Délmagyarország, 1948. február (5. évfolyam, 26-50. szám)

1948-02-15 / 38. szám

Vasárnap, 1948 február 15. Mi volt a szabadságharc előtt? Az önkénvüraSem ideién Szeneden rena és nyugalom csak a iiaiaiom elnémító parancsszavára veit Az 1840-es évek idején a fennálló gazdasági és társadalmi viszonyok lehetetlenné tették a továbbfejlődést Magyarország minden osztálya és' rétege számára. A magyarságban, egv kis töredéket leszámítva, óriási készség volt a haladásra. Reformok és javítások ulán kívánkozott mindenki az országban. Az általános haladási vágy mindenkit elfogott, mindenki haladó igyekezett lenni, az egyik gyorsabban, a másik fontolva. Társadalmi fejlődésünk olyan volt, ahogyan azt Ausztria gyarmatosító politikája alakította. Szeged város történetírója, Iieizner János érdekes képet fest a 40 es évek Szegedéről. Ila megismerkedünk ezekkel az adatokkal. ugv megértjük, miért fogadta oíyan túláradó lelkesedéssel a város és közönsége a szabadságharcot. A haíaíom eínímító parancsszava »A szellemvilág' sötétre beborulva volt — irja Reizner —, a polgáriasul! éielnck úgyszólván csak elemei küzdtek a létért; s még ati.1 rend és nyugalom képében tünt fel: az sem volt egyéb, mint a hátaiéin elnémító parancsszava. Rutie ist • der Bürgcrs erste Pfljrht. (A nyugalom a polgár elsőrendű feladata.)* A nehéz idők ismertetését Így folytalja: tEgy elzárt, egy külön világot élt a város minden lakója. Kiki magának, övéinek élt pusztán, s pz életnek egyéb célja nem is volt, mint az anyagi jólét minél nagyobb fokú elérése. E cél elérésében pedig minden cselekvés és munkának az egyéni önzés volt a rugója.* A szabadságharc előtti idők gazdasági rendjéről megdöbbentő adatokat közöl Reizner János. Megemlíti, hogy amennyiben ingatlan került eladásra," ugy arról előbb a szomszédokat kellett értesíteni, ha azok nem tartottak igényt az eladásra szánt ingatlanra, csak akkor leheted másnak eladni. Amennyiben az eladó a közlést elmulasztotta, ugy érvénytelen volt a vásár. Az Osztrák önkényuralom szegedi helytartói is a legsötétebb terrorl gyakoroltál;. »A város főbb tisztviselői elé csak a legnagyobb alázattal és esedezésseí lenétett járulni. A főbíró az utcákon éppen ugv ment a tanácsházba, mint Róma consutja, liktorai kíséretében. Ezt is kisbirük követték elől-hátul, s figyelmeztették a népet a kötc1 c s tiszteletadásra. Aki a hatóság iránti köteles tisztelet elten vétett, vagv a tanács eljárásában sérelmek miatt orvoslatot keresett, arra csakugyan keserves napol; derültek.* A szabadság védelmezője A

város vezetőinek basásko•dása ellen rémregénynek is beillő hősi küzdelmei vívott Tóth Mihály ügyvéd. Megszámlálhatatlan 'pert és feljelentést tett a város kényurat ellen. Hiába vette azonban védelmébe a népet. Soha nem sikerült, ér demleges eredményt elérnie. Az osztrák érdekeket szolgáló városvezelőséget a legjobb esetben • atyailag megintették*. Tóth Mihály hazátlanná váit, bujdosni volt kénytelen, mert a magyar nép érdekeit védelmezte. Tóth Mihály az üldöztetések ellenére is a nép körében egészen ritka népszerűségnek - örvendett. Az önkényuralom bátor ellensége őreg torában elégtételt kapott. Mikor 1848-ban a város megválasztotta vezetőit, Tóth Mihályt jelölték főbírónak. A város polgársága, amikor nevét hallotta, nem is akart szavazni, csak közfelkiáltással szerették volna mesgválasztam. A 48-as demokratikus rendszabályok azonban ugy kívánták, begy'titkosan válasszák meg. A város egyetlen nánk kénytelenek. A 48-as tiszavezető személye sem kapott parti polgárok leszűrték az önannyi szavazatot, mint Tóth Mi- kényuralom tanulságait — raehály: 1342'szavazóból 1180-an 'veket más alkatommal ismer Tóthra szavazlak. i telünk — és a város egészében, '„ . , lelkesen csatlakozott a szabadSzeged város krónikásának rágharchoz, hogy Kossuth Lafeljegyzésc.il örömmel és élve zettel forgatjuk, nem találunk benne semmit, amit feledni voijos jogosan mondhatta: Szeged népe, nemzetem büszkesége.. •t. íy. Egy csésze forinthuszas mellől... Szeltem! dolgozó szerény véleménye az espresso-lekelézőhről Régi toké lés családból származom (nem tévesztendő össze a feketézők hadával) s ha az aromáját megérzem/nincs ami visszatartson, forinthuszal megreszkirozpk. Nem mondom, a duplát szívesebben megiszom, kevés cukorrai és hab nélkül bár a 2.40-ben ez is benne van). Nem hajtom le egyszerre, kortyonkint élvezem egy Munkás, vagy Magyar társaságában. Az egész müvelet '6—8 percet vesz igénybe és már loholok is tovább, ftgulva, bogy hozom be az ellopott munkaidőmet. Igy én. Ezzel szemben. A többiek vajmi keveset izgulhaluaK az ellopott munka-, időért. Ugy 11 óra tájban szállingóznál; az igazi feketézők a korzón keresztül és átmulatott éjszakájuk minaen izgalmát most igyekeznek megbeszélni. .No, nem pu'nuen éjszaka mutálnák, néha aluani is szoktak. Ilyenkor jó feleségnek és családanyának érzik magukat és eldicsekszenek, hogy a kis Évi,-Lili, Márta, Zsuzsi és többiek milyen boldogok voltak, hogy Anyuka otthon •aludt. — Hiába, — mondják szetnforgatva — a gyerekért áldozatot is kell hozni. — Hoztam én is áldozatot. A mult héten lel akartam ugrani Pestre komissióziu, de Klári köhögött, — mondja egy platinaszőke lemondóan. Elgondolkoztam ezen a /felugráson*. ila én Pestre utazom, hivatalos ügyben, sőt, ha szabadságra megyek, tízszer a Bugámhoz verem a garast, mielőtt gyors harmadikat váltok, inkább íeldöcögöl; személy harmadikkal. Ok pedig komissiózni csak ugy /felugranak*. Mi is ez a felugrás? Autón, gyorsmoioron s ba ismét lesz. repülőgépen, hogy egy pár Nylon harisnyái, vagy 160 forintos selyemsálat 250-órt vegyenek meg" a Belvárosban. Mindezt megbeszélik 11—1 őra között, egy csésze fekete mellett, amikor legnagyobb a forgalom és kivül a dolgozók őpillk az országot. Ezalatt odabent már vágni lehet a füstöt, a kávé szaga parfümillattal keveredik, kettenliárman is kapaszkodnak a méleres bárszékre, és jobbra-balra suttognak 11-től l-ig, hogy azután kipihenten hazalibegjenek a kész ebédre. Ebéd előtt még letárgyalják II* 2000 forintos báli ruhájának sikerét, amihez csakúgy »mellékesen* még egy ezres kifutott, virágdíszre, mütyürkékre és más apróságra. Az espressózást ők nem szórakozásnak, htmem elfoglaltságnak és takarékosságnak tartják. Azzal kezdik, hogy otthonha«ynak csapot-papot, illetve lakást, főzést, mosást, stoppolást és beülnek feketézni potom 2.40-ért naponta. Hát nem tiszta takarékosság ez? Még fűteni sem kell otthon. Igaz, hogy szobalány takarít helyetlük, a bevásárlást szakácsnő végzi, aki természetesen meg is rőz. Dolgozzanak a bérükért! Valahogy Igy telik cl keservesen a nap néhány órája és másnap mindent kezdenek elölről. Mit tudják ők, hogv munkaversenyekel írlak ki a gyárak és üzemel; között, a bánvászok ismét meghaladták a széntermolési előirányzatot, imiukásfeltalálőkat ünnepiünk, akik munkaidejükön túl a többtermélést szeretnék elősegíteni. Mit tudják* ők, hogy rohammunkások is léteznek... közöttük anyák, akik már kora reggel ellátták családjukat, gyermekeiket és nincs idejük 2.-ÍO-es fekete mellett takarékoskodni. Mert ilyen asszonyok is vannak, szerencsére nagyon-nagy többségben. rt.-néi, kis~u. 3. részletre íiauJiató! Javítások jótállássá!! Kaphafó: OEUTSCH ALBERT rádió- és villamossági vállalatnál — Kúrász-uica 7. ORíOft RADIO SERVICE Hösner Jésssf Szeged, Kárász-utca 13' Telelőn: 4-59. Re&dió, csilár, viilaiiyberendezés Részletre tst Sivár icorliiiiiÉnvek között 200százalékotterhnel és munkásszövetkezetről álmodik Tóíli. Emő kender-i Még egy tábla sem jelzi a Fóliák Sámuel-cég Felsővároson, a Gyevi temető melleit lévő kenderkikészitő /telepét*. A látogatónak az az érzése, hogy a tulajdonospk szégye'jk az üzemet. Ez az érzés a lelep keresztül-kasul járása után mindinkább tudatosul. Elől egy rozoga épület, jobbról raktárhelyiségül^ szolgáló nagy deszkahodály, bal- ról két hosszant fekvő, toldoz ott-foldoz;ott deszkaszin. Közöttük giz-gnz, lim-lom. Iroda sehol, lakás sehol, a tulajdonosok, de a tisztviselők is a város belsejébe, a Takaréktár-utcába menekültek és ez a hely csak arra jó, liogy a munkások ott dolgozzanak és munkájukon keresztül gyarapítsák a már meglévő és biztos helyen tartott vagyont. 18—20 ember éli le életét a foghíjas deszkakerítésen belül, közöltük öt-hat gyerek. A felnőttek egyik része a kézigerebenezést végzjii, másik része fon. A gyerekek hajtják a kereket és tesznekvesznek a kész áru körül. A gerebenezők — mint! mondják — az ország legrosszabb ilyenfajta épületében dolgoznak. A fonók feje felől is lassan elviszi a tetőt a szél. Es amikor letelik a délelőtt, szűk, ablaktalan, szószerinti putriban pihennek és ebédelnek. Mosdó, törülköző sehol. Szappant csak ritkán Iáinak. A kollektiv szerződés teát biztosit számukra. 'Még a mai napig sem kapták meg, de nincs is hely a megfőzésre. Ilyen körülmények közöli érthető a munkások panaszkodása. Különösen most, az uj kollektív szerződés bevezetése óta. A normák még a régiek, hibásak. Az ujakról még hírt sem adtak. Az elvégzett munkára csak előleget fizetnek ki. Bizonytalanság a termelésben, bizonytalanság a1 keresetben. Hároméves terv ! sehol. A munkások tudják, hogv van — más üzemekben Beszélnek róla, de másokkal kapcsolatban. Tökélelesen tudják, hogy mit jelent, mjt kellene tenni, de ha üzemükre kerül a sor — legyintenek. Ebben a környezetben dolgozik Tóth Ernő elvtárs, a textilszakma, közelebbről a kenderkikészités egyik szegedi rohammunkása, hat gyermek apja, 1916 óta szervezett munkás. A düledező szin sarkában van a »munkahe, lye«, két, az egyik sürü, a másjk ritkább, szegekkel kirakott "deszkalap. Dtt gerebenez, a .25 évi szakmai működésben kifejlesztett boszorkányos ügyességgel. A többi munkások 120 —130 százalékával szemben Tóth 180—208 százalékot hoz ki hetente. E mellett bizalmi, tesz-vesz, harcol munkástársaiért, szakszervezeti életet él, szakszervezeti iskolát végzett és — politizál. Olyan fehér az arca, mint a mész. A felszálló szósz, por tönkreteszi a kenderipari munkás tüdejét, nyálkahártyáit. — Én tudoni nagyon jól, hogy mindnyájan tönkremegyünk egyszer —mondja —, de termelek. Van egy hároméves terv, amit győzelemre kell vinni. Kell a kender kötélre, istrángra. Kötél nélkül nincs iga, iga nélkül nincs szántás és szántás nélkül nem kap kenyeret a hat gyermek. Körülötte bólogatnak munkáslársai. A portól aszottak, csenevészek, mint ő, de mindnyájan elvtársak, kommunisták. Tóth elvtárs tartja bennük időnkint a lelkei, ha a tőkések gazságain elkeserednek. A minap például munkásszövetkezetről beszélt, ainelvben a maguk számlájára dolgoznák fel a kendert és kikapcsolva a tőkés hasznát, a nagykereskedő százalékát, közvetlenül a földművesek szövetkezelének juttatnák el a kész kenderárul. Tóth elvtárs nem szövetkezeti ember, de lelkes szavai között felszíneseden a jövő és elszálltak a bajok. Tóth elvtárs méltó társa a lemezgyári Bózsónak, dohánygyári Bertának és a deszki' KM Ferencnek. Hös ő, a hétköznapok, a munka hőse. IHNHd H0H2EBV PUR Szeged, Fulcz láborsak-u 23 szám. Gyártmásvai: Izek, iammok. savanyuságdk és tSzalét félék Beszerezhetők Szeged összes jobb üzleteiben Több üzem és étterem szállítója. Arai Igen mérsékellek. Telelőn: 6-93. Telelőn : 6-93i TABUKKBLM és társulatának vesüíésiáféKa február hó 20-án pénteken 6 órakor a Tinában 9 kor a Belvárosi Mojzíöem. Z órkacagás! legyek K 0 N C E R I-nél és a Belvárosi Maiban