Délmagyarország, 1948. március (5. évfolyam, 51-74. szám)

1948-03-28 / 73. szám

1 OELMAGYAR ORSZÁG Vasárnap, 1948. március 28. F-A-X/CT » TAITYA Ahol nem fér össze a fraktorálfomás és a földműves-szövetkezet Mi az igazság Kisszálláson ? — János maga Iviss András földjére megy... István maga a Mávaggal Jánoshalmára jön benzinért... — hallik a motorzajon keresztül kora reggel a napi beosztás. Alig jötl fel még a nap, ugy fél hat körül, már egy traktort sem találunk a kisszállása állami Iraklorállomáson. Tíz traktor ekéje hasítja nap, mint nap az ujbirlokosok és tör|>ebírtokosok földjeit. Munka ran bőven, kora reggeltől későestig dolgoznak a fülig olajos traktorvezetők. Ok érzik a munka fontosságát és nem törődnek a szövetkezet és traktorállomás vezetői között napirenden lévő veszekedésekkel. Becsületes munkáseml>erhez Illőn dolgoznak, hogy a fölüti özjullatottak révetliessé'k az általuk felszántott földeket. Nagv szükség voll a trnktorállonvásra, mert a közel 2000 földhözjultalott nem rendelkezik még elegendő igásállattal. Ila esiik, ha fuj, a traktorok zaja messziről felveri a hatalmas terület nyomasztó csendjét, ami bizonyítja azt, hogy élni, dolgozni és gyarapodni akar az a párezer fölanozjuttatott, akiknek szerén v-ségével a lelkiismeretlen pozicióhajhászok visszaélnék. Az egyik tizenkilenc, a másik egy hiján husz — jegyzi meg egyik telepes az ujmajorban. A baj már akkor kezdődött, mikor a traktorállomás létesítését elhatározták. A szövetkezet vezetősége előre elhatározta, ha a traktorállomás nem kerül vezetése alá, ugy munkáját gátolja. Kapóra jött az alkalom, mikor megtudták, hogy Pétek Pétert bízták meg a traktorállomás kezelésével. Pélek nem hagyja magát és megvádolja a szövetkezelet, hogy szabotálja a hároméves tervet. Vizsgálat jobbra, vizsgálat halra,', s az eredmény "semmi. Nézzünk a dolgok mélyére és tárgyilagosan Ítéljünk. Az állami Iraktorállomás — a vezetéssel megbizott Péteket figyelmen kivül hagyva — tíz traktorral és tiiz ekével dolgozik. Közel félhónap alatt C00 hold földet szántott fel. A szántási dij hqjd'ankint 40, illetve 43 forint. Naponta átlagban 40—42 holdat szántanak meg. Az állomás nem csak kisszállás területén, hanem Tompán. Tinó járásban és a halasi földeken is szánt. Tiz velőgépjüket a földhözjutlatottak használják, holdaniánt öt forint béríetd'ij ellenében. , A fökTnrihesszövetkezet — a vezetőségi tagok személyeit figyelmen kivül hagyva — százhúsz hold földet szántott fel. Amióta Iraktorállomás működik, a szövetkezet szintén 40, j 43 forint éri szállt. Régente az 'őszi szántások idején a szántási dij jóval magasabb volt. Egy malma dolgozik a szövefkezet, nek vámőrlesre. A szabadág alatt nyolc-tíz faszéngázas hatalmas szántógépjü'k (még használható) rozsdásodik, ugyanany: nyi' hét-nyolcsoros ekével. A i szövetkezet jeienleg mintegy ' százhúszezer forint adósságban ; úszik. j Nem akarjuk vérté nj? s jószin1 ben feltüntetni a Iraktorállomás vezetőjét vagy a szövetkezet vej zetőit, hanem rá akarunk mutatni arra a tényre, hogy kellő együttműködés nélkül sem a szövetkezet vezetői, sem a Iraktorállomás vezetője nem szolgálja fiz ujhirtokosok érdekeit és a hároméves térvet. Vegyen példát a traktorállomás vezetője a fülig olajos gépkezelőktől, a szövetkezet vezetői i pedig a Kossuth-díjjal kitünte! tett etyeki földtiiüvesszövcl1 kezettől. Szeded város polgármesterétől 3602/1948. VI. sz. Hirdetmény A Magyar Honvédelmi Miniszter Ur 2400/1918. eln. köz. sz. rendeleiévei nz 1927. évfolynmbeli születésű állitáskötclesefc, valamint azok az 1924., 192"). és 1920. évfoiyambcli áHitáskötelesek. akik az 1917. évben megtartott fősorozás, illetve e/J kövelö utósorozásokon végleges osztályozlást nein nyerlek, vagy sorozáson még egyáltalán nem voltak, lesorozását rendelte el. A sorozóbizottság elölt megjelenni tartoznak lékintet nélkül születési helyükre a város belés külterületén lakó, illetve Szeged város területén tartózkodási hellyei, biró mindén 1927 és valamin! azok az 1924-25-26 évi születésű férfilakosok, akik a fősorozás alkalmával végleges Osztályozást nem nyerlek, vagyis mint jelenleg alkalmatlan ©szlályozáisuak' még akkor is, ha esetleg már katonai szolgálatot teljesített, vagy már előzőleg bárhol is sorozáson megjeleni, fis végül az 1924. évi születésű á 1 li tá sk ö le le sex közül azokat, akik a 25970/1917. eln. közig, sz. rendelet alapján, a sorozásra vató előállítás alól ideiglenesen mentesültek. . (Hadifogságból hazajöttek, Csehszlovákiából- áttelepítettek, stb.) Személyi adataik igazolása végett születési bizonyítványukat, illetőségi bironyiiványukat, azok pedig, akik már katonai szolgálatot ieljesileltek, katonai leszerelési igaRolványnkat, vagy más egyéb katonái iratukat hozzák magukkal. A külföldi, vagy volt külföldi honosok a visszahonosítási igazolványt, illelve az idegen állampolgárságukat igazoló irataikat a sorozóbizottság ,előtt bemutatni kötelesek. A külterületen lakó tanya' lakosok fősorozása 1948 április 19—május 11. kőztitt' i(bilim törfén'k meg naponként reggel 8 óra' kernellel a következő helyeken és Jifőben: 1948 április 19-én, Csengele I. fokú közig. hat. helyisége. Csengele kapitányság. Április 20-án, Felsőkozponlon a Kultúrházban. Ralástya, Gajgonya, Oszeszék, Fehértó és j Szatymaz kapitányságokban. Apr'lis 21-én, Szentmiháiyte1 leken az uj iskolában. Szenimi'hálylelck, Röszke és Feketeszél kapi lány sá go'kban. Április 23 án Alsóközponton a Barmos iskolában. Mórahalom és Királyhalom kapitányságokban. Április 24-én. Alsóközponton a Barmos iskolában. Nngyszéksós. Csórva, Domaszék, Zákány kaprf tán v ságokban. Apr'lis 26-án. Várostanyán az uj iskolában. Alokháza kapitányságban lakók részére. j •Május 10-én, Fo.sőközponlon a Kultúrházban. Csengele, Ba-: lástya, Gajgonya, Oszeszék, í Szatymaz, Fehértó. Május 11-én. Alsóközponlon a Barmos iskolában. Szentmihályielek, Röszke, Fckeleszél, Mórnhaiom, Királyhalom, Nágyszéksós, Csórva, Domaszék, Zákány és Alokháza kapitányságban inkóx részére mindazok, akik igazoilan a megjelölt napról elmaradottak.* A fenti napokon és helyekén, ugy az 1927 és az elmaradóit 1924-25.. 1926. évtolyambeliék tartoznak a kiirt napon megjelenni. A fősorozás helye Szeged' város belterületén I deértve a városliVrUl" fekelcföliteket és a városkőrüF tctepekel Is), lakók részére Szegeden a felsővárosi kulliiriiázhnn, MunkársC-utra 6.. kezdete mindén reggel 8 órakor Krimim évlolyambeli részére az alább' betűszerinti sorrendben: •1948 ápr. 28-án 1925. évi. III. koroszlályréldek. Április 29rén 1926. évi. II. Rövidáruk, harisnyák, térti- és női tehérnemaek, babafcofcngye CSÓR BÉLÁNÁL Szeged, Kígyó-utca 3. sz. Kérjen HAPE hézmosószmppant Darabja 1.70 Frf. Mindenütt kaphat fi l koroszlálybeliek. Április' 30-án 1921. évf„ akik még eziideig a demokratikus hadsereg sorozásán még .nem veitek részt. Május 3-án +-B betűig bezárólag. Május 4-én C-F betűig bezárólag ' Május 5-én G-J betűig bezárólag. fó Május '6-án K-M betűig bezárólag Május 7-én N-S betűig bezárólag Május 8-á.n Sz-végig é.s az esetlég igazoilan a megjelölt napról elmaradottak* Felhívom az érdekelt álltiáskötelesekel, hogv akik még öszszeirásuk, illdtve nvilvánlartásbavéteiük végeit ezidfeig még nem jelenInéztek, haladéktalanul, dte legkésőbb a fősorozás megkezdése előtt 1918 április 15-ig jelen Ikezzene'k a városi katonai ' nyilvántartó hivatalban Szeged, Vár-utca 7., I. emelet 4. számú ajtó, a hivatalos órák alatt, mert a sorozásról igazolatlan távolmaradás esetén rendőrim tóságilag lesz az elmaradott elővezetve. Figyelmeztetem a fenlirt évfolyambeliieket, hogy az állítási köíelczettség nem teljesítése, a megszabott határidő be nem larlása és általában a vonatkozó törvényes kö'c'c/etlségek elmulasztása a felhívásban közzétett tudnivalóim ak, vagy a törvénynek nym tudása a megjelenés, vagy a fent irt jogkövetkezmények alól nem mentesít és a mulasztókra a honvédelemről szóló 1939. II. te. 177. §-ában felsorolt jogikövetkezmények hárulnak. Felhívom . az érdekelteket, hogy a hirdetmény szerinti időpontban és helyen tisztán és tiszta fehérneműben pontosan jelenjenek meg. Egyidejűleg közhírré teszem, hogy a magyar Honvédelmi Miniszter Ur fenti számú rendeletével a sorozás, idejére a városokban, valamint a községekben a működési hely környékén szesztilalmat rendelt el, aminek ellenőrzésére a m. áll. rendőrség szegedi főkapitánysáigát felkértem. A magyar demokratikus népközösség [iránti kötelességének minden jelentkezésre és sorozásra kötelezett feltétlenül tegyen eleget. Szeged, 1948 március 28. Dr. Antalffy h. polgármester. Két általános iskola A Délmagyarország egyik számában közlemény jelent meg ezzel a cimmel. Kél — különböző általános iskolába járó — II. osztályos leányka iskolázásának összehasonlításán keresztül három kérdést hozOÜb a'szülő a nyilvánosság elé. 1. Miért kap egyik lanuló 'löbb házji-feladal.ot, mini a másik? 2. Miérl kap'az egyik iskolában orvosi vizsgálatot is a tanuló, mig a másikban nem? 3. Miért jutott az egyik iskolában olvasókönyvhöz hamarabb a tanuló, mj'iöt a (másikban? Közérdekűek ezek a kérdések! Hadd válaszoljak hál én is a nyilvánosság előtt. Egyrészt, mert a kérdések nyilvános felvetésével és több oldalról történő megvilágításával forikellholjü'k az érdeklődést általában az iskolaügy, de főként az iskolák demokratikus reformtörekvései iránt. Másrészt, kötelességem ggegvédenii iskolámat a lielvle,en látszattal, vagy léves beállítással szemrén, mert aki nem ismeri közelebbről azokat a hatalmas erőfeszítéseket, amelyeket kifejtünk a demokratikus iskolareform érdekében (dolgozók és parasztdolgozók iskolái, centenáriumi munka stb.) a [közleményből téves látszatra következtethetne.. Az első kérdés: a házi-feladatok problémája. Rendkívül so'krétü pedagógiai probléma. A mult Iskolája, a /tekintéíyisko'a, agyonhalmozta a házi-feladatokkal a növendékeket. Nem volt ritka eset. hogy az estéré nvult a tanuló házi írásbeli munkájais a szülnőek is »réle kelleti segítenie*, hogv a gyermek elkészülhessen. Eredmény? A gyermek megutálta a lélektelen szellemi rjbolot, de sok cselben még az iskolát is. Arról nem is beszélek, mit romrélt ez a korai szellemi túlterhelés a fejlődő gvermek idegrendszerében. Miért járt igy el a tekinIélviskola? Meri égy szolgaságra épilett osztálytársadalom osztályérdekek iskolája volt. A tanári tekintély sérthetetlensége, a tananyag mindenáron való •elvégzése* s a lecke* minél tökéletesebb felmondatása ... ez volt az átlagos lek,inlélviskola három alappillére. Az iskolában • feleltelés* és •előadást. Az otthonban: minél több és szorgalmasabb /tanulási. Hogv a gyermeknek lelke is van, hogy annak szabad kifejlődéséhez szabadságra és időre is szükség van ...- ezt akkoriban csak az úttörő pedagógusok látták. Mire 'törekszik ezzet szemben n démokrácia születő uj iskolája, a /szakiskola*? Ez az iskola egy osztálynélküli társadalom eszmevilágában fogant. Legfőbb célja, hogy a gyermek képességeit helyes és egészséges szabad kifejlődéshez segilsc. Központjában a /gyermek* áll. Annak testi és lelki fejlődése. Tehát nem a tekintély. És nem a tanítási anyag. És nem a lecke. A nevelőnek olt az ,'sko1 áh a ii kell si gondjára b'zolJahkal együttes közös szellem' termelőmunkával a 'gyermek le'kr kincsévé létein: a korszerű közműveltség eleme i! A házi-lCJadat már csak a begyakorlás célját szolgáló kísérőjelenség! Nem nélkülözhető természetesen. De alaposan megrostálandó és a könnyen elvégezhetőség szolid mértékére csökkentendő le! Az általános iskola I. cs II. osztályában, a "játékos 1anu'ás korában, minimálisra csökkenthető. A magasabb osztályokban fokozatosan emeljük a mértéket. Ez a pedagógiai felfogásunk és gyakorlatunk a házi -Te 1 ada 1 ok k érd é séré n. A füzetek naponkénti láttamozása és • minősítése* a nevelő nevelési eljárásának cgvéni problémája. Á magam részérői a naponkénti láttamozási szükségesnek tarlóm. A jegyekkel való állandó minősilést- nem. Inkább az élőszóval való biztatást, a hibák s/ere'eltelies megbeszéléséi. Elég feszültséget teremt-a kicsinyek íolkében az úgynevezett iskoiai dolgozat minősítése is. Ami az orvosi vizsgálat kérdéséi illeti, itt a szülő tévesen tájékozódói 1. Iskolánkban az orvosi felügyelet kérdése három vonalon is biztosítva van. Van iskolaorvosunk. A kerütetijeg Sjle'ékex ható ági orvos igen lelkiismeretesen és gvakran el jár iskolánkba egészségügyi szemlét tartani. A zöldkeresztes védőnő minden hónapban felül vizsgái ja g ve rm e ke i nx e t. Szem vizsgalat, TBC-szürővizsgálat, diftériaoltás az idéri is megtörtént. A lankönyvkérd'ésl kivizsgáltam Egy tanulót találtam tankönyv nélkül a 3] közül. Azonnal intézkedtem. Már van tankönyve. A többi akkor ka |>1a meg tankönyvét, amikor mindenki más a városban. Amikor a könyvek megérkeztek1 a könyvkereskedőkhöz. (Már szop!emberben előfizettük a tankönyveket!) Megkérdeztem az érdekeit szülő kislcánvkáiát. mikor kapta meg könyvét. Megmondta. És mikor kapta meg a kis unokatestvérkéd1, aki a másik állalánós iskolába jár? — /Előttem egy nappal* — mondotta a kicsike. — Ugy vélem, ez az egy nap nem olyan számottevő különbség. A közleménynek mégis van eredménye. Közelebb juloMnnh egymáshoz mi ketten: a szülő és az Iskolavezető. Felkerestem a szülőt. Egveneslolkü. izig-vérjg haladöszellemü ember. Rotálta, hogv közelebb lelt volna a panasz közlésére az iskola igazgatói irodája, vagy szülői értekezlete, mint a legelterjedtebb napilap szerkesztősége. Igy viszont alkalmam volt egy-két dologban elősegíteni az iskolai munka helyes értékelését. Kölcsönös megbecsüléssel, jóbarátként váltunk el. A Délmagyarországot ped'ig arra kérjük, közölje le ezt a közleményt is, hogy még látszata se maradhasson semmiféle félreértésnek, llalaóó gondolkodású szülő és liatad'ő szellemű iskola nem í«erülhel egymással szembe! Vállváll melléit, együtt kell küzdeniük az uj magyar nevelőintézményér!: a demokratikus magyar 'skoláért! Csorna Gyula. Szeged-Csongrádi Takarékpénztár Kereskedelmi és Iparbank Föintézet: Takaréktár-u. 1. Fiúkintézet: Klauzál-tér 2. Telefon: 3-48, 7-57. Telefon: 3-89, 3-84. Saját tőhénh Frt 3,57.000. Foit'afhzozik a bankuz et minden ágával, betéteket lege flnrősebtien gyümölcsöztet. Kölcsönöket folyósít igen méltányos leltéielehhel. Érdekközösségben a Magyar Altalános HiteIbanhfiaf és a Magyar Leszámítoló és Pénzváltóbankkal.