Délmagyarország, 1947. november (4. évfolyam, 249-273. szám)

1947-11-18 / 262. szám

Fllág proletárjai egyesüljetek 1 Sz ImperlalizHias válságban vas UI fordulat a sasföN arzénes gyllRQ^ag Kiskereskedők és íi'iakoítá gyi* S Z A G § PllAP,_ Szegeti, 1947 nov» 18. •áros Hazaáruló államellenes Pfeiffer-párti összeesküvést leplezett le államvédelmi osztálya ERémhirterjdszfö központ a Pfeiffer-párt szegedi székházában — Az összeesküvők Sulyokot akar­ták meglenni államfőnek, Hagy Ferencet miniszterelnöknek és Pfeiffer Zoltánt belügyin ;nIsJernek utóbbi hetekben rémhi r éktől hemzsegett az ország. Háborús propaganda, fasiszta ásatás kelt szárnyra s lép­ten-nyomon ujabb és ujabb •/bizalmas < rémhírekkel ka­varták fel az ország nyugal­mát. Ennek volt köszönhető, «ogy eltűntek a fontos köz­,szükségleti cikkek, eltűnt a burgonya, gyufa, petróleum, épért a felizgatott t ömeg ujabb háborús rettegésében készle­teket kezdeti halmozni. A rémhírterjesztés, mint kide­rült, szervezetten folyt az or­szágban s amig a határokon filtül Sulvokék szórták rágal­maikat Magyarországra itt a határokon belül 1 a Súlyok­párl leszármazottja, a Pfeif­fer-párt hangolta az ország Közvéleményét. A szegedi államvédelmi osz­tály nyomozást, folytatott a rémhírterjesztések ügyéken és megállapította, hogy az utób­bi időben Szegeden és a kör­avékoii f-HCijcűl rémhírek a Magyar Függetlenségi Part szegcdi központjából indul­nak ki Megállapítási nyeri az is, hegy a szegedi Pfeiffer-párt vezetői, illetve akli? tagjai az országban terjeszteti rémhíreket, háborús jíropa­gandah'reket, az ország de­inokratíkus rendjét gyalázó líirészleléseket rendszeresen1 és szerveze ten terjesztették, A rémhlrterjesztő csoport központja a Magyar Füg­gjOáensg^i Párt szegedi szer­vezetének helyisége volt Itt beszélték meg, akcióikat. A csoport vezetője és egy­ben a rémhitferjesztés! akció szoggrti irányítója D. Nqgy Géza hiriaj/iró volt. aki a gárthelyisfagben a rémhíreket a csoport tggjainak rendsze­resen leadta és őket a további terjesztés végett utasításokkal ellátta. D. Nágy Géza ismert alakja Szegednek. Az első világhá­borúban "huszárfőhadnagy­ként szerepelt, majd 1936-batt végkielégítéssel elhagyta a honvédséget. Szegeden hirde­íésügynök lett,, majd az 1938­cts években kisebb cikkecské­ket kezdett írni. Mivel jó vi­szonyban volt a hírhedt Ko­lozsvári-Borcsa Mihállyal, rö­videsen újságíróként mükö­ttött mint szövetségi tag. 19-4-1­ben a Szegedi Naplótól szin­tén Kolozsvári-Borcsa köz­benjárására végkielégítéssel távozol! és áttette "közvéle­ményt büzditó működésének színtéréi Makóra. Makón már véresszájú háborús propa­gandát fejtett ki a háború továbbfolytatása érdekében és § /alázkodó cikkeket irt a zórjetunióról. A Vörös Had­sereg gyors előrenyomulása idején~ Németországba mene­kült, ahonnan 1915-ben szi­Yárgotí vissza s azóta kétes és homályos jövedelmekből cl. Nincs az az utcai leány! D. Nagy Gézát, a Pfeiffer­Szegeden, akivel nem került rért délkerületi titkárát az ál­nexiisba". de ezenfelül k$pcso-*! támvédelmi osztály őrizetbe latai vollak a szegedi, h'orno- j Gaáí szexuálisokhoz is.°Ez a.gyen- 1 osztály őrizetbe került azonban nagyon a Szabadságpárt' g®- Jellem megfelelt vezetőinek, ahonnan csúfos bukásuk után egyenesén a Pfeiffer-pártba lépett. Hassáruta képviselők a háltérben I). Nagy Géza bevallotta, bogy az akciót a Magyar Függetlenségi Part szegedi képviselőinek, nevezetesen dr. Falci-one Kálmán hatlhi­ró-alezredcsnek, dr. Bárká­nyi Ferenc műszerésznek, Fodor István gazdálkodó­nak, valamint Vándor Fe­rencnek, á párt budapesti képvíisclőjéüeilí! utasítására folytatta. D. Nagv rendszeresen össze­jött ezekkel a képviselőkkel. Október "foiyaraáil dr. Fal­ci,one megszokott társasba előtt előadta, hogy a Pfeiffer-párt a Sulyok­párt közvetlen jogutóda és mindkellőnek egy a célja: a jelenlegi rend szép meg­változtatása. Pféáfíer itthon készíti elő a talajt erre a célra, Sulyok; kint a külföl­dön. Amerikai segítséggel szervezi", á nuyg kintíévő ka­tonai és nyilas alakulatoka!, valamint az ujabban ki­ment Szabadságpártiakat, hogy kellő pillanatban, a kitörő amerikai-orosz há­ború alatt Özekkel együtt bejöhessen az országba és a fegyveres erőre támasz­kodva átvegye a hatalmai. Sulyok lesz az államfő, Nagy Ferenc a miniszter­elnök és Pfeiffer a Jjelügy­minlsztcr. Ebből a célbój, minthogy a hatalom átvételét parlamentá­ris eszközökkel megvalósítani nem sikerült, szükség van ar­ra, hogy illegálio eszközökkel dolgozzanak. Ennek érdeké­ben a koalíciós kormánvzat munkáját meg kell nehezíteni Ós a hatalom átvételére az or­szágon belül alkalmas hangu­latot kélt teremteni. Ezért or­szágos viszonylatban rend­szeres és szervezett rémhír­terjesztéssel a lakossági köré­ben nyugtalanságot kell te­remteni és elégedetlenséget kell szítani, Pfeiffer Sulyok jogutódja A képviselők kifejtettél® Nagy Géza előtt, hogy a Ma­gyar Függetlenségi Párt a Szabadságpárt jogutódja cs miközben Sulyok külföldön szervezi a künnlévő emigrá­ciói, éllenkormárivt alakit, ad­dig Pfeiffer feladata itthon az országon belül a talaj előké­szítése az amerikai megszál­lásra' és a hatalom átvételére. a Pfeiffer-párt pótKépviseiő­je. aki a felszabadulás előtt le­vente ifjú vezető volt. 1943-ban kiszökött Németországba ós ön­ként beállt az SS-kötelékbc szol­gálni. A felszabadulás után tért vissza Szegedre, ahol a Szabad­ságpárt megalakulásakor azon­nal belépett s olt aktiv tevé­kenységet fejtett ki. A párt fel­oszlatása után természetesen be­lépőit a Pi'eifter-pártba, ahol pótképviselőnek jelölték. Gaai Róbert pótképviselő szep­tember közepén a jelenleg szö­késben levő K u t i István tár­sával együtt kiszökött Ausztriá­ba. Szökésére vonatkozólag biz­tatást Fodor Istvántól és dr. B á r k A n y i Ferenc képviselők­től kapott." Budapesten Fintor István kép­viselő kittire:!járására PfaSfer Zoltántól igazolványt kaptak és ennek birtokában az irme­kai követség ntraetatása Me­rtet Gaál Kébert és Kut: Ist­ván Bécsifen az ottani ame« rifea; követségen jeienlkertek, ahoi pénz! és lakást kaptak, majd továbbjüfíalták ©rést az amerikai zóna felé. Gaál Róbert pótképviselő a bé­csi amerikai követségen a ma­gyarországi állapotokról jegyző­könyvi vallomást lett és ott uta­sítást kapott háborús é? egyéb nyugtalanságot keltő propagan­disztikus álhiteknek Magyaror­szágon való terjesztésére." Őrizetbe Került G a á f Gvuln 25 éves MÁV segédtiszt-gyakor­nok, a Magyar Függetlenségi Párt szegedi szervevője as, aki Gaál Róbert testvére. Gaólék apja nyugalmazott honvédtörzs­őrmester. Meglátszik a fiukon. Méltó társa az űrizeteseknek H c n n László 25 éves egyetemi hallgató, a párt ifjúsági*szerve­zője. Apja hadbíró-százados volt. 0 maga is tudovikára akart men­ni, minthogy azonban többször bukott a középiskolában, ez nem sikerült. Diáktársai közül csak a vasalt ruhásokkal® érintke­zett. Az alacsonyabb társadalmi állású osztálytársaival agresszí­ven viselkedett. Iskoláit csak ugy tudta elvégezni, hogy a csa­lád magasrangü pártfogói húz­ták át. A népbíróságon már jól Ismerik. Az 1945-os választások alkalmával a házak falára ra­gasztott kommunista plakátokat letépte és amikor ezért rendre­utasították, a baloldaliakat pisz­kos csürhének nevezte és de­mokráciáé llenes kijelentéseket tett. Mindezért á népbiróság csu­pán pénzbüntetésre Ítélte. Ez­ért érdemes a fasisztákkal kesz­tyűs kézzel bánni! háttá, hogy pénzbüntetéssel megússza, foly­tatta. ahol abbahagyta. Az 1947-es választások alkalmával ezt a büntetést elhallgatta és igy megkapta választói jogosult­ságát. A Szabadságpárt megala­kulásától annak ifjúsági szerve­zője volt. Utána a Pfe'iffer-párt­ban működött hasonló beosztás­ban. Császár Vilmos 26 éves ke­reskedősegéd is őrizetbe került, alti a szegedi szervezet helyet szolgált, nyugatra menekült. Ha­zatérése után a Kisgazdapártba lépett. A párt segítségével a de­mokratikus rendőrség köteléké­be is becsempészte magát, ahon­nan a B-Iista során távolították ei. A Szabadságpártban Csongor Árpád bizalmas embere lett, a Pfeiffer-párlban pedig ifjúsági elnöknek választották meg. Igen tevékeny munkát fejteti ki "a választások alatt. Aláírásokat gyűjtött Pfeilferéknek és rágal­mazta a demokráciát. Aíáiráshamisitó verekedő őrizette körűit Tési Cse­rtőm i r György 31 éves B-listás tisztviselő is, aki Pancsováről került Szegedre. Iskolái elvég­zése után önként állt be a hon­védség kötelékébe. 1944-tort nyugatra meut. Visszatérte utár* a honvédségnél nem merte kérni igazolását, ellenben a Szabad­ságpártba megalakulása után azonnal belépett. Vezetője lett a hírhedt HU-gárdának. A gyű­léseken mint testőr kisérte* ;t párt szónokait. Résztveit a Sza­badságpárt tápéi gyűlésén ren­dezett verekedésben és termé­szetesen nem hiányzott a januári Tisza-szállóbeli botrányos gyű­lésről sem. ahoi verekedésével tűnt ki. A Szabadságpárt felosz­latása után ő ís a Pfeiffer-párt­ban fejtett ki fasiszta tevékeny­séget. A tanyavilágban gyűjtött aláírásokat Pfeifferéknek és sa­ját beismerése szerint se szeri, se száma az általa hamisított aláírásoknak. Voik^bundlsSa, vlaszovísfa és diákok az összeesküvők között A vizsgálat folyamán őrizetbe vette, a szegedi államvédelmi osztály Aschenbrennev Ig­nác jugoszláviai sváb volksbun­dista szökevényt és Kaiesni­k o v Aiexej vlakzovista orosz katonaszökevényt. Nevezetteket Fodor István képviselő tanyáján rejtegette. Őrizetbe került" még T a k a c s Miklós III. éves jog­hallgató. Sebestyén Zoltán III. éves orvostanhallgató és Dávid Ágoston II. éves gyógy­s'zerészhaiIgató. akik a Magyar Függel lonségi Párt szegedi szer­vezetétől kapott utasítások értel­mében a rémhíreket az egyete­men terjesztették. A múlt hét végén őrízetbe­vett Módos István MÁV főin­téző is ennek az ügynek kapcsán került a n'épügyészségre. Módos a Gaál Gyula által a tiszapálya udvari műhelyben terjesztett rémhíreket helyeselte és demo­kráciáéi Lenes me gj egyzésekkel kisérte. Az őrizé leseket az államvé­delmi osztály átkísérte a nép­ügyészségre. A népügyészség in Vándor Ferenc Pfeíffer-képvise­lőknek az előzetes letartóztatást is magú ban foglaló mentelmi jog felfüggesztése iránt. A nagyarányú összeesküvést ügyben további őrizette vételek várhatók. Megszökött Tési CstMf Lapzártakor kaptunk értesí­tést a szegedi rendőrkapitány­ságtól, hogy a Pfeiffer-féie ösz­szeesküvés egyik gyamisitotíja, Tési Csedomir György a kapi­tányság fogdájából nWgszökött. Szökésekor zsákszerű kékes nyárt nadrágot, cs-ikos fekete rövid za­kót és bííránybéléses sapkát vi­selt. Nagykatet nem volt rajta. Személyi" adatai a következők: 1913 február 5-én született. Nőtlen. Anyja: Mixich Anna, ®ap­ja: Tési Csedomir György. Bo­ross József-utca 27. szám alatti lakos. Anyanyelve szerb, ezenki­vül magyarul és németül beszél. 181 centiméter magas, kerek­arcu, baja, szeme harna, ba­jusztalan. orra, szája rendes. Alsó fogsora fehér fémbői ditvány! "tesz a népbfeóságnak., (wippla) készült. A rendőrség keresse meg a népfőügyészséget j felhív mindenkit, hogy aki kő­a menteimi jog védelme alatt j zelebbit tud róla, azonnal álló dr. Falcione Kálmán, Fodor Icntse az államvédelmi < István, dr. Bárkányi Ferenc és'lyon a rendőrpalotában. f" Hyygafon a ellentámadásba mennek át Marseille élete megbénult — A Ramadier-Uormúny végnapjait éli — Zavargások Olaszországban Olaszország és Franciaország isméi válságos napokat ét dl. Szombaton az itáliai Padovúhan és Perugiában, vasárnap pedig Ferrarában voltai: zavargások. Az utóbbi helyen a felháboro­dott tömeg szétverte az újfa­siszta párt székházát. Brughierá­ban — eddig ismeretlen okpk­Iwi -- vasárnap a lőporraklár is fe!roi>bant. Franciaországban a Ramadier­konnány végnapjait éli. Mar­seiileben teljesen szünetel a munka. Franciaország legna­gyobb kikötőjének élete megbé­nul, mert a közlekedés is szü­netei. A páriskörnyéki malmok tes titkára. Családi körülmé­nyeire jellemző, hogv apja sztrájkja is változatlanul tart. csendőrt:sztheivettes volt. Csá- Az eddigi sztrájkoktól függetie­szár a .Hunyadi-páncélosoknál nüi az északi bányavidéken is megkezdődöl t a sztrtíjkmokga­lom. Ezek az események világosan kirajzolják a dolgozó tömegek ellentámadását mindkél orsziíg­ban. Uj fejezet következik az amerikai imperializmus és fuí­lajtárjai elleni harcban. Tog liatti olasz kommunista párti fő­titkár ki is jelentette: A fennálló helyzet folytán más térre he­lyezzük cselekvéseinket. Fran ciaországban és Olaszországban ismét bebizonyosodik, hogy a felvilágosult haladó tömegek ak ciójávai szemben az ujfasisa ták azonnal védelembe szorul­nak. A fejlődést már nyugaton is — nemcsak a demokrácia végrehajtó halalma, hanem u demokracia tömegereje fs vé­delmezi.

Next

/
Oldalképek
Tartalom