Délmagyarország, 1948. január (5. évfolyam, 1-25. szám)

1948-01-11 / 8. szám

ifiiig proletárját egyesüljetekt DELMAGYARORSZÖG n• l'P'iiP mg-m Nsmet ügynököket lógtak el Szegeden Intézkedések a takarmányhiány leküzdésére Árubőség, árzuhanás a textilfronton & MAGYAR KOMMUNISTA PART P E L M A G Y A a o * s z A G « NAPLAPJ* Szeged, 1948 jan. 11, Vasárnapi ft\ éví. 8. sz. ARA 4* FILLÉR Többet a hároméves tervért A hároméves terv országos végrehajtásában lassan úrrá leszünk az átmeneti nehézségeken, a havonta kiadott részlet jelentések beszámolnak arról. hogy a nagy feladat első részletéit, a rövidlejáratú feladatokat pedig egészükben menetrendszerűen old juk meg Ha Szeged gyár- és kisiparán végigtekintünk és számbavesszük, hogy városunk mennyiben Vette ki részét a tervnek országszerte kialakult pontos végrehajtásából, megállapíthatjuk, hogy számos területen lemaradt. Ennek oka talán az, hogy határmenti helyzeténél fogva messze esik a fő ipari gócoktól és nincs annyira »szem előtt®, egy-két bid hiánya bizonyos fokig gazdaságilag, közlekedési szempontból izolálta, ezért nem tarthat lépést a teljes gőzzel dolgozó többi termelési csomóponttal. ítéletmondásnál ezeket a lényeket le kell vonni, de vó'g•legos enyhítő körülménynek betudni nem lehel. A hároméves terv szegedi vontatolt végrehajtásának számos más oka van, amit az uj év kezdetén. okulásul feltétlenül alá kell huznunk. Már a terv általános kidolgozása is elhúzódott Szegeden Egyedül a város, mint közület, vetett időre számot jövőbeli feladataival és gazdasági erejével, tennivalóit beillesztette virospoli tikájáfoa. A magánvállalkozásoknál — és ez nagyüzemekre, kézierőkre berendezett vállalatokra egyaránt áll — nem voltak tisztában n terv fontosságával, jelentőségével és késedelemmel körvonalazták saját tervmunkájukat. Ez a késedelem megmutatkozott a tervmegbizoltak kijelölésénél is. A tervek elkészítésénél — mint országszerte állatában — nem dolgozták ki a részleteket. Nem állapították meg hogy mit várnak az üzem egyegy7 osztályától, gépeitől, munkásaitól egyenként. A tervek nagyvonalú kidől gozását az ősz végéig általánosságban pótolták, azonban más téren tettek keveset. Ez la mulasztás később még jobban kidomborodik majd. Hiányzik a hároméves terv helyi propagandája. Nemcsak a szegedi lakos 'általában, de még az üzemek munkásai sem ismerik teljes egészükben eléggé sem az országos, sem a közületi, sem a magánvállalatok terveit. Ha pedig valaki nem tudja miért dolgozik, mit akar elérni, hogy kívánhatják tőle, hogy azért lendülettel, eröfesziléseel dolgozzon? A hároméves len', hiába mérték azt ki józanul, lehetőségeinket számbavéve, végeredményben csak ö magyar munkás munknvátjyától és belefekvésétől függ. Szegedeil őszintén megmondjuk, még a város sem propagálta eléggé saját tervéi. Az üzemek — egy-két kitávó kivételtől eltekintve — ugyancsak elégtelenül Ismertették célkitűzéseiket. A szomszédos Jugoszláviában rádión, sajtón, plakátokon és röplapok százezrein szólítják fel újra és újra a dolgozókat az ötéves terv végrehajtására. Naponta uj és uj jelmondatok születnék. A legelső jugoszláv: Tito marsall újévi szózatában nem politikával, hanem mint népének legfontosabb kérdésével, az ötéves tervvel foglalkozott. A jugoszláv első államférfi újévi köszöntője kissé szokatlan volt, de szervesen illeszkedett a fiatal demokráciák hősi újjáépítésébe: kritizálta az elmúlt év munkáját és irányt mulatott az uj év tennivalóira. De nemcsak. Jugoszlávia, hanem Csehszlovákia js napról-napra rázza fel közvéleményét a kétéves terv végrehajtására. Olt például minden második kirakat a tervvel foglalkozik. A hároméves terv szegedi olső félévének további hibái ; az a merevség, amivel főleg' az üzemek igazgatósága kezeli a kérdést. Szakszervezeteken belül például megalakult a szakszervezeti , munkaközösség, mely a terv végrehajtásának minden fázisát számon tartaná és e célból minden üzemmel összeköttetést szándékozott kiépíteni. A munkaközösség munkáját az üzemek igazgatóságai — különböző hatásköri kifogásokkal — megneluezitették, sőt némely szempontból lehetetlenné is tették. Ezzel megakadályozták, hogy a magyar gazdasági élet egyik őrhelyének képviselői a helyi tervekbe betekinthessenek. A hároméves terv vonala — mint beveztetőben mondottuk — már egyenes bon halad. Az uj év kezdetén igyekezzék Szeged is a maga kocsijait ehhez az általános jóléthez haladó Vonathoz kapcsolni. Okuljunk az első terv félév hibáin. Dolgozzuk ki az üzemi részletterveket — különben; is a Tervhivatal e héten megjelent rendelete már erre mindenkit kötelez —, azonkívül vigyük köztudatba, a sajtó hasábjaira, a mozik vetítővásznára, az üzemi öszszej öve telekre, az Íróasztalok és munkagépek közé az országos és helyi tor Vek célkitűzéseit. A Délmagyarország a maga részéről cbl>cn a munkában több módon Vesz majd részt. Elsősorban egészséges, épitő vitát szeretne kialakítani maga és a legillctékesebbek, a szegedi üzemek vezetői, üzemi bizottsági tagjai, bizalmiai és terVmegbizóttjai között. Véleményeinket. ellenvéleményeinket, szempontjainkat, ötleteinket. nehézségeinket vessük fel és beszéljük meg, mert a hároméves terv szegedi és általános sikeres végrehajtása ma mindennél fontosahb. közös, nagy ügyünk... N. L. Rákosi Mátvás : Tartósan rendezni kell a köztársaság egyház viszonyát \z Mi? III. pár&onferenciája megkezdte tanácskozásait Budapesten Szombaton a budapesti Zeneakadémia -nagytermében, amely vörös és nemzetiszínű drapériák, zászlók tömegétől kapott ünnepi külsőt, mintegy 1000 kommunista funkcionárius és a karzatokat zsúfolásig megtöltő hallgatóság jelenlétében kezdődött meg a Magyar Kommunista Párt harmadik országos értekezlete. A belépőidet az ajtóval szemben az orgonaülésen hatalmas tábla köszöntötte:»'Tied az ország, magadnak épileszl® — felírás, fölötte "Étjén Rákosi Mátyás®. Az orgonán felzúgott az Internacionálé, majd hatalmas tapsvihar közben Rákosi Mátyás lépett a mikrofon elé. Demokráciánk továb'i erősödik — A harmadik országos funkcionárius konferenciára gyűltünk össze — mondotta —, hogy megállapítsuk annak az időnek mérlegét, amely a második konferencia óta elmúlt és megbeszéljük kérdéseinket, tennivalóinkat. Mindjárt bevezetőmben meg kell állapitanom, hogy a két konferencia közölt eltelt időben a magyar dcí - i * i D 'P '<••(. és külpoli'ikailag olyan sikerekel ért el, amelyek alapjában és szervezetében változtanák meg demokráciánk eddigi jellegét. Hozzátehetem : alapjában megváltoztatták pártunknak, a Magyar Kommunista Pártnak jelentőségét "is a demokrácián belül. Gazdasági vonatkozásban legszembetűnőbb változás az államosilás terén történt. Az elmúlt év végén törvénybeiklatott nagybankok államosítása következtében az ipar ujabb szelvénye került társadalmasítás alá. Ennek eredményekép nagy ipari termelésünknek csak bisfebbik része maradi a magántőke kezén, nagyobbik része állami kézbe került. A hároméves terv vontatod indulása után egyre inkább lendületbe jön és minden reményünk megvan arra. hogy ázokajt a hefekleléll összegeket, amelyeket a nemzeti jövedelem, o szárazságból eredő csökkenése miatt kezdetben kisebbre voltunk kénytelenek venni, a terv további végrehajtása folyamán pótolni tudjuk. A forint, amelyet a reakció állag kéthavonkinl egyszer eltemet, már másfél év óta szilárdan állja a sarat és jó' betölti az értékálló pénz szerepét. Rajta" leszünk, hogy ez igy maradjon! Rákosi elvtárs n továbbiakban kifejtette, hogy amikor lényegbevágó, szlerkczeti változások történtek gazdasági téren, ugyanolyan változások jelentkeztek belpolitikai téren is. A magyar demokrácia ma már nem az, mint egy évvel ezelőtt volt: sokkal erőteljesebb, magabiztosabb, mélyebben szociális larlailni u. — A magyar demokrácia belső megerősödése megváltozatta hazánk nemzetközi jelentőségét és viszonyát szomszédainkhoz, úgyhogy a reakció és demokrácia között lényegében eldőlt a harc és megnőtt irántunk a szomszéd népi demokráciák bizalma, eloszlott a gyanakvás és bizalmatlanság. Rendkívül fontos, hogy a magyar demokrácia és különösen a magyar munkások, parasztok világosan lássák, hogy a fasizmus viI íghódi t ó i ervei nek .megsemmisitése után az amerikai imperialisták világuralmi vágya is veszélyezteti a ncpek világuralmi szabadságát. Világosan kell látnunk, hogy kél párt alakult ki: a reakció tábora az Egyesült Államokkal iaz élén és a demokrácia tábora a Szovjetunióval az élén. Az e^yhái és a demokrácia A magyar demokrácia ezévj feladatai közölt jelölte meg Rákosi Mátyás elvtárs az egyház és a népi köztársaság viszonyának rendezését. — Meg kel! szüntetnünk azt a lurihnlnilan állapotot — mondotta —, hogy a ma' gyar nép ellenségeinek zöme az egyházak, elsősorban a római katolikus egyház palástja mögé bújjon. A fiatal magyar demokrácia bírom esztendőn keresztül mindent megtett arra, hogy a katolikus egyházat bevonja a nemzet talpraállitásának nagy munkájába. Sikertelenül ! A magvar katolikus egyház vezetőinek többsége, MindSzentyvel az élen, még ma sem ismeri el a köztársaságot. Mint legutóbb tapasztalhattuk, elvakultságában még a 48-as nagy idők hagyományait és lábbal tiporja (közbeszólások: tűrhetetlen, nemzetgyalázás!). — A magyar demokrácia eddig — folytatta Ráéosi elvtárs — minden problémát megoldott, amely elé a történelem ál'itolla. Amikor ezt az ujabb problémát napirendre tűzi, végezni fog azzal a reakcióval is, amely az egyház köntöse mögé bujt. Biztosithalunk minden dolgozó magyart, hogy nem ismerjük a tréfát, az egyházzal szemben sem. amikor a földoszlás eredményét, a földhözjutlptoU 700.000 magyar pai ifszv'érdckeit kel! mej> védeni, Ugyanúgy f biztosíthatunk minden magyar hazafit, hogy a 48-as nagy nemzeti hagyományokat, amelyek mindannyiunk előtt szentek, még a bíboros herccgprimásíól sem engedjük bemocskolni, A reakció ma a háborút, pusztulást, nvughalatlanságol és mérhetetlen szenvedést jelenti, a demokrácia pedig á béke, nyugalom és sokat szenvedett hazánk felvirágoztatása. Ezért vágyunk mi magyar kommunisták demokraták és ezért fogjuk következetesen végigvinni és megalkuvás nélkül a demokrácia minden célkitűzését. A csatát vesztett reakciót módszeresen. lépésről-lépésre fogjuk visszaszorítani, bárhol is keressen menedéket és éberen őrködünk azon, hogy ne szerveikcdhcssék és ne zavarja nemzetünk felemelkedését. Az amerikai imperializmus veszélyezte!! a népek szabadságát Rákos] Mátyás elvtárs feszült érdeklődéssel és sürü, helyeslő tapsokkal ki&érl beszéde végén a következőket mondotta: — Nem fejezhetném l>e méltóbban beszédemet, mini a hatalmas Szovjetunió sikereinek felsorolásával. Amint a fasiszta barbárság elleni élet-halál harcban a nagy Szovjetunió szabad népei és a dicső Vörös Hadsereg voltak a haladó emberiség védőbástyái, ugy most. amikor az imperialista világurafhni vágy fenyegeti a népek szabadságát és függetlenségét, újra a Szovjetunió felé fordul szerte a világon minden hazáját szerető. Izékét és boldogságot kereső demokrata tekintete. Összegezve: a demokrácia erői nemcsak Magyarországon, de világszerte fejlődnek és támadásba mennek ál. A kél táborra oszlott világot ma az jellemzi, hogy ahol az amerikai imperializmus befolyása érvényesül, ott félelem, bizonytalanság uralkodik, Infláció, válságok, belső harcok dúlnak. A népi demokrácia országaiban ezzel szemben a jövőbe vetett lázálom és a békés fejlődés mutatkozik. ;