Délmagyarország, 1947. november (4. évfolyam, 249-273. szám)
1947-11-19 / 263. szám
Szerda, 1047 noyembsr 10. DELMAGYARORSZÁG Az amerikai követség pénzelte képviselői ügyé az Andrássy-ut (>() ban Érdek- ben kedden délután hat órakor ÍSmwil? 5™rikai?k.a,hlbari!,s össze a népbiróság külön Az ötöstanács kikérte a képviselőket — A népügyészség megkezdte az őrizetbevetSek kihallgatását A Pfeiffer-párt jogielődje, a Sulyok-párt is minden reakciós megmozdulásában az amerikainkra hivatkozott s nyíltan hangoztatta. hogy tőlük vár segítséget a jelenlegi rendszer megdöntéséhez. Tudták a tagok is, ha »bajba kerülnek®, ki kell szökni. Ezzei nemcsak önmagukat biztosit jók, hanem kint is eyősiÜK a demokrácia megváltoztatásán dolgozó emigrációt, vagyis a csendőrséget, fasisztákat és általában Sulyokékat. Pfeiiíerék nviltan hirdették, hogv pártjuk á Sulyo'k-párt jogutóda, mert mig Sulyokék kint ellenkormányt alakítanak, ők idebent előkészítik a talajt az amerikai megszállásra, ami szerintük néhány hónapon belül bekövetkezik! Ilyen propaganda hallatára nem csoda, ha Gaüi Róbert pót rémhírek után Is és utasították (málékat, ha visszatérnek, minél több rémhírt dobjanak főleg a munkások és parasztok közé. Majd szállodai szobát nyittattak a a hazaárulóknak s jcg'ytót&riyví vallomásukat busásan jutalmazták dollárokká!. Sőt, közöltek egy titkos telefonszámot is, amit baj esetén használhatnak. Gaál mégis jobbnak látta viszszatérni s az amerikai dolIároií ért a legképtelenebb rémhírekkel igyekezett az ország belső rendjét felkavarni. Számításukban azonban csa.lódtak. Megfeledkeztek az' álképviselő szeptember 20-án nem hanivédehtó° osztályról demo iály idézőjére, hanem ugyan csak beidézett barátjával, Kúti Istvánnal kiment Feisőközpontra Fodor István képviselő tanyájára. Fodor igen okos öttefaek tartotta a D. Nagv Zoltán által ajánlott szökést Ausztria amerikai zónájába s kijelentette, ha eljön az ideje, ő is igy tesz. Mikor pedig megtudta a bátor képviselő, hogv a hamis aláírások miatt idézték be Gaáiékat, ő is becsomagolt és egy rokonánál húzódott ínég, majd másnap Budapestre utazott. Pesten összetalálkoztak s együtt keresték fel az amerikai missziót, ahol hiteltérdemlő igazolást kértek arról, hogy Gaál pólképviselő és üldözésnek van kitéve. A régi szabadságpárti igazolvány felmutatása ntáii barátságosabb lett a légkör, dc az igazolványhoz továbbra is ragaszkodtak. Felkeresték Pfeiffer t a parlamentben és tudomására hozták, hogy az amerikaiak hajlandók Gaált kiszöktetni, ha a »szokásos® igazolványt megkapja. Partit Ferenc szentesi' képviselő melegen ajánlotta az Igazolvány kiadását, mondván, »tó' kéli adni, ssierí ez az egyetlen megoldás, amit ina magyar ember válaszihat« Vagyis meg keli szökni a felelősségrevonás elől és a leinti szervezkedést segíteni kell, hogv a fehér ló nyomában kardesörtetve visszatérhessen a megszálló amerikaiakkal. Pfeiffer titkárja tehát gazdája utasítására kiadta az írást, amit Pfeiffer Bárkányi Ferenc szegedi képviselő jelenlétében írt alá. Bárkányi Is hasznos tanácsokkal látta ei a szökevényeket és kérte, tudósítsák az ulról, hogy adott esetben (el tudja használni. Innen visszatértek az amerikaiakhoz, akik az igazolvány birtokában kioktatták őket, hol kell a határon átmenni és a bécsi amerikai követségre utasi tolták. Bécsben igen barátságos fogadtatásban volt részük az amerikai követségen. Kikérdezték őket a drágaság, kenyérfejadag, rossz élelmezési helyzetről. amit vallomásukkal alá is támasztottak. Majd előadták, elfojtanak minden boió kísérletet. ban országromötostanácsa Kiss Dezső tábla bíró elnökletével. Az ötöstanács ügv döntött, hogy dr. Faícione Kálmán, dr. Bárkányi Ferenc, Fodor István cs Vándor Ferenc képviselők előzetes letartóztatását is magában foglaló mentelmi jogának felfüggesztését kérik a népfőügyészség utján. * A népügyészség a keddi napon megkezdte a gyanúsítottak kihallgatását. Dr. Lippay László népügyész Gaál Gyulát, Gaál Róbertet és D. Nagy Gézát hallgatja ki. Császár Vilmost és Henn Lászlót dr. .Serényi György. Kihallgatásukat szerdán folytatják és döntenek az előzetes letartóztatás kérdésében, ami nem lehet vitás. DÉLMIGYiRORSZftG Három évvel ezelőtt indult el a D é 1 magyar ország, mint a koaiu-iü, az eietíó, szárnyait uontogato népi ueutoitraeia ujsagja. itesooi) man az MjblP lapja sona nem ülkuuva, soha nem egyezkedve, kompromisszumot netn kötve meni csak erűre azon az uton, ineiyet szamára a magyar nép íegszeuieiüj erdekei megszabtak. A leiszabanntis után a Deunagyarorszgg uj táviatokat nyitó u a Hunyorgó- szemeknek, muuuáikoüasával erőt, Intet öutöri a kikshiiüekbe és kiadta az ujjaepmes jelszavat, a Üéhnagiyarország együtt nőtt, iejiödöti a demokráciával, sorsa elviáiaszibatatianui összeforrt népünk sorsáv aí. Lapunk fennállása során sokszor került polémiába a többi üelyi lapokkai, azonban célja soha nem a kötekedés,, hanem a fogalmak tisztázása, vagy uj rendünk védelme volt. Ennek tudható be, hogy társadalmunk dolgozó rétegei: gyári munkások, napszámosok, kisiparosok, értelmiségiek egyaránt ragaszkodnak lapunkhoz, mert átérzett, ki nem mondott igazságaik lapunk oldalain nyerlek megtestesülést. Az újjáépítés lázas hónapjaiban buzdítottunk a munkára. Az iníjáció keserű ideje alatt igyekeztünk lelkei önteni a dolgozókba. Megalkuvás nélkül küzdöttünk és küzdünk a „gazdasági élet parazitái, a siberek, a feketézők és üzérek eden. A hároméves terv megvalósításáért erős elhatározással, a felvilágosítás eszközeivel dolgozunk. Tudjuk nagyon jól, hogy még mindig sok a tennivaló. Tudjuk azt Js, hogy a drágaság; a munkanélküliség gyengíti a demokrácia hilelét a tájékozatlanok előtt. Dc tudjuk azt Is, hogy szilárd akarattal minden bajon úrrá leszünk és hogy úrrá lehessünk, ahhoz a demokratikus lapoknak is segítséget keli nyújtani. A bel- és külpolitikai események alapos és igazsltgos kiértékelésével, az összefüggések megmagyarázásával, a munkakedv állandó ébrentartásával, a hároméves terv iránti 'bizalom növelésével és főképpen annak ,a hatalmas erőnek megsegítésével, amelyet a népek békevágya világszerte jelent, mi is (segíthetünk a bajok megoldásában. De szűkebb hazánkban, Széggd városában is igen sok az elvégzendő feladat. Évszázados mulasztásokat helyrehozni a munkafegyelem és általában a közmorál helyreállítása, a fasiszta maradványok eltüntetése, a koalíciós béke megerősítése fnlndniegaiínyi megoldásra váró kérdési jelent Mi kivesszük részünket ezek ulán iis az éptto munkából és bízunk benne, hogy mindannyiunk hecsülelesöszszefogásából kialriku! a boldogabb haza, egy SíszUdtabb, emberibb társadalom. SzaSaóféri jáfáfiofí Irta: DÉNES LEÓ polgármester a*9 ELSŐ KECSKEMÉTI KONZERVGYÁR RT. SZESE F i A H T E L E Az Alföld egyik legnagyobb és legkorszerűbb gyára. Teleion: 457 és 789 Jubilál a Rasiaann-gvár A Rosmann testvérek szőrmegyár tulajdonosai és üzemi bizottsága szombaton ünnepelték a cég fennállásának 10 éves és a gyár újjáépítésének egyéves évfordulóját. A felszabadulás után a Rosmann lestvérek a munkások legszorosabb együttműködésével építették fel a gyárat. Forgótőke nélkül kezdték ei a vállalatot és ma jólkiépített exportja van a gyárnak külföld felé. Az üzem egy pillanatra sem szakította meg a munkáját, bár a nyersanyag és tüzelő be; szerzése sokszor rendkívül 'nagy nehézségekbe ütközőitt. A közöp pionirrpunkában jö szellem alakult íd a vállalkozók és munkásojt között, ami megmutatkozott a szombati, a Hungária éttermében megrendezett ünnepélyen is, amelyen a gyár műkedvelői és a szegedi Állami Nemzeti Szinház tagjai szórakozíatták a gyár összegyűlt munkásait csá vendégekel. Központi Tej ívó scini^s megnyílt Bor, Sör! Zónák! Nyílva reggel 6 óráiéi Még november 4-én ismertette a szegedi sajtó budapesti tárgyalásaimat a szegedi szabadtéri játékok megrendezésével kapcsolatban. Jóleső érzéssel lálom, hogy azóta mind szelesebb körben foglalkoznak ezzel az ugy gazdasági, mint művészeti szempontból fontos kérdéssel. Nem szükséges bővebben indokolnom,. mennyire halaszthatatlanul szüksége van ennek a bárom ország határán fekvő, gazdasági hátterétől "megfosztott város kisiparosainak, kiskereskedőinek, a város dolgozó munkásainak s a jelenleg még munkanélkül levőknek arra, hogy itt a csendesen szendergő gazdasági élet fellendüljön. Kulturális szempontból pedig adva van városunknak minőségben az ország harmadik zenekara, fővárosi nivóju opera, balett és prózai együttese — at európai viszonylatban is helyét megálló művészeti vezelőszakemrekkel. Ezen adottságok késztetnek arra, hogy a szabadtéri játékok megrendezésének sikerét a centenáris év idegenforgalmával is alátámaszthassuk. Köszönettel veszem az egyik szegedi lapban legutóbb megjelent azt a hozzászólást, hogy a játékokat csak akkor szabad megkezdeni, ha a nézőtér technikai berendezése is legalább olyan lesz, mint a múltban rendelkezésre állt. Elismerem, hogy a művészetek élvezéséhez is simább ut vezet, a kényelmes károsszéken keresztül, — amikor azonban biztosítani tudjuk a régiinéi tökéletesebb művészi nivót, figyelembe vesszük azl, hqgy az üj közönségnek, elsősorban á haladó értelmiségnek, az üzemi dolgozóknak, a környező parasztságnak és a szomszéd államok dolgozóinak — véleményem szerint — elsősorban a látni, hallani valók lesznek a fontosak. Ellentétben a mult világ kő-ö ségável, amely bizony sokszor rajongva beszélt az Y-tribüri ök tökéletességéről. Ha már most hozzávesszük, hogy csak a "tribün elkészítése a legegyszerűbb számítást alapulvéve " kereken 1 millió forintba kerülne, akkor könynyen rájövünk arra, hogy tekintetbe' véve államháztartásunk mai szerény, kereteit, a hároméves tervnek a munkanélküliséggel és a sürgősségi sorrenddel kapcsolatos .előírását. pár esztendőn belül erre a célra komolyabb ál1 ami segítséget nem kaphatunk. Mint a legtöbb dologban, mosf is elsősorban njagunkra vagyunk utalva. Hogy mennyire sikerül a két sikon mozgó ipari "vásárt és a szabadtéri játékokat egyszintre hozni anyagi szempontból, ez véleményem szerint nehéz megoldásra váró feladat. Olvasván a szegedi szabadtéri jálékolc történelét, megnyugvással látom, hogy annakidején sem ment simán, minden kezdeti nehézség nélkül ezeknek az igazán művészi szinten álló előadásoknak a megrendezése; — sőt akkor még a játékok elismert, kitűnő hírneve sem volt megalapozva. Mégis akadtak bátor férfiak, mint például Hont Ferenc, akit tudomásom szerint első rendezői tevékenységénél nem befolyásolt az. hogy a nézőtér nem volt tö. kéletesen kiépítve. Lehet, hogy a jő propagandának, R jó szervezésnek 'tulajdonitható de kétségtelen, hogy tul az akkor domináló üzleti szellemen, mindenki saját ügyévé le'.te Szegeden a Dóm-téri szabadtéri játékokat. Ez a tény nem kismértékben járait hozzá az előadások sikeréhez és művészi eredményeihez. — Mennyivel könnyebb lesz most a demokráciában összehozni a város dolgozóit egy olyan közös ügy megvalósítása "érdekében, mely városunk minden egyes lakójának kulturális és anyagi téren egyaránt 'jelentős eredményeket hozhat. Ehhez hozzá kell tennem, még azt, hogy ugy a Délkeleteurópai Ipari Vásár, mint pártom által előkészítés alatt álló azon javaslat, hogy 1848. nyarán Szegeden, mint az ország első gazdasági városában rendezzük meg a 'Nemzetközi Földműves Kongtreszszust, — nagyban hozzájárulna a szegedi szabadtéri játékok anyagi sikeréhez is. Ezen a Nemzetközi Fölműves Kongresszuson megjelennének nemcsak a Szovjetunió és a környező államok kiküldöttei, hanem úgyszólván áz egész világ! földműves társadahn ának reprezentánsai, akik összehangolnák a termelést, beszámolva saját országukban elért „gazdasági eredményekről, megvitatnák a jövő mezőgazdasági problémáit, amivel nagy szolgálalol tennének elsősorban hazánknak, mint agtrárállamnakj de az egész emberiségnek is Több, mint bizonyos, hogy a kongresszusok fagész sora rendeződik még a fentieken kivűl is Szegeden — s igy ha városunk eminens érdekeit szivünkön viseljük, akkor feltétlen ragaszkodnunk kell hozzá, hogy a szabadtéri játékokát a centenáris év' nyarán megrendezzük. bőrruhakészítő mester, mindenféle bőrruházati cikkeket készít. Szent Miklós-utca 7. Faludi malom felhívja őrletőít, hogy a betárolt gabonájukat f. hónap 30.-ig okvetlen iüt*. vegyék át, vagy áz őrlési engedélyt helyezzék letétbe a malomban. SZEGEDI LEMEZGYÁR ES FAIPARI RT. Szeged. Rókusi Feketeföldek 146 Telefon: 3 28. Száraz eljárással készült * enyvezett lemez és bútor- ' lap gyártás és eladás íj Sofiisp! Textil Áradi"Utca Kertész Gépcserép és Téglagyár Szeged, Alsóvárost II. 16 18. Teleion: 4 94 Gyárt: horn® olt tel í fe«16cserepet, géppel sajtóit teglál, bézitéglát. knttéglál. Paprikaíirlést vállal