Délmagyarország, 1948. március (5. évfolyam, 51-74. szám)

1948-03-27 / 72. szám

fiiig proletárjai egyesültetek i DttMAGYABORSZM A MAGYAR KQM*»UN<STA PÍRT Q E l M flG f AH Q H S Z AG * MA^ LAPJA f. ért 72. sz. ARA 60 FILLÉR Szeged, 1948 márc. 27. Szombalj Munkásigazgaták irányítanak három szege­di nagyüzemet Nagygyörgy Mária a Szegedi Kenderfonói, Tóth Béla a DÉMA cipőgyárat, Katona Ferenc a szőregí Petróleumgyárai veszi át. Villanyi a falunak Országszerte örömmel ta­ipaJtztalhatjuk, hogy a széles néprélegeknek, így a falvak dolgozóinak is hatalmasan megnőtt politikai, kulturális érdeklődése egyaránt. Műve­lődni, tanulni, olvasni akar­nak: világosságot akarnak. Ezt a világosságot azonban most a maga tényleges, reális értelmében is kell monda­nunk. Világosságot akarnak szellemi téren, de ehhez vi­lágosságot akarnak a gyakor­latban is. Röviden tehát azt akarják, hogy ne kelljen to­vább pislogó-, füstös petró­leumlámpák, homályos gyer­tyacsonkok mellett böngészni esténként az újságot, vagy könyvet, hanem ők is'villany­fénynél ülhessenek családjuk körében és az o lakásukban is megszólalhasson a rádió. Ezt az igényt igen közelről szemlélhetjük és tapasztalhat­juk Szegeden is, ahol gyakran fordulnak meg a városházán a különböző küldptlségek, kik villanyt kérnek "és bíznak benne, hogy a népi demokra­tikus Magyarország, közelebb­ről p hároméves lerv1 telje­síti régi, eddig elérhetetlen vá­gyukat. A múltban ugyanis, a régi uri Magyarország ide­jében a különböző villamos­sági társaságokat a faluvilla­mosdtásnál csak egy cél ve­zette, mégpedig minél na­gyobb haszonra szert tenni. Ezért elsősorban azokat a té­rüleleket választolták ki, ahol jó földek voltak, mód'os pa­rasztok éltek nagyobb tömb­ben, ezenfelül ipari áramfo­jgyasztókat is talállak. Elke­rülték azokat az országrésze­ket, ahol szegényparasztok él­tek és ezeket kihagyták a vil­lamosításból. így maradt pél­dául villany nélkül Szeged­től alig néhány kilométerre Ujszőreg, mert "a felsődunán­tuli villámoslársaságnak nem volt jő üzlet oda villanyt ve­zetni. Egész sor falu van azonban igy Szeged környé­kén villany" nélkül, amelyek­ről viszont a szegedi gáz­gyárnak kellett volna gondos­kodnia. Villany nélkül van még ma is: a közel négyezer lakosú Algyő, a 4300 lakosú Tápé, Röszke, Szentmihály­telek, de hogy ne menjünk Olyan messze: nincs villany a szinte külvárosnak számít­ható Rokkanttelepen sem. Sürgős feladatok!, tennivalók állnak tehát előttünk. A há­roméves terv országos vi­szonylatban igen nagy ered­ményeket hoz ezen a téren. A községi hálózatok építésé­re, faluvillamositásra ugyan­is összesen 167 milliói forintot irányoz elő a beruházási terv­ben, ami összesen körülbelül 500 község villamosítását je­lenti. Igen nagy szükség van nálunk erre a lépésre, mert Magyarország, valljuk meg, igen elmaradott ezen a téren. Az ország 3300 városa és köz­fége közül ugyanis 1944-ben hazánk mai területén kerek­számban J400 városban és községben volt villany. Ez m félszázalékos arány­számnak felel meg. Nagy fel­adat áll tehát az Állami Vil­lamosmüvek előtt, amely azonban — mint a jelek mu­tatják — meg is Telel a kíván­ságoknak kitűzött programjá­val. Annál nagyobb bajok mu­tatkoznak viszont Szege­den. Ámd'e az itt mu­tatkozó bajok egyáltalán nem a város vezetőség hibáiból adódbak, sőt meg kell mondanunk, hogy éppen a városvezetők követnek el mindfen lehetőt, hogy villany­hoz, világossághoz juttassák a szegedkörnyéki falvak dol­gozó tömegeit. A szegedi köz­ponti gáz és villamossági rt. ugyanis lényegében magánvál­lalat, amely csupán szerző­dési viszonyban áll a város­sal, tehát alapjában véve ma­gánérdekeket szolgál. így az­után sokszor nem elsőrendű szerepet játszik hároméves tervének megvalósításában sem a köz érdeke, annak el­lenére, hogy tervéhez jelen­tős állami támogatást is igé­nyel. Villamosítási tervükben első helyen Algyőt jelölték ugyan, második helyre Rösz­ke-Szenlmihályteiek, azután Tápé került a szegedkörnyé­ki falvak közül, de csak ak­kor hajlandók a villamosítást megkezdeni, ha a fogyasztók csatlakozásonként, tehát lakó­házanként 400 forintot előre kifizetnek. Ezenkívül minden villamosítandó község a bel­területi lélekszáni alapulvéte­lével lakosonként 50 forintot fizet a nagyfeszültségű táv­vezeték építésének megkezdé­se előtt. Ezek a kikötések ,ne­hezitik meg a villamosítás sze­gedkörnyéki megkezdéséi, me­lyen elsősorban az segítene, ha visszaadnák a város keze­lésébe a gázgyárat, hogy a községesitett üzem valóban legkivált és egyedül a köz ér­dekeit tartsa szem előtt. Ak­kor nem fordulhat elő az, amit most Rokkanttelepnél ás tapasztalhatunk, hogy már megtörtént az összeírás, a vil­1 anvf ogy asziók biztosi téka i­nak benyújtása is. de még mindig nem kezdődött meg a villanyszerelés. Nem azt akarjuk mondani, hogy a gázgyár egyáltalán ne kérjen hozzájárulást a vil­lanyszereléshez, 'de fel kell tennünk a kérdést, hogy ha e mellett még állami támogatást is akar a gyár igénybevenni, akkor miért van szükség az üzem magánérdekeit ségben tartására, miért van szükség erre a felemás állapotra. Reméljük sikerül ezt a>régi. vitás kérdést minél előbb gyökeresen, eredményesen rendezni és a gázgyár közsé­gesitésével ezeket az anomá­liákat megoldani. Tudluk. hogy addig is a város veze­tői azon lesznek, hogy a há­roméves terv sikerét a villa­mosítás területén is biztosít­sák és bibink benne, a leg­rövidebb "időn belül világos­sághoz, villanvhoz jutnak a várostól távolabb lakó, falbsi dolgozók ezrei is. L. Z. Aar amerikai Imperialisták és a ValiUán Minden eszközzel segítik a népellenes De Gasperri kormányának választási hadjáratát Olaszországban a választá­sok előtt egyre fokozódik a kormány és a neofasiszták terrorja. A keresztény demo­krata párt lehelőségeket nyújt a fasiszta elemeik és a félhiva­talos fasiszta szervezetek fel­fegyverzésére. Ezzel akarják a polgárháborút kiprovokál­ni, ami jó ürügy lenne ameri­kai beavatkozásra. A rendőrség köréből eltávo­lítják a demokrata elemeket és a volt szabadságharcoso­kat, partizánokat. Párhuza­mosan több mint százezer ca­rabinerit vonultatnak be. A carabinerifcet felfegyvcrziik, automata fegyverekkel, harc­kocsikkal látják el. A fel fegy­verzeit csapatokat azonnal készeniélbe helyezik. Német­ország amerikai övezetéből máris könnyű1 páncélgépko­csikat és lőszert szállítanak Olaszországiba. i Az olasz kormány elhatá­rozta, hogy formálisan is csat­lakozik az úgynevezett nyu­gati blokkhoz. A kormány | azonban, félve, hogy rossz | hangulat kerekedik a válasz­tás előtt, a formális kijelen­téseket választások ulánra halasztotta. A római nyomdák megta­gadták De Gasperri lázító hangú röpcéduláinak kinyo­mását. A Vatikán erre a kor­mány rendelkezésére bocsáj­tolta nyomdáit és az olasz al­kotmány/ megszegésével ki­nyomatta a kormány válasz­tási kiáltványát. Wallace cikket irt egy'fran­cia lap számára. A cikkben kihangsúlyozta, hogy a világ egyetlen egy országa sem ka­pott oly választási segítségét; mint most De Gasperri Tru­manéktól. Mégis vannak egyes republikánusok Amerikában, akik még fokozni szerelnék az amerikai beavatkozást. így a New York Times azt köve­teli, hogy a számukra egyre veszélyesebbé váló demokra­tikus propaganda ellensúlyo­zására szállítsanak papirost, festéket és szállítási eszközö­ket Olaszországba. A Vatikán e felhívással kapcsolatban se­gít!; De Gasperri! a választási kampányban. Szakosíts Árpád levélben is beietenieüe a Szociníorm-at való szakítást A Szociáldemokrata Párt vezetősége március 25-én táv­ira! ban értesítette a londoni tájékoztatási irodát, a Szocin­formot arról, hogy megszakít­ja vele a kapcsolatokat. Most a Szociáldemokrata Párt ve­zetősége nevében Szakasits Árpád, a párt főtitkára a kö­vetkező levelet intézte a lon­doni irodához: Igazoljuk március hó 22-én kelt táviratunkat, amelyben közöltük önökkel, hogy párt­vezetőségünk egyhangú hatá­rozata értelmében megszakít­juk eddigi kapcsolatainkat az önök irodájával. E határo­zatunk részletes indokolását a következőkben közöljük: A nemzetközi munkásmoz­galomnak nincs egyetlen párt­ja sem, amely olyan sokat szenvedett volna az ellenfor­radalomtól, a fasiszta szer­vektől, mint pártunk. Éppen ezért nekünk van a legtöbb okunk arra, hogy elszántan üz esetleg akadályozott vállalatvezető!! helyei az Iils.-e'nökök vegyék át az államoslot! üzemek vezetését Az iparügyi minisztérium sajtóoszlálya közli: Azoknál a vállalatoknál, ahol a váHála {vezetők akadályozva vannak abban, hogy átvegyék a vállalat vezetését, az <üzcnii bi­zottság1 elnöke köteles átvenni a vállalat vezetését és mindaddig irányítani azt, ainig a kijelölt vállalatvezető ezt a jogL és hatáskört át nem veszi. Természetesen a fenti rendelkezés csak azokra a vál'a'atokra vonatkozik, ame­lyek a 3510 1948 sz. kormányrendelet alá tartoznak. DIMITROV : Mig nyugaton háborús hisztéria dühing — a Szovjetun ó alkot és dolgozik A bolgár kormányküldött­ségnek Moszkvából való ha­zatérése után Dimitrov bol­gár miniszterelnök beszédet mondott. — Amikor egyes országok uralkodó körei ellenségesen viseltetnek népünk alkotó munkájával szemben ós ami­kor bizonyos hatalmak jneg akarják akadályozni szabad és demokratikus fejlődésün­ket, a Szovjetunió baráti ke­zét nyújtja felénk és őszinte segítséget nyújt fejlődésünk­höz és népi köztársaságunk felépítéséhez abból a célból, hogy megszilárdítsa függe len­ségünket és nemzeti szuvere­nitásunkat, valamint jövőbeli | felvirágzásunkat. Az limperla­lisla országokban mestersége­sen teremtett háborús hiszté­ria dühöng* a Szovjetunióban pedig a népek teljesei? fi béke­beli alkotó munkának adták át magukat és példás lelkese­déssel dolgoznak. Ebben a inagy szocialista országban 'nincsen militarista hisztéria, 'nincs háborús propaganda. A Szovjetunió joggal foglalhat­ta el a haladó emberiség él­harcosának helyét a háborús uszi'ók elleni harcban, hogy megvalósítsa az igazi demo­kratikus és tartós békét, a normális nemzetközi együtt­működési és a népek közötti testvériséget védekezzünk a mult vissza­térésének veszedelme ellen és a mi kötelességünk, hogy dolgozó tömegeinket ne az "el­lenforradalom karjába, ha­nem a felszabadulás útjára vezessük. Ezen az uton csak előre akarunk haladni, mert minden megállás a valóság­ban visszaesést jelentene s át­láthatatlan veszedelmeket idéz ne fel. 1945 nyarán mindfen európai szocialista reménykedve fordült a választásokban győztes mun­káspárt felé. A fasizmus és a második világháború megpróbál­tatásai után azt várták, hogy az aíjgol munkáspárt győzelmet a béke megszilárdítására,'a nem­zetközj imperializmus elleni harcra és a szocialista Szovjet­unióval együttműködve a hala­dás, a demokrácia és a szabad­ság szolgálatára fogja felhasz­nálni. Az azóta eltelt 30 hónap bebizonyította, hogy a brit mun­káspárt az ő politikáját 'követő francia, holland', osztrák, stb. szociáldemokrata pártnak min­den oiyan kérdésben, ahol az imperialista hódítás, vagy na igazi demokrácia között kellett választani, a demokrácia elten foglaltak állást, még akkor is, ha ezzel $ nyílt fasiszta dik­tatúrát segítették uralomra. A történelem fejlődése az önö­kével szemben a ini politikánkat fogja igazolni. Az opporlunislák és megalku­vók semilyen erőfeszítése sefti állithatja meg azt a folyama­tot, amely a nemzetközi mun­kásosztály erőinek egyesítésére, a háborúra uszító imperializ­mus teljes bukása, die a sza­badság, a demokrácia és a szo­cializmus győzelme/felé mu­tat. Rákosi e<vtors az MKP paraszterogramjáról Rákosi Mátyás elvtárs április 4-én, vasárnap Sárospatakon Rákóczi-várában beszédet mond­Zemplén, Abauj és Borsod vár megye parasztsága előtt. Ismer­tetni fogja az MKP paraszt­programját. A nagygyűlést mária rendkívüli érdeklődés előzi inog.

Next

/
Oldalképek
Tartalom