Délmagyarország, 1948. február (5. évfolyam, 26-50. szám)

1948-02-03 / 27. szám

Kedd, 1948 február 3. DELMAGYAKOBNKAU 5 szükség, amely erőszakon és a munkanélküliség fenye­gető rémén épült fel. Szüksé­günk van a demokratikus munkafegyelemre, mely azon épül fel, hogy nemcsak a föld a parasztságé, hanem a gyár is a dolgozó népé. A rendszer politikai erejét is a termelt mennyiség biztosítja, éppen ezért a kom­munista élenjáróknak be kell vinni a tömegekbe, hogy a mi hazánkat épiljük, »tied az or­szág, magadnak építed*. Ezt nem jelszónak kell venni, ha­nem ugy, hogy mindenki, aki belép egy gyárba, érezze, hogy a gép, amelyen dolgo­zik, az övé s a gyárat ugy, mintha tényleg otthon dol­gozna, mert az ma már lény­leg az övé és nem a tőkésé. Ha az elmúlt éveket a harc jellemezte, most már az épí­tőmunka jellemzi életünket Igy haladunk lépésről lé­pésre egy szabadabb emberi jövő felé és büszkék lehetünk arra, hogy e felé a jövő felé olyan kommunista párt ve­zet, amelynek élén Rákosi Mátyás áll — fejezte be szűn­ni nem akaró tapsok köztSbe­szédét. Az egybegyűltek per­ceken iát kitörő lelkesedéssel ünnepelték Rákosi Mátyás elvtársat. Az uj nagyszegetii pártbizottság Szünet után Szekeres II. István elvtárs elnöklésével megkezdődött az elhangzott dr. Zöld Sándor és Horváth Márton elvtársaknak a felszó­lalásokra adott válaszát a beszámolók feletti vita. A vita • holnapi számunkban részle­részletes lefolyását, valamint' tesen ismertetjük. A vita berekesztésével a íiagyszcgcdii pártbizottságba választotta meg a következő elvtársakat az értekezlet: Ablaka György, Angyal Mária, Bedő Kálmán, Bitc Vince, Bozóki László, Dénes ^.eó. Dombi Bcla, Erdős Já­nos, Fehérváry Béla, dr. Fcrcncz László, Gyólai István, Havalecz Istvánná, dr. Janik ovszky Béla, dr. Jáky Gyula, Katona András, Kocsis Imre (Dorozsma), ifj. Komócsin Mihály, Komócsin Zoltán, Kovács István (Deszk), Kópiás Jú nosné, Kiss János, Kövi Béla, Levendrl László, Márta Fe­renc (Balástya), Mison Nándor, Nagygyörgy Mária,Per­jési László. Rátluly Lajos, Rózsahegyi Győzőné, Sarnyai Ferenc, Szilágyi András, Terhes János (Tápé), Tombácz Imre, dr. Zöld Sándor. Póttagokká Ambrus István (Deszk), Bodor Károly (Do­rozsma), Csamangó Henrik, Gál János (Felsőközpont), Körösi Ferenc (Sándorfalva), Milctin Dafina (Szőreg), Sarnyai Vencclf Simovils Mihály, dr. Takó József, Tóth Béla, Tólhpál Mihályné, Tan ilari Anfalná (Alsóközpont), Turi József (Szőreg), Yűrady László elvtársakat. Az értekezlet Kövi Béla elv­társ javaslatára egyhangúlag részletes határozati javasla­tot fogadott el, majd Komó­csin Zoltán záró beszéde ulán, az Internacionálét énekelték el s a példás fegyelem, a lel­kesedés és öntudat jegyében lefolyt értekezlet a késő dél­utáni órákban véget ért. Ma délben vádbeszéd az összeesküvők ügyében A különfanács eiutasltotta a vádlottak bizo­nyifáskiegészitési indítványát A szegedi összeesküvők és rémhírterjesztők: Falcionie Kálmán és társai bűnügyének tárgyalása befejeződött. A hétfői napon Kiss Dezső ta­nácsvezető felolvasta a bete­gen fekvő Ferenczi Pál tanú vallomását, aki Nagy Gézá­tól és Gál Róberttől hahóit rémhíreket. Majd ismertette Gál Gyula és Császár Vilmos beismerő vallomását és elren­delte a többi vádlottal szem­besítésüket, ami ujabb ered­ményt nem hozott. A szem­besítés során Gál Róbert is­mételt figyelmeztetés után durva kifejezéseket használt, különösen testvérével, Gál Gyulával szemben, amiért a tanácsvezető megbilincseltette Feszült várakozás előzte meg a védők által kért bizo­nyitáskiegészitési indítvány feletti döntés kihirdetését. Mint ismeretes, a védők kö­zel száz tanú kihallgatáséi kérték- védenceik múltbeli magatartásának igazolására. Kiss Dezső tanácsvezető ki­hirdette a különtanic9 vég­zését. A bizonyítási indítványt teljes egészében elutasították és ezzel a bizonyítási edjárás befejezést nyert. Kedden délelőtt 12 órakor a városháza közgyűlési ter­mében kezdődnek a perbeszé­dek. Elsőnek dr. Polónyi Jenő népfőügyészhelyettes, a nép­ügyészség vezetője mondja el vádbeszédét. Elutazott a román hadsereg művészegyüttese A szegedi 3. honvédkerület I gyében zajlott le a különös liárom napig látta vendégül a j gonddal es választékos ízléssel román hadsereg kultursárdáját. összeállított, magasnivóju elő A magyar-román kézfogás je­n Magyar Kommunista Párt IV. nagyszöged páriérfekezletén elfogadott A Magyar Kommunista Párt IV. Nagyszegedi Értekezlete nieleg szeretettel üdvözli Rákosi Mátyás elvtársat és a Központi Vezetőséget, magáévá teszi azt a politikai irányvonalat, amelyet a III. Országos Pártértekezlet meghatározott. Harcos üdvözletét küldi az értekezlet a fasiszta elnyomás és idegen imperialista beavatkozás ellen küzdő hős görög népnek és a világ többi, szabad­ságáért vérét ontó népének. Elégtétellel állapítjuk meg, hogy a magyar népi demokrácia Pártunk kö­vetkezetes politikájának eredményeként erősödik, gazdaságilag, politikailag emelkedő tendenciát mutat, s minden külföldi imperialista beavatkozási kísér­letet bátor kiállással hántottunk el és fontos része lettünk a keleteurópai népek békéért küzdő nagy családjának. Pártunk nagyszegcdi szervezete fokozottan érzi azt a felelősséget, amelyet Kossuth, Petőfi, Táncsics munkájának folytatásával vállainkra vettünk. A 48-as hagyományok szellemében Nagyszeged dolgozói foly­tatják a munkát a centenáriumi éyben Pártunk ve­zetésével. Az elmúlt esztendőben Pártunk a dolgozókért vívott következetes harca eredményeképpen az ipari munkásság, parasztság és értelmiség soraiban meg­erősödött. A szervezeti erősödés mellett politikai be­folyásunk nagymértékben megnövekedett. Befolyá­sunkat a közigazgatásban kiszélesítettük, ami bizto­sítja Nagyszeged dolgozói érdekeinek fokozottabb védelmét. Az értekezlet megállapítja,; hogy Pártunk nagysze­gedi szervezete eredményesen vezette az üzemi dol­gozók harcát életszínvonaluk felemeléséért. Az üzemi munkások számos szociális követelése harcunk kö­vetkczlében megvalósult. Szükségesnek tartjuk az üzemi munkásság érdekében a szociális szolgáltatá­sok további kiterjesztését. Kivívtuk területünkön a telekkönyvezés befejezését s ezzel a kiosztott föld végérvényesen a dolgozók tulajdonába jutott. Az értelmiség támogatása mellett nagy lépéssel haladtunk előre a népi származású uj értelmiség •kinevelése felé. A tavaly működött 1 népi kollégium­mal szemben ma már 5 népi kollégiumban készül­nek élethivatásukra a nép fiataljai. Az értekezlet megállapítja, hogy széles dolgozó­rétegek ma még nem látják eléggé világosan, hogy ma már a saját országukat épitik, nem érzik, hogy a 3 éves gazdasági terv gyorsabbütemü meg­valósításával, a munkafegyelem megszilárdításával, munkaversenyek fokozott megszeryezésével saját életszínvonaluk emelését segitik elő. Ezért szüksé­gesnek tartjuk a III. országos funkciónárius érte­kezlet jelszavának a dolgozók széles rétegeiben való tudatosítását: >Tiéd az ország, magadnak építed!* A kommunisták járjanak az élen a munka ter­nelékcnységének fokozásában és tekintsék példakép­nek azokat a munkásfeltalálókal és újítókat, akik szorgalmukkal és találékonyságukkal hozzájárulnak a termelés színvonalának emeléséhez. Falusi és tanyai pártszervezeteink elsőrendű fel­adatuknak tekintik a földmüvesszövelkezetek meg­szervezését, a meglévők megerősítését az uj földhöz­jutlatottak, a kis- és középbirtokosok gazdagodása érdekében. Irányt kell venni arra, hogy a beszerző és értékesítő üzletágak mellett a mezőgazdasági ter­melés kerüljön előtérbe. Igen fontos politikai feladat számunkra a Szo­ciáldemokrata Párttal való kapcsolataink erősitésc, a munkásegység ápolása. Ennek érdekében közös pártnapokat, értekezleteket, előadásokat tartunk. A koalició többi pártjaival, a Nemzeti Paraszt­párttal és a Független Kisgazdapárttal szorosabbra fűzzük kapcsolatainkat, erősítjük a Nemzeti Füg­getlenségi Frontot. Az újfasiszta Pfeiffer-párt felszámolása után to­vábbi erőfeszítéseket teszünk a fasizmus és reakció ideológiai maradványainak megszüntetésére. Keressük az együttműködés lehetőségét az egy­ház demokratikus elemeivel, különösen a falusi, tanyai és városi alsópapsággal. A helyi tanügyi igazgatásnál meglévő befolyá­sunkon keresztül további lépéseket teszünk közok­tatásunk demokratizálása érdekében. Kezdeményező lépéseket teszünk, hogy a demokratikus és szakmai megbízhatóság szempontjából megfelelő tanerők ér­demeik szerint gyorsabb ütőmben lépjenek elő. Igazságszolgáltatásunk megjavítása és demokrati­zálása érdekében a népbiróságok; és munkásbiróságok kommunistái kapcsolataikat kimélyitik a szakbi­rákkal. A jugoszláv és román határmenti városok dol­gozóival kapcsolatainkat még bensőségesebbé tesz­szük. Szegedet a három nép fiainak találkozóhelyévé épiljük ki. Ennek érdekében aktiv szerepet válla­lunk a Délkeleteurópai Szegedi Vásár és a Szabad­téri Játékok megrendezésében. Az értekezlet elhatározza, hogy községpolitikánk feladatait Szeged város 3 éves tervének figyelembe­vételével alakítjuk ki. Falusi szervezeteink pedig elősegítik a falu hároméves tervének gyorsabbütemi megvalósítását. Szervezeteink megerősítésének érdekében a tag­könyvcserével kapcsolatos összeírás befejezése után a tizes csoportokat megszilárdítjuk és gondoskodunk a pártbizalmiak politikai neveléséről és állandó irá­nyításáról. Pártszervezeteink vezetőségei irányt vesznek. az önálló üzemi, kerületi és (falusi politika kialakítására. Az értekezlet elhatározza, hogy Pártunk a nagy­szegcdi dolgozók élén tovább halad előre a népi demokrácia megerősítéséért a szocializmus felé ve­zető utón. adóssorozat a szegedi Nemzeti Színházban, amellyel a Szegedre érkezett román népi köztársa­ság hadseregének ének- és tánc­együttese ajándékozott meg ben­nünket. A román művészek szegedi • látogatása, tul a művészi ese­ményen, a két szomszédos nem­zet őszinte barátságának elmé­lyítését is jelenti. A mull impe­rialista politikájának egyik leg* bűnösebb, nemzetrontó törek­vése volt, hogy az egymásra utalt nemzetiségek és szomszé­dok közé éket verjen. Ennek az átkos politikának a felszá­molása kezdődött el á román kulturcsoport magyarországi, kö­zelebbről szegedi látogatásával. Most, hogv személyes közelség­ből ismerhettük meg művésze­tüket, sikerült felismernünk egy­másban nemcsak a barátot, ha­nem a testvért is, azt a test­vért, akivel jószomszédságbpn, igazságosan, testvéri megértés­sel rendezhetjük közös dolgain­kat. A román ének- és táncegyüt­tes jól megalapozott, haladó­szellemü, mélyen a néplélekből táplálkozó kulturéletrol hozott híradást. A román vendégművészeket szombaton este a 3. honvédke­rület a Raffay-vendéglőben va­csorán látta vendégül, amelyen megjelentek a pártok és hatósá­gok küldöttei. Fehérváry Béla ezredes, a 3. • honvédkerület parancsnoka üd­vözölte a vendégeket, melynek során többek kőzött a követ­kezőket mondotta: — Sok év század óta a magyar és román nép még soha olyan közel nem állt egymáshoz, mint ma és ezt a lehetőséget a két szomszédos nép demokráciája teremtette meg. Az uj világot — ha keli — tegyvereel is meg­védjük. Harcunk könnyű les*, mert a szomszédos Romániával is a napokban kötöttük meg U kölcsönös segélynyújtási egyez­ményt. Fehérváry Béla beszédét * népek szaoádságlnak, a román nép és Groza Péter éltetésével fejezte De. Vasárnap este a román ven­dégek díszelőadás keretén be­lül búcsúztak. A román ének­és zenekuliura, az előadás mű­sorszámainak tanulsága szerint — kijárta a "regényes <« roman­tikus Európa iskoláját s a kor meré-parancsát megértve: uj, szebb hangot keres: keményebb, érdesebb hangzatokat, mélyebb­ről jött, a nép igazi dalkincsé­összefonódó vet gyorsabban melódiákat. Hisszük, hogy román szom­szédaink figyelemreméltó kezde­ményezése kulturális értékeink kölcsönös és rendszeres cseré­jét eredményezi a jövőben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom