Délmagyarország, 1948. január (5. évfolyam, 1-25. szám)

1948-01-28 / 22. szám

•szerera, tv»is január 28. a e l m a g y a r o s s t * a A szegedi lemezgyárban a munkásegység jegyében tervez, ujit és gépeket épit Vajcla László, a szociáldemokrata ü. b. tag A szegedi lemezgyár nagylcrméneK munkától zajos sar- . fejlődjön, fannljan. Ezl Jyára, %ában áu az úgynevezett sszelozőgép*, amelyen a több lap- a magyar ipar számára ugy há­ból összeragasztott és megszárilott, tehát kétharmadrészben lálta meg, hogy egymásután bor­_ T 1 M_ T " I 1 K ,, IN R\ RRNB PF»/\ I unitinlr In A T NRRART RF,»T\ n RFSR TI I' * f ** F Í 4 ni LÍLRFV. nnl.'Af C már elkészült butortemezek szélét vágják le. Az egész gép egy mozgatható széles asztalból és egy kis motor által forgatott körfűrészből áll. A két kezelő munkás az asztalra emel egy falemezt, pánttal (eszoritja s a körfürész alá gördíti. A fü­rész levágja a szélét, lc-»szelozi«. A rögzitőpántot feleme­lik. a lemezt megfordilják s újra a fürész alá tolják. Egy lemeznél ez a munkamozzanat összesen négyszer ismétlődik. Négy rögzítés, négy felengedés és négy szelczés. Ez az eljá­rás a mindinkább növekvő kapacitással dolgozó lemezgyár­ban már évekkel ezelőtt nehezítette a termelést. A váilalat igazgatósága drága pénzen kötött" le külföldön egy modern, többet termelő gépet. Ez azonban a háborús események foly­tán nem érkezett meg. Ujabb gép beszerzésére a pillanatnyi gazdasági helyzet folytán nincs pénz. Vajda László ü. b. tag, az üzem gépész-technikusának ke­zébe akadt néhány korszerű, küiföldi szelézőgép fényképe Ismerte üzemének gépbeszerzési nehézségeit — és segíteni kí­vánt. Felajánlotta igazgatóságá­nak, hogy csupán a látalt képek alapján meg­srerkeszfl cs házilag elkészíti a nagyobb kapacitása gépet. A szavakat tettek követték. A terv elkészült. A vállalat igazgatósága, azonkívül .ellen­őrző^ mérnökök felülvizsgálták. \z üzem lakatos- és aszlatos­Az egyetemi napok zenei programmal A a egyelemi napról olvashat­tunk már néhány szűkszavú be­számolót. Az ember azt gondol­rertr hogy á címszó alatt néhány diókgyülés, előadás rejtőzik. A műsor azonban minden elkép­zelésnél színvonalasabb kuílur­anvagot, hatalmasabb de­monstrációt iger. Tallózzunk csak a műsorszámokban. Itt van mindjárt Ortutay kultuszminisz­ter megnyitója. Azután Csaj­kovszkij 1812. Ez a monumen­tális né, amelynek mély tör­ténelmi háltere* van, nyolc éve nem került műsorra Szegeden, mert 60 tagu fúvós létszámot igényei. Az ihletet Csajkov­szkijnak a napoteont háborúk adták. Az első motívum a bé­késen dolgozó parasztot ábrá­zolja a piezőn. Ebbe a békés hangulatba hirtelen belehasit a napóleoni hadak kürtszava. Kö­zeledik a hanscrcg. A Mar­seilles dallama átveszi a vezér­fonalat. Nemsokára azonban fel­csendül az orosz hjmnusz, meiy­.neh kezdő a&kordjait elnyom­ják a napoiecni hadakat jel­képező dallamok. A kibontako­zás lassan emelkedő menetű. Az észre ék váltakozását zenei képek jelzik. Befejezésül meg­szólalnak az összes templomi harangok, békét, nyugalmat, megértést hirdetve. Ulána Glazunov hegedűverse­nye következik — Szegeden elő­ször. A hegetümüvészek rilkán iíífszák, mivek nagy technikai felkészültséget .igényel. Azoi*­iion CscrfaJvy Éjiz'nem hiába bizonyította be Genfben a világ összes hegedűsei előtt művé­szetét, kíváncsian tekintünk a produkció elé. Szünet után Frokofjev Alexan­der Nvevszkij kantátáját látonT a műsoron, loO tagu énekkarral •és monstre zenekarral. Ezután már nem is csodálkozom a szin­te világklasszisnak számitó ze­nei eseményen. Természetesnek tűnik, hogy" a Szorocsinci vásár európai bemutatója után, Szege­den mutatják be először a kan­látát. A zenet eseményt a rádió is közvetíti, nagyon heijresen, mert az eddig meg nem hallott hatalmas zenei mcgnyilalkozást a nagy tömegek számára is el­érhetővé keli tenni. Az előjelek után kétségtelen­nek tálszili, hogy a Szegedi Egyetemi Ifjúsági Szövetség egyetemi napjai skinvonalban felülemelkednek az ifjúsági de­monstrációk megszokott foko­zatain. Dr. Méra Zoltán műhelyének munkássága össze­fogott s megszületett az uj gép. A mozgatható asztal felett tö­mör gumihenger húzódik. a jobboldaton tevő. körfűrésszel szemben ujabb körfürészt sze­rettek. A két körfürészre ke­resztbe helyezett tengelyre ke­rült a harmadik körfürész. Mindegyik körfürészhez pedál­szerkezetü emeltyűk szólnak. Most is két munkás dolgozik a gépen. Nem egy lemez!, hanem tl­arl áiliJanak az asztalra. A gumihengerrel pontosan Jc­rögzifik. Az .egyik munkás a ffv részek irányában tolja az asz­talt. A" másik munkás 'rálép a pedálra s először megindul -a keresztbe helyezett fűrészlap Végigszeli a iemez keskenyeb­bek szegélyét. Másik pcdálnyo­másrá megindul az egész asz­tal s a két párhuzamosan forgó hosszant vágó fűrészlapok egy "mozzanatban levágják' a lemez hosszanti két szegélyét. A ke­resztbe szerelt körfürész ujabb pedálnyomásra visszajön s le­vágja a megmaradt szegélyt. Egv helyei! ui lemez!, egy. szeri forgatással, három vá­gással traedtiUHÍméternyl poiitos&ágga! szeletnek. Vajda László éppoly szerény, ir.inl az üzem másik feltalálója) Bózsó László. Azt elismeri,bogy az üzem kapacitása ezzel három-négyszerese a megnőtt, elismeri, hogy a . mennyiségi termelés után a minőségi is nagyon mégjavult, meri a hujsTá'pnntos biáUilás foly­tan milliméterekre szabályos négyre!" alskn tensezt állíta­nak elő. Azt azonban nem ismeri c{, hogy az újítás, a szerkesztés és a megépítés az ő érdeme. Hivatkozik arra, hogy Bózsó Lásztó is segített. Hivatkozik arra, hogy az üzem igazgató­sága tette lehetővé munkáját. Hivatkozik arra, hogy Dudás Béla ás Tamás István munkás­társai a műhelyekben hozzájá­rultak a megépítéshez. A megépítés körülményei he­lyett további terveiről beszél. Vastag iemezragasztógépet, du­gófurogépeí korszerűsítenek, a szá ri tógépet megh osszabbi tják és más géppt újítanak — a íiüiivlrnnelé* érdekében. Vajda Lásifő 29 éves, nős. Ugyanolyan hatadószellemíi, ugyanolyan nyflltebiiitelü. min! a tegnap már cm'itelt Bózsó László. 1940-ben végezte a gép­ipari középiskolát. Ai üzemben min! lakatossegéd, egészen alul­ról kezdte. Mos! már ii. b. tag, lehetőségei adtak neki, hogy szeriisít, uJH, uj gépeket sier­kesz!, amelyeknek előállítása alig egynegyedébe kerül, mini %z eredeti gépeké. A Sioc'áldemekrala Párl le­mez gyárt stervezciének lilkára. Mindig a legszorosabb kapcso­latot tartotta lenn az MKP tag­jaival. Bózsó László és Vajda László elvtársak a szegedi le­mezgyárban mnnkáJtrSon kérész­iül olyan egységet építettek ki, melynek eredménye a lendüle­tes mnnka és a termelés állan­dó, ugrásszerű növelése... Hallotta már.. . FogI a Inozásunkná L fogv a sokmindent meghallunk és megtudunk, sokszor olyan dol­gokat is, amelyek hal lakira s nagyfclkészültségőz, > jóíin­fonnáit*, >magas összekötfe­léseKkel rendelkező* jpolitf­kusok* terjesztenek, a kőveb­ei ső pillanatban magunk sem kező: (Tessék jól megfogódmijj tudjuk, nevessünk, vagy bosz­szankodjunk, viccről, vagy ko­Rövid időn Izeiül a Szovjet­unió és Amerika megegyea­molydo'iogról van-e'szó. Lcg- nek. A Szovjetunió 17 mii­utólzb például az emberi bu- liárd dollárt kap Amerikától, taságuak, a politikai analfabé- melynek fejében feladja déf­tizmusnak a következő meg- keieteurópai politikai befolyá­nyilvánulása- jutottéi hozzánk. Azt beszélik egyesek és átli­tólug nem is jelentéktelen emberek, városunkban, hogy ui, nagyjelentőségű változások varhalók a külpolitikában és természetesen belső viszo­nyainkban is. VAilozások min­dig várhatók a politika és a nemzetközi helyzet alakulá­sában, amiről azonban a helyi vjólinformáltak* sultqgnak, az minden reális elképzelést, de minden egészséges humorér­zéket 13 nélkülöz. A nagy esemény, amit a >kamoIy*, süt. Ennek következménye­ként Magyarországon is*... (tessék folytai ni mindenki sa­ját színes álmaitól vezettetve a kövelkeztelést, hogy mi lesz.) Mi máris készen va­gyunk a felelettel. A jólin­főrmált hirterjesztők vagy fel­ébrednek kéjes álmaikból vagy nem. Akár felébrednek, akár nem, azt a tanácsot adhat­juk nekik: erőltessék egyébként túlzottan élesnett nem mondható elméjüket uiabb mesének a kitalálá­sán. A demokrácia szabadságot adott, a MKP megtanít a szabadság helyes felhasználására Befejeződőít a MKP héromheíes párllskoléja Napbarnított arcú, kérges- j ponti uj gazdát kérdezzük,' nek bennünket és valameny­lenyerü, zamatos vidéki ak-j hogy a tanultak alapján mi a nyi fájó kérdésünkre megko­centussai beszelő falusiak véleménye, milyen sürgős ten-j rési és _ megtalálja a párt a majdnem valamennyien, akik­kel a Magyar Kommunista Párt pártiskolájának záró­vizsgáján beszélünk. Kjnt a folyosón ismerke­ink, a vizsga előtt elszívott „garelta közben, óvatosan, csak odavetve tesszük fel a nivalók vannak a falun. j megoldást. A'z országgyűlés — Hogy őszinte legyek —1 egy el len szerb képviselői®: kezdte mondanivalóját Laza kommunista*. Dóczi István elvtárs —, a legnagyobb pro- ruzsajárási gazda szól a bo­blém a a mi falunkban a pa-i szélgetésbe: bizony én seui ; •. - „,.,, „,..„„,,' rasztság szervezeti kérdése.! voltam kommunista, egy mi­diink a vizsga előtt elsmott|N K az ujgazda, aki- sik demokratikus párt Utkfr cigarelta közben óvatosan, | rc{-j;lvarésze w^ny niem, ra voltam a faluban. Az idő csak odavetves buszuk iet ai ren{]elkezik a legelemibb ter- azonban engem is meggyő­kérdest: miért jöttek pávüs- mdégl eszkö^kk€l sem ,incrv m6a Kólára f _ ! Egyenként és személyenként Tóth Jenő (Deszk) rogton a nehézségeket a lehetetlen­válaszol. Egyszerű keresetlen, ségfiel határos leküzdeni, de őszinte szavakkal kissé €zért feltétlenül szükséges, talán sértődötten is adja meg, hogy valamennyi ujgazdát az a választ: A magyar paraszt UFOSz-ba és a többieket a évszázadokon keresztül a leg-i FEKOSz-ba tömörítsük, kö­r.agyobb tudaÖansagban eiL i zös erővel nemcsak a ma­Vigyáztak az »urak«, hogy ne gunk problémáit oldjuk meg, tudjon a paraszt, így jobban cie a hároméves terv sikeré­ki tudták használni. A demö- p,ez jelentős mértékben hoz­krácia megadta a lehetősé- ^járulunk. Az egj-ik magas Jel ele lepény, akcentusán erő­nem zeliségek kőzött. Szeret- zók életszínvonalát. fl rieszW émüB éoiilefáno!? ^aro?ásí miinlsálalaif még nem feiei^R fie gét. hogy a magvar paraszt intézze a maga sorsát. A Ma- • sen érződik, hogy nem ma­gyar Kommunista Párt pe-1 ;gyar. Megkérdezzük, a válasz: dig megadja a lehetőségeit, i iirclia Milorád deszki szerb, hogy megszerezzük a nemzőt, Kérdésünkre, hogy miért lé­sorsának intezéséhez szukse- peit az MKP-ba, egyszerű a ges tudást. Tarl József (Kis- válasza. »Ebben a' pártban kundorozsma) veszi át aszót:, nem tesznek különbséget a Szükségünk van a tudásra, 1 c . hogy a magunk sorsának irá­nvilását a kezünkben tarthas­suk. Három hét alatt meg­tanultunk látni, megtanultuk nyit kell tennünk, hogy a nemzet életszínvonalát fel­emeljük, hogy a hatalom a nép kezében maradjon. IL)r­válh Imre (Kiskundorozsma) folytatja a gondolatot. A párt­iskola elvégzése után nem­csak azt látjuk, hogy hol a baj, de ami a legfontosabb, a tanultak .álapján a tervek egész sorát készítettük, hegy oldjuk meg falunk legégetőbb kérdéseit. De nem engedjük a beszé­lőket tovább szabadjára, ha­nem mi tesszük fel a kérdé­seket. Laza Péter árpádköz­zött, hogy nincs még egy párt, amely annyit dolgozna a pa­rasztságárt) mint a kommu­nista. Sokkal könnyebb mos! már a dolgom, megtanultaim látni a párpskolán. Do nem folytathaljuk to­vább a beszélgetést, kezdődik a vizsga, megérkezett a vég* rehajfőbizottság képviseleté­ben Erdős János és Kovács István. Egyik hallgató sefti izgatott, örülnek, hogy meg tudják mutatni, mit "tudnak. Szeretettel és hálatelt szívvel veszik körül Perjési Géza párliskolai előadót, aki a leg­nagyobb ériéket adta nekik: a tudást, melynek birtokában erősifik a pártot, énitik a de­mokráciát és emelik a doiuo­vásárolfon BURGONYÁT, JlStTK príma TLZIF4T, l-a faszenei és füszerárucikkeket a iüiiicásszllveficezefiieri Telefon: 4-63 Többizben foglalkoztunk a deszki óvoda javítási mun­kálatai körül tapasz'al haló visszásságokkal. ötven gyermek még ma is füstös, hideg és piszkos te­remben tanul. Az >uj« kály­hákat nem győzik tapasztani, az ablakok használhatatlanok A nyár folyamán az óvoda épületének teljes kijavításá­ra írták ki a pályázatot, en­nek ellenére csak jelentékte­len javítási munkálatokat vé­gezlek el. Értesülésünk sze­rint a javítási munkálatokra szánt összeg kiutalása ír,ár megtörtént, ennek ellenére az »elvégzeit* munkát hivatalo­san még mindig nem vetté* át, igaz. hogy az épület ta­tarozását sem fejezték még be Szerelemhez nem kell pénz... Nem mindennapi kalandba keveredett Bokor lstvánné oros­házi asszony a napokban. Ka­szaperre utazóit családi látoga­tásra. A vonatról leszállva in­dult a faluba, mert Játtá, hogy egy fiatalember nyomon kö­veti. Alig tett néhány lépést, amikor elhangzott a felszólítás: >Pénzt vagy életet!* Bokorné meggyorsította lépteit, de a fiatalember nekirontott, lete­perte a földre és fojtogatni kezdte. Az asszony védekezésül mélyen beleharapott támadója ujjába, aki erre rongyot vett elő a zsebéből és betömte Bo­korné száját, majd a magával tehetetlen asszonnyal a kihalt faiuszélen erőszakoskodni kez­dett. A legjobbkor érkezeit a helyszínre Bokorné testvére aki buga c-íé ment az állomásra s Jutva testvére szorongatott helyzetét, segítségért kiáltozott. Az eddig bátor támadó erre ugy megijeat, nogy pillanatok alatt eltűnt s a rendőrség csak más­nap tudta elfogni. Mint kide­rült, Móga Ferenc kasza peri gazdalegény volt a lámadó, akit beszállítottak a szegedi ügyész­ségre. Kihallgatása során elő­adta, nem ludia magyarázatát adni tettének, de amikor pénzt nem szerzet! az asszonytól, kénytelen volt erőszakoskodni. Az ügyészség elrendelte előze­tes letartóztatását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom