Délmagyarország, 1948. március (5. évfolyam, 51-74. szám)

1948-03-07 / 56. szám

4 DCLMAGYARORSZAG Vasárnap, 1948 tnárc&us 7. MEGHALT EIZENSTEIN A világ filmesei és moziláto­gató közönsége nagy megdöbbe­néssel fogadta Szergej Eizen slein, a kiváló szovjet fiimren dtező halálának hiret. Eizenstein 1898-ban szüleiéit. 1915-ben beiratkozol! a Kultúr­mérnöki Inlézetlie. 1918-ig mérnöki és építészeti tanulmá­nyokat végzett. Ekkor mutatko­zott meg kitűnő rajzlehctsége, amely arra késztelte, hogy sza­bad idejében festészettel foglal­kozzék. Elclélicn döntő fordulópontot jelenlett az 1918—21-cs jiolgár­náborn. Ezekben az években a Vörös Hadsereg kulturális és művésze ti ügyeit intéző Politi­kai Hivatalban dolgozott. Pla­kátrajzolő lett, telefestette a frontot járó agitációs vonatokat,­majd a Vörös Hadsereg színhá­zaiban működött, mint díszlet­tervező.' A színház teljesen le­kötötte érdeklődését. A régi for­mákat elavultnak találta, fárad­hatatlanul kísérletezett, liogy ujat alkosson. Mlipt a Prolot'kult­szinház rendezője, gyakorlatban valósította meg a »látványos montázs elméletét, amelynek az a cél ja, hogy »a közönség ne csak nézze a darabot, hanem vegyen is részt benntt* s a né­zőbén olyan élményeket keltsen, amilyeneket a rendező akar. Ezt a célt Eizenstein pontosan ki­számított művészi Kombinációk­kal, váratlan hatásokkal érte el. A színház hamarosan szűknek bizonyult Eizenstein merész ter­vei számára. 1924-lien, a Pro­lolkult színészeinek közreműkö­désével megalkotta első film­jét, a sSztrájk«-ot, amely az orosz forradalmi munkásmozga­lomról szólt. Eüől kezdve Eizenstein egész alkotó erejével és művészi te­ho Is égével a film felé fordült. 1925-ben elkészítette a •Potem­kin cirkáió«-t és egycsapásra megszerezte a világhírt. Sikerült bebizonyítania, hogy a film nem •élő fényképészet*, sem szín­padi előadásokat reprodukáló eszköz, hanem önálló, a maga törvényeit követő művészet. Következő rendezései, az •Ok­tóber' (1927), valamint »A ré­gi és az uj* (1929), a szovjet állam életének nagy korszakait: az Októberi Forradalom péter­vári eseményeit és a falu uj, i Bo'VfirOS Moz | Ma vasárnap utoljára I Párbaj az óceánon (4. periszkóp"! és a a IIIRADó. Hétfőn és kedden Nagy nevetómüsorl Latabár Kálmán legnagyobbsikerü zata bohó­Pepita kabát magyar komikusok vígjá­téka. — Főszereplők­LATAIiAR, MAKI.AUY, PETII ES és KISS MANYI. Egyidejűleg: A villám riporter kmandök az alvilágban. Főszereplő: RICHÁRD TALMADGE. Előadások: fél 4. tél ft, fél 8. Pénztárnyitás délelőtt 11-től 12-íg, előadás előtt félórával. szocialista berendezkedést tük­rözik. 1929-ben az Egyesült Álla­mokba utazott, ott dolgozott 1932-ilg. Ebben az időben vett részt Thcodör Dreiser •Ameri­kai Iragédia" cimü regényének megfilmesítésében. Később Me­xikóba ment s egy riportfilmet forgatott az ország életéről és szokásairól. Megismerte az ame­rikai rendezők slilusát és mun­kamódszereit s uj lapasztalatok­kal tért haza a Szovjetunióba. Két legutolsó nagy filmje, a • Jégmezők lovagja* (1931) és a • Rettenetes Iván* (1944) az orosz történelem két kiemelkedő egyéniségét eleveníti meg. Ezek­l>en a filmekben már nem csu­pán a történelemnek cgv-egy korszakát mulatja be, hanem a cselekvő személyek drámai fej­lődését is. Munkája azonban nem szorítkozott egyedül a ren­dezésre. 0 íüaga rajzolta a dísz­leteket és a kosztümök vázlatát, illusztrált forgatókönyve való­sával kész íiim volt.' Rendezésének sajátos jellege már első filmjeiben megmutat­kozott. Gondolatainak ábrázolá­sára szívesen alkalmazott nagy embertömegeket és holt tárgya­kat. A dolgokat gyakran szim­bólumoknak használta. Hibátlan montázsai színié korlátlan ki­fejezőkészségről tanúskodnak. Hogy csak egy példára emlékez­zünk: »A regi és az uj* cimü j müvében a némafilm eszközei­vel, egy zad'asá;; tejszürőgépcii­nek fényképezésével érzékellet­| na tudta a csobogó tej ritmusát. Képes voll arra. hogv a dká­' mai feszültséget állandóan fo­. kozza. Erre nemcsak a színészek j játékaival, hanem meglepetés­szerű montázsaival is töreke­dő It. Megdöbbentő hatást ért cl például a nPotemkin cirkáló* ébredő kőoroszlánjaiival, vagy a •Jégmezők lovagja"-nak ióvas­roliamával. Pályája kezdetén tagadta a színészi játékok sze­repét: később engedett ebből a felfogásából, de rendezői mű­vészeiének leglényegesebb ele­me mindig a montázs maradt. Úttörő inunkat végzett a film­elmélet terén is. Számos müvet jrl a filmművészet problémáiról. •Dickens, Griffith és mi* cimü könyve a filmtörténet első anyaggyüj lemén v c. Eizensteint kétszer tüntették ki Sztálin-dijjal. Halála nagy veszlesége a világ filmművésze­tének. Temetésén Bolsakov film­ügyi miniszter, Visnyosovszkij iró és Alexa ndrov, a hirps ren­dező bucsuzlatták. s pori Március 7: Az asztali tenisz napja Ma, vasárnap mindenütt az országban népi asztalitenisz­versenyek inaulnax, amelyeket ünnepelyes keretek között nyit­nak meg. A magyar sport tör­ténelében a második eset, hogy a népi tömegek hatalmas ver­senyben vesznek részt. Amint a sakkversenyt követte az asz­talitenisz, ugy a többi sport­ágakban is hamarosan nagy népi megmozdulások tanúi leszünk. Több uj szakosztályt létesit a SzAK A SzAK újonnan megválasz­tott vezetősége az előlegezett lú­zalomhoz hiven nagy lendülettel fogott munkához. E munkában az uj főtitkár, Koncz László jár elől, akinek a legutóbbi veze­tőségi ülésen tett .indítványára most számos szakosztályt léte­sítenek a sport különböző ágai­ban. Ezáitai megvalósítják a vezetőség programként hangoz­tatott elgondolását é,s a tömeg­sport otthonává épilik ki a SzAIÍ-ot. i Vasárnapi sportprogram Vasuias-sladTon: délután há­romnegyed 2-kor Tisza—OMTK NB II. mérkőzés fél 4-kor SzMTE—KMTE NB II. mérkő­zés. ; Klauzál ti'ninázum tornater­me: délután 3 órakor országos II. osztáiyu egyéni birkozóver­seny. , , Belvárosé Moz" feleltí vívó­terem: déiután 2 órai kezdettel kerüieti női egyéni tőrvivó baj­nokság. Szakszervezet:' székház: dél­után fél 4 órakor az ÉMOSz SzIT ökölvívó házi-versenye. Ady Emire-tér: déleltőt fél órakor Móraváros—SzEAC edző­mérkőzés. HunyariT-tér: délelőtt 10 óra­kor SzMTE ifi— Somogyitelep edzőmérkőzés. A Postás kosárlabdázók Szé­kesfehérvárott az ARAK ellen küzdenek az NB-ért. L'JpesI—Szeged 5:2 (3:1) falu • taisi""st.a­amunkaversenvaz algyői gazdák legnagyobb gondja Kompot, szövetkezetet, öntözőmüvet és malmot létesítenek, hogy meg­nyerjék a versenyt Alig egy éve adták át a for­galomnak az újjáépített algyői hidat és ma már újból átkelési problémákkal küzd1 Algyő lakós­sága. Komp kellene a községbe, de még nincs — mondogatják egymás között. Igaz, nincs mesz­sze a hid, de mégis csak kel­lene a komp. Megkérdezünk egy-két tiszán­túli gazdát, miért is kellene ány­nvira a komp? — Mi Utiakunk a faluban — mondják — és földünk a tulsó­oldaion van. Ha a hidon me­gyünk át, még három-négy ki­lóméiért kelt a lovaknak a sá­ros, földesuton húzni az igát. Ha meglenne a Jcompunk1, köves­uton mehetnénk és nem fárad­nának ki a lovak a' munka el­kezdése előtt. Segítünk azonban magunkon, még ez évben kom­pot építünk. Elhallgatnak valamit, — lát­juk arcukon, s ezért másoka* is megkérdezünx a komppal kapcsolatban. Épp ott jön a földművesszöve ikezet ügyvezető­je, megkérdezzük őt. — A kompot meg akarják építeni azért is — mondja —, hogy a termelési versenyt meg­nyerjék a tiszántúli gazdák. A centenáriumi évben ugyanis 60—70 uj és régi g,azda elhatá­rozta, hogy egymás közölt ver­senyre kel: ki termei jobbat és többet, milyen a házatája, mi­lyenek az állatai, ezek a ver­seny feltételei. — Ezért kell a komp tebát a tiszántúli gazdák­nak. Székháza és 20.000 forint tökéje van a szövetkezetnek — Megmondta a gazdák he-1 — Miből építették meg ajszök­lvett, miért kell a komp, mond- házat a mult éviién? jon most valamit a szövetkezet-, _ Az Irma.majori) most Rá­l"í' kosi-lelepi, hasznavehetetlen 1946-ban fillér nélkül ala- magtár anyagából. — Nem lett kultunk meg — válaszolja. Ide- volna szi-lk'ség móg a ma(gtárra? gen heiyen 1947 januárjában megnyitottuk botiunkat s ma mintegy 20.000 torint készpén­zünk van. — Hasznavehetetlen volt. Tete­je, padozata nem. volt, falai omladoztak, jobbnák láttuk, ha a használhatót minél előbb felhasználjuk. Gombhoz kabát — ma omKohöz ma om De itt jön Dombi bácsi, a falu ezermestere. Mi újság van Dombi bácsi? — szögezzük neki a kérdést. — Van újság, akad erre is valami. Itt van a Rákosi-telepi Bene Jancsi, mit mögnem csi­nálna még. Ez éviién már ön­tözéses gazaiálkodást csinál. — Nono, Dombi bácsi, azért maga sé hallgassa el a terveit — mondja a'szövetkezet veze­tője. — Majd rátérök arra később, nem megy ki az eszemből ez a Bene Jancsi. Többet akar ke­resni a főgyiin, mint én. Majd mög lássuk, ki termet többel. Igaz, hogy ón 'gyümölcsfaisko­lává! foglalkozom", s félig-med­dlig kertész vagyok, dé majd möglássuk. Valaki a fülembe súgja, hogy Dombi bácsi malmot épített. Megkérjük', mutassa .meg és mondja el miért csinálta. El­mosolyodik bajsza alatt az öreg s beszélni kezd: — Még 16-ban kint jártam Irmában. Láttam ott egy nagy követ s gondoltam, föl lehet Rákóczi Firnszinház Rákóczi-utca 1. Alsóvárosi kuiturház Hétfő Ez a villa eladó Kabos, Gőzön, Bilicsi, Berki Lili, Csikós Rózsi A régi idők legszebb filmvígjátéka Előadások Kezdete: fél 4, fél 6 é» fél 8 őrekor Jön! Mindenkit érhet szerencse! Jön! Amerikai vígjáték valamire használni. Igy csinál­tam meg a malmot. Nem lát­tam még, hogy csinálják, dlo azért jó lett. Csak kézzel kell hajtani, nincs villany. — Dühö­sen néz a községen átmenő'póz­nák felé. Egyszerű keresetiem szavak­kai mondják el mindennapi gondjukat. A magyar paraszt­ember szokásához híven, elhall­gatják tetteiket, amint mondják, nem akarnak hírnevet szerezni. Nem hagyhatjuk megemlítés nélkül azonban, hogy 98 százalékban a földieket már felszántották, s nagyrészéi már be 'is vetették. Kgymásküzöttd gazdasági verse­nyük nem mindennapos a falu­ban. N,em beszélnek, ellenben cselekedné.;. Az iskola igazgatója még el-, mondja, hogy helenkint mintegy 200—300-an is hallgatják a téli estéket. Dolgozni és tanulni a jelszavuk. Tanulni, hogy a földtekén szakszerűen dolgozza­nak, s dolgozni, ho© a télben újra tanulhassanak. Elköszö­nünk tőlük, s már Szeged felé indulunk, mikör utánunk szói valaki: — Mondják meg a hidépitök­nek, hogy mii is megtanultuk a rohammunkát s most roham­munkával termelünk néklik! több és tehérebb kenyeret. Uj földmüvesszövef­kezetek alakú Asa A földművelésügyi miniszté­riumban és a Magyar Országos Szövetkezeti Központban ujab­ban rengeteg Kérvény érkezik, uj földmüvesszövelkezeteik en­gedélyezése tárgyában. A MOSzK Közlése szernt azok a fötdmü­vesszövelkezetéK, amelyek meg­alakulás előtt állnáK, ilyen irá­nyú kérelmekkel forduljanak a megye s zék he 1 y ük ön ta I á 1 h a t ó földmüvesszövolkezeti szervező­höz (volt FOK Kirendeltség ve­zető), aki ezt a kérvényt felsze­relve továbbítja. A szerződéses termelők termelési előlege Szerződéses termesztés esetén kat. hoidankiüit az alábbi hitel­összegek folyósítását Jehet klér­hi: 1. A MOSzK, Mauthner Rt. és a Magtermcszlő Magyar Gaz­dák Szövetkezete a Magtermelő Rt-ndl bemutatott érvényes szer­ződéseik után fajta és étkezési borsóra 100. fajtababra 150, étkezési babra 75, takarmány­répamagra 350. konyhakerti magra 110, napraforgómagra 15, mákra 10 fórintot. 2. Egyéb termeltetők részére; íajta és étkezési borsóra 58, fajtababra 37, takarmányrépa­magra 350 forint hitelt folyó­sítanak. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom