Délmagyarország, 1948. január (5. évfolyam, 1-25. szám)

1948-01-24 / 19. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! Háziipari foglalliozlafé nyílik meg Szegeden Hétfőn őt! bírái elé az Összeesküvő Fafcione Csökkent az árvízveszély wiflSYflS AOM Páar OSlSvjAQYAiO^SZaat NAPILAPJA Szeged, 1948 Jan. 24. Szomhef Ht. 19. sz. AHA 40 FILLÉR A védelem és a demokrácia ügye Minden perlien fontos szere­pe van a védőügyvédnek. Az ügyész a megsértett Vőrvéayes Rend képviselője és ennolc ne­vébvn kér elégtételt az elköve­telt bűnért vagy vétségért. A védőügyvéd a közösségei kép­visel 5 ftgyéssseJ szemben min­dég egyes személyt, n vádlottal képviseli és iostudásAvaí, szok­»ni képzettségével a mérlegelő bíróság "előtt igyekszik minden olyan leltre vagy enyhítő körül­ményre rámutatni, amely a vád­lóit "eljárását megmagyarázná, indokolná, vagy legrosszabb jtwlhen onyliiiené. A védőügy­véd nemes hivatásának teljesí­tése közben általában minden aszkőzzel segítségére siethet az Égyásezel és sokwzot* mnenldcal a bírákkal is szembekbrüto vád­ié! tnnfc, de ténykedésében van agv- határvonal, amelyet minden őséiben be kell tartani® l'.zpe­(üg a konkrét ügyben és a« üi.-at követő nvomoaás során K-n -'legesen történtek, ae élő, a ffrsria íg-i wág. A legnagyobb nyilvánosság ajötí. a városháza "közgyűlési jar-rséhen már ötödik napja fő­úrik az a per, amelyben a nép­Úcyí-sr a legetnönénvibb közös­ség. a magyar népi demokrá­rfa nevében igyekszik felolős­zógre vonatni egy nhasszándé­Itü, rombol6, kutmérge«5 társa* géjgut, dr. Faicione Kálmán, volt RfwWré-flle.zredest és Fíoífter­wávti képviselőt, valamiül íár­Aaíb Az igarságov megytr 'örvé.. íiyek érteiméhen - mintán nem minden vádlottnak telik egy rajtra lmza ügyvédi védőiemre — fairatafból," ellenszolgáltatás rté'kül nz utolsó vádlott száméra ügyvédet rendeltek ki A ho­norált vagv nem honorált 'védők feladatukhoz híven igyefcezfKd; -iuccíeait. ami mcntbnto, de ta­Sütmik közöttük olyan ezemé­tyoköí ik, akfk már a per fcerde­bén vétenek az irattan ügyvédi ötüWt ellen és veszedrletnesen kullópték av.', a határvenatot, amelyet említettünk. a tényle­ges, a való igazságot. Olyrm dol­r .at igy keznek iívinsgyarázni sejtetíirí a törféntwtílMSn', a íá­bonfakoző összeesküvés, szer­vezkedés felderítésének és tisz­tázásának körülményei közéit, amelyek egyáltalában nem tör­téntek meg és ezzel durván sér­tik az' igazságot. Sokszor m'óg ü vádlottakkal is ellentétben, rá­galmazzák, nyálazzák a demo­krácia alappillérének, a demo­kratikus rendőrségnek államvé­delmi osztályát. "Félmondatok­kal, furcsán és csavarosfan tel­lett kérdésekkel hangulatot igyekszenek kelleni a vádlo"ak mellett a fasisztákkal jócskán teletűzdelt tárgyalási közönség és így ezen keresztül Szeged legnagyobb nyilvánossága elölt, és ugy állítják be. mintha az egész ügyet politikai sovinizmus­ból, szenzációhajhászásból elő­re. megrendezték volna és a tör­vényes eljárás, nz államvédelmi osztály, a népügyészség, a nép­hirósüg munkája" csak üres for­maság volna. A ra tcí one-per egyes védőinek működése már messze megha­tódta a tullnizgóság fogaimát és nláássa a magyar' demokráciát. Az elinnit választások megmu­tatták, hogy Szegeden még min­dég vannak szép számmal olya­nok, akiknek sem a magyar de­j mokráeia, sem pedig annak I egyetlen intézménye nem kívá­natos. A védőügyvédek fenti mesterkedése nemcsak hogy a vádiottakon nem segij. hanem minden eset lm a u neiiwetei lenes, a demokráciát!lenes hanguiatot "ritin. 'ÍTf pedig, különösen Szegeden, nincs szükség! A magyar ügyvédi kar az cí­műit évek folyamán számos esetben tiehizonjitotta. hogy nemcsak hivatása magaslatan rtli lianem Irtvc is a népi de­mokráciának. A Falclont-per ogves védői apolitikus munká­jukkal ezt n kari tekintélyt is aláásták. Nem szeretnénk, ha a védelem törvényben biztosított szabadságén csőrbe esne. de vé­leményünk szerint nz ügyvédi érdekképviseletnek, a jogászok szakszervezetének c kérdésben valamit vep fonná ban sürgősen totdzkedni tellene. N. b. ati Uniót :fer¥@3E Bevfn nagy beszédben jelentette bo az u; angol politikái Az angol parlament kétna­pos külpolitikai vitáját Bc­vin külügyminiszter hatalmas beszédben nyitotta meg és vázolta az uj angol külpoliti­kát Bevin kifejtette, hogy Ang­lia álláspontja szerint a gö­rög kérdésben az UNO-nnk kellene döntenie. Németor­szág kérdéséről szólva kije­lentette. hogy az ország fel­osztása a német irredentizmus és revansgondolaf fcHámasz­lásálioz vezetne. Az angolok hívet Németor­szág központi kormányzásá­nak, de nem túlzott közpon­tosító politikának. Anglia is helyesli, hogy Oroszország és barátai között a lehető legjobb viszony ala­kuljon ki. Amit mosl tenni készíy. nem irányul a Szov­jet, fagy más ország ellen. Mivel az oroszok Keleten megszervezték » rokonlelke­kel, ugy nekünk is j«giuik van Nyugaton megszervez­ni a rokonlelkeket. Franciaországgal nem aka­runk külön formális szerző­dést kötni, dc j valamennyi ugynevezell i Benelux * országgal (Bel­gium. Hollandia. Luxem­burg) a legszorosiabh együtl­müködésre törekszünk. Az angol politika Franciaor­szágon és a Benelux államo­kon kivül más nyugati álla­mokkal is kapcsolatot keres, igy Olaszországgal is. Az együtt ra ü köd ést kii erjeszt j ű k Afrikára és a Közelkelelre is. Nyugaton nagv érdeklődés­sel fogadták Bevin beszédéi. Londoni diplomaták hangsú­lyozzák Bevin beszédének fontosságát s a háború utáni angol politika sorsfordulójá­nak tekintik. A Times szerint Bevin beszédének lényegé? igv kell felfogni: Nyugati Unió. A Daily Ilerald szerint Be­vin levonta a következtetése­ket Európa két táltorra sza­kadásából. Eden volt külügy-^ miniszter, a konzervatívok külpolitikusa, helyeselte a be­szédet. Bevin beszéde utáni vitá­bau ZUliaeus munkáspárti képviselő élesen támadta Be­vint. A Nyugati Uniá terve sem egyéb, in'qí visszatérés a Italaim! politikához — mondotta. Galacher kommunista kép­viselő a következőket mon­dotta: Sohasem hallottam be­szédet. amelyben annyi tévgf gondolat és' igazságtoraikás lett volna, miut Bevin beszé­dében. A külügyminisztérium azt nz irányvonalat követi, me­lyet Churchill Jelölt mefí. IJeestelenségel köveinek «! azok, nklk n szocializmus szent nevével « vörös zász­lói az amerikai imperialtz­nros soraiba vonszolják. A Szcviefuniá őszintén kivánja a román-magyar barátságot Díszebéd a román UHIdöitség íiÁztelelére Letartóztatták az MTI svájci tudósítóiét A Basler Nachrichten bu­4üp9st> tudósítója kérdést in­tézett a külügymmís/.téri nni­hoz azzal a hirrel kapcsola­téiíían. hogy Tarr Lásrióf, az MTI zürichi tudósítóját a svájci hatóságok letartóztat­ták! A Basler Nachrichten fendapesti tudósítójának kér­désére illetékes hrlyen kö­zöltélv, hog>' a niosfyar kor­arány meglepetéssel és meg­frtköV.éssel vette tudomásul a svájci hatóságoknak ezt a szo­katlan lépését Az MTI félhi­vatalos hirűgynökség tudósi lójának őrizetbe vételét ma­gvar részről az eddigi zavar­lálan svijci-mag>'ar viszony megzavarásának és igen ba­rátságtalan lépésnek tekintik. Illetékes helyről közölték azt, hogy e liir vétele után a nia­'gyar kormány azonnal uta­sította berni követét, jelent­se be tiltakozását a svájci kül ügy: n misztériumnál és kérjen felvilágosítást a ma­''öynr újságíró letartóztatása ügyében. A/svájci hatóságok részéről a . ért felvilágqsiiást nem adták-meg és letartózla­íásáuak okául a svájci hűn te­tő törvénykönyv egyik pa­ragrafusát jelölték meg, mely tiltott információk adására vonatkozik. Magyar részről határozottan megállapítják, hogy Tarr László csupán új­ságírói munkáját teljesítette és letartóztatásában az njság­irói munkaszabadság meg­sértését látják. Á magyar kül­ü|ryminisztériumban közölték a tudósítóval, hogy a magyar kormány megfontolás tárgyá­vá teszi, milyen léoésscl vá­laszoljon n sváj'ri hatóságok eljárására. IMIilllMW Ktttintettek egy szegedi folyami fiafés! Kzrles Sándor, a Magyar Folyam- és Tengerhajózási Bt. szegedi főraktarosa a fel­sz.n hadul ás előtti napokban Szegeden 30 vagon szenet és 72 vagon búzát mentett meg a németektől és adott át a közellátási hivatalnak. A köz­társasági elnök ezért a Ma­Köztűrsasági Érdem­ezüst fokozfitával tün­tette ki és a kitüntetést Dob­ni Is elvtárs., közlekedésügyi I gyár 1 rend államtitkár már át tolta Budapesten. is nyuj­Tildy Zoltán köztársaság elnök pénteken az elnöki székháziján ebédet adott Gro­za miniszterelnök és a román k orm ány küldöttség tisztele­tére. Az ebéden inag.yar rész­ről hivatalosak voltak: Nagy Imre, az országgyűlés elnöke t-s a kormány tagjai. Az ebéd során « köztársa­sági elnök pohárköszöntőt mondott, melynek során töb­bek kőzött a következőket mondotta: — Ma már elérkezett az idő. amikor országaink köl­csönös segriynyujt .si és ba­rátsági egyezményben mara­dandó dokumentumba foglal­ják n kél népben egymás iráni élő lestvéri törekvése­ket. Ez az egyezmény s a töl>­bick, amelyeket kötöttünk, yagj' kölni fogunk, annak a lénynek világos fel ismerésé­hen születnek, hogy a né­pek közötti béke. az egymás őszinte megértése szolgálják a népek boldogulását, hala­dását és fejlődését az élet minden területén. politiká­ban, gazdálkodásban szoci­ális megerősödésben, kultúrá­ban egyaránt. Beszédét a következő sza­vakkal fejezte be — JErősödjék és virágozzék a román népköztársaság, él­jenek kedves vendégeink élü­kön Grozn miniszterelnök úr­ral ésXéJjen az őszinte és megingathatatlan magyar-ro­mán barátság és testvériség. Tildy Zoltán köztársasági elnök nagy tapssal fogadott pohárköszöntőjére Groza ro­mán miniszterelnök vála­szolt. — Elnök ur! Sok minden megváltozott körülöttünk az­óta, hog}r e két szomsz,édos és ogyüttéiö nép ellenségként állt egymással szemben. Szen­vedésekkel teli 100 esztendő kellett ahhoz, hogy itt most egyasztalnll találkozzunk és őszintén beszélhessünk egy­mással. Ma Magyarország js, Bománia is népi demokrácia. Mindkét ország megtalálta azt az életformái, ainely c két rép őszinte kiváaiségajnak és akaratának megfelel, azt az életformát, amely a kél népet köze'hozza egymáshoz. Ezen az, uton az eddigi pro­blémák egészen más jelleget öltöttek, igy az erdélyi ma­gyarság kérdcsc is. Mos! uj szempontok tárulnak fel c probléma megoldására és a szempontok lehetővé teszik, heg}' éppen a Romániában élő magyar efem kftpcsolju ösz­eze még jobban a ?u§! or­szágot és járuljon hozzá ahhoz, hogy a két ország között a baráti együttműködés kiteljesedjék, megerősödjék és végleges for­mát öltsön. A népi demokrá­ciák közös széies országulját a Szovjetunió tette számunk­ra járhatóvá népének 'munká­jával, de legyőzhetetlennek oizonyulf hadserege katonai eredményeivel is. A népek -együttélésénetc kér­dése a legtökéletesebben és egyedül megnyugtató módpn '•sa!c a Sze-vjetünióban oldódott meg. Az elnök ur azt mon­dotta, hogy most nincsen olyan nagyhatalom közelünkben, amely elválasztana bennünket és ki­használná esetlegef vetélkedé­sünket.^ Én ehhez még hozzá­teszem: a Siovjetanlé őszintén kívánja- hegy megértsük esy­másl "és testvér! e|yfltlnittl»ödés­ben rijünk­Mi romónok ésmagjurok iajaz­nak Vártjuk a't u ré^ hlfes mondást, hogy aki «gv míb.ik népet nem tisztel, tula)doní»4p­pen nem saereti saját nípét sem. Közös }>ékevágyunk, liaiáro­(zottan egyűttciúkódö pofilfitjáklf és népeink baráti kózfogísa «f.í­i tat vet annak az ui imperóanz­musnak. umely a dollár jogyé­;b<-n öli. Tildy küztársasáíá el­nök ui: egészségére emelem p»­. harast. Megbezdőcttek 0 tárgyaiésok A miiiiszlerelnókségr.n meg­kezdődtek a politikai tár^ya­! lások, melyek a kölcsönös megértés ós egyetértés szelle­mében haladnak. I Dr. Groza Péter pénteken ; délután meglátogatta a Mo­í csái-y Lajos népi kollégiumot ! A román-magyar barátsági és kölcsönös segélynyújtásit' egyezményt szombaton f'él 1 órakor irják plá. A magyar kormány köszönete Romániának Mihály fi Ernő miniszter Groza miniszterelnöknek lá­togatása alkalmából meleg kö­szönetét fejezte ki a magyar kormány és a történelmi em­lékbizottság nevében, hogy az aradi muzeumban őrzött cen­tenáris anyagot a Magyar Nemzeti Muzeum rendelkezé­sére bocsátotta a nagy 48-as.' emlék- és ereklyekiáílitásnak nicgi'endezése céljából. Gro­za miniszterelnök biztosította a maga és a román kormány nevében a miniszlei"t, hogy a jövőben is a legmesszebbme­nően támogatást fog nyújtani a román-magyar ^arálság fenntartása és elmélyítése ér-* dekében. j

Next

/
Oldalképek
Tartalom