Délmagyarország, 1948. március (5. évfolyam, 51-74. szám)

1948-03-11 / 59. szám

Csütörtök, 1918 március 11. DELMAGYARORSZAG 3 Közsegélyesek és a tizenöt forint Tizenöt forint nem nagy pénz. Egy kiadósabb vacsorára el­megy szerény féi literrel, de vannak olyanok is, akik csupán a délelőtti espressóban meg a'dőtiről konyakozásnál elköltenek eny­nyit. Ez utóbbiak nem hinnék, hogy ez az összeg igen sok em­bernek mégis azt a szalmaszá­örökségci, mint ezek a közse­gélyre szorulót. Nagytőkéseink­ről, a mulatók törzsvendégei­ről, gazdasági ételünk vámsze­van most szó, akiknek egyike-másika, mint például Balla Sánd'or, a Wandcr-gyár elnöke — amint a Szabad Nép­l>en ofvashattnk — 35 ezer fa­lat jelenti, amelybe egész hó-irtat holmit, közte hét téiikahá­napon ál kapaszkodni, remény- {lot akar külföldre vinni magá­kéitól tudnak, amelyért érdemes val, a gazdásági rendőrség bfin­kiltócselni, házalni és bekopog- j ügyeiből ismert Bánlaki Zoltán ni a szerkesztőségbe is. j ügyvéd felesége pedig a többi Kopott, hatvanon fölüli mun-í között 52 ruhával, hát felöltő­kásasszony járt nálunk. Férő 'vcl & hét kosztümmel rendel­kisfcabát szorította össze rajta .kezik. Honnan, miből? Nyilván nagyonis egyszerű szegényes ru-; azoknak a verej lékéből, akiknek házalát, lábán pedig széttapo- ma tizenöt iorint jelentene vá­sott férfi félcipő nyújtott valami 'ami kis boldogságot. Ennek a védelmet. Azok köziül jött, akik- nagy tömeg lerongyolódott em­nek az a bizonyos 15 forint rémek gondja-baja most mégis jelenti egyhavi segítségüket: a a demokrácia nyakába szakadt közsegélvesek hatalmas táréra- egv elhibázott, bűnös társadalmi *-A' Es "panaszkodni kezdett rendszer miatt. Legnagyobb ré­szük azelőtt sem kapott a félig megoldott társadalmi biztosítás során annyit, amennyiből tisz­tességesen meg tudóit volna él­ni, más rész ÜK peaíg nem ál­landó munkás lévén, egyáltalán semmit sem kapott. Kifosztott, leromlott, de saját ereiéből új­jáépülő országnak kell most pó­tolnia mindázt, amit az annyira emlegetett tjáidőkrén* nem tudtak elvégezni. Teljesen ileron­gyolódött emrérekeii 'kell segí­tenie, a nincsnői kelt valamit teremtenie és ezért történik meg, hogy akiknek valami ke­vés más támogatásuk már van, kiesöppennek a közsegélyből, megértenie, hogy legyen türe­Neíiéz ezt az éhező embernek lemmel, mert mások még job­ban éheznek. Nehéz ezt megér­tenie különösen akikor, amikor némelyek túlságosan is sók1 jó­ban dúskálnak. A megolaás viszont adva van és amit nem mondtunk el a ko­l>ott, félig férfiruhában, fia le­velett holmijában járó néninek, most mondjuk minden dolgozó­nak. Ujat ezúttal sem hói. hosszan, keservesen . Türelmesen hallgattuk végig a foszladozó ruha mögül ömlő keserveket, ameiyek végre sza­badon törtek eiő és mar azért hálás szemekkel találkoztunk, mert kiönlhelte mindazt, amit eddig elfojtott magában. Az ura belegen fekszik otthon, asztalos volt, d'c nem tud dolgozni. Az­előtt azt hányták mindig a sze­mére, hogy a vörösőrség tagja volt, most meg a betegség miatt nem tud dolgozni. Sajálmagá­ról nem részét, hisz ő még birná a munkát, dte hol, mit, amikor otthon is megvan a sók gond-baj, merthát van egy fin Is, aki kissé gyöngeelméjü. Hat gyerek is volt, dó a nagy nélkü­lözés, nyomor négyet elvitt. Egy maradt "hát, aki " keresőképes. Keres is szegény rendes, be­csületes munkával, de ő is csak ember, megszeretett valakit és nősülni szerelne. De mire, mi­ből? , Hisz neki keh eltartani az egész kis családot és most ráadásul — itt buggyan elő a nagy keserűség — megvonták azt a tizenöt forintnyi ífcis köz­segélyt is. Hát miért, miért? Akarhatja ezt a demokrácia? — tőr elő máris politikai izzel ez a keserű kérdés a fekete fej­kendő alól. 1 ' Magyarázni próbáljuk, hogy éppen nem a demokrácia enneik az Oka, merthisz a mult terhes örökségeként egyedül csak Sze­geden 13 ezer elöregedett, mun­kaképtelen nincstelennek kelt közsegélyt nyújtani. Nagyon meg kelt ezért válogatni, hogy ki (kapja ezl a kis összeget ís, mert akinek semmi és senki tá­masza nincs az még jobban rá­szorult. Nehéz különbséget len­ni a sokfajla nyomor között, de meg kell termi, ha kényszere­detten, lia keservesen is". Természetesen nem megnyug­tató ez, csak kényszermegoldás. Nézzük hát meg a bajok igazi Okát! Ott kell ezt az okot va­lahol keresni, ahol a nők nem széttaposott férficipőkrén jár­nak. ök is a mult örökségei és talán éppenolyan terhes K orzó-Mozl Telefon: 624. Pénteken bemutató! A hit felemelő ereje su­gárzik ebből a lennészelfö­löltii hatású filmből, mely a lourdcsi jelenésekről szól! l'RANZ WERFEL; A hívőket megerősíti, a kételkedőket elgondolkoz­tatja! Jegyét még ma váltsa meg, mert az elővétclezés megkezdődött. Tel.: G2L Előadások: 3, fél 6 és 8-kor. Előkészületek a centenáris évforduló ünneplésére A szegedi kereskedők testü­lete és a kereskedelmi alkalma­zottak szakszervezeti csoportja felhívja az érdekelteket, nogy az eddigi szökástól eltérően,, a cen­tenáriumi év és a mostani már­cius jelentőségére való tekin­tettel ' kirakataikban a magyar diemokracia eddigi eredményeit vigyék a közönség elé. A szegedi Nemzeti Szinház ieljes együttese szorgalmasan készülődik .a márciusi ünnep­ségekre. A prózai együttes válo­gatott műsort hoz »Igazi már­cius* címen, míg az operai ta­gozat a Bank bánt mutatja ré díszelőadás keretérén. Fegve'mi eljárás indul dr. Garai Zoltán ügyvéd ellen A Délmagyarország vasárnapi híradása nyomán a szegedi Ügyvédi Kamara ügyésze vád­indütvánvt nyújtott be a fegyel­mi bizottsághoz dr. Garai Zoltán szegedi ügyvéd ellen. Mint em­lékezetes. d!r. Garai Zoltán Mák József védelmérén a mai tár­sadalmi rendszert bírálta s azt hangoztatta, hogy Mák József mellett a mai társadalmi rend­szert is a vádlottak padjára kel­lene üttetni. Elszámoltatják a szegedi pékeket Az utöbhi időben gyakoriak azok a panaszok, hogy a,szegedi fogyaszlóközönség egyes pékelk­nél nem jut hozzá a napi ke­nyérre] adaghoz Munkatársunk érdeklődésére a város közellá­tási ügyosztályán közölték, hogy ennek oka a pékek most folyó elszámoltatásában kereshető. A tudunk Iközellátási hatóságok ugyanis ebben az ügyben mondani, mert, sorra elszámoltatják a pékeket, tételünk, ha nem is nagyon régi,; hogy a kiutalt lisztmennyiséget de eléggé ismert: nem a tizenöt,nem feketézték-e el. Igen sok Forintos segélyekkei fogjuk ezt j pék azonban jóval előre kiadta a kérdési tökéletesen megoldani,! a jegyekre járó kenyérmennyi­hanem fel kell Számolnunk a ! séget és most utólag igyekszik magyarországi nagytőkés speku- beszerezni az utalványokát, hogy láció minden maradványát, meg megfelelően elszámolhasson. Ez keli akadályoznunk a kü'lFöla're j természetesen zökkenőket okoz 'kivándorló? nagytőke eltűnését a kenyér további kiszolgálása­és gyökeres társadalmi váltó- ban. \ közellátás ezért ismétel­zássaí államosítással és több-j ten felhívja a pékek, de a fo­lermeléssei a népi dtetnokrácia gyasztóközönség figyelmét is, legerélyesebb eszközeivel meg- hogv legfeljebb 2--3 napra ve­o Ida ni nemcsak a közsegélye- gyek ki eiőre a kenyeret, mert sCk és egyéb munkaképtelenek, a hetekre, eiőre megvásárolt'ke­de az egész dolgozó magyar n vér fej adagok okozzák a zökke­nép sorsát. I.. Z. nőket az ellátásban. Ceflulóze-gyár szervezését kezdték meg Szegeden A város jogügyi és pénzügyi bizottsága Róna Béla elvtárs, pénzügyi tanácsnok elnöklésével szerdán tárgyalta a szegedi mérnökszakszervezet javaslatát, amelyet Herényi Árpad elvtárs dolgozott ki cellu'ó'e-gyár felál­lítására vonalkozóan. Á szegedi kenctergyárban ugyanis rgen sök hulladékanyag vesz 'kárba, ame­lyet erre a célra lehetne fel­használni, de ugyancsak fel le helne használná oelful őze gyár Az Anyag- és Árhivalal már át is engedte a kendergyári hul­ladéka nyagokal erre a célra. A pénzügyi bizottság elhalározla, hogy a cellulózegyárat minél előbb megszervezik Szegedén az egy ik jelenleg üzemen kivül levő gyártelepen. Egyelőre a papír­gyártáshoz szükséges alapanya­got állítanák itt elő, a celluló­zét. Foglalkoznak azonban az­zal a gondolattal, bogy később lásra a városkörnyéki nádások ebből az uj üzemből önálló pa­anyagát és a kukoricaszárat is. pirgyárat fejlesztenek. Szakszervezeti élet Igen fontos ügyek a pénteki összvezetöségi ülésen fl szegsdi gazdák 25 - 30 százaiákkal nagyobb területre kötöttek dohany­termelesi szerződést A szakszervezeti székház­ban pénteken délután 5 óra­kor szakszervezeti összvezető­ség|i ülést tartanak. Az ülésen a szakszervezeti élet, a hároméves terv és a termelés legfontosabb és leg­időszerűbb kérdései szerepel nek. A7; összvezetőségi ülés többek között a csepeli dol­gozók által meghirdetett or­szágos munkaversennyel is foglalkozik. Ezúton is felhív­ják az összvezelőségi és össz­iizembizotlsági tagok figyel­mét erre az ülésre. A dohánygyár kullurtermében szerdán délelőtt összejöttek a szegoükörnyéki gazdák a do­hányvetőmag átvételére és a ter­melési szerződések megkötésére. A dohánymagátvevőK között ta­láljuk Török István fehértói do­hánytermelőt, akit a Dohány­jövedék mint kiváló mennyiségi és minőségi termelőt oklevéllel tüntetett ki. Kovács István a kiskun i'élegynázi oonánybeváltó körzetéhez tarlozó termelők kö­zül egyedüli kitüntetett. Az ok­levélen fcivüí jutalmul két kiváló minőségű ingei és három méter ruhaanyagot is kapott. Török István holdankint, átlagtermést számítva " "" J' -* -•'-- • termelt. A DohanyjövenéK kiküldött tisztviselője elmondotta, hogy a szegedi homokos talaj kiváló a dohány termesztésére. A mult évben a szegeai törpebirtokosok 100 holdra kötöttek termelési szerződési. Eddig a 48-as g:cz­dasági évben a szegedi gazdák 25—30 százalékkal nagvobb te­rűiéire kötöttek termelési szer­ződési. Déli 12 óráig mintegy 200 250 gazda jcötött szerződést és vette át a nemesített db­hányvetőmagot. Tizenkél óra után sietve jön Kovács István balástvai gazda. 400 négyszögölön káván dohányt termeina. Megkapja a rövid' tájé­9—10 mázsa dohányt Koztatást és a vetőmagot, amit Kiváló minőségi és mosolygó arccal lesz zsebre Fo­igy gad'ja, hogy hazaérve az uta­mennyisegi termelésével hordánktól 4—5000 forintos jó- sitás szerűit kezdi meg""a dö­vedelemre lett szert. j hánymag elvetését. Megindul a város temetkezési üzeme A város illetékes szervei el­késziteltéK a városi temetkezési üzem szaháiyrendfeletét. A ren­deiellervezel most jóváhagyás céljából a tetügymtóiszléri ion­ban van. A budapesti temetke­zési üzemtől rövidesen szakértő jön Szegedre az üzem felállítá­sának előkészítésére. A város pénzügyi: bizottsága elhatározta, hogy a városnak azokon a részein, ahol fedett csatornák vannak, bevezeti a csatomaadőt. Az ebből befolyó összegekből elsősorban a móra­városd és a többi külvárosi viz­állásos részeket rendezik, ezen­kívül a megmaradó részt a víz­mű lelep céljaü-a fordítják. Ismeretes, hogy a város köz­gyűlése már régen ben felírt az iparügyi mini sz (éri umba és a szegedi kéményseprőipar közsé­gesilését kérte. Bán azonban ezl a kérdést elszabotálta és mind­ezideig nem érkezett megfelelő Válasz a felterjesztésre. A mi­nisztériumban történt örvendé­tes változás után a város most ismét felír ebben az ügyrén és rámutat a kéményseprői parköz­ségesitésének fontosságára. Az ebből származó városi bevételi a köztisztasági telep céljaira fordítanák. A hároméves terv keretében Jelentősen továbbfejlesztik a szegedi kisvasutat és autóbuszforgHmat Szerdán tartotta meg első értekezletét a közelmúltban megalakult szegedi közlekedé­si tanács a városházán." Az ér­tekezlet legérdekesebb része a gazdasági vasút továbbfej­lesztésének megbeszélése voll. A szegedi 'kisvasul hároméves tervéiiék első legfontosabb ál­lomása már a közeljövőben megvalósul, mégpedig a vas­útvonalnak a Pelróczi-iskolá­ig, majd Kelebiáig való meg­hosszabbítása. A meghosszab­bitandó vonal közigazgatása bejárására már ezen a bélen, pénteken reggel sor kerül. A kisvasút továbbfejleszté­sének másik fontos része lesz a kiinduló állomás áthelyézé­se a Roosevelt-térről a Marx­térre. Innen a buszáriak tanya irányában a temető felé hagy­ná el a várost, majd Dorozs­ma — Zsombó — Árpádköz­pont útvonallal futna tovább j és ott kötnék be a meglévő vonalba. Az állomás áthelye­zésével egyúttal jobban kibő­vítenék a kisvasutat*és a bu­dapesti HÉV-hez hasonlóan óránként indítanának járato­kat. A kisvasút továbbfejleszté­sének távolabbi terve a sán­dorfalva—pusztaszeri vonal megépítése, amely a voll Pal­lavicmi birtokon "működő kis­vasú Ital összekapcsolva Szen­tes—Mindszent—Szegvárig je­lentene csatlakozást. A városi autóbuszüzem is hasonló nagyjelentőségű bőví­tésekkel foglalkozik. Jelenleg bal vonalat tartanak üzem­ben, de most tervezik a rösz­kei, algyői, szalymazt és uj­szegedi vonal bekapcsolását. Rövidesen koncessziót kérnek a Szeged—Forráskút—Kiskun majsa vonalra is, amelyen a jelenlegi nem - városi autó­buszjárat nem felel meg'telje­sen az igényeknek. Forgalmi engedélyt kér a város a makói autóbuszvonalra is. A MKP Nagvszegedi Dnlililfoi llliofiámio sorozatában március 12-én Végrehajtó Bizottsága rUlllIKdl WS*ílII(Ciliid délután 6 órai kezdetlel a Varosháza kögyülési termében MÓD ALADÁR országgyűlési képviselő Az 1848-as forradalom öröksége SSí^SSi MflflRi széchenyi Filmszínház Szeged Telefon: 490 Március ll-től A világ legnagyobb rig­jáléksikere Magyarok világfijmje. Amerikai fiimöriás. Irta: Lengyel Menyhért. Kendezte: l.ubitsfh Ered Korda Sáiraor produkció. Főszereplők: CAKOLA LOMBARD, LIONEL ATYVILL. Azonkívül: HIRADO. ElfeMtáeok: fél 4. fél 6, tél 8. Pénz tárnyitás délelőtt ll-től 12-jg, előadás előtt félórával.

Next

/
Oldalképek
Tartalom