Délmagyarország, 1947. december (4. évfolyam, 274-297. szám)

1947-12-02 / 274. szám

proletárjai egyesültetek I Falcione mindent beismer Magyar-jugoszláv barátsági és se­gélynyújtás! egyezmény készíi) 4 KéS szegedi T0-T02Ó 18 400 lorintot nyert G ¥ ahoüsz flgi napilapja Szeged, 1847 dec. 2. Kedd­Felzárkózunk Tííffl marsall a jngöszláv-bol­J?ác kölcsönös segélynyújtási egyezmény aláírásával kapcsolat­ban sajlónyilatkozatábán a ro­mán és magyar nép uj berende­zését ugy jellemezte, liogy az fl szláv és nemsztáv népek közti minden eltentétet kizár. í hangsúlyozta, liogy k két nép ni utca tér. Tito bulgáriai nyilatkozata elismerése n magyar demokrá­cia jói végze tt munkájának. Ma­gyarország hosszú ideig a kö­zé peurópai népi demokráciák rend-szeréten a leggyengébb fánewtem voH. A reakció a föl­szabadulás óta hihetetlen szí­vóssággal igyekezett Magyaror­szágot elszákitani a népi'demo­feratikns országokba fejlődőké leieurópai államoktól1, s mindent megtelt, hogy Magyarorsrágból középem-ópai tűzfészek, második poigarMterus Görögország le­gyen, — közvetlenül a .Szov­jetunió mellett. Az angolszász imperialisták helyi politikai te rr-neei — Nagy Ferenctől Pe­yerig — készségesen kiszolgál Úík ezt a politikát s nem rajtuk múlott a sikertelenség. Magyar­ország azonban önálló, függet­len ország maradi, - - távoltar tolta' ismét a polgárháborút és nemhogy a reakció keleleuró­pal bázisává vált volna, de fel­zárkózóit az imperiatislá-ellenes fronthoz, s óriási léptekkel in­dult ei a népi demokrácia ml előbbi megvalósítása K-ié ve­zető utón! Magyarország' csele is azipél­-íT'ázza. hogy a" nemzetközi im pc-rialista erők gyengülnek, mig in demokrácia erői fejlődő len­i! ondót mutatnak. A háborús Uszítók szája nemcsak azért lett kisebb, mert Molotov a Szov­jetunió fennállásának 30. évfor­dulóján bejelentette, hogy: «Az atomfegyver titka nem " titok többé >i,' — hanem mert egyre inkább érzik, hogy egy esetleges | Szovjetellenes háborít kirobban­tása végleg megpecsételné a ka­pitalizmus imperialista korá­nak sorsát! A P kommunista párt varsói konferenciájának záró-közlemé­nye megállapítja: Óriási a tá­volság az imperialisták hába­réus kívánsága és egy esetle­ges háború kitörésének lehető­sége között. A Szovjetunió eddig Is elvi alapokon nyugvó békepolitikát i'oíytniott, s most ugv látjuk, hogy a nemzetkőzi reakció is kertí gondolkozni azon — érde­niés-e háborús politikát foly­tatni. Marshalt é.s Bevin min­denesetre a: londoni niUügymi­niszteri konferencián már" egé­szen más húrokat pengetnek, mint eddig. .Marshali szerint: «—. a béke hő vágya az egész amerikai népnek .'.'.* A varsói értekezleten elhatá­rozott aktiv imperialistaellenes pollikának megvannak tehát a gyakorlati eredményei! Nem hiába állapította meg a varsói konferencia: «A béke pártján 61 tó' erők annyira jelentősek és hatalmasak. hegyim ezek az erők a teke védelmében szilár­dak és kemények lesznek, lia állhBrtalosságól és hajlrthatalkm­í-anságöt tanusitanak, akkor az agresszorok tervei teljes. csőd­del fognak végződni.* Az afttív békcjioKWka győ­zőik a háborús veszély elmúlt. A demokrácia erői világszerte megerősödtek. Megerősödtek Magyarországon is. Nemcsak visszavertük a magyar és kül­földi reakció támadnsait, de el­lentámadásunk teljes sikerrel járt' Sikerült a magyarországi neo­Pasizmnst, a Pfeiftór pártot tel­Franciaország igen súlyos órákat él át 36 ófás viharos ülés a pat'amon^bsn — Százoser omhor tüntetett Párizsban Lángszórókkal, szaboiázscselekményelikei védekeznek a vonia ki csapatait Olaszországból Amerika nem munkásol A francia parlament szombat délelőtti sorsdöntő ülése 36 óráig tartott s vasárnap éjfélkor végződött. Az ülésen viharosabb na!-viharosabb jelenetek, vere­kedések játszódtak le s külö­nösen a kommunista képviselők minden lehető eszkőzi igény­Iteveltek, hogy Schuman nép­es szabadságellenes líirvénvc't megakadályozzák, illetve azok­nak kimondását akár órákbal is elhalasszák. A gyűlésen vasárnap este 5 órakor megjelent a Moszkvából hazatérő Thorez, a kommunista [párt titkára is, akit kitörő lel­kesedéssel fogadtak. A páriámra! az emberfeletti kommunista ellenállás mtall szombaton este }| órakor a Sí-ftuman-íavasIaMJak csak az e!sS szakaszát fogadta eb nielv szerint a kormány 80-600 tar­ia'éí.ost 1tiv he a sztrájkok megfékezésére. Vasárnap éj­féltájban a kormánynak sike­rült még két szakaszt keresz­tfilbajszoini. Ezek szerint a sztrájkolok hat hónaptól öi évig terjedhető a egyverriseíésért dupláját kapnak A nemzetgyűlés latja ülését,' mig ki j e! en tése szorin t szünetel. j felelő reakciója Moch, a munkásáruló szocialistafszaka kisiklott a belügyminiszter folytatja erő-1 nal s igegszünt szakos fellépéseit. Több gyárat a csendőrség fegyveresen raga­dott volna ki a szlrájkőrök ke- sztrájkjogért zéből. dc a munkások mindé­nült visszaverték .a támadáso­kat. Egy ívryi gyárban lángszórót használlak a katonaság ellen. A kormány sztrájktörőkkel próbálja megi'udittaíui a 'rasuta­kat. Eimek is meg van a meg­Szombat éj­berni gyorsvo­níinden' össze­köttetés "Svájccal. A munkásság könyörtelenül tovább harcot a Hétfőn délelőtt a lyon-bótirgi vonat siklott ki. a mozdony égy szakadék melyére zuhant. A szerencsétlenséget a felszedett sínek okoz Iák. Az ország különböző részei­ben összeütközések voltak. Egyes helyeken harckocsik vonultak fel,* másutt sor tüzek dördültek A keleti és nyugati szociálisták különszakadását indítványozták Antwerpenben börtön! es pedig ennek hétfőn foly­— Schuman bő nem nyújtott javaslatot le nem tárgyal. A parlament gyűlésének tar­tama alatt szombaton elkoboz­ták a Humruiité-.t és a Ce Soir-t és ezeknek titkos nyomdában, megjelent második rendkívüli kiadását is. A rendőrség házku­tatást tartott a szerkesztőségben és a nyomdában. A rendőrség fellépése pillanatok alatt köztu­domású lett Parisban és több mint százezer dolgozó vonult az álcákra és Sihitóíelt az intézkedések ellen és a munkáspárti lapok mellett. Ugyanebben az időpontban ját­szódtak le a Saint Etienne kül­városban azok az események, amelyekről vasárnapi számunk­ban már liirt adtunk. A sztrájk változatlanul (art. A sztrájkbizottság kiáltványt 1*8­esáloti ki, amelyben kör,óné­ra: »f«tvtaln! a harcot, eré­lyesen fellépni és a közeli győzelem felé haladni;. Párizs iKagasalílera fekvő ré­szein me«szitt»! a fás- a gáz- és vüíanyrjelgál­faíás órákon bCjiil nie?sza­ka cl- Hétfőn Párizs három vil­lamossági központja leáll, ogvftojty minden forgalom Az antwerpeni nemzetközi szocialista értekezleten ko­moly véleménykülönbségek merüllek fel a Áíarsliall-terv­vel kapcsolatban. A keleti és az olasz szocialisták a terv ellen foglalnak állást, mig a nyugati'szocialista pártok a terv mellett foglalnak állást. Nyugateurópa és Kelelcurópa szocialistái között határozott szakadást ajánlottak a nem­zetközi értekezlet szombati napján, amikor az értekezlet elkezdte a világbéke rende­zésének és gazdasági újjáépí­tésének kérdését tárgyalni. Marosán elvtárs Nincs foaLrmaLdfR ul és neisít s^octöllistai attti et fellem feesa^él A Szociáldemokrata Párt lalabányai szervezete előtt vasárnap Marosán György elvtárs nagy beszédet mondott. A kül- és belpolitikai kérdésekről tájékoztatta hallga lóságul Marosán elvtárs és eközben igen fontos 'kijelentése­ket tett. -- Kól nagy kérdés van inosl előtérben — mondotta —, a világbéke ügye és a szocializmus ügy e, illetve a mun­kásosztály felszabadítása. A világbéke ügyét a szocialista munkásság élén a Szovjetunió képviseli. Ezzel a nemzetközi prolcíariá'.usnak kimondhatnilan szolgálatokat lesz. Ha igy látjuk a kérdőt —gs csalréigy láthatjuk — helyünk kétség­telenül a Szovjet mellett van. — Elég1 volt a szavakból és üres határozatok hozata­lából. lellek kellenek! Nem szabad és nem lehet feettősar­cu. opportunista politikái folytatni. Csak két ut van. a\fcapi­laílzmus egyeduralmának helyreállítása, az imperializmus és uj {asszír? us restaurálása. A másik ut: a nemzetközi pro­letariátus utja, mely a szooeiaKzmus felé vezel. _ A tanulság számunkra — ne keressük a harmadik utal. — Nem Icliel olvan politikát csinálni, hogy a itommu­tósíáka! ellenségiiiék tekintjük. Aki azl mondja, hogy »fu­ztó soha ;, vagy nem lesz fúzió — az szerintem nem szo­cialista, az Marx egész politikáját és szellemét megtagadná és könnveázbombákal használ­tak. A kikötősztrájk váttozattd»uí: tárt és blokád alatt, van Francia­ország. A Szajnát bárkák, liajö­barrikádok zárják el. nehogy a haditengerészet egységei keresz­tültörjenek a sztrájkolok gyürü­' jón. A francia krízisben nagyon figyelemre méltó a szocialista párt állásfoglalása. Moch szo­cialista belügyminiszter és frak­ciója minden eszközt felhasznál a sztrájkoló!, és i\ munkástöme­gek ellen. De te;(nap több szo­cialista lap félvetetté a kér­dést: ilyen helyzetben érde mes e bennmaradni a Sclruman­kormányban. A szombattól hétfőig tarló­események világosan megmu­latták, hogy Amerika mennyire Schuman kormánya mögött ál! A parlament tárgyalásai alatt hír érkezeti Frankfurtból, mcíyr szerint a németországi anierfkaf zó­na f«jsara«esáq&sága liívata­Sesaa ktjrtcntette, be®- ha » Seliumaü-korinánv a munkás­ság ellea fei litvánná Itasz­itála* a francia zónában levő csapatait, wi a;m'r"ka? esapafok «!» áiveszrk a iwe*­szálíásf. A íegajaish Wrek szerint az Ofaszorsvrigíian maradi ame­rF a: csapatok hátralevő ré­szének kivonását felfüggesz­tették. Ez a? ínlézkedés — mint kí'zöilék - a fraurt és olasz ereménreükel van kap­csolatban. Lapzártakor érkezett jelentés™ szerint e hírt megcáfolták. ••muwwl wl—lll Ifi a zstdé és arab állam Az UNO utolsó ülésén dön­töttek Palesztina kérdésében. Egy arab és zsidó államra osztják, Jeruzsálem nemzet­köz! város lesz. Az angolok »nájns Ti kivonulása utáii nemzetközi bizottság igazgat­ja Palesztinát. Anglia kijelen­tette, hogy a kettéosztás vég­rehajtásában nein vesz részt. Ennek súlyos következményei lesznek. Az arabok máris kijelcnte!­lék, hogy a döntést nem fo­gadják el és szent háborút hirdetnek. Az arabok maga­tartására zsidó körök mozgó­sítást rendeltek el. 50.000 em­bert hívnak fegyverbe. jesen felszámolni és a koalíciót megerősíteni. A magyar koalí­ció ma már homogénebb, mint fennállása óta bármikor, s n felszabadulás óta az építő mun­kát veszélyeztető permanens krtrinánvvá'lság ideje mór a muitté! Itt az'ideje annak, hogy a kormány valóra váltsa ige­reteítl Az országgyűlés nemcsak el­fogadta az MKP kormánypro­gram tervezetét, lianem az elfo­gadott kormányprogram megva­lósításához is * hozzáfogott. Ma már törvény a bankok államo­sítása s a murikásbiróságok fel­állítása egyaránt! A bankáüamositással a ma­gyar ipar 41.1 százalékának ál­lami irányítása válik lehetővé, s ez nemcsak demokráciánk gazdasági erősödéséi jelenti, de mutatja a fejlődés további útját is: az irányított gazdálkodás ki­szélesitését, fokozottabb terv gazdálkodási! A munkásbirősúgok felóllttása nemcsak a Horthy-íélc bírásko­dás teljes csődjét mutatja, de egyben a felsz:ibadulá.s óta cl­éri legnagyobb öolitíbal sike­reink egyike is! A. magyar de­mokrácia komoly politikai si­kerei után mostmár lehetőség nyiiik gazdasági életünk rend­behozására is Ennek első ko­moly alapja már meg van: 70 óv 'óla harmadszor tesz deíi­eittnenles a magyar költségvetés 1948-ban: az ami Ilorthy úrék­nak soha nem sikerült -- min­den külföldi kölcsön dacára — a magvar demokrácia harmadik évében már valóság Jeti! Számtalan súlyos probléma vár még azonban sürgős megol­dásra. Mezőgazdaságunk aszály­kára köze! 5 milliárd, s eddig méacsaik 25 nvilUo hold a be­vetett terület, hotott legalább 3.5 millió holdat keltene te­ve Imink, lia zökkenőmentessé kívánjak tenni gazdasági életün­ket. Ipari termelésünk rengeteget fejlődött, textilből kétszeresét, lábbeliből ötszörösét termeljük a tavaly inai;. Szénbánvászatunk októberben elérte a bíketeUt ! Tovább keli azonban racio­nalizálnunk az . ipari termelést, erősítem a munkafegyelmet, növelni a normákat! Mezőgazdaságunknak komoly lökést ad. hogy újévig a sváb községek kivételével minden földhozjutfatott megkapja a te (ekkönyvi kivonatát! Látjuk tehát, hogy a demo­krácia erői nálunk is gyara­podtak. Bcudel teremtettünk saját portánkon. A magyar-jugoszláv, magyar­bolgár és magyar-román kultu­rális egyezményekkel s az eze­kéi nvo'monkövető barátsági és kölcsönös segélynyújtási szer­ződésekkel pedig a magyar de­mokrácia Keleteurópa demo kráciáinak béke front jóban ko­moly helyet foglal el. Az ország a miénk: érdeme, érte dolgoznunk. A béke meg­védése biztosítja országunk fej­lődését: ezt 'manitáJni tehát kötelességünk! ML /

Next

/
Oldalképek
Tartalom