Délmagyarország, 1948. január (5. évfolyam, 1-25. szám)

1948-01-13 / 9. szám

fiiig proletárjai egyesültetek i »A magyar demokrácia étidig minden problémát megoldott, amely elé a történelem állítottak (Rákosi Mátyás) A MAGYFLS KOMMUNISTA FÁ RT DELMAGYAROUZ AG » NAP APJ* íff. évf. 9. sz. ' v ARA 49 FILLÉR Szeged, 1948 január 13. Kedd Jó munka után végetért az MKPIII. konferenciája Megkezdik a tagkönyvcserét a Magyar Kommunista Pártban Az MKP országos értekezlete második napján a párt sze-rvezieti kérdéseiről és a párttagsági könyvek kicserélésével kapcsolatos feladatokról Kovács István tartott referátumot. — A párt nem öncél, hanem fegyvere a demokráciának és ezért a ppl megerősödése az egész magyar nép érdeke — jlelentelte ki. — Ezt: a aélt szolgálja a tagsági könyvek kicserélése is. A továbbiakban kijelentette, feogy ezt az alkalmat fel Kelil használni, a párl ideológiai és szervezeti egységének szorosabbra zárására. Nincs szó tágabb értelemben vett tárrevízióról, egyetleií becsületes omberl sem akarunk kizárni, <Je a tagkönyvcserét fel kell használni arra, hogy a korrupt, karrierista, nemzetellenes, nyerészkedő, vagy a fasiszta ideológia maradékaitól, fajgyűlölettől, antiszemitizmustól fertőzőit tagokat, ha •azokat fel világosi tó munkával nem lehet kommunistává nevelni, személyre és pozícióra ,yaló tekintet nélkül eMvoilitsák a pórt tagjainak sorából. — Ezek a szempontok eddig is érvényben voltak a Kommunista Pártban — hangsúlyozta az előadó — és továbbra is érvényben maradnak, a könyvesére csak alkalmat ad annak fokozott érvényre ju Hatására. A továbbiakban bejelentette, hogy a tagnyilvántartást központosítják és ezentúl minden, tagkönyvet a párt főbikára, Rákosi Mátyás ir alá. Majd a hallgatóság viharos lelkesedése mellett ünnepélyesen átadta az első lagkönyvet Rákosi Mátyásnak. Az ujj tagkönyvekben a párttagság idejét is újból megállapítják, amennyiben a Sagsági időbe beszámítják az illegalitásban eltöltőit időt, a Szociáldemokrata Pártból átlép leknél pedig a másik munkáspártban eltöltött mozgalmi nmltat is. A munka hősei Kovács István ezután hangsúlyozta, hogy az üzemi szervezetek központi kérdésévé a munka termelékenységét kell tennj, munka versienyeket kell szervezni. — A munka hőseinek kell az ország legismertebb, legtiszteltebb embereinek lenniük! — jelentette ki. — Az öntudatos munkást elsősorban az határozza meg, miképpen veszi ki részét a termelésből. Ezután a demokrácia eddigi sikereit és a még meglévő nehézségeket ismertette és unegállapilolta. hogy sikereink sokkal nagyobbak, mint nehézségeink, mert a nehézségek csak átmenetiek, a sikerek azonban állandóak és véglegesek A munkásegységről szólva hangsúlyozta, hogy az nemcsak- a pártvesSe', őség ügye, Révai József elvtárs hozzászólása elején rámutatott arra, hogy a Kommunista Párt céltudatos munkája mellett a munkásiegységnek köszönhető, hogy a magyar munkásosztály a demokrácia vezető ereje lelt. A Választások óta a munkásegyslég megjavult, de néni szűntök, meg a munkásegység válságát kiváltó okok, mert a jobboldal befolyása nem szűnt-meg a Szociáldemokrata Párt vezetésére. Az amerikai imperializmus három erőre láipaszkotliik: a katolikus reakcióira, a régi és uj fasizmusra és a jobboldali szociáldemokratákra. A. szociáldemokrata jobboldal éppen ezért különösen veszélyes, mert rajta keresztül a hanem az egész párttagságé és minden kommunistának szüntelenül azon kell f áradoznia, hogy minél barátibbá, minél szorosabbá tegye az együttműködést a szociáldemokrata elvtársaival. Kovács István a továbbiakban belső szervezési kérdésekről beszéli. Nagy ünneplésben részesítette az értekezlet Kádár Jánost. aki szervezted kérdésekkel és Rajk Lászlót, aki a közigazgatás problémáival foglalkozott nagyjelentőségű hozzászólásában. . A hozzászólások és az előadó zárószavai után az értekezlet lelkes hangulatban éri véget. A kétnapos értekezlet felszólalásaiból a következőket hozzuk: hazai és külső reakció még befolyást gyakorol a demokrácia politikájára, sőt bizonyos fokig a kormányzatra is. Révai elvtárs itt példákkal illusztrálta a szociáldemokrata jobboldal, politikáját. Utalt többek közt a Péti Nitrogénnlüvek esetére, ahol az üzem vezetői milliókkal károsították meg az államot, ugyanakkor, mikor az igazgatóság elnöke, aki mindezekért felelős. Kelemen Gyula állumlilkár a szociáldemokrata jobboldal egyik vezetője. Ha a Szociáldemokrata Párton belül a jobb- és baloldaj közti harc nem a jobboldal teljes Vereségével, hanem valamilyen kompromisszummal végződik, ez jeladás Lesz a többi reakciós erőknek arra, hogy uj harcot kezdjenek a népi demokrácia elíen. Ezért kívánunk mi szociáldemokrata elvtársainknak teljes sikert harcukban. Minél inkább kompromisszum nélkül viszik ezt a harcot, annál inkább erősöbb lesz a Szociáldemokrata Pártás. Ezután Révai elvtárs az úgynevezett fúzió kérdéséről beszélt. — Ezt a kérdést nem azért vetettük fel, hogy bomlaszszuk a Szociáldemokrata Pártol, hanem azért, hogy az egységfrontnak múltján és jelenén tul megmutassuk a jövőjét is. Az egyesülés kérdése azért, vált ki olyan izgalmat testvérpártunkbnn, mert az egVesüíés kizárja a jobboldallal való kompromisszumot. Egy baloldali vezetés alatt átló Szoeiáldémokra'a Párt szemében az egyesülés kérdése megszűnik harci kérdés lenni és. a két munkáspárt egymáshoz való szerves, állandó, miiideíinapi közel ellésének a kérdése lesz. Ehhez az kell, hogv: 1. a testvérpárt vezetésében ne legyen szava a jobboldalnak, 2. folytassuk a két párt szervezetei között a merev válaszfalak Lebontását közös pártnapok, 'taggyűlések. vezetőségi ülések rendszorcsitésével. Rá kell térnünk arra, hogy a két párt égvüttmüködésének biztosítására Valamiféle állandó közös vezetőszervet teremtsünk. 3. Biztosítani kell r.z ideológiai közeledést is előadócserével ai párt iskolákban, közös pártiskolákkal. a ínunkásegységfront közös sajtójával, 4. ki kell kapcsolnunk az ellenségeskedő versengést, a pozíciókért való marakodást és végül közös frontot kell alkotni az imperialisták ellen, az imperialista iöbboldat szociáldemokrata ügvnökei ellen. Ez a .nmnknsegvség és egyben a magvar demokrácia megszilárdításának utja. Pátfi Gvörgy elvtárs, altábornaggv rámutatott arra, hogy a hadsereg legyen a dolgozó nén fegyveres ereje- melvet fitbhé nem tehet a nép elten felhasználni. I Ind seregünket f e j I eszten ütik keli nemcsak korszerű felszereléssel, hanem a réginél magasabb színvonalú tisz,ti és tiszthelyettesi kar kinevclésével is. Mi ' békét akarunk, de éppen azért, mert tudjuk, hogv a hé kél még jelentős erők veszélyezlelik, fel keh készülnünk arra, hogy fegyveresen is meg tudjál védeni. Dögei Imre elvtárs, az UFOSz főtitkára az ujgazdák legfőbb feladatairól, a liibbtermelés mozgalmába való bekapcsolódást fejöjle meg'. A demokráciának obnen segíteni kell a parasztságot. De akik erre a segítségre méltatlanok és a kapott földjüket megműveletlenül hagyják, azoktól a földet el kell venni. A falun .sokat panaszkodnak, de legtöbbször ok nélkül. Ritka az az ujgazda, akinek legalább egy lábasjószága ne lenne. Az állatállományunk növekedése mutatja a gazdatársadalom jelentős anyagi megerősödését. Kovács István beszámolójához hozzászólt Kövt Béla, aki a hároméves terv részletfeladatainak fontosságát méltatta. Hollós Ervin elvtárs rámutatott arra, hogy jelentős előrehaladás történt az ifjúsági egység megteremtése terén. A főiskolai hallgatók, középiskolás "diákok és ifjúmunkások után most kialakulóban van a paraszt ifjuság egységes szervezete is. Kádár János elvtárs hozzászólásában hangsúlyozta, hogy pártánkban van a magyar nép tömegeinek mélyén élő, de még fei nem fedezett, felszínre nem hozott tehetséges, beesüietes emberek óriási tömege. A reakciós Magyarországon ezeket a tömegeket nem engedték érvényesülni A mi feladatunk, hogy a nép erőit segítsük és mikor a jövő építéséről beszélünk, feltétlenül számításba vesszük. A magyar jövendő ígéreteinek többsége a mi pártunkban van. A párttagsági könyvesere kapcsán meg kell nyitni ezeket az ui erőforrásokat népünk és hazánk javára. A káderek fejlődésének kulcskérdése az oktatás mellett az, hogy a kommunista kritikát és önkritikát meghonosítsuk pártunkban. Az ellenőrzés- és kritikahiány lehetetlenné leszi a politikai fejlődést, alkalmazása azonban a leghatásosabb módja a további emelkedésnek. A hozzászólások után Rajk László elvtárs záróbeszédében méltatta a konferencia jelentőségéi. Az értekezlet megadta a hároméves küzdelmünk mérlegét 7:s tisztán megszabta az előttünk álló feladatokat. Megállapította, hogy visszavonhatatlanul a népi demokrácia ntjára leplünk. Szétvertük a reakció legfontosabb hadállásait, megerősítettük a munkásegységet és a munkásság és parasztság szövetségét és ehhez a szövetséghez felzárkóztak a kispolgárság és haladó értelmiség demokratikus rétegéi is. A hatalom a dolgozó nép kezében van. Államosítottuk a legdöntőbb iparágakat, a legnagyobb bankokat. A hadsereg a nép hadserege, a rendőrség a nép rendőrsége lett. Magyarország az európai népek békéjének egyik szilárd támaszpontjává vált. Azonban nem szabad elvesztenünk éberségünket, a "reakció erőit, amelyek többek között a katolikus' egyház palástja rnögc bajnok, még nem számoltuk fel véglegesen. A feladatok közölt a legnagyobb a munkafegyelem megszilárdítása. A dolgozóknak meg kell érteniük, hogy ez az ország a miénk, a dolgozó magyar népé. Meg kell erősítenünk a munkásegységet. A jobboldal kihívó magatartása figyelmeztetés számunkra, hogy meg. akarják zavarói demokratikus fejlődésünket. Azonban a Magyar Kommunista Párt együtt a Szociáldemokrata Párt becsületes, baloldali tömegeivel és vezetőivel őrt áll a munkásegység felett. Az eredmények "s azt h'zony'lják, liogy a Magyar Konini un" sta Párt a magyar nép gaz" harcosa, 1848 szabadság- < eszmélt a legkövetkezetesebben képviselő nemzeti: párl. Legyén büszke mindenki, hogy e pártnak tagja tehet és legyen méltó minden párttag a Magyar Kommunista Párthoz. Rajk elvtárs beszéde után a konferencia résztvevői több mint 10 percen át éltetlék Rákosi és Rajk elvtársakat és a központi: vezetőség többi tagját. Lelkes hangulatban, az Internacionálé hangjaival zárult be a Kommunista Párt értekezlete. Ujabb jelentős összegeket kapott Szeged a hároméves terv munkálataira Iléjfőn Szegeden járt az építés- és közmunkaügyi minisz-, tóriumból Baranv a í Róla számvevőségi igazgató, I v á n v i Jenő miniszteri osztályfőnök, Rakolczai Sándor munkaügyi .felügyelő. A városházán G váu i Imre főispánnal, Róna "Béla elvtárs, pénzügyi tanácsnokkal, valamint a mérnöki Ügyosztály és a közmunkaügyi igazigatóság vezetőivel l>eszélték meg a következő hónapok szegedi újjáépítési munkatervét. Egyben az országos tervhivatal megbizásából ellenőrizték a kiutalt öszszegek felhasználását. A közmunkák! keretében január folyamán 150 ember dolgozik a "Zákány- Hétvezér- és Damj anieh-ulca j á rd; ibonUÍ sán, salakkal -való feltöltésén. Erre "00 ezer forintot irányoztak elő. Az árvédelmi töltéseket 50 közmunkás javítja 20 ezer forintból, a Lugas-utcát és mellékutcáit." 100 közmunkás rendezi 40 ezer forintból, a Marx-téri istálló lebontását 35-en kezdik meg 15 ezer forintból, végül ugyancsak a januári közmunkák keretében 15 ezer forintból 35-en végzik a röszkei és nagy széksósi törvényhatósági ulak földmunkáit. A munkanélküliség enyhítésére tehát januárban összesen 1.30 ezer forintét használnak fel közmunkák keretében. Ezeken a közmunkákon kivüt természetesen januárban is tovább folynak Szegeden a hároméves terv keretében megkezdett jelentős újjáépítési "munkák. Ezekre a következő összegeket biztosítottá az országos tervhivatal: Az Állami Védünőképző Intézet javítására kiutaltak ezer forintot, a Baross-gimnázium tetőzetének javítására 30 'ezret, a vegv'Ipariskolára 23 ezrei, a felsiílparrskolára 1.0 ezret, a rendárlanoszláts épületére 20 ezret, a rendőrpalota javításaira 10 ezret. A munkásbérház épitését )<újból folytalják januárban 150 ezer forint kiutalással, a közúti liid építéséhez pedig erT© a hónapra egymillió 800 ezer* forintot irányoztak elő