Délmagyarország, 1948. január (5. évfolyam, 1-25. szám)

1948-01-14 / 10. szám

fiiig proletárjai egyesültetek 1 DÉLMAGMORSZAG QHBMonwBBiMB^^^^MMMfiMWMMiOiMBWMBnMMweMnMBWBawMwMKiewBHWtBMBMMioiMMyiia^ aiMaaMaMiiiiiiarirw'i^twMmaroaMaj as^t^mamiitmmatmmmmmmmamBi^mm^mmmmmmmmmmmmmsnmmmmm A MAGYAR KOMMUNISTA PÁRT DELMAGYAROÜSZÁGI NAPILAPJA Hűtlen kezeléssel vádolja az figyész Őriey Zoltán! Hadifogoly fairek A püspöki har szembehelyezkedik Mindszentyvei T£ évi, lt. sz. ARA 4t FILLÉR Szeged', 1948 jan. 14. Szerda bibe frontjának szilárd alapja a jnyoszláv-magyar baráJi szerződés Jugoszlávia az első állam a győztesek között, amely baráti szerződés! kötött velünk a teljes egyenjogúság alapján Az országgyűlés keddi ülésén napirend szerint a jugoszláv-magyar baráti, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalására került sor. A törvényjavaslatot Gyöngyösi János előadó ismertette és hangsúlyozta, hogy ez a szerződés betetőzése annak a politikai elgondolásnak, amelynek körvonalai már a debreceni kormányban kialakullak. A kél ország közöli létrejött szerződés annak a főzös akaratnak ünnepélyes kinyilvánítása, hogy a jövőken együttesen akarjuk megvédő ni szabadságunkat és területi épségünket és a béke megszilárdítása érdekében a barátság és egvültmükiidés szellemében rendezzük közös kapcsolatainkat. Marosán György (szociáldemokrata) a maga és pártja nevében örömmel fogadja el a szerződést, amely döntő jelentőségű. mert nemcsak a két kormány közölt jött létre, hanem bonnié a két nép évezredes békevágya jut kifejezésre. Majd így folyatta beszédét: F.z a szerződés Magyarország számára megbecsülést jelent. Párisi iák, Londonnak és Washingtonnak is tudomásul kell vennie, hogy a kis népek együttműködése nemcsak politika:, hanem olyan természetű is. amivel élni kell, amikor a háborúról gondolkodnak. vezelőszerepre törekedett a Dunavölgyében. Most arról van szó. hogy nc vezetők legyünk, hanem egyenlők az egyenlők között. Itt nemes versengésről van szó, amely kulturális és gazdasági vetélkedést jelent a haladó népek békés együttesében. A javaslatoL ürömmel elfogadta. * Uj külpolitikánk szoros együttműködést keres a szomszédos népekkel Magyarországnak Katonai erőre van szüksége, hogy szerződések: e képes és érdemes legyen Révai József a Kommunista Párt nevében hangoztatta, hogy ezzel a szerződéssel kezdődik a magyarságnak az uj, a háború utáni korszaka. Tito Jugoszláviája baráti jobbot nyújtott felénk. Teljes nemzeti egyenjogúságot adott a területén élő magyarságnak. Az első állam a -győzlesek közül, amely haráli szerződést kötött velünk a teljes egyenjogíiság alapján. Megvan az érzelmi alap. az évszázados kölcsönös rokonszenv a szerződés megkötéséhez. de ez még nem volna elég, azonban megvannak az érdekek azonosságai is. Magyarország történelmi szerencsétlensége abban áll, hogy évszázadokon keresztül elnyomott nép volt és maga is elnyomóként lépett fel Rélkeleteurópáhan. A mostani szerz(kies egyszersmindenkorra szakit ezzel a politikával. A délkelet európai népek héf kés együttműködésének döfellélele megteremtődött a?íkor, amikor a Szovjetunió jelentkezeti Európában. Ez a szerződés a béke biztosítására irányul. Az elszigetelődés, a semlegesség nem fegyvere a békének, a békének egyellen fegyvere a függellenség élet-halál védelme, a kisnemzelek öszszefogásának szilárd frontja 'Ahhoz, hogy Magyarország szerződésekre érdemes és képes legyen, ; szükséges/hogv katonai ereje legyen. FA magyar lionvédsiég egyelőre még a békeszerződésben megengedettnél is Ezen a helyzeten •ni kell. Magyarország a béke frontja mellé akar állni Révay József ezután megfelelt azokra a szerte az országban elterjedt kétkedésekre, hogy vájjon nem követtünk-e el ujabb hibát és nem állunk-e ujra rossz oldalra? Itt nem arról van szó. hogy kél háborús front közül melyik mellé állunk. >15 csak a béke frontja mellé akarunk állni. Ha igaz, hogy a népek nemcsak Kelet en répában, dc az egész világon békét akarnak, akkor igaz az is, hogy a béke az emberiség frontja. Mi a nemzeti függetlenség, a demokratikus fejlődés, a nép szabadságának - és haladásának frontjára állunk. A jugoszláváníagynt* szerződés nzl j»J*1ffU.i'-feőgy Magyarország' & szomszédaival szolid á r is "4") iSkrtole uróp a szabad népeinek* íúcgvédclmezésében. v eddig Dobi István hangoztatta: a Kisgazdapárt nevében őszinte örömmel fogadja el a törvényjavaslatot. Gosztopyi János a Parasztpárt nevében hangoztatta, hogy mint az országgyűlés legfiatalabb képviselője nem csupán a Nemzed Parasztpárt, hanem az egész magyar demokratikus ifjúság nevében üdvözli a javaslatot. Ezután Molnár Erik külügyminiszter emelkedett szólásra. Hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió győzelme Magyarországot ncincsali a néniét elnyomás-, hanem a na«yfcrtokasok és a fhiánclőke uralmától Is íelszaóadbotia. V demokratikus erők győzelme , az előfeltétele volt annak, hogy gvengébU ' Magyarország határozott demováltoztal- . kratikus külpolitikát folytathasson s Magyarország < mindig a békeszerződés ratfikálás?, amely Magyarország teljes szoverén'lásál visszaadta, lehel-ívé teúe. hogy az uj, demokratikus külpolitik ánk megvalósításához hozzáfoghassunk- Ennek az uj. ttoniok? ?rfeus 'kO'poi'lik tn.ik alapelve': gyökeresen szakítani a mull rev'z'on'zmmíval és szoros együttműködés a szomszédos népi itcinokráciákkal és a Szovjeluu'óval. Kis ország nem tehet semleges Miért van erre szükség? Miért kel! más országokkal szorosan együttműködnünk. miért nem vaíaszijUiv r semleges megoldást? F.zekcl a kérdéseket jóhiszemű emberek is felteszik, akik attól tartanak, hogy Magyarországot a más országokkai való szoros együttműködés olyan külpolitikai bonyodalmakba taszíthatja, amelyeket az ország egyébként elkerülhetne. # Ezeknek azonban meg kell mondanom éppen a k's országok azok. amelyek nem lehelnek semlegesek. A kis országok nem mondhatnak le azokról a gazdasági és kullurál's előnyökről. amelyeket más országokkal való egyiillDimilrov: Magyar-bolgár baráti, együtímüködéss és segélynyújtási egyezményt kötünk Dinnyés bajos miniszterelnök kedden a következő levelet kapta Dimitrov bolgár miniszterelnö'klől • Szívből köszönöm Önnek az 1948- év alkalmából küldött őszinte jókívánságait. A bolgár nép kívánságait fejezem ki, amidőn mélyen meg vagyok győződve arról, hogy az uj esztendő az országunk fciiziiili haráli kapcsolatok lővabli? megerőaílésérc vezet és azokat haráli, egviittmüködési és kölcsönös segélynyújtási egyezmény fogja beletörni, Minden jót kívánok Önnek a magyar nép javára, a magyar népi köztársaság fejlődésérc és felvirágozására.« miiliíiJés biztosit. Ez az együttműködés egyetlen feltétele a kis országok bizionságáriak az imperializmus erejével szemben. >I"érl kell éppen a nép: demokratikus országokkal és meri nem a polgár? démakrée'ókkn! keresnünk a szoros együttműködési? Azérl, inert b"ztos !an" akarjuk MajfvarorwtH .azdaság" éspolitika'fllggellenségél. Azért, mert a polgári demokráciákban reakciós. imperialista erők uralkodnak, amelyek a szoros együttműködés örve alatt a gazdasági és politikai leigázásl akarják. A miniszter ezután a magyar-iugoszláv szerződés poIMikai és gazdasági előnyeire mulatóit rá. Amikor a világ gazdasági válság felé habul — mondotta —, megnyuglaló tudat lehet számunkra, hogy a magyar-jugoszláv árucsereforgalmat biztosan fenntarthatjuk. A szerződésben foglalt katonai segítségnyújtás a két ország békepolilikájának jegyárben és az Egyesült Nemzetek alapokmanyának szellemében jött léire. Ezek a rendelkezések természetesen nentj irányulnak más országok ellen. A szerződés aláírásával Magyarország külpolitikai elszigeteltségéből kilépett. Ha ezen az uton tovább haladunk, meggyőződésem. hogy ez a béke útja, ez haladó népek frontjának utja, amelv a Szrtvjelnnió vezetésével biztosítani fogja számunkra a külpolitika feltételeit Ebben a tudatban kéri a törvényjavaslat elfogadását. \ külügyminiszternek nigv tapssal fógádolt beszéde után az orszógj^-ftlés a javaslatot általánosságban és részteleiben is elfogadta. A legközelebbi ülés szerdán délelőtt lesz. amikor napirend' előli Nvárádi pénzügyminiszter mondja el költségvetési expozéját. Ulextiluiunkásokaz utolsó méterig hajtsák végre a tervet Rákosi, Szakasits, Kossá, Marosán elvtársak, öt ország küldöttei a texiilmunkás-küldöttgyülésen A Textilmunkások Szabad Szakszervezetének országos küldöli közgyűlését vasárnap, hétfőn tartották meg Budapesten Az ország minden részéről 271 küldölt jelont meg. azonkívül a szovjet, a jugoszláv, a csehszlovák, ar osztrák, a rom: n Irxlhmunkások képviselő1 is részi veúck. Az Uj Városbúza gyönyörűen disziletl termében Szabail Imre, szakszervezeti elnök nyitotta meg az ülést. A külföldi delegátusok üdvözlése után Kőssa István, a Szakszervezeti Tanács főtitkára beszélt. Az állam és a szakszervezet viszonya a felszabadulás után döntően megváltozott, a munkásság még az állnmvezclésbo is beszólhat — mondotta. A szervezeti lBunkásság főfeladata. liogy eltávolítsa azokat soraiból, akik a dolgozók egységéi akarják megbontani. Ismertébe az önkéntes tagság, a többJel termeléssel kapcsolatban f-ánkliáruló feladatokat. Tapsvihar közben Rákos! Mátyás üdvözölte a küldölt közgyűlési az MKP pártkonferenciája nevében. A szakszervezet fejlődéséről szólott — majd így folytatta: A textilipari államosítás csak kis mértékben valósult meg. azonban az állam lefolyása erősödik majd a textiliparban is. A textilmunkások törekedjenek, hogv a tervel az utolsó méterig hajtsák végre. A pécsi bányászok kél és fél óv alatt szeretnék végrehajtani a tervet. Mondhatom, hogy ,a textiliparban tul tudják haladni még a bányászokat is. Amit tilost'termelünk, nem a kapitalisták és nagybirtokosok zsebébe kerül, hanem a dolgozókhoz jut vissza. Ezért mindent el keli követni, hogy a termelést fokozzuk, a munkafegyelmet megszilárdítsuk és a legjobb munkásokat kitüntessük. Szakasits Árpád szakszervezeti és palilikai kérdésekről beszéli. majd Piros László, a Szaktanács fő ti I kárbei vei tese az ÜB. és bizalmi feladatokról szólott. Marosán György a textilipari munkásság között fennálló munkásegységet állította példaképpen az ország dolgozói elé. Italkó Anna országgyűlési képviselő, a textilmunkások főtitkára tartotta meg titkári beszámolóját. - A bizalmiak munkája leggyengébb pontunk. A munka megjavítása érdekében legkiválóbb bizalmiakból, a tömegmozgalmi vezetőkből üzemi szervezőbizottságot hoziuik létoe. Beszámolójának egyik érdekessége a munkásnyara Itatás eredménycinek közlése volt. 11000 munkást és 20.009 gyermekei nyaraltatott az elmúlt évben a szakszervezet. Hatalmas, kétórás beszédének végén felhívta a textilmunkásságot, hogy még szorosabbra, fűzze egységét .a sJuikszervezetekben és az üzemekben.