Délmagyarország, 1948. január (5. évfolyam, 1-25. szám)

1948-01-25 / 20. szám

Vasárnap, 1948 január 25. P?,LM Alit AEWBSÍAO iTOiMii nse-zw­mmínger prépost'története Ssegeds tanulságok a izabád^ághnrc Idejéből A centenárium éve nem csak azt jelenti, hogy' büszkén idéz­zük azt a korszakot, mikor a magyar szabadság a világsza­lvadsággal azonosult, hanem a 4S-as * célkitűzéseket éíetrehiva, lo keli vonnunk a tanulságokat is. hogy a mu]l hibáit kikü­szöbölve, szebb és igazabb éle­let éljünk. A demokrácia és a klérus vi­szonyát vizsgálva történetesen Szeged története több beszédes és 'megszívlelésre méltó példát igvujt. Fíreiuntinger Antal pré­post-plébános történetét tartjuk kívánatosnak felidézni. Szüksé­geinek tartjuk a prépost törté­nőiéi íelujilani, már csak azért is, liálíia példájából tanulnak azek, akik napjainkban a kato­likus égyházi érdekeket össze­tévesztik a [voülikai reakció ér­dekeivel. Kiemminger nem temeti el ingyen a szabadságharcost A sváb származású Krenmvin­ger Antal 1832-ben került a szegedi plébánia élére, aki azon­ban a Jeikipásztori teendőkön tul politikai babérokra vágyott és hamarosan a csongrádmegyei konzervatív ]iárt jelentékeny tagja lelt. A 48-as eseményeket, mint a dinasztiához »hü* poli­tikus nem nagy örömmel fogad­ta. 1848 december 17-én a pré­post irányában bizalmatlan és gyanakvó * városvezelőség a ha­zaárulás vádját emelte Krcrn­minger ellen és ezért a város olyan határozatot hozott, hegy miután a lelkészek »népet a ha­za állapotáról fel nem világosít­ják, nem lelkesítik, hivatásuknak meg nem felelnek*, ezért műkö­désűk ellenőrzésére minden egyházhoz polgári biztost ne­vezlek ki, akik a lelkészek mű­ködését valóban ellenőrizték. Rcizner János irja Szeged történelmében, hogy a márciusi napok ulan Szegőd papsága ál­talában a szabadelvű haladás politikáját követte, ennek az irány/álnak Nyáry Ferenc ró­kusi plébános volt a vezére, legbuzgóbb munkatársa Szabó Richárd belvárosi káplán volt. Ny áriákkal állt szemben Krem­minger, aki a szabadságharc bukása után üldözte is a nala­dószellomü hazafiakat. Kremminger ellen a szegediek 1849 ápril isá ban cg vb angulag állást foglallak és kövei."IIék nem csak eltávolítását, hanem megbüntelését is. A város la­kossága ugvanis tudomást szer­zett, hogy az egyik szabadság­hős felesége felkareste a pré­noslot és miután szegény voit, kérte, hogv temesse eí fiát Kremmirioer rtsten nevében*, ingyen, Kremminger azonban a következő szavakkal utasította el az édesanyái: »Olyan embernek, M»f|RT Széchenyi Fllmsz nltáz Szeged Telefon: 490 Ma és a következő napo­kon! Az utolsó évek leg­szebb filmje, amelyet mindenkinek meg kelt nézni. Legújabb ameri­kai filmünk a A holnapért élrsi keli Emberien drámai történet egy asszonyról, aki férje oldalán él egy másik fér­fi árnyékában. — Három nagy 'színész döbbenetes alakítása. Főszereplők: LLAITHTTF, CGLIt.ERT, OHSON WKÍJ.ES, GKORGE RRENT. Azonkívül: HÍRADÓ. aki most a király ellen harcol, nem temeti el a ^vermekét in­gyen*':. " A hír elképzelhetetlen felhá­borodást kellett. Oszlrovszky se­gédkormánybizlost felkereste egy küldöttség, amely hangoz­tatta, amennyiben a megsértett anya és szabadságharcosok nem kapnak elégtételt, ugy felkon­colják Krcmmingert. " Oszbov­szkynaK minden erélvérc szük­sége voit, hogy megakadályozza a jogosan felháborodott szabad­ságharcosokat az ön Ítélkezéstől. A ícérdcsben gróf Eatlyány Káz­mér hozott döntést. Nyílt leve­let intézett a városi tanácshoz s abban Kremminger Antal pré­post-plébánost »közönségesen ismert szelleménél fogva*, mini hivatalának »további vitet érc ér­demtelent* állásától felfüggesz­tene. Kremminger kisérlelet lett a védekezésre és nem mu­lasztotta el megrágalmazni a jó hazafi Nyáry Ferenc plébánost sem. A nagy pori felvert ügy a szabadságharcok idején nem nyert elintézést, dc a restaurált önkényuralom jutalmazta hűsé­ges kiszolgálóját és a szabadság­harc bukása után Kremminger visszafoglalta helyét. Az öntudatra ébredt bűnös megtér Kremminger az önkényuralom embereinél bevádolta Nyáry Fe­renc rókusi plébánost, hogy a szabadságharc ideién az isten­tisztelet után mondott nyilvános napi imájába Kossuth Lajost, mini Magyarország megváltójá­nak nevet, mindig befoglalta. Feljelentésében rámutatott, hegy Nyáry egyházi munkatár­sai a templomokban olyan ha­zafias ijeszédeket mondtak, hogy a közönség éljenzésben tört ki. Az önkényuralom visszajut­tatta helyére a megtévedt plébá­nost, aki azonban idővel öntu­datra ébredt, lálía a nemzet sanyargallatását, üldöztetését. Rádöbbeni idősebb korában áru­lásának következményeire és mindent elkövetett a hiba jóvá­tételére. Ugy az iskolákban, mini mindazon a helyeken, aliol megfordult mindent" elkövetett, hogy a nemzetben a szabadság gondolalát ébrenlarisa és a nemzetet ön tudatosítsa. A megprólri!tatásak idején megtért prépost-plébánost ;tz­Ulán hívei is szivükbe. fogad­Iák. Megbocsátottak a tévelygő­nek ós a szabadságharcok idején annyirá népszerűtlen plébánost megszerették. Igaz, nem töre­kedett többé politikai karierre, a nemzet szabadságának árulá­sával. 11a már nem is sikerüli visszafordítani a történelem ke­rekét, felismerte hibáit, melyeket j a nemzet irányába elkövetett és j igyekezett azokat jóvátenni. \ Sok Kremminger módjára té­velygő egyházi férfiút ismerünk ! Szegődön, de eddig — sajnos — i egyetlen-eggyel setn találkoz­tunk, aki Kremminger példáján okulva felismerte volna a hely­telen ulon való járást. A szegedi prépost-plébános élete és története követendő példa napjaink tévelygői számára. Meddig ke!) még várnunk, hogy felismerjék a helyes utat? Az idő sürget, a nemzet és az egy­ház érdekében. (d- jy.) Miért a ka r j ák lebontani a szőr< Szinté hiliolellennek tünő hír tartja már hosszabb idő óta izgalomban Szőregei és a kör­nyező falvakat. A Csongrádi Takarékpénztár és a Kereske­delmi Bank előkészületeket tett a szöregi téglagyár lebontására, amely az érdekeltségébe tarto­zik. Ma, amikor az ország az újjáépítés lázában él, lerombolt üzemeket hozott rendbe a mun­kásság sok áldozattal és nagy erőfeszítéssel, akadhat egy val­latni, amely nem újjáépíteni, hanem rombolni akar. Még kirívóbbá teszi az esetet az a lény, "liogy Szőregnek és környékének ez. az egyetlen tégla- és cserépgyártó üzeme. A tégla nem olyan árucikk, amelyet messziről lehel szállí­tani, "mert nagyon megdrágítaná árát, tehát komoly károso­dás érné a téglagyár lebontá­sával az egész környékét. Tudo­másunk van arról, hogy nagyobb mennyiségű tégla, mintegy 600 ezer fekszik eladatlanul pilla­natnyilag a gyárban, de ez nem lehel ok a gyár lebontására. A falu csak most kezd feléledni a háború csapásaiból, most tar­talékolódnak azok a kis tőkék, amelyek lehetővé teszik házak, gazdasági épületek emeléséi. Megértjük, ha nem is helye­seljük, hogy a csongrádi bank, amíg uiaüánéraekellség volt, nem vette tekintetbe a szőregkörnyú­ki parasztság érdeueit, de a Hi­telbank államosításával az ér­dekeltségébe tartozó csongrádi ? bank is állami jíézbe került, felhívjuk tehát az illetékesek fi­gyelmét, hogy a szőregi légia­gyár lebontása nem az állam es nem a nép érdeke. A lebon­tással járó gazdasági károkhoz hozzájárul még az a semmi­képpen sem elhanyagolható kö­rülmény, hogy a földhöz nem jutóit mezőgazdasági munkásság és a törpebirtokosok ebben a gyárban találtak kisegítő alkal­mazási s nem engedhető meg, hogy a gyár lebontásával a munkanélküliséget növeljék. Ha a bank nem kívánja megtartani a gyárat, adja át másnak. Nem kétséges, hogy a gyárat szövet­kezet ulján, esetleg a szakszer­vezet támogatásával üzemben tebcl tartani. Népi politikánkkal nem egyeztethető össze, hogy a szőregi téglagyárat, amelyre nagy szükség vau az újjáépí­tésben és a foglalkoztatottság szemjiontjábó! is ma lényeges szerepet tölt be, lebontsák és ez­zel ugy a gazdákat, mint a munkásaágol megkárosítsák. — A Szegedi Újságírók és Művészek Otthona jan. 25-én, ma, vasűrnap délelőtt 11 óra­kor kezdődő népi sakkver­senyt rendez. Kérjük a sakk­kozó tagjainkat, hogy dél­előtt háromnegyed 11 órakor jelentkezzenek a versenyinté­zőnél az Otthon helyiségében. Vendégeket szívesen Látunk. Eiőadiisoli féJ £, fő! 6, fél 8. g G MMMR FUÜELLT, KUR­UKYiil, TQHT és ZEFIRI, príma TŰZIFÁT, faszenei És fllszerárucllíketcef a Telefon: 4-63 mtmmmévsláíiem ef qtijtotl sáv [V Ü1M X fL egyenletes " hangátvite - - ' • ngátvitel BlflB " revolvwendszeríí/^ v ItuJlámváitó ^aíLzriz: leggondosabb mérés és eMörzés BRHBIW KfBlft Szeged nagy fcuiluréils eseménye: Városunkba is ellátogat a román hadsereg 200 tagu központi ének-, tánc és zeneegyüttese A roműn-ma£yar barátsági és kölcsönös segélynyújtási szerződés megkötésére Ma­gyarországra érkezett Groza román miniszterelnök kísére­tében — óriási sikerrel zárult lengyelországi, bulgáriai és jugoszláviai szereplése után — hazánkba is ellátogat aro­mán hadsfeg központi kul­turcsoportja. Az együttes budapesti és pécsi szereplése uíáiyelőre­láthatóan január 29-én, csü­törtökön érkezik Szegedre és a 3. honvédkerületi parancs­nokság nevelő-osztályának a rendezésében tart élőadást. Az ünnepélyes díszelőadáson kivül a szeged'i; munkásság számára az együttes megis­métli műsorát. A többórás műsor — mely­ben román és magyar nép­dalok, népi láncok, zeneszá­mok, többek között Bartók és Kodálv kóriismüvei is sze­repelnek — a szakértők vé­leménye szerint vetekszik a világhírű orosz Alexandrov­együjtes műsorával. Tekintettel arra, hogy a ro­mán katonaegyütles csupán néhány napig marad Szege­den s valószínűleg csak egy előadást tart, már előre fel­hívjuk a közönség figyelmét, hogy idejében igényeljen je­gyet a kerületi parancsnok­ságon. Az üzemi munkásság részé­re két előadást rendeznek a Nemzeti Színházban. Ezen a szegedi 3 honvédkerületi pa­rancsnokság teljesen díjtala­nul látja vendégül a mun­kásságot. .Tegyek kiosztásáról a parancsnokság gondoskodik Február elsején este a nagy­közönség számára rendezik meg előadásukat. Jegyek a Délmagyarország kiadőhi i-. tatában kaphatók. Szegedi Attaml Nemzeti Sztaháx A szegedi Ipartestület kedvezményes előadása S848 január 31.-én este 7 érckor A kis gróf a operett Jegyek: 40 fi lérlül 4*50 forintig a hül-ybReilság tagjainál vagy RÍ, Ipartestületben Lapbaiák Miénk a föld" ünnepségé 99 A telekkönyvezés befejezésé­vel ma Miénk a Föld-ünnepsé­geket tartanak országszerte. Így Szeged környékén is megünnep­lik a földhözjuttalottak a föld­reform befejezéséi. Három évvel a felszabadulás után a demokrácia nemcsak a földreformmal hanem a föld­reform ellenségeivel is végzett. A szegedkörnyéki földhözjutta­lottak gazdaságilag megerősöd­ve, a gyarapodás utján haladva joggal ünnepelnek. Az ünnepségek előadói és időpontjai a következők: Büszke délelőtt 11 óra: För­geteg Szilveszter. Szentuiihálv­teíek délelőtt 11 óra: Strack László. Csengeíc délelőtt 11 óra: Dénes Leó. Fekeleszéi aé'­clőtt 11 óra: Kovács István. Kis­íemplonHanva délelőtt 9 <jra: Németh Lajos. Tápé déleiőíl lü óra. Mosonyi György. Szőre" délelőtt fél'11 óra: Farkas Ist­ván. Sándorfalva délelölt 11 óra: Strack Adám. líeszk dél­előtt 11 óif: Nyéki Ferenc. Algvő déleiölt 11 óra: Gergely András. Olcsóság! hullám l; NG AR Cielin'szercsaraokban. Elsőrendű libaháj kg-ja 18 Ft Libahús kg-ja 9—12 Ft Hízott jérce fcg-ja 8 Ft Friss felvágottal:, legjobb kenyér B1LHNDÚ J VÁSÁR fiSZTSLÖSM ESTEREK BUT0RCSBRH0Hü niinnuiitv mm SZEKDRÉNYI GÉZft ÉS TÉRSflí UUüONiC^-ILn 11. SZEGED.TELEFON 1-21.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom