Délmagyarország, 1948. február (5. évfolyam, 26-50. szám)

1948-02-08 / 32. szám

OELNAGfilOKSÜie Vasárnap, 1948 február 8. F-A. XJTJ a TA Y~A Szegeden keres piacol az ország legnagyobb földmiivasszovetkezete Kisszállás? A földműves szö-1 összefogása és ez a probléma vetkezelet kérem... Naponta [is könnyen megoldódik. A pusz­sokszor hallik ez az egyszerű felhívás Albrecht királyi her­ceg egykori birtokán. Még té­vedésből sem fordul elő a Téai nagyúr hívása. Az egykori föld­birlokosuak az Aranygyapj'as­rend lovagjának 170(j()' hold földje törvényszerűd a zsellé­rek és nincstelen parasztokra szállott örökül- \ gyári és gépi 1 lerendezések jelentős többsége a föidmiivesszövetkezetbe tö­mörült "p'íí) uj gazda jogos tulaj­dona. Nem igy volt e/ a kénv­ur uralma alatt. A gyárak dol­gozlak akkor is, mosl is. A mc­zögazüaság'i üzemek hasznát a nagyúr a Riviérán a nőkre és pezsgőre költötte, most a Íöld­miivesszö\ etltezet köleshántolót és mo^it épltlelelt. A világ nem lordul! fel. csak az idő múlása, no és a földreform emésztette fel a dőzsölő nagybirtokos szol­g iliirodabnat. Igy van ez rend­jén! A munka lázasabb ütem­ben fo!y:ik, mint régen. Nehéz anyagi gondokkal küzd a föld­niüvesszövetkezet és mégis min­den problémát megold. A nagy­birtok erdeje a Ma lord-re szál­lott, a szövetkezet fürészüzeme nyersanyag nélkül maradt, v/onbún ezen is segilettek az ujbirlokosokból-kikerült szövet­kezeti vezélők. 300.000 forint értékben gömbfát importáltak Jugoszláviából és a Szovjetunió­ból Mindenképpen biztosítani kívánják u földhözjuttatottnk. építkezéseit. Téten a gvárban dolgoznak Az ujbirtokosok még földbe­vájl vermekbe laknák, dc a 3 éves terv befejezése előtt a föld.fölé költöznek. Módot njnjt nekik erre a tervszerű gazdál­kodás :i földön és a tervszerű termelés az üzemekben. A mult évi tervszerű gazdálkodásukat a kiváló minőségű vetőmagnak al­kalmas köles aratásával lúzo­nyitják. Azonban ueni csak ve­tőmagot, hanem mezőgazdasági ipari növényeket is termelnek, amit a helyben lévő üzemekben dolgoznak fel. Az októberi szán­tások befejezésével újból meg­indul a két szeszgyár a fürész­üzem és malom. \z ujbirtoko­sok a mezőgazdasági munka megszűntével üzemi munkások­ká lesznek és a tavasz bekö­szöntéséig az állatuk termett nyersanyagot iparcikké dolgoz­zák fel. A lennel vén vek érté­kesítéséről a íöldmüvesszövet­kezet gondoskodik. Szegedi piacot keres ter­ményeinek a szövetkezet A szövetkezet vezetősége az értékesítés nehézségeiről pa­naszkodik. A hozzájuk legköze­lebb fekvő nagyváros, Szeged. Közlekedés tekintetében azon­ban teljesen el vannak szigetelve a szegedi piactól. Nem kell más csak a falu és város közös SwvArosi Mozi f lamérgesi gazdasági vasútvonal 12—11 km cs meghosszabbítá­sával a szegedi piac bőséges áruhoz jutna és a kisszállás! földmű vessző vetkezet érlékesi­Vasárnap és hétfőn utol jára (vesz nászút FFRANCHOT TONE szellemes vígjátéka. Ezt megelőzik: 2 STEALA a levegő királynőt a ma­gas trapézen. Személye­seu a színpadon. Kedden, szerdán Hagy ábránd JF.AN GABIN* STKOHFIM, Iditta PARLö. izgalmas kémdráma. Előadások: fé!4> fél 6, fél 8. tésl gondja Is megoldódna. El­mondja a szövetkezel ügyveze­tője, hogy a birtokon mintegy 17 km hosszú vasútvonal fek­szik kihasználatlanul és ennek felhasználásával a Szegedi Gaz­dasági Vasút mé' a 3 eves terv kereteiben meghosszabbítható Kisszállásig. Ezek ázó,; a döntő különb­ségek, amelyek megkülönbözte­tik a multat a jelentől. A feu­dális nagybirtok igája alól fel­szabadult parasztság gondol az ipari munkástársaira is. A föld és az üzemek haszna nem a Riviérára, hanem az ujbirtoko­sok házainak felépítésére kerül. Kisszállás? A földmüvesszö­velkezelet kérem... Így megy ez nap, mint nap, egyre több­ször, hiind sűrűbben. Segíts magadon, a krumpli is megsegít Beszélgetés egy krumplival A régi rothadt világban a ha­digazdagok sem voltak olyan büszkék, .mint amilyen ma a krumpli nálunk. Hogyisne, ami­kor 10—12 dekás krumpli ma többet ér, mint valamikor egy kiló. Rendben van ez igy? A krump­li csak vonogatja vállát és kár­örvendően nevet. Kezembe veszem az egyik krumplit, elég rendes példány, halloa-e, le földi alma, most már a harmadik éve, hogy nem akartok a barátunk lenni, med­dig makacskodtok igv. — Meddig — válaszol a krumpli —, amid nem törőd­tök velünk többet. Persze könnyű volt azelőtt, volt ele­gendő mag, azután meg csak beraktatok lieniiűnket a fészek­be, no inost szaporodjatok. Ho­lló, bármilyen igénytelenek is vagyunk, azért megvan a mi magánéletünk is. Es erre te­kintettet kell tenni. Meg sem lepődtem, liogy az én krumplim beszélt hozzám, amikor megvettem, azt mondta az eladó, hogy ez U krumpli »minden nyelven beszél*. — Ne miránk told a hibá­tokul, mondom neki, egyszer nagy a szárazság nektek, máskor meg a sok eső rohaszt el, az­után meg... — Álljunk csak meg, mondja a krumpli, majd elmondom ki vagyok például én. E csak krumpli vagyon, szép ta­vaszi najxm jött az anyára ide sok tárával, nagyon nyugtala­nok voltak, feladták a reményt is, hogv valaha családjuk [esz. Nagv volt az öröm, amikor mégis a fészekbe raklak őket. Anyám megtelt mindent a csa­lád érdekében, az utolsó csepp vérét is odaadta, hogy felnevel­hessen bennünket. A zöld szá­rak sftrü bokrot alkottak, ügyes és szorgalmas volt a nevelő­apánk. folyton kapálta, töltöget­te a fészkünket és nem engedte, hogv a stólók. ezek a szár föld­alatti részei, a felszínre kerül­jenek. A stólók megzöldüllek, leveleket és virágokat fejlesz­Ieltek, *a lóid alatt pedig gu­mókat. Nos ilyen korai kapá­lásnak köszönhetem én az ele­iemet. Nevelőapánk nem saj­nálta a kapát tőlünk, meg is há­láljuk, munkája nélkül bizony én is levéllé, virággá villóztam volna. — No és milyen a fészkelek? ) — Pazar. Olyán vJz és leve­gő körforgás vöft nálunk, hogy anyám még holta ulán is, ami­kor szárazabb napok voltak', tu­dott kicsit kisegíteni. Az éle működött. Beszerzőink, a finom kis gyökerek mélyen leszalad­hattak a földbe, mert jó neve­lőapánk ekéjével mélyen fel­szántotta a földet, trágyánk is elég volt, igaz, -hogy részben zőldlrúgva, de volt ennivalónk bőven. Á gyökerek nyomták fel nagy erővel, a levelek meg szív­ták ' a vizel és vele mindazt, amire szükségünk volt, hát néift volt rossz a "fészekben ... — Örülök, hogy ilyen jól érezted magad nálunk. — Hát mindnyájunknak nem volt ilyen jó dolga. Láttam a piacon' azokat a kis törpéket, sápadt, sovány legényeket. Alig tudtam megnyugodni, ugyanazt az árat kérték értük, mint ér­tem. Hát ezcü sokat koplaltak, észrevettél;, hogy gúnyosan né­zek rájuk. Az egyik nagyszájú átkiabált hozzám: ha engem is annyiszor kapállak volna mint téged, különb lennék nálad. — Bizony jó volna, ha sok olyan krumpli lenne, mint ami­lyen te vagy, nein is tudom, tu­dunk-e majd elég krumpliesa­lúdol alapítani. — Bajnak baj, dc egy kis munkával lehel, rajta segíteni. Nem uj dolog, csal; juttasd ne­velőapám eszébe. Mi nagyon lem és vizszerzés páratlanul szeretjük a gyerekeket és a íeg Az életszinvonaléri folytatott harc wija ma már megváltozott III. Komócslü Mihály előadása az M.K.P. politikai akadémiáján A Magyar Kommunista Párt nagyszegedi végrehajtóbizottsága politikai akadémia sorozatában pénteken délután a városháza közgyűlési termében ifj. Komó­csin "Mihály, a szegedi'szakma­közi bizottság titkárbelycttcse tartott nagy érdeklődés meHett előadást a Szakszervezetek fel­adatainak változása a népi demo­kráciában cimmei. Az előadást dr. Sztodo.lnik Lággló törvény­széki elnök nyitotta meg és üd­vözölte a megjelenteket. Ifj. Komócsin Mihály kiváló felkészültségű előadása során rámutatott a szakszervezetek magyarországi fejlődésére és egyúttal világviszonylatban is megvilágította a szakszervezetek feladatainak változását. Érintette az értelmiség és ipari munkás­ság egymáshoz való viszonyát és felvetette, hogy a szakszer­vezetek egyik feladata az értel­miségi es ipari munkásrétegek­való közelobb­nck egymáshoz hozása. A szakszervezeti élet fejlődé­sét három csoportra osztotta. Más volt a felszabadulás után 1945 november 4-ig, más. volt az összeesküvő Nagy Ferenc ideje alatt, aki "a spekuláló nagy­tőkét támogatta es más ma, a döntő munkás befolyás alatt mű­ködő kormány;, a tervgazdálko­dás idején, a bankok államosí­tása után. Mig az elmúlt kél szakban a dolgozók háttérbe szorulták s a Lökének és a reak­ció előretörtek, a választások éta Ismét az alkotó munka került előtérbe, meri tisztán áll a dolgozók előtt, hogy az országot maguknak épí­tik. Ebhez szükséges megértet­nünk a dolgozókkal, hogy megváltozott a viszony* ma már a népi demokráciáért ép?tfink< tovább kell széjesitent a nem­zetgazdaság ég az államhatalom­ban bekövetkezett változásokat, gyorsítani kell az ország építé­sét, gyors ütemben kell meg­valósiínni a hároméves tervet es szükséges a termelés növelése. Hogy mindezt elérhessük, felvi­lágosító munkát kelt végeznünk, munka versenyeket kell kiírnunk, észszerüsiténünk kell a terme­lést, szükséges az uj munkafe­gyelem megszilárdítása, a he­lyes bérpolitika alkalmazása és a' •szakmunkásképzés.­A szabad szakszervezet alap­vető célja nem változott* de az életszínvonal emeléséért folytatott harc ntja Igen­A tőkéseknek, a reakciónak el­lenkező céljaik vannak. Lassí­tani, meggátolni a termelést pá­nikkeltéssel és úrrá lenni a pesz­szimizmust. A mi feladatunk ez­zel szemben a fasiszták és ügy­nökeik eltávolítása a gyárakból, mégha mindjárt olajos ruhát is viselnek. Hangoztatta nz előadó, hogy a közalkalmazottaknak is fontos szerepük van az ország újjáépí­tésében és a hároméves terv megvalósításában. A szakszer­vezet cppen ugy megvédi az ér­telmiségi dolgozók érdekeil, mini a többi doígoróét- A feladatok sikeres megvalósítása érdekében meg kell oldani a belső szer­vezési feladatokat az önkéntes tagságvá llaiással. Ki keli küszö­bölni" a tuizott pártbeíolyásokat. Az ü. b. tagok és bizalmiak munkáját meg keli javítani és tekintélyüket .helyre kelt állí­tani, végül elengedhetetlen a cél elérése érdekében a szak­szervezett egység megszilárdí­tása. — Szükség van erre a mun­kára — folytatta Komócsin elv­társ —, liogy a dolgozók a nem­zeti jövedelemből megfelelően részesülhessenek. De ez a ré­szesedés Kossá elv társ szaval szerint »nem attól függ, hogy a szakszervezeteket mekkora béreket szeretnének adatni, ha­nem attól, hogy mekkorát ad­hatunk az ország gazdasági tel­jesítőképességének figyelembe­vételével*. Igy mega'üapitotta az előadó, ha" ma még nem is rózsás a dolgozók helyzete, dc az évről évre javul és ami a legfontosabb, a hároméves terv hónapról hóuapra többet hoz ar dolgo­zóknak­A nagy tetszéssel fogadott be­széd után elsőnek dr- Szllliereki Jenő, ítank László, .MUllcr De­zső, majd dr- Vadász István ál­lamügyész, a Közalkalmazottak Szakszervezetének vezetője fel­vetette az egységes szakszerve­zeti problémai, inert ugy a fi­zikai, mint a szellemi dolgozó egyformán a munkaerejét bo­csátja munkaadójának rendelke­zésére s* eblieii nz egységes szakszervczelben mindenki egy­formán kapja meg a bérét, akár szellemi, akár fizikai dolgozó, azután a munka után, ami őt megilleti. A hozzászólók valamennyien megköszönték ifj Komócsin Mi­hály értékes ,és lebilincselő elő­adását. aki válaszában hangsú­lyozta. hogy a paraszti réteg és a nőmozgalom méltatása nélkül nem lenne teljes .a inai elő" adása. • A paraszt az ő mezőgazda­sági; munkájával éppen olyan odaadó munkása az ország­nak, mint az ipari munkás, vagy értelmiségi dolgozó. A nők szerepe pedig, ha eddig nem is völt jelentős, annál erő­sebbé válik, mert a demokra­tikus Magyarországban a nők hasonló jogokat élveznek a fér­fiakkai s a hároméves tervből nekik ír. éppen ugy ki kell ven­niök részüket és munkájukkal hozzásegíteni az országot az életszínvonal emeléséhez, nehezebb körülmények között is világra hozzuk őket. Tudták ezt már 150 évvel ezelőtt is. Sok­-szor volt árn inség, és nem volt honnét hozni bennünket, mi ak­kor is tudtunk segíteni. — Derék egy- barát vagy — módiam — és mind' a két ke­zemmel megcirógattam, korona­szemével ráninézelt nagy barát­ságosan, majd szemrehányóan folytatta: — Mi piindig a nép barátja voltunk, de a legtöbbször mos­tohán bántak velünk. Csák, ami­kor hiányzunk, akkor foglalkoz­tok velünk komolyan, itt az ideje gondoskodni róla, hogy tavasszal sok családot alapíthas­sunk. — Mindent meg fogunk len­ni, liogy kívánságodat teljesít­sük. — Mi van most? Február eleje. Nézzél csak tneg jobban. Jó néhány szemet látsz rajtam. Mindegyik alkalmas arra, hogy c. alöda'lapitö legyen. Nos, tikár most nézzen körül nevelőapám a házban vagy az istállóban, hogy hol tuo engem előcsiráz­fatni, mielőtt a földbe tesz. Ké­szítsen rácsokat, ha az nincs, jó nekem nádgvékény is, fő, hogy levegőt kapjak minden ol­dalról" és ugy hajlom ki a csi­rát, hogy öröme lesz benne, még a finom gyökereket is ki­hozom neki a csirából, amint a gyökér rajta van, akkor éles késsel egy kis húsommal együtt vágja ki a csirákat, mind, de csak akkor, ha az összes sze­mekből kijött a csira és a gyö­kér. A szoba jó páratartalom legyen. A megmaradt húsomat fogyassza et jóét vággyal. Csinál­jon gyermekeimnek " jó, finom agyat Ládákban humusszal ke­vert kerti földben, mindegyiket fektesse be ugy 4—5 centimé­ternyire egymástól, gyengéden tegyen rá mintegy 7 centiméter vastag paplant földből, hidegtőt óvja a ládákat. Gyermekeim nemsokára életjelt adnak ma­gukról, kinő az üstökük, aztán vágja le nyugodtan a hajtást, de ugv, hogy megmaradt száron maradjon 2—3 levél. A levágott hajtások Ls szülők, csak be kell őket dugványozni largvosleve­gőjü, párás "helyen melegágy­ban. Szerények ezek; jól meg­férnek sürün egymás mellett, 8—10 nap inulva 'már gyökerük is van. No most kezdődik a já­ték elölről, a hajtást levágni és dugványozni. Nézz rám elég nagy vagyok, hogy kettévágva kél' fészekben is családot ne­velhessek, de a fenti módszer­rel akár 50—60 családnak is lehetek az alapitója. A meleg­ágyból még gyenge gyermekei­met ne vigye ú nevelőapáin sza­badba, hanem palántája át őket hidegágyba kicsit messzebbre egymástól, a gyökereket földbe bebugyolálva, nogy tömzsik le­gyenek. Meg kell edzeni a ki­csikéket. Ha aztán szép Mővan, akkor csal; kirakni őket jó mé­lyen a kifogástalanul előkészí­tett földbe, erősen feltölteni őket, hogy jót érezzék magukat. Kicsit meg kell dolgozni ér­tünk, de hálásak leszünk és megéri. — Várjál csak. Hadd szá­moljak egy kicsit. Tiz testvé­reddel együtt kiteszel egy kilót, szóval, na valakinek van egy kiló jó, egészséges vetőmagja, akkor 5—600 fészekbe tud krumplit ültetni. Ha ketté víjg­nánk benneteket, ugy cáak 20 családot alapítanátok'. ' — Ugy van. Persze ápolást igényelünk, lehetőleg eső után köllozlessék édes gyermekeimet a kertbe, igy egy kilóból 50—60 négyzetöl földet" lehet beültetni. Ila ' nevelőapánknak nincs elég vetőmagja, cii kisegitjük, de o is segítsen magán. Már most lás­son munkához hogy minden a kellő időben készen legyen, ne akkor Kapkodjon, amikor itt a tavasz. Es megmondhatod'min­denkinek. a krumpli a nép igazi barátja, de a nép is többet tö­rődjön a krumpli különböző problémáival és akkor minden­kinek az asztalán ott fogunk illatozni. — Nem kételkedehi a barát­ságodban és a közmondást is változtassuk meg: Segits maga­don, a krumpli is raogscgit,

Next

/
Oldalképek
Tartalom