -csínját-bínját is ismerte. Legutóbb Pécsett látta, hogy milyen egv korszerűi üzem és ezért gyökeres változásokat akart eszközölni. Kisebb újításai! ímmel-ámmal segítette a tőkés is, míg egyszer végkép kifakadt: Fogási, magának minden percben valami csavar kelt, szaladt oda helyrerakni. Azóta vígan görög a csillcsor a »zabmolor«, a derék vontató sárga után. A színekben ha »bankétot«, téiglakupacot kellelt rakni, a nyers tégla négy-öt kézen deformálódott, míg a szárítás helyére ért. A teljesítménybérben dolgozó munkásnak egy-két óra után a nyelve lógott a nagyi pipekedésben. Foigasiék álraklák a síneket, közelebb hozták. Feleannyi idő kell most a rakodáshoz. Fogási még az ócskavasai is felhasználja, a présházban jóformán minden gépen valami ujitás született A szivattyút átjavította, a rossz, kiégett motorokat üzemképes állapotba hozta. Az avult .üzemi berendezés lassan-lassan motorizálódott FetszabadiTási Váltó 1948 Október 4-én, hazánk felszabadulásának ünnepén a 48-as bizottság, védnöksége afatt szerié az országban felszabadulási váltőfutások lesznek. A váltófutás iránt soha nem tapasztalt érdeklődés nyilvánult meg, mert eddig min légy 230 csapat nevezése érkezett be a rendezőbizottsághoz. A felszabadulási váltó 4-én 11 órakor indul a Széchenyitéren lévő Felszabadulásil'cmlékmütől. A férfiak 10x200, mig a nők és az ifjúságiak 10x100 métert futnak. TEBMELJ TÖBBET, JOBBAN ÉLSZ! Az ócskából üzemképessé lelt mondotta. És igaza volt. Fo- motorral hajtják majd a szecsgasinak mindig kellett vala- kavágót, molorral készilik az mi. Egyszer teljesen, u,jra rak- abrakot a »zabmotornak®, a lük az iparvágányt. Odáig, ha csillehuzó lovaknak. A nyersa bányából nyersanyag jölt anyagbányászoknak 300 vöés a rossz sínen kiugrott a dör vizet is kellett idáig huz——— ni, hogy a nyersanyag nedves legyen. Most majd motoros pumpa szolgáltatja a vizet. Fogási itt, Fogási ott, Fogast mindenütt az üzemben A téglagyár minden zugáRé*av Kálmán ezredes fart előadást hétfőn Révay Kálmán ezredesi, a Magyar Szabadságharcos Szövetség országos vezetőségének tagja hétfőn, április 5-én délután 6 órakor a honvéd ban már látható Fogási eívszabnUcgye'em előaid'ássoroza- társ kezenyoma, újítása. A Iának keretében a »Honvéd legjelentősebb újítása a keKossuth Akadémia® címmel verőgépnél történt. A szénelőadást tart azoqgyetem Ady- gazdálkodási korlátozások téri épületének nagy előadó- injait a téglagyárak' gyengébb lermében. (Auditórium maxi- minőségű szenet kapnaküés ez mum.) | a tégla minőségének'rovására Révay ezredes atunagyar ka- megy. Fogási a fölflkeverőtonai ellenállási mozgalom .gépnél egy elmés szerkezetet e©ik vezetője, akit a nyi- iktatóit be. amelynek segdLasok annakidején Sopronkő- segevel nyolc százalékig szenjóska! A boldogságodról van szó-, tehát okvetlenül fogadd meg Édesapád tanácsát és még ma vegyél e© sorsjegyet a Pető Bankházban. hidán halálra, majd életfogytiglanra ítéltek. Kitűnő szervezőképességének és nagy , Kertész-ténnffvár"árukatnnai szaktudásának elis- L -v ixerits/ legiagyar aru Katonai szaktunasapak ens -a az6la hihetetlenül magas* port mozdonypernyét kevernek a földbe. Ez meggyorsítja a tégla kiégését könnyebb méréseképpen őt hizták meg a Kossuih Akadémia felállításával s igy elsősorban neki köszönhető, ho© a Kossuth Akadémia ma nemcsak a demokratikus honvédség, d'e az egész magyar nép büszkesége. Előadását városszerte, d'e főleg az ifjúság körében, na©' érdeklődés előzi meg. ugrott minőség tekintetében. Cseng a téglánk, mint az alsóvárosi papok csengője — mondja az o©ik munkás. Fz a minőségi javulás pedig egyedül Fogási újításának köszönhető. Szerkezeiének, amelyet a szitától, adagolótól kezdve mindén vasul kai részig személyesen készített ci. Fogási elvtárs két-három éve.s állandó újításaiért eddig még nem kapóit senimiit. A tőkés nem gondolt a munkásra — mondja. Nem isnagyon ke.llelt, hiszen tudtam, ho© saját magunknak, mindnyájunknak teszem. És Fogási Imre elvtársnak igaza lett. A ©ár moslmár az övéké. Március 25-e óla eltűnt a régi igazgató, az üzemet a ma©ar demokrácia megbízásából, a dolgozók képviseletében Báron István elvtárs, a volt üti. elnök vezeti... get 9 órára tűzlek |ki. (Ékkor lesz azi ünnepélyes megnyitás, melyre a koalíciós pártok vezetőit is meghívják. A megnyitó beszédét Dohi István elnök mondja. Gyöngyösi János ezután az államosításról szólva kifejtette, elsőrendű állami és közérüebl füzedéit a kormányintézkedéséi} rajtaütésszerű végrehajtásához. .Ma már niegíltapiihaijuk. ho© a nagyarányú államosihí fol vaun tol pénzügyileg és technikai •lag a legsimábban sikerült tebonyolilan'. Beszámolt Gyöngyösi János Gcrö Ernő miniszterrel és Vas Zoltánnal, a GF főtitkárával folytatott lár©alásairól. Mind1 a közlekedésügyi miniszter. mind a GF főtitkára bizlo^ silolta őt. hogy a nagyhorderejű átalakulás után a szakemberekre még nagyobb szükség van, nijnt eddig és azokat megfelelő hetven alkalmazni fogják. Az állam többet jobbat és olcsókban akar !erntcini a közösség tuíajdonálta jufoíl üzemekben és ebhez elsősorban sok és jó szakcniűeickrc van szükség. Egv elhangzott kérdésre Implom Ferenc bejelentet le, hogy a szövetkezetek kérdéséről megi.mWÜak a pártközi tárgyalások. A Kisgazdapárt szövetkezeti osztálya kidolgozta a maga terveit és a pártok között már csütörtökön megkezdődtek a megbeszélések Palesztina ügyében rendkSvüli ülést fart az UNO A biztonsági tanács csütörtö- hívjanak össze április 16-ra. A kön egyhangúlag elfogadta azt Szovjetunió és Ukraina a javasaz amerikai indítványt, szólítsák lat el,en szavazott. Warren Ausfel a zsidókat és az arabokat, li<i meghívására a biztonsági takössenek fegyverszünetet Pa- m,cs ./WL.^'f" délután azt i..,>in«K.n V •«„*,«. ~WUAKK amenküi kuhtóttség székhelyén lesztinában. A tanács szótöbbséggel elfogadta Cadogan brit kiküldött javaslatát, hogy Palesztina kérdésének újbóli megvitatására rendkívüli közgyűlést k he ly én megvitatják a palesztinai ideiglenes gyámságra vonatkozó javaslat bővebb kifejtését. A tanáé., legközCltebbi ülésének időpontjáról később döntenek. Hatalmas összegeket fordítottak márciusban a hároméves terv szegedi újjáépítéseire Március hónapban a három- ret, a pedagógiai főiskola feléves terv keretén belül továbbra szerelésére 10 ezret, a rendőris igen jelentős újjáépítési raun- kapitányságra 10 ezret, továbbá tálalok folytak többszázezer fo- külterületi viszonylatban a felrintnyi összeg felhasználásával, sőközponl-hanlházi bekötőút A növénytermesztési és neme- építésére százezer forinlot forsitési intézet újjáépítésére 20 ditottak, a szérűskertek rendeezer forintot fordítottak, az Al- zésére 10 ezer forintot, a bakföldi Mezőgazdasági Intézet tói ONCsA-lelep előtti utak renhe 1 yreállitására 40 ezer fonin- dezésére ugyancsak tízezer fotot, a keltőshatári általános is- rinlot. ( , 1 kólára négyezer forintot, a iá-1 Meg kell említenünk1, hej© al nosszálllási általános iskolára hantházi ut építéséhez a körháromezer forintot, a gyermek- nyékbeli lakosság is igen széklinikára 40 ezret, az ennek tini- pen hozzájárult és támogatja a kára 10 ezret, a ©'crmekmen- munkát jelenleg is. Áprilisban helyre 14 ezret, a Baross-gim- hasonló nagyszabású keretek! náziumra 50 ezret, az állami között folytatódnak a háromleánygimnáziumra 20 ezret, azi éves terv keretében lobonyoliegyetem felszereléseire 30 ez-Másra kerülő újjáépítési munret, a rendőrtanosztályra 20 ez-|kák. t i l •' Friss CHAMPION-GOMBAT fogyasszon hus helyett. - LCQOlCSÓbb M E i N L~ll6| Kárász-utca Megkezdődött az újjáépítési kölcsönök igénylése Szegeden Megírtuk, hogy Szegedre is kiterjesztette az épités- és kőzni unkaügyi miimisztérium az építési segélyakciót, amely azt jelenti, hogy a háborús sérült há/zak újjáépítésére jelentős segélyeket lehel igényelni, amelylyel elsősorban a lakáshiányon tudnak segíteni, dte na©mért ék ben hozzájárulnak az ezzel kapcsolatos munkálatok a munkanélküliség csökkentéséhez is. A szegedi lervmegk'zoíti hivatalnak sikerült a szükséges hitelösszeget liiztos'tan'a, amely a Csongrádi Takarékpénztárban áll rendelkezésre. A sérült házak tulajdonosai sürgősen lartoznah bejelenteni, ho© milyen hiányok helyreállítására, melyik szakiparos ajánlati költségvetésű alapján .és milyen összegű kölcsönt igényelnek. A jetentést al városháza előcsarnokában levői urnába keli bedobni »Épület javítási kölcsönfelirattal. Mlndu azokat a háztulajdonosokat, akik főként tetőkára'k helyreállítása érdekében a szükséges intézkedéseket nem tesz k meg, sorozatos pénzbüntetéssel sújtják.