Délmagyarország, 1947. november (4. évfolyam, 249-273. szám)

1947-11-19 / 263. szám

Szerda, 1047 noyembsr 10. DELMAGYARORSZÁG Az amerikai követség pénzelte képviselői ügyé az Andrássy-ut (>() ban Érdek- ben kedden délután hat órakor ÍSmwil? 5™rikai?k.a,hlbari!,s össze a népbiróság külön Az ötöstanács kikérte a képviselőket — A népügyészség meg­kezdte az őrizetbevetSek kihallgatását A Pfeiffer-párt jogielődje, a Sulyok-párt is minden reakciós megmozdulásában az amerikai­nkra hivatkozott s nyíltan han­goztatta. hogy tőlük vár segít­séget a jelenlegi rendszer meg­döntéséhez. Tudták a tagok is, ha »bajba kerülnek®, ki kell szökni. Ezzei nemcsak önma­gukat biztosit jók, hanem kint is eyősiÜK a demokrácia meg­változtatásán dolgozó emigrá­ciót, vagyis a csendőrséget, fa­sisztákat és általában Sulyoké­kat. Pfeiiíerék nviltan hirdet­ték, hogv pártjuk á Sulyo'k-párt jogutóda, mert mig Sulyokék kint ellenkormányt alakítanak, ők idebent előkészítik a talajt az amerikai megszállásra, ami szerintük néhány hónapon be­lül bekövetkezik! Ilyen propaganda hallatára nem csoda, ha Gaüi Róbert pót rémhírek után Is és utasították (málékat, ha visszatérnek, minél több rémhírt dobjanak főleg a munkások és parasztok közé. Majd szállodai szobát nyittattak a a hazaárulóknak s jcg'ytó­t&riyví vallomásukat busásan jutalmazták dollárokká!. Sőt, közöltek egy titkos telefon­számot is, amit baj esetén hasz­nálhatnak. Gaál mégis jobbnak látta visz­szatérni s az amerikai dolIá­roií ért a legképtelenebb rémhí­rekkel igyekezett az ország bel­ső rendjét felkavarni. Számításukban azonban csa­.lódtak. Megfeledkeztek az' ál­képviselő szeptember 20-án nem hanivédehtó° osztályról demo iály idézőjére, hanem ugyan csak beidézett barátjával, Kúti Istvánnal kiment Feisőközpont­ra Fodor István képviselő ta­nyájára. Fodor igen okos öttefaek tar­totta a D. Nagv Zoltán által ajánlott szökést Ausztria ame­rikai zónájába s kijelentette, ha eljön az ideje, ő is igy tesz. Mikor pedig megtudta a bátor képviselő, hogv a hamis aláírá­sok miatt idézték be Gaáiékat, ő is becsomagolt és egy roko­nánál húzódott ínég, majd más­nap Budapestre utazott. Pesten összetalálkoztak s együtt keresték fel az amerikai missziót, ahol hiteltérdemlő iga­zolást kértek arról, hogy Gaál pólképviselő és üldözésnek van kitéve. A régi szabadságpárti igazolvány felmutatása ntáii ba­rátságosabb lett a légkör, dc az igazolványhoz továbbra is ra­gaszkodtak. Felkeresték Pfeif­fer t a parlamentben és tudomá­sára hozták, hogy az ameri­kaiak hajlandók Gaált kiszök­tetni, ha a »szokásos® igazol­ványt megkapja. Partit Ferenc szentesi' képvi­selő melegen ajánlotta az Iga­zolvány kiadását, mondván, »tó' kéli adni, ssierí ez az egyetlen megoldás, amit ina magyar ember válaszihat« Vagyis meg keli szökni a fele­lősségrevonás elől és a leinti szervezkedést segíteni kell, hogv a fehér ló nyomában kard­esörtetve visszatérhessen a megszálló amerikaiakkal. Pfeif­fer titkárja tehát gazdája uta­sítására kiadta az írást, amit Pfeiffer Bárkányi Ferenc sze­gedi képviselő jelenlétében írt alá. Bárkányi Is hasznos taná­csokkal látta ei a szökevé­nyeket és kérte, tudósítsák az ulról, hogy adott esetben (el tudja használni. Innen visszatértek az ame­rikaiakhoz, akik az igazolvány birtokában kioktatták őket, hol kell a határon átmenni és a bécsi amerikai követségre utasi tolták. Bécsben igen barátságos fogadtatásban volt részük az amerikai követségen. Kikérdez­ték őket a drágaság, kenyérfej­adag, rossz élelmezési helyzet­ről. amit vallomásukkal alá is támasztottak. Majd előadták, elfojtanak minden boió kísérletet. ban országrom­ötostanácsa Kiss Dezső tábla bíró elnökletével. Az ötöstanács ügv döntött, hogy dr. Faícione Kálmán, dr. Bárkányi Ferenc, Fodor István cs Vándor Ferenc képviselők előzetes letartóztatá­sát is magában foglaló mentel­mi jogának felfüggesztését ké­rik a népfőügyészség utján. * A népügyészség a keddi na­pon megkezdte a gyanúsítottak kihallgatását. Dr. Lippay László népügyész Gaál Gyulát, Gaál Róbertet és D. Nagy Gézát hall­gatja ki. Császár Vilmost és Henn Lászlót dr. .Serényi György. Kihallgatásukat szerdán folytat­ják és döntenek az előzetes le­tartóztatás kérdésében, ami nem lehet vitás. DÉLMIGYiRORSZftG Három évvel ezelőtt indult el a D é 1 magyar ország, mint a koaiu-iü, az eietíó, szárnyait uontogato népi ueutoitraeia ujsagja. itesooi) man az MjblP lapja sona nem ülkuuva, so­ha nem egyezkedve, kompromisszumot netn kötve meni csak erűre azon az uton, ineiyet szamára a magyar nép íegszeuieiüj erdekei megszabtak. A leiszabanntis után a Deunagyarorszgg uj táviatokat nyitó u a Hunyorgó- szemeknek, muuuáikoüasával erőt, In­tet öutöri a kikshiiüekbe és kiadta az ujjaepmes jelszavat, a Üéhnagiyarország együtt nőtt, iejiödöti a demokráciával, sorsa elviáiaszibatatianui összeforrt népünk sorsáv aí. La­punk fennállása során sokszor került polémiába a többi üelyi lapokkai, azonban célja soha nem a kötekedés,, ha­nem a fogalmak tisztázása, vagy uj rendünk védelme volt. Ennek tudható be, hogy társadalmunk dolgozó réte­gei: gyári munkások, napszámosok, kisiparosok, értelmi­ségiek egyaránt ragaszkodnak lapunkhoz, mert átérzett, ki nem mondott igazságaik lapunk oldalain nyerlek megtes­tesülést. Az újjáépítés lázas hónapjaiban buzdítottunk a mun­kára. Az iníjáció keserű ideje alatt igyekeztünk lelkei ön­teni a dolgozókba. Megalkuvás nélkül küzdöttünk és küz­dünk a „gazdasági élet parazitái, a siberek, a feketézők és üzérek eden. A hároméves terv megvalósításáért erős el­határozással, a felvilágosítás eszközeivel dolgozunk. Tudjuk nagyon jól, hogy még mindig sok a tennivaló. Tudjuk azt Js, hogy a drágaság; a munkanélküliség gyen­gíti a demokrácia hilelét a tájékozatlanok előtt. Dc tud­juk azt Is, hogy szilárd akarattal minden bajon úrrá le­szünk és hogy úrrá lehessünk, ahhoz a demokratikus la­poknak is segítséget keli nyújtani. A bel- és külpolitikai események alapos és igazsltgos kiértékelésével, az összefüggések megmagyarázásával, a munkakedv állandó ébrentartásával, a hároméves terv iránti 'bizalom növelésével és főképpen annak ,a hatalmas erőnek megsegítésével, amelyet a népek békevágya világ­szerte jelent, mi is (segíthetünk a bajok megoldásában. De szűkebb hazánkban, Széggd városában is igen sok az elvégzendő feladat. Évszázados mulasztásokat helyre­hozni a munkafegyelem és általában a közmorál helyre­állítása, a fasiszta maradványok eltüntetése, a koalíciós béke megerősítése fnlndniegaiínyi megoldásra váró kérdési jelent Mi kivesszük részünket ezek ulán iis az éptto mun­kából és bízunk benne, hogy mindannyiunk hecsülelesösz­szefogásából kialriku! a boldogabb haza, egy SíszUdtabb, emberibb társadalom. SzaSaóféri jáfáfiofí Irta: DÉNES LEÓ polgármester a*9 ELSŐ KECSKEMÉTI KONZERVGYÁR RT. SZESE F i A H T E L E Az Alföld egyik legnagyobb és legkorszerűbb gyára. Teleion: 457 és 789 Jubilál a Rasiaann-gvár A Rosmann testvérek szőr­megyár tulajdonosai és üzemi bizottsága szombaton ünne­pelték a cég fennállásának 10 éves és a gyár újjáépítésének egyéves évfordulóját. A fel­szabadulás után a Rosmann lestvérek a munkások legszo­rosabb együttműködésével épí­tették fel a gyárat. Forgótőke nélkül kezdték ei a vállalatot és ma jólkiépített exportja van a gyárnak külföld felé. Az üzem egy pillanatra sem szakította meg a munkáját, bár a nyersanyag és tüzelő be­; szerzése sokszor rendkívül 'nagy nehézségekbe ütközőitt. A közöp pionirrpunkában jö szellem alakult íd a vállalko­zók és munkásojt között, ami megmutatkozott a szombati, a Hungária éttermében megren­dezett ünnepélyen is, amelyen a gyár műkedvelői és a sze­gedi Állami Nemzeti Szinház tagjai szórakozíatták a gyár összegyűlt munkásait csá ven­dégekel. Központi Tej ívó scini^s megnyílt Bor, Sör! Zónák! Nyílva reggel 6 óráiéi Még november 4-én ismer­tette a szegedi sajtó buda­pesti tárgyalásaimat a szegedi szabadtéri játékok megrende­zésével kapcsolatban. Jóleső érzéssel lálom, hogy azóta mind szelesebb körben fog­lalkoznak ezzel az ugy gaz­dasági, mint művészeti szem­pontból fontos kérdéssel. Nem szükséges bővebben indokol­nom,. mennyire halaszthatat­lanul szüksége van ennek a bárom ország határán fekvő, gazdasági hátterétől "megfosz­tott város kisiparosainak, kis­kereskedőinek, a város dol­gozó munkásainak s a jelen­leg még munkanélkül levők­nek arra, hogy itt a csende­sen szendergő gazdasági élet fellendüljön. Kulturális szem­pontból pedig adva van vá­rosunknak minőségben az or­szág harmadik zenekara, fő­városi nivóju opera, balett és prózai együttese — at európai viszonylatban is helyét meg­álló művészeti vezelőszakem­rekkel. Ezen adottságok késztetnek arra, hogy a sza­badtéri játékok megrendezé­sének sikerét a centenáris év idegenforgalmával is alátá­maszthassuk. Köszönettel veszem az egyik szegedi lapban legutóbb meg­jelent azt a hozzászólást, hogy a játékokat csak akkor szabad megkezdeni, ha a né­zőtér technikai berendezése is legalább olyan lesz, mint a múltban rendelkezésre állt. Elismerem, hogy a művésze­tek élvezéséhez is simább ut vezet, a kényelmes károsszé­ken keresztül, — amikor azonban biztosítani tudjuk a régiinéi tökéletesebb művészi nivót, figyelembe vesszük azl, hqgy az üj közönségnek, el­sősorban á haladó értelmi­ségnek, az üzemi dolgozók­nak, a környező parasztság­nak és a szomszéd államok dolgozóinak — véleményem szerint — elsősorban a látni, hallani valók lesznek a fon­tosak. Ellentétben a mult vi­lág kő-ö ségável, amely bizony sokszor rajongva beszélt az Y-tribüri ök tökéletességéről. Ha már most hozzávesszük, hogy csak a "tribün elkészí­tése a legegyszerűbb számítást alapulvéve " kereken 1 millió forintba kerülne, akkor köny­nyen rájövünk arra, hogy te­kintetbe' véve államháztartá­sunk mai szerény, kereteit, a hároméves tervnek a munka­nélküliséggel és a sürgősségi sorrenddel kapcsolatos .elő­írását. pár esztendőn belül erre a célra komolyabb ál1 ami segítséget nem kaphatunk. Mint a legtöbb dologban, mosf is elsősorban njagunkra va­gyunk utalva. Hogy mennyire sikerül a két sikon mozgó ipari "vásárt és a szabadtéri játékokat egyszintre hozni anyagi szempontból, ez véle­ményem szerint nehéz meg­oldásra váró feladat. Olvasván a szegedi szabad­téri jálékolc történelét, meg­nyugvással látom, hogy an­nakidején sem ment simán, minden kezdeti nehézség nél­kül ezeknek az igazán mű­vészi szinten álló előadások­nak a megrendezése; — sőt akkor még a játékok elismert, kitűnő hírneve sem volt meg­alapozva. Mégis akadtak bá­tor férfiak, mint például Hont Ferenc, akit tudomásom sze­rint első rendezői tevékeny­ségénél nem befolyásolt az. hogy a nézőtér nem volt tö­. kéletesen kiépítve. Lehet, hogy a jő propagandának, R jó szervezésnek 'tulajdonitható de kétségtelen, hogy tul az akkor domináló üzleti szelle­men, mindenki saját ügyévé le'.te Szegeden a Dóm-téri sza­badtéri játékokat. Ez a tény nem kismértékben járait hoz­zá az előadások sikeréhez és művészi eredményeihez. — Mennyivel könnyebb lesz most a demokráciában összehozni a város dolgozóit egy olyan közös ügy megvalósítása "ér­dekében, mely városunk min­den egyes lakójának kultu­rális és anyagi téren egyaránt 'jelentős eredményeket hozhat. Ehhez hozzá kell tennem, még azt, hogy ugy a Délke­leteurópai Ipari Vásár, mint pártom által előkészítés alatt álló azon javaslat, hogy 1848. nyarán Szegeden, mint az or­szág első gazdasági városá­ban rendezzük meg a 'Nem­zetközi Földműves Kongtresz­szust, — nagyban hozzájá­rulna a szegedi szabadtéri já­tékok anyagi sikeréhez is. Ezen a Nemzetközi Fölmű­ves Kongresszuson megjelen­nének nemcsak a Szovjet­unió és a környező államok kiküldöttei, hanem úgyszól­ván áz egész világ! földműves társadahn ának reprezentán­sai, akik összehangolnák a termelést, beszámolva saját országukban elért „gazdasági eredményekről, megvitatnák a jövő mezőgazdasági problé­máit, amivel nagy szolgálalol tennének elsősorban hazánk­nak, mint agtrárállamnakj de az egész emberiségnek is Több, mint bizonyos, hogy a kongresszusok fagész sora rendeződik még a fentieken kivűl is Szegeden — s igy ha városunk eminens érdekeit szivünkön viseljük, akkor fel­tétlen ragaszkodnunk kell hozzá, hogy a szabadtéri já­tékokát a centenáris év' nya­rán megrendezzük. bőrruha­készítő mester, mindenféle bőr­ruházati cikkeket készít. Szent Miklós-utca 7. Faludi malom felhívja őrletőít, hogy a betárolt gabonájukat f. hónap 30.-ig okvetlen iüt*. vegyék át, vagy áz őr­lési engedélyt helyezzék letétbe a malomban. SZEGEDI LEMEZGYÁR ES FAIPARI RT. Szeged. Rókusi Feketeföldek 146 Telefon: 3 28. Száraz eljárással készült * enyvezett lemez és bútor- ' lap gyártás és eladás íj Sofiisp! Textil Áradi"Utca Kertész Gépcserép és Téglagyár Szeged, Alsóvárost II. 16 18. Teleion: 4 94 Gyárt: horn® olt tel í fe«16­cserepet, géppel sajtóit teg­lál, bézitéglát. knttéglál. Paprikaíirlést vállal

Next

/
Oldalképek
Tartalom