Délmagyarország, 1948. február (5. évfolyam, 26-50. szám)

1948-02-15 / 38. szám

Világ proletárjai egyesüljetekJ J) ' + <*>.-w«wiyMWiiwi — mi in iwiuLa A MAGYAR erme'ők kezébe került a szegedi paprikabeváífó 200 százalékot termel Tóth Ernő rohammunkái Szeged lesz az európai étsxója-gyártás központja KOMMUNISTA PART D€LMAGYARORSZÁG! NAPILAPJA V. évi. 38. sz. ARA M FILLÉR Szeged*1948 febr. 15. Vasárnapi Szovjetunió béhepoíitihája és a magyar külpolitika Nem lop ineg scnldt, hogy a magyar köztársaság elnöke és kormányának vezetői elutaztak Moszkvába, hogy barátsági, egvüttmüködési és kölcsönös se­gélynyújtási egyezményt kösse­nek a Szovjetunióval. Nem meg­lepetés, mégis nagy öröm demo­kráciánk nagy sikere, hogy alig pár évvel a Szovjetunió ellen Indított igazságtalan háború be­Tcierése után baráti szerződést köthetünk a győző állammal. Nem lennénk azonban őszin­lék magunkhoz és nem lennénk igazságosak a Szovjetunióhoz, fin mindjárt elöljáróban 1c nem azögeznéiik, hogy ez a nagy­jelentőségű diplomáciai tény elsősorban a Szovjetunió követ­kezeles békepoliüxájának kö­szönhető. Három évvel ezelőtt, amikor a Vörös Hadsereg csa­patai megjelentek a Kárpátok bércein., amikor elfoglalták a németektől Debrecent, már tud­tuk: ez a hadsereg nem mint hódító, hanem mint felszaba­dító érkezik országunkba. A Vörös Hadsereg megszabadított bennünket a náci Feld\vel>el zsarnokságától, de ugyanekkor •Szálasitói és a feudális - tőkés Horthv-uralomlót is. Sokak elölt érthetetlennek tűnt Tel a Szov­jetunió nagylelkűsége, dc nem azok előtt akik ismerték n Szov­jetunió céljait, megalakulása óta következetésen folytaiolt béke­po'itikáját. Messze vezetne a múltba, ha elmondanánk, hogy a náci ve­szély feltűnésének idején ko­pván deklarálta Lilvinnv, a Szovjetunió külügyi népbiztosa a Népszövetségijén a Szovjet­unió figyelmeztetését: »a béke ogv és oszthatatlan* és hogyan igyekezett akkor a Szovjetunió a békeszerető népek egytáborba való tömörítésével és a fasiszta Imperializmus ej szigetelésével megmenteni a békét. Részlete­zés helyett mondjuk itt el, mi az oka a Szovjetunió békepoli­Ükájának. Mutassunk rá arra, ami s Szovjetuniót megkülön­böztette a múltban és ma is minden más nagyhatalomtól. A különbség nyilván a politikai és^gaadasági rendben van. Mig az E gyes ü 11 Államok és Anglia — pár évvel ezelőtt Németország is igy tett — lá­zasan kutatnak piacok után, fegyveres erejüket felhasználják gazdasági térhódításuk céljaira, korlátlan gazdasági hatalmukat más nemzélek függetlenségének rovására akarják megvalósítani, a Szovjetuniónak nincs szüksége idegen piacokra, más népek kizsákmányolására. Az apierikai. angol imperializmus számára megoldhatatlan az a nagy ellentét, ami a IJCISŐ piacok kiszélesítése és a mun­kás bérének csökkentése között van. A magánhaszonra, a nagy gazdasági egykezek profitjára termelő társadalom nem képes fi munkás bérének emelésével a belső fogyasztó piacot kiszélc­.sileni. ezért a külföldön keres megoldási, gyarmatokat akar. Exportálunk, vagy meghalunk — ez a jelszavuk. A Szovjetunió megszüntette a inagánhasznu termelést, tervgazdálkodásának célja a tömegek életszínvonalá­nak a felemelése, a termelés növekedésével párhuzamosan növekszik a munkabér, a belső piac, a jólét. A Szovjetuniót nem fenyegetik az anarchikus túltermelésből fakadó válságok, munkanélküliség. A Szovjetunió népeinek nemzetközi érdeke csak az, hogy háborítatlanul termelhessen, gyarapodhasson. A Szovjetunió békét akar, mert a békében népeinek boldogulása biztosítva van. A szovjet külpolitika arra tö­rekszik. hogy maga köré gyűjtse, szövetségesül megnyerje azokat az országokat, népeket, amelye­kel szintén nem vezetnek tá­madó szándékok, amelyeket el­lenkezőleg veszélyeztet a kapi­talista imperializmus. A Szov­jetunió a béke megvédése céljá­ból szövetségre lép azokkal a népi de m ok rá ciá kk a 1. amelyek a nagy háborús pusztítások után azl tűzték ki célul, hogy terv­szerűen, a dolgozó tömegek élet­színvonalának fokozatos emelé­sével, a magánérdekek háttérbe­szorilásával hazájukat újjáépít­sék. Azokkal az országokkal szövetkezik, amelyeknek legfőbb érdeke, hogy nyugalomban, bé­kében végrehajtsák az újjáépí­tés nagy müvét, a Két-három-öt évre előre megszabott állam­gazdasági, országépitő terveket. Azokkal az országokkal köt se­gélynyújtási egyezményt, ame­lyek felismerik a kapitalista imperializmusban rejlő veszélyt.) a fasizmus újjáéledését akár Németországban, akár másutt. A Szovjetunió békepolitikáját nem vezetik faji szempontok. Azok, akik a szláv nemzetek fenyegető blokkjáról, uj pán­szlávizmusról mesélték, ma lát­hatják, hogv a Szovjetunió nem lesz különbséget szláv é,. utifi szláv országok között, győzők és legyőzöttek, között; a szovjet külpolitika egyedüli és kizáróla­gos vezérfonala a néke erőinek tömörítése az imperialista há­ború veszélye ellen. A magyar nép érdekei ma közösek a" Szovjetunió népeinek érdekével és mindazokéval, akik Kádár János efvtárs: A iobhüfdaii szociáldemokraták a inuiikásosztáiy határozott föllépésének akadálya! Kádár János elvtárs, szággvülé&i képviselő a két munkáspárt közös csepeli ak­tíváján beszédet mondott. Megállapította, hogy a demo­krácia fejlődésének biztosifá­sára döntő jelentőségű a szi­lárd egységes munkásosztály. A munkásosztály egységének és határozott fellépésének or-t munkásnyuzókat védelmezték és küldöttséget szerveztek, amely a Gazdasági Főtanács feloszlatását követelte, tehát ugyanazt, amit. Sulyokék és Pfeiffer. — Minderre csak ugy ke­rülhetett sor — mondotta —, liogy a csepeli munkásság! so­raiban nagy befolyásra tet­ákadálya a Szociáldemokrata tefc szert ^ nagytőke ügynö­kei: a jobboldali szociálde­mokraták. Olt volt például Kelemen Gyula, aki mint a Pártban levő jobboldal. El­mondotta, hogy amikor a ma­gyar nép felháborodása kö­vetkeztében napirendre ke­rült a Pfeiffer-párt feloszla­tása, akkor a koalíció pártjai valamennyien hozzájárulták ehhez, de a Szociáldemokra­ta Párt döntésé csak hajnali fél háromra született meg, sok sürgetés után. A jobbol­dali csepeli szociáldemokra­ták munkásellenes tevékeny­ségére példaképp elmondotta, hogy a csepeli munkásság ál­dozatkészsége árán felépített iskolát átadták a szerzetesek­nek, az .igazolásoknál a régi : kommunista ellenség bajno­ka, a magyar munkásság ba­rátjának tüntette fel magát és közben kiderült róla, hogy 40 millió forinttal károsította meg a magyar demokráciát. Ennek az állapotnak megkell szűnnie. A két munkáspárt osszekötőbizoltsága megálla­pítottá. hogy a jobboldali ele­mekei el kell távolítani a ma­gyar munkásmozgalomból. Ez azt jelenti, hogy a jobboldal főképviselői! ki kel! zárni a Szociáldemokrata Pártból. Csak igy terem Ihető meg a kél munkáspárt összefogása és csak igv bizlositható a ma­gyar népi demokrácia jobb fejlődése. ff átfon reggel érkezik a magyar kormányküldöttség Moszkvába Tildy Zoltán köztársasági el­nök és Dinnyés Lajos minisz­terelnök vezetésével a Moszkvá­ba utazó magyar kormánykül­döttség pénteken esle elindult a Nyugati-pályaudvarról. A minisztertanács engedélyezte a szegedi DéSkeleteurópai Vásárt Mint jelentettük, a miniszter­tanács engedélyt adott arra. hogy Szeged Délkeleteurépai zavartalanul, békésen akarják | Tpari Vásár cimmel és jelleggel építem országukat. A magvar |rendezhesse meg idei nyári külpolitika, a kormány és káló-1nagy kiállítását. Nagyje'entőségü nősen Molnár Eriit elvtársunk !ez a döntés, mert az eddigi ren­irányitása mellett, felismerve az i delkezések értelmében csak Bit­ország alapvető érdekeit, csat­lakozik a Szovjetunió és a többi békeszerető nemzetek táborá­hoz. Nem a földrajzi helyzet, hanem a béke megőrzésének fel­adata az, ami a kormányt arra készteti, hogy Moszkvába utaz­zék és elfogadja a baráti kezet, amelyet feléje nyújtanak. Sze­meik előtt égy nagyszerű kép lebeg: a világnak ezen a részén a nvugalom és béke vidám lég­körében csengjen a kalapács, zúgjon a kasza, megrakott te­herautók forduljanak ki a gyár­kapukból, az aranyszemü buza ömöljék a hambárokbn. emel­kedjen a népek jóléte. Ebben a nagy és szép ügyben járnak ma Moszkvában országunk ve­zetői, ezért örül szívből a ma­gyar nép ennek az útnak. F. I.. dapestneK volt joga nemzelközi vásár rendezésére. A miniszter­tanács megértő határozata azt célozza, hogy a határmenli Sze­ged a szomszédos államok kul­turális, ipari és kereskedelmi találkozója legyen. Ezzel azután teljes appará­tussal indult meg a vásárvezető ség munkája. Elkészültek a ter­vek a Stefánián létesítendő ha­talmas vásári paviüonokról. Pénteken esle Szegedre érke­zett dr. Anker György, a buda­pesti vásár kiváló igazgatója, aki szombaton egész napon át beható tárgyalásokat foívlntott Tarján Tibor ip. miniszteri biz­tossal. SzSIhlx' Sándor vásári el­nökkel. Pártos Endre vásárigaz­gatóval. maid megbeszélést foly­tatott dr. ütentény Alajos ioar­kamarai főtitkárral és dr. Ocrzy Mihály ügyvezető titkárral is. A tanácskozások folyamán Anker György, aki az európai vásárok tapasztalt szakértője, több jó­tanácsot adott a szegedi vásár­rendezőségnek és biztositottá Szegedet arról is, hqgy a nyári vásárt a maga teljes erejével i ahová' héttőn" délután'"érkez& A Moszkvába utazó Tildy Zol­tán köztársasági elnököt ós a magyar kormányküldöttséget a magyar-szovjet határon a'Szov­jetunió kormányának Küldöttsé­gével különvonat várta. A kül­döttség vezetője. Gorkiu, a Szov­jetunió legfelsőbb tanácsa elnök­ségének tiikára a szovjet kor­mány nevében meleg szavakkal üdvözölte Dinnyés Lajos minisz­terelnököt és a kormányküldött­ség tagjait és tárgyalisaikhoz sok szerencsét kivánt. Dinnyés Lajos miniszterelnök megköszönte á szh'élyes fogad­tatást. Ezután Gorkin a szalon­kocsiban üdvözölte Tildv Zoltán köztársasági elnököt és hitvesét, akiket átkísért a várakozó kü­lönv on at on rendel kezésükrd fenntartott szalonkocsiba. Az átszállás után nyomban elindult a különvonat Moszkva felé, támogatni fogja. meg. hüovohh suhrt s Szegedi munkásbirák nyilatkozaté A szegedi munkásbirák a szegerii Szakmaközi Bizottság­nál értekezletre gyűltek össze. Az értekezletén egyhangúlag megállapították, hogy az illetékesek az utóbbi időben unnd gyakrabban kíséretté1.; meg azt. hogy a nagyobb és súlyosabb gazdasági bűncselekményei; tárgyalását a munkásbirák kezé­ből kivegyék és csak az apróbb bűncselekmények tárgyalásait bízzák rájuk. Ez azt a látszatot kelti, mintha a súlyosabb bűn­cselekmények elkövetőit a munkásbiróság szigorú és igazságos ítélkezése alól ki akarnák vonni és enyhébb ítéletet kiszabó bí­rósággal akarnák ügyüket letárgyalhatni. Felhívják továbbá az illetélékesek figyelmét arra, hogy so­kan vannak olyanok, akik az utóbbi időben gazdasági bűn­cselekményért el lettek Ítélve, de még ma is szabadlábon vannak. Követelik, hogy csak azokat az elítélteket helyezzék ideiglenesen szabadlábra, akik kellő módon igazolni tudják, hogy egészségügyi okokból erre szükségük van. Ha a feniemlilelt esetek továbbra is megismétlődnek, ugy kénytelenek lesznek azokról a dolgozók előtt beszámolni és erre a körülményre figyelmüket felhivni. Háy László tartótf előadási az MKP politikai akadémiáján A Magyar Kommunista Párt politikai akadémia sorozala bélről bélre mind nagyobb lömegeket vonz a városháza közgyűlési termébe, hogy a politikai, gazdasági, kulturá­lis élei kiválóságainak magas­szinvonalu előadását meghall­gassák. Pénteken délulán G órakor hatalmas érdeklődés mellett Háy László, a "Nem­zeti Bank elnöke tartolt lebi­lincselő előadást »Kelet és Nyugat szerepe a magyar po­litikában® cimen. Dr. Sztodolnik László tör­vényszéki elnök megnyitó szavai ulán kezdte meg "elő­adását Háy László elvtárs. Bevezetőül hangoztatta, ha manapság keletről és nyugat­ról beszélnek, sose a föld­rajzi tájakra kell gondolni, hanem Kelet és Nyugat' társa­dalmi rendszerére. Vagyis, ha mi kommunisták lamokra kell gondolnunk, melyek nem állnak ugyan szocialista rendszerben, de már a szocializmus felé/tarta­nak Mi azokhoz tartozunk, akik kiváltak az imperialista rendszerből és a szocializmus felé vettük az irányt. A statisztikai számokkal mindvégig alátámasztott elő­adás keretében áttekintő ké­pet kaptunk a magyar gaz­dasági viszonyokról, illetve Magyarországnak a külföldi államokkal való gazdasági vi­szonyáról. Színesen vázolta az előadó a magyar gazdasági vi­szonyok fejlődését és hatáso­san éreztette azt a két kü­lönböző irányt, amely Ivele­ten és Nyugaton fejlődik és fejlődőben van. A nagy tetszéssel fogadott előadáshoz Tömörkény Ist­ván, a Szegedi Kender-, Len­és Julaipar Rt. igazgatója szólt, aki mindenben egyet­értett az előadóval. Többhoz­nyugatról beszélünk, ezalatt az imperia- zaszólás után Háv László vá listákat értjük, mig kelet alatti Oszolt a felszólalásokra,majd a Szovjetuniót, amely szo- dr. Sztodolnik László bezár­cjalista rendszerben él és a la a jólsikerült politikai aka­népi dcmolsráciákban élő ál- dérniát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom