Délmagyarország, 1948. január (5. évfolyam, 1-25. szám)

1948-01-21 / 16. szám

Világ proletárjai egyesüljetek n, az ember ! n tért haza a jugoszláv , tiszti küldöttség Jtfiből lesz a cserebogár? MflGífl R KOMMUNISTA PÁRT P E L M A G Y A R O R S Z ft G I NAPILAPJA Szeged 1948 ftin. 21. Szerda V. évf. Ifi. sz. ÁRA 44 FILLÉR LENIN és a magyardemokrácia utja 94. esztendővel Lenin ha­"" tála után egyre világo­sabban emelkedik ennek a nagy forradalmárnak és ál­lamférfinak a jelentősége, aki elsőnek ismerte fel a nagy­tőkés egy kezek imperialista politikájában rejlő állandó háborús veszélyt, aki hallat­lan tudással es szivóss ággal harcolva a munkásmozgalmat 'elposványosjiló vezetők oppor­tunizmusa, meg nem értése .ellen, megteremtette a nemzetközi imperializmus el­ső méltó ellenfelét, az orosz bolsevik! pártot, győzelemre vitte a nagy • októberi forra­dalmat és lerakta a szovjet demokrácia alapjait. IW1 indez csak történelmi ér­dem volna, — ha a leg­nagyobb is —, de Lenin ma ennél is többet jelent. A leni­nizmus ma is élő, állandóan haló erő, amely nélkül nehe­zen képzelhetnénk el a szov­jet népek győzelmét a nagy antifasiszta, honvédő háború­ban — Sztálin generalisszi­musz büszkén Lenin tanítvá­nyának vallja magát — és nem képzelhető cl a demo­kratikus erőknek, pártoknak és államoknak az a széles tö­mörülése az amerikai impe­rializmussal szemben sem, ami ma egyedüli biztosítéka a békének és a nyugalmas építésnek. | enjn volt az,, aki a cári reakcióval folytatott harcban kihangsúlyozta a munkásság, a parasztság és a haladó "értelmiség szövetsé­gét és körömszakadtáig me­nő harcot folytatott azok el­len az opportunista munkás­vezetők ellen, akik csak a polgársággal voltak hajlan­dók szövetkezni az ellenség ellen, Lenin és később Sztálin volt az, aki a kisnemzetek szabadságát fenyegető impe­rializmussal szemben ellenál­lásra szólította fel az elnyo­mott nemzeteket és gyarmati népeket és szembeszállt még azokkal a munkáspárti veze­tőkkel is, akik csak tessék­lássék engedményeket ki­vántak adni az elnyomott nemzeteknek és nem voltak hajlandók harcolni az elnyo­mott nemzetek teljes szabad­ságáért. Leóin és a bolsevi­kiek a legnagyobb 'megvetés­sel elitélték azokat, akik az első világháborúban az egy­mással harcoló imperialista felekjgdalára állottak és ve­lük ellentélben kitűzte a pro­letárforradalom zászlaját. M a a magvar népi demo­krácia Lenin tanítását követi, amikor a munkásság, a parasztság és a haladó ér­telmiség szövetségére támasz­kodva. a nagybirtokos és nagytőkés reakciót megsem­misítve, a földet a szegény­paraszlság közöli felosztva, a nagyipart .államosítva diadal­ra vitte a dolgozó nép ügyét és elindította az országol a szocializmus felé vezető uton. A módszer, az eszközök nem ugyanazok, amelyeket Lenin alkalmazóit Oroszországban, de Lenin állandóan hangsú­lyozta, hogy ezeknek változ­niuk kell az egyes országok és a történelmi helyzet kü­lönleges adottságai szerint. Nem volna jó marxista-leni­nista, aki ezt nem venné tu­domásul. Éppen a Szovjet­unió megalakulása, megerősö­dése, világhatalmi tényezővé való előrenyomulása az egyik legfontosabb tényező, amely lehetővé lelte a felszabadu­lásunkat és azt, hogy kissé más. békésebb uton, a népi demokrácia kormányában te­vékenykedve haladjunk a szo­cializmus felé. cnin tanítása az, amely ma '— is kjmélellen és követke­zeles harcra ösztönzi a Ma­gyar Kommunista Pártot a reakció minden fajtája elten, még ha a reakció az egyház és a vallás köpönyege alá bújva próbálja megállítani a haladás kerekét. Lenin éber­ségre intette a kommunistá­kat és azt mondotta, hogy megvert reakció a legvesze­delmesebb, mert kétségbeesett leltekre határozza el magát. Lenin a szovjet tervgazdál­kodás szülőatyja is, amely ma példaképül szolgál nemcsak a népi demokráciáknak, de még. a nyugati polgári orszá­gok is igyekeznek megvaló­sítani belőle annyit, amennyi nem ütközik rea'kciás érde­keikbe. Lenin, mint a munkásosz­tály felszabadító harcának legkiválóbb stratégája, elmé­leti és gyakorlati harcosa és mint az igazi kommunista ma­gatartás, erkölcsiség megsze­mélyesítője, példakép lesz mindenkoron a világ összes becsületes, öntudatos dolgo­zójának szemében. A Szovjet­unió, amelynek a bölcsőjénél ő állott, ma is az ő tanítása alapján küzd a békéért, mely­nek a legszilárdabb oszlopa. A békeszerető népek ma, a Lenin zászlaja alatt haladó kommunista pártokkal az élü­kön, őrt állanak a béke, a szabadság; a függetlenség nagy eszméi melleit. A magyar nép, amely végérvényesen rátért a népi demokrácia útjára és a szocializmus felé halad, bá­lával emlékezik Leninre, aki­nek olv sokat köszönhet. F. I A Falcione-per második napján ügyetlenül tagadnak a szegedi összeesküvők A VÁDLOTTAK VÉDEKEZÉSÜKET A CSILLAG-BÖRTÖN FÜRDŐJÉBEN BESZÉL­TÉK MEG- — DETEKTH REGÉNYNEK MINŐSÍTETTÉK ELöZO VALLOMÁSU­KAT. DE NEM TUDTÁK MEGOKOLNI. MIÉRT VALLOTTAK A NÉPÜGYÉSZ EI.öTT MÁSKÉPPEN A köztársaság megdöntésé­re irányuló szegedi összees­küvők főtiárgyalásának máso­dik napján a városháza zsú­folt közgyűlési termében Gaál Róbert volt pfeifferista pót­képvjselő, vas- és fémmunkást hallgatták ki először. Gaál ki­jelentette, hogy csak részben érzi magit bűnösnek s csak abban, hogy engedély nélkül elhagyta az ország területét. Már vallomása elején erősen érzeti a kitanitás, az úgyne­vezett »fejeseket« igyekezett menteni. Igy odámódositotta vallomását, hogy Falcione a választás utáni hajnalon nem • Kitartás, győztünk köszön­téssel állított be, hanem azt mondotta: Fiuk, még egy kis kitartás és győzni fogunk . Ezután visszavonta a rendőr­ségen cs népügyészségen tett beismerő vallomását cs álta­lános derültség közben kije­lentette, hogy nem is voll párttag, csak ugy jelölték képviselőnek. Kiss Dezső ta­nácselnök kérdésére azt is ki­jelentette, lu'g.v munkásnak crzi magát, de nem proletár­nak nem tudja, hogy mit keresett munkás léiére Pfeifferék tőkések szolgálatá­ban álló pártjában, mint a hogv nem talált semmi kivet­ni valót a demokráciában, amely ellen tört. Ausztriai menekülését testvére, Gaál Gyula előző napi vallomásá­tól eltérően jnondötta el, fi­gyelmen kivül hagyva a ta­nácsvezető intését, hogy tö­redelmes beismerő vallomásá­val enyhébb büntetést nyer­het. ~feifferék nem politizál­tak, csak sakkoztak A következő vádlott Lé S'.ir Vilmos, aki már oüníet­\e ("s voll három évig a Dő­li jny-uIcai bombamerényié!­b.pn való részvétel miatt! A bí­rásig előtt szokatlan s/.cm­ItVen hangon lelt vallomást. Azzal kezdte, hogy sok c< tekl'vregényt olvasott életé­ben s azok hatása alatt tette be'smerő vallomását a renL í rségen és a népügyész i tő'r, de mindaz, amit ott olmon­Guderian tábornok vezetésével az amerikaiak fasiszta kém­szervezetet létesítettek A Mladá Fronta párizsi lap megbízható forrásra hivatkozva jelenti, hogv az amerikai meg­szálló hatóságok német "titkos­szolgálat főhadiszállását állítot­ták fel Orondorfban. a hírhedt Guderian páncélos-tábornok ve­zetésével. Guderian utasításokat kapott, hogv gyűjtse össze a német titkosszolgálatban állt ügynököket, Guderian főhadi­szállását azzal a feladattal híz­ták meg, hogy teremtse meg az egy üKuiiiiküdésl a nyugalné­Inetersrígi. olaszországi. ír m­cianrszés" és egyéb Pilláiul!' fasiszta szervezetekkel és használja fel az ezekben az országokban fennmaradt német kémszervezeteket felforgató te­vékenységre. Guderian egyik tegfonlosabb feladata, hogy iigy­niiviiket helyezzen el a szo­eiai'sla szervezetek és pártok keretében. A lap szorinl Gu­derian főhadiszállásán levő ügy­nökökhöz még amerikai részről is beosztanak szakemberekél. doll., saját fantáziájának szü­leménye, a Ffeifi'er-párlban politiká­ról soha szó sem volt, oda mlindlannyiau csak sakkoz­ni járlak. Egyébként valamennyi vád­lott hasonlóképpen nyilatko­zott a párt politikai célkitű­zéseiről. Szinlc hallottuk, ahogy a védők oktattak: »Szó­Yaikozni jártak fel, lakkoz­ni, biliárdozni, slb. < A sak­kot mindnyájan felemlítették, csupán sakkozni nem tanul­lak meg ilyen rövid idő alatt, mert egy se vállalta, hogy játszani is tud. Császár azt is niondla, hogy Falcione ál­lást igért neki, azért lépelt be a pártba s ezt az állást csak azért nem tudta megkapni, mert Falcione már nem ért rá megszerezni Egyébként abban is megegyeztek az ed­dig kihallgatott vádlottak, hogy a szökésben lévő Bár­kányira, Tési Csedomirra és Vándorra vallanak terhelően. Miután Gaál Gyula hétfőn be­ismerő vallomást tett, vádlott­társai igyekeznek őt isi be­mártani, de nem sok siker­rel. Majd sor került Császár és Gaál Róbert szembesítésé­re Gaál szökésével kapcso­latban. Az összebeszélésbe va­lami hiba csúszhatott, mert Gaál tagadásával szemben Császár itt is terhelően val­lott. Ez a vádlott is letagad­ta, hogy a Csillagbörtönben nyugodtan beszélgethetnek egymással a vádlottak s ki­tűnő hírszerzési forrásokkal rendelkeznek. Vallomása vé­gén arra hivatkozott, hogy a rendőrségen cigarettáért telt beismerő vallomást. Ügyvédi praktika a közös fürdőben Császárnál még ügyetleneb­ből tagadott Sebestyén Zoltán orvostanhallgató, aki meg­átalkodott konoksággal -szór­ta rágalmait a főtárgyaláson. Szintén csak részben érezle magát bűnösnek. Amit; ő kö­velett el, azt vállalta, de Fat­cionet és Fodort igyekezett menteni. Bárkányit nem, mert az távol van. A vádlottak eddigi vallomá­sa arra késztette dr. Polónyi Jenő vezető népügyészt, hogy Császár Vilmos pőlkihallga­tását kérje. Január 14-én ugyanis az államvédelmi osz­tály pólnyomozása során Csá­szár olyérlelmü vallomást lelt, hogy az egyik védőügyvéd utasí­tására Falcione és Fodor állandóan üldözték a Csil­lagba zárt vádlottakat s ter­helő vallomásuk visszavo­nására igyekeztek rábírni. Közös fürdőbe vitték vala­mennyiüket s Falcionéék — természetesen az örök jelen­létében — ilyértelmü vallo­másra akarták rábírni cinko­saikat* Kitanították őket, hi­vatkozzanak arra, hogy a rendőrségen kényszer hatása alatt tettek beismerő vallo­mást. Császár ezt a jegyző­könyvet aláirta, de a főtár­gyaláson ezt is detektivre­génynek minősítette. A főtárgyalást szerdán reg­gel fél 9-kor folytatják. Hároméves demokráciánk őre: ÖL rendőrség országos rendőrnap Január 24-én 1918 január 24. emlékeze­tes napja a magyar köztársa­ságnak. Ekkor ünneplik ugyanis a demokratikus rend­őrség megalakulását. 3 éve ennek a megalakulásnak, de ha a demokratikus rendőrség fejlődésével s eredményeivel mérjük az eltelt időt, akkor bízvást állíthatjuk, hogv a néprendőrség óriásit fejlődött és emberfelettit teljesített az aránylag r#vid 3 esztendő le­forgása' alatt. Helyreállította a polgári vagyon- és személy­biztonságot, felderítette a dol­gozó nép ellenségeit és a gaz­dasági elet hiénáit. A közlár­saságellenes földalatti össze­esküvés felderítésével és meg­semmisítésével a demokra­tikus rendőrség megvédte a magyar nép szabadságjogait és demokráciánkat az össze­esküvés formájában reá lesel­kedő horthysta fasiszta reak­ciótól. A demokratikus rend­őrség éberségének és közbe­lépésének köszönhető, hogy a reakció ötödik hadoszlopát, a Sulyok-féle Szabadságpártot és a Pfeiffer-féle pártol a nép erői szétkergették és a ma­gvar politikai életből kiközö­sítették. A magyar nép fiai­ból szervezett demokratikus rendőrség hiven szolgálja » magyar népet. Január 24-én, szombaton reggel 9 órakor a Sportcsar­nokban országos rendőrün­nepség lesz, amelyen a köz­társasági elnök és Dinnyés Lajos miniszterelnökkel az élen a kormány tagjai, vala­mint az ország különböző ré­-szejből érkező rendőrküldött­ségek vesznek részt. Keresztes elvtárs elfoglalta hivatalát Keresztes Mihály elvtárs, a földművelésügyi minisztérium uj politikai államtitk ára ked­den délelőtt a miniszterelnöksé­gen letette a iogadálmat és el­foglalta hivatalát. t

Next

/
Oldalképek
Tartalom