Délmagyarország, 1948. február (5. évfolyam, 26-50. szám)

1948-02-03 / 27. szám

Kedd, 1948 febfuár 3. h'sakcnaa oelh&cf as0i5zks »i»i milihii i it aacam 3 gyszoi agyar amokráda épitpk iel — Pártértekezletünknek nz a feladata, — kezdte Zöld elv­társ —j hogy megvizsgálja azt a politikai és gazdasági fejlő­dést, amely a demokratikus tá­bor és a reakció erői között le­folyt harc eredményeképpen az elmúlt pártértekezlet óta terüle­tünkön végbement. Meg kell néznünk, hogy ezen harcok kö­zepette párttagságunk milyen ta­pasztalatokra telt szert, mik voltak erényei és m'ik a gyenge­ségei. Feladataink között sze­repel továbbá: összehasonlítást lenni a magyar demokrácia egé­szének eredményei és a mi eredmér^ ednk között s eközben rá kelt mutálnunk arra, hot és miben maradtunk el az általá­nos fejlődéstői. Meg keit hatá­roznunk, milyen feladatokat kell az eikövelkezendő időkben a nagyszegein pár Iszerveze Leink­nek megoidahiok ahhoz, hogy a helyenkénti letagadhatatlan el­maradottságunkat behozzuk, hogy Szeged az ország második legnagyobb városa és környéke, alioi a magyar demokráciának komoly tartalékai vannak, be­tölthesse azt a szerepet demo­kratikus köztársaságunk életé­ben, amelyet demokratikus erői, eddigi munkál kottása és előre­JáIható jövőbeni tevékenysége révén be keli töltenie: megbíz­ható, szilárd bázisává keli vál­nia népi, demokratikus köztár­saságunknak. Jelentós visszapillantást ve­tett Zöld elvtárs azokra az ese­ményekre. amelyek a Ili. uagy­azegedi pártértekezlet idején, ta­valy Jezajlollak, amikor különö­sen heves formát öltött itt Sze­geden a reakció támadása. Fz az időpont azért is fontos,1 a párt és a magyar demokrácia életé­ben, meri ekkor kezdődőit meg a Végrehajtó Bizottságnak, párt­szervezeteinknek és tagságunk­nak szívós munkája az erővi­szonyoknak javunkra való meg­változtatásáért. Nehéz munka várt ekkor a kommunistákra. Szeged helyzete ugyanis speciá­lis, mert a szakszervezetekbe tömörült dolgozók túlnyomó többsége nem nagyüzemi mun­kás, nehézipara Szegednek nincs A vállalatok bankérdekeitségek kezében vannak és az abban az időben végrehajtott államosí­tás csak a konzervgyárat érin­tene. A parasztság kőzött is ba­jok mutatkoztak, mert az uj­gazdák sokszor kerültek a volt bérlők befolyása alá. Súlyos volt a városi középrétegek, különö­sen a kisiparosok és a kiskeres­kedők helyzete is. A közalkal­mazottak nagyrésze is az ismert okoknál fogva szembekerült a demokráciával. Értelmiségi dol­gozók vonalán — igy az egye­temen is — csak kevesen is­merték fel a demokráciában a kommunistákkal való közös munkáikoaós szükségességét. Ezt a helyzetet kellett tehát SZÍVÓS munkával megváltoztat­ni. Megindult a szervezettem* munka A munka erős ütemben meg Is indult. A falujárók hervadha­tatlan érdemeket szereztek a falvak hangulatának kialakitá­•ában. A városi középrétegek között folyó munka legnagyobb­része pedig a sérelmek orvoslá­sából állott. Az értelmiség a színvonalas előadásokon, politi­kai akadémián keresztül julolt közelebb.a párthoz. Nagy érdek­lődést váltott ki a tömegből a fogadalmi templom kijavításáért megindított akció is. Ezzel si­került bebizonyítani, hogy n kommunisták nem vallásellene­sek, de az egyházi tunkcionáriu­sokkal való kapcsolatot jobban ki kellett volna építeni. A nyár folyamán már páratlanul nagy érdeklődés nyilvánult meg a párt * minden megmozdulása iránt A választások előtt több­száz elvtársunk folytatott em­freíTŐMiinbwre monő figitációl ZöSd elvtárs beszéde szervezeti feladatainkról és ezen munka közlien alakultak ki az első tízes csoportok. Ezek működéséből láthattuk, hogy a lizes csoportok megalakításán, állandó működtetésén és "fog­lalkoztatásán keresztül jutha­tunk el odáig, hogy a kampány­szerű pártmunka helyébe a SZÍ­VÓS és egész tagságunkat állandó mozgásban tárló munka lépjen. augusztus 31 tiatárhö volt — folytatta Zöld elvtárs. Olyan határkő volt, amelynél a pol­gári demokrácia végetért és megkezdődölt a népi demokrá­cia kialakulása. Letagadhatat­lan, hogy a Szegeden kapott 12.500 szavazatunk és a terüle­tünkön kapott 17 ezer szavaza­tunk többnek bizonyult, mint a pfeifíeriídák abszolút többsége. Részletesen megvizsgálta ez­után Zöld elvtárs, mit jelent szegedi vonatkozásban az a tény, hogy fejlődésünk a válasz­tások óla népi demokratikus irányú és jellegű. Országosan is változást jelont ez, mert az egész magyar gazdasági élet szerkézele átalakult úgyannyira, liogy ma már 000 ezer ipari munkásból 400 ezer álíamosi­lott üzemben dolgozik. a munkásság fee á'lamosifott üzemekben tíslgozife — Meg kell állapítanunk — mondotta —, hogy a szegcdi ipari üzemeket az államosítás csak kis mértékben érintette a bankok államosításáig. Még a választások elölt államosították a konzervgyárai, amely azonban még helyi \unatkozásban is nem élenjáró üzem. A bankok álla­mosításával kapcsolatban men­nek út az áüainlulajdonba rész­ben vagy egészben ipari üze­mek, igv a stegedi lemezgyár, az újszegeit® göííürész, az Orion bőrgyár, a szeged' közraktárak, a szegedi Közúti Vaspálya Hl., a Magyar Kender-; Len- és Jula­ipari Kt., valamint a Központi Gáz- és Y'ílumosmiivek. Az ezekben az üzemekben iöglal­koztalott munkások létszáma kö­rülbelül a telét leszi ki a sze­gedi üzemekben foglalkoztatott munkások létszámának. Szeged ipari struktúrájának lényeges megváltoztatása tehát folyamat­ban van. Azok az üzemek sem vonhatják ki magukat ugyanak­kor a népi demokráciában ér­vényesülő befolyás alól, ame­lyekel az államosítás nem érint. A kollektív szerződéseken, a szakszervezet munkáján keresz­tül ugyanis biztosítható a lö­kések megrendszabályoz|ása. A munkafegyelem fontosságá­ról szólt a továbbiakban és el­ismeréssel emlékezett meg a ro­hammunkás és ujitó elvlársak­róól, akik példát mutatnak min­den dolgozó számára. Hangsú­lyozta, ennek a munkának kö­szönhető, hogy jelentősen foko­zódik a termelés és ezt szolgál­ják az üzemen belüli, valamint üzemek közötti munkaversenyek is. Az üzemekben végbement ör­vendetes változásokat előidézett az is, hogy az elinuit hónapok során az üzemi bizottságok kike­rültek abból az alantas helyzet­ből, amelybe a tőkések furfang­ja és Saját járatlanságuk lökte őket. Lényeges változás volt ezenkívül az is, hogy a három­éves terv megvalósítását döntő módon befolyásoló lervmegbizot­tak rendszere kiépült és ezek­nek a tervmegbizottaknak több, mint a fele, a kommunista párt­hoz tartozik. Mezőgazdaság' vonalon vár­nak még ránk nagy felada­tok, mégpedig a termelőMÖ­vei kezet: rendszer kiépítése terén. Elismeréssel emiékezett meg Zöld elvtárs arról az előrehala­dásról is-, amelyei az elmúlt sikerült elérni. A városban, ta­nyákon, községekben közigazga­tási vonalon is megerősödött a párt befolyása. Városházi kom­munista taglétszám 320-ra emel­kedett, a tanyai közigazgatásban a néppel érintkező közigazgatási funkcionáriusok javarésze pár­tunkhoz tartozik és a községi jegyzők között is kimutatható határozottabb állásfoglalás a kommunisLa párt mellett. Ez a körülmény lehetővé teszi, hogy a hároméves terv irányításába önkormányzati vonalon az ed­diginél fokozottabb mértékben szólhassunk bele. A hároméves terv napokban lezajlott belügy­miniszteri megl>eszélésén egyéb­kén 1 az 1947- 4S-as évre eddig körülbelül hárommillió forintot irányoztak elő. Örvendetesnek mondotta azo­kat a változásokat is, amelyek a demokrácia fegyveres, testületei­ben végbe. Különösen a honvéd­ség fejlődött szépen, amióta Fe­hérváry elvtárs áll a szegüli kerület élén. Erasödík pártunk iránt a rokon­szenv az értelmiség körében Az értelmiség ís szép fejlődést mulat. A választások óla a kom­munista pedagógus csoport tag­létszáma 150-re emelkedett. Ma már 11 szegedi és környéki általános iskolának van kommu­nista igazgatója. A főigazgató­ság éién is a Kisgazdapárt de­mokratikus csoportjának tagja áll, akit messzemenően támogat munkájában Dombi elvtárs. A Lanfelügyelöségen is elismerést vivtak ki elvtársaink. Az egye­temen is, főként az orvoskaron megtört a jég. Az egyetemi ifjú­ság vonalán is előre* haladtunk. Ma már pt népi kollégium if­júsága képviseli a demokráciát az ifjúság soraiban. Ha a mun­kásfiatalság között is olyan mértékben és ütemben sikerül tért hódítani, mint az egyetemen — amelyre mincfen lehetőség megvan —, akkor Szeged ifjú­sága a centenáriumi évben fel­sorakozik a leghaladottabb vá­rosok ifjúsága mellé. A munkás­ifjuság soraiban végbemenő fej­lődést a Végrehajtó Bizottság az eddiginél nagyobb figyelem­mel fogja kis érni. Helyzet a szegedi Szociál­demokrata Pártban Ezeknek az eredményeknek megállapításai és felsorolása után a többi demokratikus pár­hónapok során közigazgatásilag tokban végbement fejlődéssel vásároljon Rizsi, textilárut EüESSS: l-a tatai hohszbriheltef és l-a barnaszenet külön­féle háztartási cikkekel kálíszappant Munkásszövetkezeiben Telefon: 4-63 foglalkozott Zöld elvtárs. A Szo­ciáldemokrata Párt Végrehajtó Bizottságának politikája nem mindenben egyértelmű, amit mutat, hogy Bium és Kamadier ellen határozottan kiállnak, de Széligcket már kevésbbé tart­ják veszedelmesnek a' magyar munkásosztály számára. A Szegedi Szociáldemokra­ta Párt végrehaj főbizottságá­nak politikája nem minden esetben egyértelmű. Szege­den határozott .jelei vannak annak, hogy a dolgozó tö­megek egyértelmű forradal­mai, a munkásegység alapján álló politikát várnak vezető­ségüktől. Mi örömmel üdvö­zöljük azt a határozott fel­lépést, melyet a szegedi szo­ciáldemokrata vezetők leg­népszerűbbjei tanúsítanak és őszintén kívánjuk, hogy meg tudják győzni az ingadozó­kat' arról, hogy a baloldal melletti -nyilt kiállás és a jobboldali törekvéseknek el­ítélése a Szociáldemokrata Párton belül és az elítélésen tul, harc. ezek,ellen az ele­mek ellen a Szociáldemokra­ta Pártnak alapvető érdeke. Mi nem lövünk ágyúval ve­rebekre s nem kívánjuk, hogy lest vér pár lu n?<, ni eggjy öződé­ses, harcos balszárnya lövöl­dözzön verebekre ágyúval — mindenki olyan ellenféllel harcol, amilyennel szembeke­rül s ebben áz esetben pa­rittya is megteszi. Minden­esetre mi erősen furcsának tartjuk, hogy a Szegedi Nép­szava főszerkesztői székéből olyan jobboldali, munkásegy­sógellénejs elem befolyásolhat" ja" a közvéleményt és lehel rágalmazó ki jelentéseket a de­mokráciára, mint Magyar László. Vigyázni kell termé­szetesen a Szociáldemokrata Párt szegcdi baloldalának, hogy a jobboldali elemeknek az á terve, hogy baloldali ál­arcban átvészelje az időket, ne sikerüljön. Értesülésünk szei-jnt a szociáldemokrata tö­megek éppen ezért élénk ér­deklődéssel várják, hogy mi­lyen lesz a szegedi kongresz­szusi kiküldöttek magatartár sa az országos kongresszu­son. A Kisgazdapárt szeged1 ve­zetői, kevésszámú demokratikus elemel kivéve, még mindig n,em látják, hogy a kétkulacsosság helyi vonatkozásban a Kisgaz­dapárt teljes felmorzsolódásá­hoz verethet. A Nemzeti Pa­raszt párl jelentősége szegedi vonatkozásban megnőtt és meg® van a kilátása arra. hogyi a de­mokratikus paraszti rétegek egy részéi maga mellé állítsa. Íz egyház és demokrácia Az egyház és a demokrácia közötti viszony vizsgálása során megállapította", hogy a választá­sok után és különösen akkor, amikor a rémhirterjesztő köz­pont leleplezése után azi alsópap ság tagjai előtt, is nyilvánvalóvá váll, hogy a választások alatt akaratukon kivül azzalj hogy Pfeiflerék mellé álltak, annak a népnek ártottak, amellyel — kevés kivételtől eltekintve — sok eseLben jóban-rosszban együtt voltak. A választások alatti maga­tartásukkal ezen egyházi fér­fiak ártottak tekintélyüknek, mert ma ipájf a befolyásuk alatt álló vallásos tömegek előtt is világos, hogy a ha­zaáruló pfeifferistákat támo­gatni önmaguk ellen irányuló cselekedet volí, Mi kommu­nisták tudjuk, bog}- a töme­geknek és irányítóiknak sa­ját tévedéseikből is kell ta­nulni s mi reméljük is, hogy a következleléseket levonták. Éppen ezért érthetetlen előt­tünk az, hogy az alsó pap­ságot olyan híresztelések nyugtalanítják, melyek sze­rint az egyházi funkcionáriu­sok vértanusága a közeli hó­napban elkerülhetetlenné vá­lik. Senki sem kivánja vér­tanuságukat, még saját vallá­sos tömegeik sem. Ez a hí­resztelés azt a célt szolgál­ja, hogy ilyen, eszközökkel gördítsenek akadályokat an­nak a folyamatnak a vógbe­menetele elé, amely sok he­lyen már végbement s amely­nek következtében az alsó papság és a dolgozó tömer gck között a reakciós egyhá­zi körök tevékenysége követ­keztében keletkezett szaka­dék megszűnt, vagy szünő­ben van. A centenáriumi esz­tendő elején nem árt, ha az alsópapsáig emlékezetébe idéz­zük annak a nyolc piarista papnak az emlékét, akik ilt önként állottak Kossuth zász­lói alá s akik az egész szar badságért harcoló népnek az elismerését vívták ki. Hor­váth Mihály csanádi püspök . is a szabadság zászlajának hordozója volt és tevékeny­ségére inég akkor is emlé­kezni fog a demokratikus utókor, amikor Windisch­griitzel, az osztrák császári seregekkel cimboráló akkori esz'.e -gomi prímás megsárgult pajtiroson szereplő név lesz csupán. Mi nagyszegedi kom®­munjsták elképzelhetőnek tartjuk, hogy az egyház és a demokrácia viszonyának ren­dezésére eredményre vezető helyi kezdeményezések is tör­ténnek. Tagkünytcsere és a pArt megerősítése — A népi demokrácia felada­tainak megoldására szervezeti­leg és ideológiailag is erős kom­munista pártra van szükség, — hangsúlyozta Zöld elvtárs. Kör­ponti vezetőségünk a tqgkönyv­cserével nyújtott lehetőséget a n a gy szegedi párl sze rve zc lekne k az elkerülhetetlenül szükséges fejlődésre. Mi ennek a munkának a lé­nyege? A két hét alatt szerzett tapasztalataink azt bizonyítják, hogy általában pártszervere-* leink vezetőségeink, a kijelölt pártbizaímiak, de a tizes cso­portokba beosztott, tagságunk is megértette, hogy ennek a mun­kának a lényege • nem az össze­írás adminisztratív részében rej­lik. Az adminisztratív rész fon­tos, de a döntő mégis az, hogy alkalmat ad a párttagságunk nyilvántartásbavétele a pártun­kon belül az emberről emberre menő agitációra, a kommunista tagságunk politikai érdeklődésé­nek tágabb felkeltésére és po­litikai érdeklődésének és kép­zettségének további elmélyíté­sére, ugyanakkor, amikor a pár­tunkon kivül álló tömegek felé is felvilágosító munkát jelent. Ennek az akciónak során kell megmagyaráznunk párttagsá­gunknak, de a pártunkon kivül álló dolgozóknak is, hogy ez az ország a dolgozóké, Magyaror­szág visszavonhatatlanul á népi demokratikus fejlődés útjára lé­pett: hogy ma már nem tőké­seknek, nanem magunknak épít­jük az országot s azt, hogy Ma­gyarország és a többi demokra­tikus nép itt körülöttünk alkotó eleme annak a békefrontnak, tevékeny résztvevője annak a békéért folyó harcnak, amelynek élőn a Szovjet-

Next

/
Oldalképek
Tartalom