Délmagyarország, 1948. január (5. évfolyam, 1-25. szám)

1948-01-15 / 11. szám

fiiig proletárjai egyesüljetek t AGYAKOR Simáén önálló kereső' feslilvásáriási igazolYányl kap Megkezdődött a lisztpanamisták . felelősségre vonása Bizottság vizsgálja felül a marhahas árána i emelését \ yiAGYAa ^OMMüNtSfA PÁHT DSlMAGYAROHSZAGl H AP H APJ & Szeged, 1918 jan. 15. Csütörtök 'W, évi. 11. sz. ARA 4t FILLÉR Hossza évtizedek után ismét deíicitmentes költségvetést tárgyal az országgyűlés Az u] költségvetés 22*4 millió bevételi felesleget mutat Az országgyűlés szerdai ülé­sét Nagwlmre elnök nyi­totta meg. Több napirend­előtti felszólalás ulán Nyárádi Miklós pénzügyminiszter ter­jesztette elő a költségvetést és mondotta el expozéját. Beszédét annak hangsúlyo­zásával kezdte, hogy a költ­ségvetés a nemzet egész éle­tének gazdasági síkra lőrlénő kivetítésével pontos képét ad­ja az elvégzeit munkának és a még elvégzésre váró felada­toknak. ' Nyárádi miniszter ezután megemlítette, hogy a külföl­di államok legtöbbjének defi­cites a költségvetése és erre több példát sorolt fel. Ugyan­akkor hangsúlyozta, hogy liosszu idő után először került fe­lesleggel záródó költségve­tés országgyűlésünk plénu­ma elé. Á déficilmenles költségvetés önmagában is egyik, ha nem is kizáróla­gos. de mindenesetre a leg­jelentékenyehh garanciája annak, hogy az inflációt " jövőben is sikerül majd el­kerülni. A deficilmenles költségve­tésre vonatkozó nagyjelentő­ségű bejelentés után a minisz­ter általános gazdasági liely­zetképet adott a termelési és fogyasztási adók részletes tag­lalásával, valamint a nemzeti jövedelemre vonatkozó leg­utóbbi becslés adatainak is­mertetésével. Részletesen vá­zolta külkereskedelmünk ala­kulásának kihatását pénzügyi helyzetünkre. Mindezek után altért a hitelpolitika ismerte­tésére és az elmúlt három sú­lyos esztendőre vonatkozó adatok felsorolása után a kö­vetkezőket mondotta: Növekszik a bankbetét — Az ország gazdasági éle­tének egyre nagyobb terüle­tén jelentkező államosítás a pérfz- és hitelpolitika irányí­tását is szükségessé tozi. A "hitelpolitika helyes kézben­tartását és nemzetgazdasági •érdekeink védelmét szolgálja a bankállamositási törvény is, amely lehetővé leszi az egy­séges irányítási. Meg kell em­líteni, hogy a hankállaiuosítás hire az első időkben határozol! visszatetszést idézett elő a hetétképződésben. A szep­tember végén tapasztalható eredmények a/onhan azt bi­zonyítják, hogy felülkereke­dett a józan belátás. Ekkor a betétállomány már elérte az 515 millió forinlot. Okló­lier 31-én már 576 millió, november végén pedig kö­zel 650 millió forint volt a fővárosi bankok betétállo­mánya. Ugyanez a kevés számadat jelíemz] azt a bizalmat,mely­ívei gazdasági életünk a sta­bilizáció után az államosított hitelszervezel iránt viseltetik. Ennek a gazdasági élet min­iden ágára kiterjedő helyzet­képnek a felvázolása vezette be Nyárádi pénzügyminiszter beszédének azt a részét, amely most már valóban a költség­vetésre vonatkozik. A most benyújtott költségvetésnek a muítévivel szemben tapasz­talható egyik leglényegesebb eltérése áz, hogy összeállítá­sánál már megfelelő gyakor­lati tapasztalatok álllak ren­delkezésre — mondotta. — Ez a költségvetés csak reális adatokat tartalmaz és a tényleg felmerülő kiadá­sok áz előreláthatóan be­folyó bevéleiekhez igazod­nak. A feltűnően lényeges eltérés az előző költségve­tésekkel szemben az, hogy most először foglalja ma­gában az 1947. évi 17. le.-cl beiktatott hároméves beru­házási tervnek az első évé­re eső előirányzatát. Az 1917—48. évi költségvetési előirányzat fő összegeit a kö­vetkezőkben ismertetem: Az uj költségvetés — Az állami közigazgatás összes előirányzott kiadása 4.483.2 millió forinlot, vala­mennyi bevétele pedig 5.263 millió forintot tesz ki. így a bevételek 781.8 millióval haladják meg az állami köz­igazgatásnak ugyanezen Idő­re előirányzott kiadásait. Az állami üzemek kiadásait erre a költségvetési évre 2.2706 millió forintban, be­vételeit pedig 2.311 millió­ban irányoztuk elő. Ennek következtében az ál­lami üzemek előirányzott be­vétele 40.6 millióval haladja meg a kiadást. Az idei költ­ségvetési előirányzatban az egyes tárcáknál a beruházá­sok nem szerepelnek, ezeket egységesen a hároméves terv beruházási programjának ke­retében irányoztuk elő. Az 1947—48. költségvetési évben, amely egybeesik a lerv első esztendejével, be­ruházásra 80!) milliót vei­lünk számításba. A közigaz­gatás, az állami üzemek és a hároméves lerv beruházá­sa cinién összesen 7.533.7 millió kiadást cs 7.578.1 mil­lió forint bevételt irányoz tunk elő. így az ezévi költ­ségvetési előirányzat 22.4 millió bevételi feleslegei mutat, szemben az 1946—47. évi költ­ségvetés 374.8 millió forintos hiányával. A miniszter ezután részle­tesen ismertette a költségve­tést és hangsúlyozta, hogy be­szédében az összbenyomásra, a költségvetés alapjául szol­gáló gazdasági élet legfőbb irányvonalainak Vázlatos is­mertetésére helyezte a fő­súlyt. mert az egyes tárcák kötlségvHégének rész!elesebb ismertetésére a további tár­gyalások során amúgy is kí­nálkozik megfelelő alkalom. A pénzügyi kormányzat ma abban a kivételes helyzet­ben van, liogv liosszu év­tizedek óla először (crjcszl­het delid Imenles költségve­tést az országgyűlés elé. Er­re nemcsak saját történel­münkben akad kevés példa, hanem ez világviszonylat­ban is igen ritka jelenség. Maga az a lény, hogy az ál­lami apparátus szükségletei­nek fedezésére nem kell bnn­kópréshez folyamodni, rend­kívül nagy biztosítékot nyújt az inflációval szemben. A sta­bilizáció megteremtésekor a rosszindulatú bírálók kedvenc jelszava volt, hogy a nyomort sikerült stabilizálni. Hogy ez mennyire nem igaz, azt leg­jobban bizonyítja az a nagy különbség is, amely az ország dolgozóinak az infláció ide­jén meglévő jövedelme és a stabilizáció ulán élvezett fize­tések vásárlóereje között mu­tatkozik. Nyárádi Miklós pénzügymi­niszter igy fejezte be kétórás nagy beszédét: — Kérem a lisztéit Ország­gyűlést, hogy a most benyúj­tásra került költségvetést te­kintsék mindnyájunk munká­jával és szeretetével újjáépü­lő hazánk egyik jelentős alap­pillérének és annak az egész magyar nép /álja) kifejezett áldoz a tválla lüs eredményé­nek. amely a nemzet történel­mében már annviszor tette lehetővé a feltámadást és az ni utakon való elindulást. Ké­rem a tisztelt Országgyűléstől a költségvetés elfoggdiását. Hazakerültek az elhurcolt, javak Nyárádi pénzügyminiszter expozéja során foglalkozott a külföldre hurcolt magyar va­gyontárgyak kérdésével is és kijelentette, hogy 1945 márciusa óla niiilyty 3 milliárd forint értékű el­hurcolt vagyontárgyat sike­rült hazaszállítani és az or­szág gazdásági életébe új­ból beállítani. Ezenkívül még 109—15(1 millió dollár értékű elhurcolt magyar va­gyontárgy van a külföldön, amelynek folyamatos haia­szál iláva erdekében minden szükséges intézkedés meg­történi. A pénzügyminiszter expo­zéjában részletesen foglalko­zott az adózással összefüggő kérdésekkel is. Rámutatott ar­ra, hogy a bevételek emelke­dése folytán lehetővé vált, az együttes kereseti adók vo­nalán. az adókulcs mérséklé­se. Tisztában kell lenni azon­ban azzal, hogy az egyes adóterhek globáli­san nem csökkenthetők, mert elpusztult hazánk új­jáépítése és a hároméves terv végrehajtásit,1 érdeké­ben fokozatosan nagyobbo­dó adóbevé'.e'ekre van szük­sége az országnak. Ezeket a terheket azonban a .tehetősebbek vállára kívánjuk hárítani. A forintmérleg be­vezetése után ma már nincs elvi akadálya a tényleges üz­lcli eredmény ulán való adó­zásnak, ezzel . kapcsolatban azonban fokozott jelentősége van a pontos könyvvitelnek. Az adóközösségi adózási ki­zárólag csak a nagyobblél­számu, de kisebbjelenlőségü szakmai közösségek számára lehel biztosítani. Nem lehet a "jövőben tagja az adóközös­ségnek részvénytársaság, vagy •korlátol Ifelelősségü társaság. Baráisági szerződések egységes rendszere Délkelet-Európában Dimitrov, a bolgár népköz­társaság miniszterelnöke ja­nuár 6-án fogadta a magyar­bolgár társaság főtitkárát és a következő nyilatkozatot telte: Adja át a magyar minisz­terelnök urnák szívélyes üd­Uiabb kétrendbeli hiillen kezelés kiintene fiz infláció utolsó napján 250 kiló liszté! vásárolt Öriey Zoltán a kincstártól Napról napra nagyobb érdek­lődés melleit folyik az Orlev­ügy tárgyalása a nonvédi örvény­széken. ahoi a védelem vonul­tatja fel tanúit, különösen a Tóth' ezredes jogtalan vissza­tartásával kapcsolatos körülmé­nyekre. lgv Ökrös Vilmos al­ezredes és Bózsó László őr­nagy. vallotta, nogv budapesti uljuk alkalmával Tóth ezredes kérésérc többször járták Xcnlay politikai állam titkárnál érdek­lődni a visszatartás fejleményei­ről s Zenlay államtitkár mindig azt üzcnle, maradjon csak nyu­godtan. Dr. Czibor Béla lárgva­lásvezető hadbiróőrnogy vala­mennyi tanulói megkérdezte, il­letékes volt-e személvi ügyek döntésére Zenlay államtitkár, amit valamennyi tanú megcáfolt. Ugyanez a helvzet állóit elő Mélykúti Béla főhadnagy kihall­gatása során is, amikor a tar­gyalásv^zctő kérdését a védő ugy akarta lerontani, hogy meg­kérdezte a tanútól, Jehelett-e épiteni Zentay államtitkár ígé­retére. Általános derültség köz­ben jelenlelte ki a tanú, hogy vnicíclséiiik kezilelén még b'zoll a Zeiilay-téie "gérelck­ben, de sajűl Illírén lapasz­lallu. hogy nem h'zhat benne, nierl háromévi 'jférgelés mán is megmaradt az ország rang­idős főhadnagyának. Én már nem Iázom benne régen — fejezte be vallomását a lanu. Kinos ügyben vallott terhe­Jően a védelem által bejelenlett Ángyai Béla-, sikkasztás miatt állásától felfüggesztett hadnagy. Örley ugyanis az infláció végé­té lé sírkeresztet készíttetett fe­lesége budapesti sírjára. Termé­szetcsen kincstári munkaerőkkel és kincstári anyagból. Százhet­venuvolc munkaóra alalt más­fél köbméter lölgviarönköt hasz­náltak let erre a célra, ámít 1.8 forinttal váltott meg forintra átértékelve a vádlott. Itt a védő forintvédőként jelentkezett s nagy vitába bocsálkozoüt a tár­gy aíásveze tővel. Győri Lajos nv. vezérkari őr­nagy igazolta, hogy örley halá­rozoll parancsára kellett vissza­tartani a B-lislázott Tóth ezre­dest. Tóth ezredes viszont azt bizonyította, hogy Orlev paran­csára kcllelt a katonai ünnep­ségre uj kamgarn-nadrágot csi­náítatni.' Túri Kárftly alhadnagy látta a cipésemühelyben öriey Tibort, amint kincstári anyag­ból bilgeri! szabatott magának. Sallai István, állásától felfüg­gesztett százados szintén a Védte­tem tanuja volt, de terhelő val­lomása nyomán az ügyész ismét kiterjesztette vádját kétrendbeli hűtlen kezelés bűntettére. örley ugyanis az infláció ulolsó napján 250 kiló lisztet, sót, szappani, zsirt és rizst ér­téktelen pénzen vásárolt meg a hadbiztosi fiókrak tárból s igy a kincstár megkárosításával ér­tékes áru birtokába jutott, örley az uj vádpontokban se érezte magát bűnösnek. A csütörtöki tárgyalás Jávor­kai és Ignácz tanuk kihallgatá­sával kezdődik. vözletejmet és azt a reménye­met, hogy rövid időn belül találkozni fogunk egy barát­sági és kölcsönös segélynyúj­tási egyezmény aláírására, amely demokratikus népeink közötti kapcsolatok elmélyíté­sét, kiszélesítését fogja előse­gíteni. Nagy érdeklődéssel fi­gyelem Magyarország fejlődé­sét. Ez a demokratikus fejlő­dés sokkal gyorsabban hatod, mint ahogyan várható volt. Magyarországon nagv erőfe­szítéseket tesznek és olyan változások történnek, amelyek előkészítik a haladás útját egy valődi politikai, gazdasági és szociális egységes népi köz­társaság kiépilésére. Ez a tény minket őszintén, megörven­deztet. Hangsúlyozni kell, hogy Délkeleleurópában olyan helyzet alakult ki. amelyben — ha mi keményen álljuk meg helyünket cs még jobban kiépítjük az egységei orszá­gainkkal és a környező álla­mokkal — az imperialisták semmit sem fognak tudni el­érni. Kívánom, hogy minél gyorsabban kössünk barát­sági és kölcsönös segélynyúj­tási egyezményeket a többi baráti demokratikus ország­gal. Január hónapban a hosz­szu idő óta elkészitett szer­ződés megkötése esedékessé válik Romániával. Február­ban, márciusban és áprilisban ilyen szerződéseket fogunk kölni Magyarországgal, Cseh­szlovákiával. Lengyelország­gal és a Szovjetunióval. Az el­következő 3—4 hónapban megvalósítjuk a barátsági

Next

/
Oldalképek
Tartalom