Délmagyarország, 1948. január (5. évfolyam, 1-25. szám)

1948-01-18 / 14. szám

I Vasárnap, 1948 január 18. DÉLA1AGYA BOKSZIG Nagy munkát végzett a Nemzeti Segély a múlt évben A Nemzeti Segély szegedi szervezete pénteken délután a sajtó kiküldötteivel ismertette az 1947. évl>en végzett munkáját. Mecsér Béla titkár és Nagy László szervező rámutatott arra, hogv a Nemzeti Segély szegedi szervezete minden társadalmi akcióban a mult év f>>lyamán halékonyan részt veit. Szegeden egy napközi otthona és egy bölcsődéje működik, ezenkívül Tápén nyári napközi otthona van a nyári hónapokban. A mult év folyamán löbb száz szeretetcsomagot osztott szét a munkanélküliek, a hadigondozottak és hadifoglyok csaJádlagjaa közölt. Rendszeresek voltak a gyermokuzsonnáztatások. Több ezer gyermek kapott kiadós uzsonnái. A mull év jujiiusában az újonnan földllözjuttaloltak között osztottak ki több mint száz ruhacsomagol. Jutius folyamán a jégkárosuitak között Tápén, Kisknjidorozsmán és a környező községekben osztottak ki Löbb mint száz szeretetcsomagok Az év .közepén felállították az egészségügyi és családvédelmi tanácsadót. Szülői értekezleteken tanácsokkal iátták ei az ískolásgyennekck szüleit. Szeptember folyamán a népjóléti minisztérium utján a hároméves terv keretében 10.00Ü forintot kaptak, amelyet a bölcsőde és napközi otthon újjáépítésére, valamint a fodorleiépi napközi otlhon és a móravárosi bölcsőde felállítására fordítanak. Részt velL a NS a (karácsonyi akcióban és a december 24-én tarlóit karácsonyfa-ünnepségen, több mint kétszáz csomagol oszlottak szét. Rámutatott a NS szegcdi titkára arra is, hogy a Magyar Kommunista Párt a Nemzeti Segélyt fenálkísa óta a icgincszszc'bbmenően támogatta. A NS azonban nem egy párton vagy felekezeten épült fel, hanem azt a társadalom sogileni akarása hozta létre. Hazug az az állítás, mintha a NS csak zsidókat és kommunistáikat támogatna. A NS minden szegénysorsu rászorultat, tegyen az bárki, felkarolt és segített. Ezután Mecsér Béla a multévi költségvetést és a taglótszám szaporodását ismertette. Az 1948-as év folyamára tervbevette az NS mintegy 400— 000 gyermek nyári üdültetését. Ezek a gyermekeik valamely Békés megyei községben nyaralnának, négy turnusban. Megmu- a szegedi szervezet a működő napközi bölcsödét. Öröm rajnapközi plthon es bölcsőde gondozottjai arcára, nem is csoda, hisz gondos orvosi felügyelet és kitűnő táplálkozás mellett elfeledtetik az apró gyermekekkel a nyomort, ami otthon várna rájuk. Reggel 8-tól délután 5-ig vannak a gyermekek a napközi otthon, valamint a bölcsődében. talla még vezetősége otthont és zolódik a K orzó-Mozl Utolsó 3 nap! Csak keddig játszhatjuk az uj amerikai Mopex filmhatal másságot! Dumas világhíres kalandos regénye filmen 1 Szerelem és bosszú, román lika és kaland találkozik Korzika vérgőzös forró földjén! DOUGUS FA.R8SKKS j . élményszerű kellős alakításával. Előadások kezdéir: fél 4, tél fi és fél 8 órakor. A katolikus egyház 1848-ban és ma A hazaszeretet és nemgetárulás küzdelme a felsőbb klérusban j A centenáriumi év magyarsága már nem csak Petőfi 'verseinek szépségét élvezi, hanem teljesíti a bennük rejlő parancsol.' Szabad hazában, szabad nép, éz volt az egyetemesen érvényes politikai hitvallás, melyet azonban csak száz év elmultával tudott a magyar nemzet megvalósítani. Amikor a dicső szabadságharcot ünnepeljük, nem szabad megfeledkeznünk az ellenfelekről sem. Az árulásból éppúgy keli okulnunk, "níánt a hazaszeretet nagyszerű példáiból. Mihályfi Ernő miniszter a következőket állapította meg: -Mindszentvék 48 centenáriumának küszöbén nem a magyar szabadságharc hőseit, hanem a magyar szabadságharc belső ellenfeleit. akarják ünnepelni«. A magyar demokrácia van ma már olyan erős, hogy ezt a kísérletei meg tudja akadályozni. Ha az egyház külön utakon is kii!sérii. a centenáriumot ünnepelni, nem engedjük az ünnepi hangulatot elrontani- ós emlékezünk a régiekről... Haladószellemü főpap A Délmagyarország emlékezett meg elsőnek Horváth Mihály csanádi püspökről ós 48-as vallás- és közoktatásügyi miniszterről. A mi egyházmegyénk főpapja volt az ország legfelvilágosuitabb papja 1848-ban. Haladószellemii gondolkozására jellemzésül idézni kívánunk genfi emlékirataiból: »Egy nép sem erőszakolhatja a maga akaratát más népre, egy nép sem nyomhat ei más népet anélkül, hogy utóvégre saját szabadságul is ne lássa áldozatul esni«' A haladószellemü főpap nemcsak a nemzet irányában tudott szigorú bírálatot gyakorolni, hanem az egyház irányában is tudott tárgyilagos lenni. Mikor 1818 októberében a honvédelmi bizottmány tagjai, élükön Szemere. felszólította a magyar püspöki kart, hogy »a legelszántabb ellentállásnak apostolaiként. lépjenek föl híveik közötti. Horváth Mihály megállapítja: A püspökök azonban e felhívásra tagadólag1 válaszollak®. A történelmi hűség kedvéért tartozunk megjegyezni, hogy Horváth Mihály a maga részéről mindent elkövetelt, hogv ezt az állásfoglalást megváltoztassa. A csanádi püspök a maga személyében külön útra tért és egyik legmegbízhatóbb támasza lett a magyar szabadságharcnak. Példáját több püspök követte. A hercegprímás Hám János azonban behódolt az elnyomó hatalomnak és Windisgrátz politikájának támogatója volt. A százéves egyház Mikor elsőizben foglalkoztunk 1 letésben, úlszenleskedésben gya< Horváth Mihály csanádi püspök szerepével a szabadságharcban, rámutattunk, hogy nemcsak a nemzetnek, de az egyháznak is fel kell ismerni a száz évvel ezelőtt elkövetett hibákat és azokat jóvátenni. Vizsgáljuk meg, mit mond Horváth Mihály a püspök, egyházáról : »A katolikus vallás a száműzött dinasztia (Habsburg) alatt státusvallás tévén, oly súlyos gyámság alá volt * vetve, hogy mig a protensléns hitfelekezetek hosszas küzde.meik gyümölcséül, szerencsések voltak magukat a minden szabadságol elnyelő bécsi kormány befolyása alól felszabadítani s egyházi és iskolai ügyeikben önkormányzatilag intézkedni: az alatt a katolikus egyháznak érdekei többnyire mellékes, gyakran önző és alacsony céloknak áldoztatlak fel.* Majd igy folytatta: »Az egyház a státushatalomnak valósággal hivatalos szolgájává, kényuralmának támaszává alacsonyodott*. A papság személyére vonatkozóan Horváth Mihály a következőket állapította meg: »E körülmény — az előbb elmondottak — a papság erkölcsi jellemére telelte károsan hatott} nemcsak amennyiben az egyházi kormány nem 'egyszer lelkiismeretlen, s j e lle ni le len ségüke t színlelt alázattal s álszenleskedéssei palástolni törekvő, csekélvségekkel bibelődő, hivatásuk lényegét, a nép szellemi s erkölcsi nevelését elhanyagoló főpúsztorok alá került, hanem azért is, mert csak ilyenfélék juthatván egyházi méltóságra: a papság egy ' része hivatásának buzgó teljesítése helyett a hatalmasok kegyének keresését tekintette lö céljánufk: s a valóban keresztényi erények helyett lekor-lá magút szerint*. vezércinek példája Reform-célok Horváth Mihály, aki maga is a klérus és a főpapság soraiba tartózott, ismerte a legjobban a visszás helyzetet. Ez a tény nemcsak arra késztette a becsületes papot és államférfit, hogy a bajok ismeretében mindent megkíséreljen azok orvoslására. Így 184!) augusztus 20-ra egyházi közgyűlést hívott össze, melynek az lett volna a feladata. hogy végrehajtsa a szükséges reformokat, azonban mint Horváth Mihály megállapítja,: »Fájdalom a restaurált kényuralom mind ezen reformi reményeket csirájokban elölte.« Vizsgáljuk meg, milyen reformtörekvések hajtották a főpapot. Addig, amíg a főpapság dusFiált, a vidéki papok nagy-része bizony nyomorgotl. Mig 'a főpapoknak bőségesen jutott mindenre, az egyházi iskolák a legsanvarubb képel mutatták. Ezért Horváth Mihály terve a következő volt. Egyesileni kell az egyházi és alapítvány birtokokat, melyet központi iroda kezel. A tervezett egyházi közgyűlés feladata lett volna, az'uláp megállapítani az egyesitett egyházi birtok jövedelmének szétosztása. Természetesen — miután Horváth Mihály csanádi püspök tollából ismerjük a klérust — nem csak a reformnak, dc magának Horváth .Mihálynak is rengeteg ellensége akadt. Mikor a 48-as események következtében a csanádi püspök emigrálni volt kénytelen, az itthon maradt papság a legkülönfélébb rágalmakkal illette a iegjobbszándéku és haladószellemü főpapot. 1848 elbukott, de száz év múlva a magyar nemzet diadalra juttatta a szabadság eszméket. A nemzet megigazult. Levonta száz év tanulságait, felszámolta a csődtömeget és uj életei kezdett! Dc mit tett az egyház. Valahol utat tévesztett Szekfü Gyula komoly és átélt katolicizmusa országosan közismert. »A forradalom után* cimü könyvében foglalkozik a magyar katolicizmus problémáivai és rámutatott arra az erkölcsi züllésre, amely az ellenforradalom évtizedei alatt a katolikus egyház kebelében végbement: —«... a hitleri hatás növekedésével sok katolikus enibert leheteti látnipaki jó katolikuskén l járult a szentségekhez, azt hitte, hogy Egyházának és annak látható fejének engedelmeskedik s emellett szive leli volt gyűlölettel, vérszomjjal, kapzsisággal ... Tiszta keresztény élettei, gyakori áldozás mellett, megfért politikai sikon oly eivádulás, mely az ellenfélnek egyenlőre minden gonoszt kívánt, s utóbb hidegen, sőt lelkesen tudta végignézni ezen gonoszságok végrehajtását ártatlan felebarátain®. De napjaink egyházi problémájával is foglalkozik egyházáért aggódó történészünk és a következőiket írja: —1> ... hiszen szükséges volt az uj világban bizalmat kelteni aziránt, hogy az egyházak nem fogják támogatni azokat, akik az országot veszejtő potilitoál akarják újból visszahozni. Erre pedig egyel len természetes garanciának látszott a sajtó és az intézmények vezetőinek kicserélése, elküldvén azokat, akik fvjost vásárol font miintftM»vÍT szemes BORSOT, BURGQkYIT, prma TÜZÍFÍT l-a faszenei és fiiszerárucikkekef a Munkásszövetkezetben Telefon: 4-63 cselekvésben vagv gondolkodásban az előző korszaknak meghajoltak s helyükbe olyan katolikusokat téve, akik ilyennel néni kompromittálták magukat*. Mindezekből a tervekből nem lelt semmi, állapítja meg szomorúan Szekfü Gyula. A centenárium éve alkalmat ad az elkövetett hibák korrigálására. Nem vagyunk optimisták, de érkeznek már kedvező hírek is: a centenárium kérdéséljen a püspöki kar szembehelyczkedeU Mindszentyvel. Igy bizalmunk nem indokolatlan, nogy :cszncR, riTák megértik az egyház, a nép és a demokrácia közös érdékeit és segíteni fognak a felsorol! hibák ismeretében, egy egészséges fordulat létrehozásában. Dánici GvBrgy. A lisztpanamisfák ítéletét hétfőn tizenkettőkor hirdetik ki A huszonnégyvádlotlas liszlfekelézési ügyben a per nagy anyagára való tekintettel az Ítéletei hétfőn délben 12 órakor hirdeti ki a munkásbiróxág. Közigazgatási kirendeitséget kér Ruzsa|«jrá$ A ruzsajárásiak mondtak el szombaton kéréseiket Rácz György vezetésével Gyáni Imre főispánnak. Külön közigazgatási kirendeltséget kérnek Ruzsajánásra, mert jelenicg Alsóközponllioz tartoznak és ez igen sok nehézséget okoz. Anyakönyvvezetőt is kérnek, hogy ne kelljen kilométereket meglenni. Ezenkívül egy rendőrörs kirendelését is szeretnék, mert most Alsóközpontról járnak át a rendőrök. A főispán megígérte, hogv intézkedik ügyükben. Ujabb eredménytelen tárgyalások a város és a gázgyár hozott Az elmúlt napokban a város és a gázgyár között ujabb összecsapásra került sor. A városnak ugyanis a gázgyárral kötött szerződése értelmében évenként bizonyos menynyiségü gázt és villanyt kell fogyasztania A háborús évek sonán és a felszabadulás ulán, amikor a villanyszolgáltalás nem folyhatott a szokott ütemben, a város természetesen nem tehetett eleget ennek a kötelezettségének. Ezenkívül a gázgyár sem szerelte fel a megállapodás szerint járó utcai lámpákat. Mindezek ellenére most a gázgyár mégis követeléssel lép fel és az ei nem fogyasztott villany, valamint gáz árát is követeli. Érdekes még ehhez megemlítenünk, hogy a város a felszabadulás utáni időkben fát és szenet kölcsönzött a gázgyárnak egymillió 600.000 forint értékben. A gázgyár azonban most erről nem is hajlandó tudni és eszeágában sincs ezt az összeget akár csak beszámítani is. Az ügyben folytaiolt tárgyalások nem vezettek eredményre és ugylátszik, hogy ezt az állandó vitára okot szolgáltató áldatlan állapotot csak a gázgyár költségesítése,, vagy állami kezelésbe vétele oldhatná meg. Elindult az első volt hadifogolycsoport Jugoszláviába Hirt adtunk róla, hogy a Szovjetunióból hazatért, jugoszláviai illetőségű, magyar nemzetiségű hadifoglyokat a jugoszláv hazalelepitési bizottság Szegeden gyűjti összíe, s itt nyilvántartásba vétel után lakóhelyükre szállítja. Szombaton délijén két órakor indult el az első, harmincfőnyi hadifogolycsoport. A jugoszláv hatóságok kiküldött képviselője vette őket át és Horgoson keresztül Szabadkára kísérte őket, ahonnan a személyi adatok összehasonlítása és orvosi vizsgálat után azonnal lakóhelyükre utazhatnak. A szegedi állomáson a népjóléti minisztérium hadiifogolykirendeltsóge és az átmeneti otthon nevében Dénes Leóné búcsúztatta őket. Az MNDSz szegedi szervezete részéről Dani Jánosnó és Angyal Mária jelenlek meg és keresetlen szavakkal kívántak a huzamosabb időn át Szegeden tartózkodó volt hadifoglyoknak kellemes utat. A hadifoglyok mind Dénes Leónénak, mind az MNDSz lelkes 'asszonyainak köszönetet mondottak gondoskodásukért. Az első csoport után napok múlva indulnak a következő csoportok is. Igy Hódmezővásárhelyen már 136 személy áll készen, hogy a jugoszláv hazatcicpilő bizottság következő szerelvényével hazautazhasson. Magyar tea kg-kint ao - Fi Szeredainál Cserz7 UlbálT-o. 3. Kárász-o. 10. Ilalász-ulca eladó. 25a. szánni ház 100 ÉVES cég fellendítéséhez — közreműködéssel vagv anélkül — tőkés társat keresek. Jelige >10.000 Et-tólt.