Délmagyarország, 1947. november (4. évfolyam, 249-273. szám)

1947-11-16 / 261. szám

Fiiig proletárjai _ egyesüljetek) Borzalmas részletek a'szőregi arzéngyílkosságróí Felíedexíák a Magyar Közösség terrorista csoportját £ _ __ Ahonnan a gyufa elíncí^í • T ' ' ' A MflQYflR K O M M UHiSTA PART IV. évf. 261. sz. Markos György: Iparfefleszléöl lehetőségek Mat/y arországon A 3 éves .terv, a magyar nemzetgazdaságnak olya mértékű fejlesztését hajtja végre amilyenre nemcsak Magyarországon, hanem a Szovjetunió kivételével másutt sem volt példa. Mig a két világháború között a nemzeti jövedelem mindössze 50 —60 százalékkal emelkedett, á 3 éves terv folyamán mintegy 74 százalékkal fog emelkedni. Minid, a mezőgazdasági, mind a bányászati és ipari termelés jelentékeny arányú emelkedésével olyan lehetőségek 1 árulnak fel a magyar nép és a magyar gazdasági élet előtt, mint eddig még soha. Magyarország aránylag későn indult el az iparosodás utján, ezért Magyarországon ma még rengeteg kiaknázatlan lehetősé^ van. A magyar mezőgazdaság és részben a gjyar bányászat és ipari termelés teljes kiterjesztése igen nagymértékű beruházásokat Igényel, illetve tesz tehetővé. ;\kkor, amiik-or a 3 éves terv végleges "kialakításáról folyt a yjjja az ország vezető pártjai között, megállapították, liogv DÉL MAGYA Eadiíogoly hír ess á beruházások összege a 3 éves terv folyamán 6 és 7 milliárd kőzött lehet az egész nemzetgazdaság területén, Magyarország mezőgazdasági ipara, '(a malomipar és cukoripar kivitelével') még' eléggé kezdetleges, úgyhogy a mezőgazdáság fölös terményeit KUalában nyers "állapotban exportálják, holott mind mezőgazdasági, mind ipari céltól előnyös volna a tok helyben való ipari feldolgozása. A magyar baromfiállomány, a különleges minőségű magyar gyfáholcSők és főzélékfajták, a világhírű magyar szőlő, az eddiginél sokkal nagyóbbméi-etür világviszonylatban is elsőrendű konzerv-élelmiszer ós élVezetiipar megteremtését tennék lehetővé. A szükséglet befektet 3sek az elérhető haszonhoz mérten minimálisak s a befektetett tőke néhány év alatt amortizálódna. Vannak pl. Magyarországon különleges, nehezen megművelhető taíajminőségek, melyeknek különleges gépierővel való feljavítása a hozamokat megsokszorozhatná. 'A talaj hozama egyetlen év alatt két és félszeresen térilené vissza a-"befektetett tőkét. Magyarország Európa egyik legnagyobb kukoricatermelője, A kükoricaszárból készült m'üsélyem-eellulóza ma már rpárilag 'tökéletesített eljáráson alapszik. Azonban a jer fciilegíí adottságok mellett a magyar ipar csak minimális mértékben használja műselyem termelt sre a, kukoricaszárat és a nádat. A magyar mezőgazdáság átállítása az intenzív iparnövények termelésére és kertgazdálkodásra Magyarországon sőt Európában eddig még nem létezett iparok alapját vetheti meg., Ipari nyersanyagokban Ma gyarorszag aránylag szegény. Az országnak szene csak éppen annyi van, liogy belső szükségletét szűkösen fedezi. Lényegesen jobb már a helyzet olajban. A magyarországi olnjmezők még nagyrészt feltáratlanok. Teljesen kihasználatlanul megy veszendőbe évente több százmillió köbméter földgáz. A magyar földgázait ipari hasznosítása is jelentékeny beruházást igényel. Csővezetékek lefektetése a földgázmezők és a fogyasztó centrumok között a legelső feladat volna és nagymértékű erőmüvek volnának építhetők' a magyar "földgázra alapozva. Teljesen kihasználatlan Magyarország tőzegkincse, ami nemcsak jelentős vegyianyagokat, hanem fontos energiaforrást is jelentene a magyar iparnak. A' magyarországi tőzegmezők kihasználása a tőzegnek, mint ipari nyersanyagnak és energiaforrásnak felhasználását fenné egyaránt lehetővé. A magyar tőzegből kinyerhető phenolok egyedül 8—10 év alatt amortizálnák a befektetést, a tőzeg™ bői nyert energia és a javított tőzeglalaj hasznát nem számítva. Magyarország legnagyobb kincse: a bauxit. A világ bauxitkészlelének mintegy negyedrésze van 'Magyarországon. Mindaddig, mig uj technikái eljárásokat nem fedeznek fel, az alumínium nyersanyaga a bauxit marad. Az állandó tőkehiány miatt, továbbá a régi rendszer szerencsétlen nemzetközi és gazdaságpolitikája következtében a magyar bauxitot nem Magyarországon "dolgozták fel timfölddé, alumíniummá, félkész vagy készáruvá, hanem nyers állapotban szállilolták ki Magyarországról Németországba". A demokratikus Magyar kormány elhatározott szándéka, hogy" a hazai bauxitot Magyarországon dolgozzák fel s annak termékét a timföldet, aluminíumtöniböt készárut szállítsák külföldre. A jelenlegi berendezések melleit Magyarország évi 1 millió tonna bauxitot képes kitermelni, ami 500.000 tonna timföld vagy 250.000 tonna alumínium évi termelését tenné lehetővé. Melléktermékként volna nyerhető, a timföldgyártás után fennmaradó vörösiszapból a bauxilvas, titánium és egyéb ritka fémek. Ezzel szemben Magyarország timföldgyártási kapacitása mindössze 35.000 tonna, alumínium termelési kapacitása 15.000 tonna. Az egyetlen akadály az energiahiány, ami azonban részben a hazai földgázok és tőzegmezők, részben iiemzetközi megegyezés alapján megoldhatók. " A magyar magántőke eddig nem fejlesztette" ki a magyar bauxitban levő lehetőségeket. Mint általában igen kevéssé használta ki az ország természeti adottságait. A magyarországi bauxit és alumíniumipar fejlesztésének alapja egyenlőre az államosítás. ARA 40 FILLÉR Az államosítási törvényjavaslat rövidesen a parlament elé kerül. A talajviszonyoknak rendezése megfelelő átszervezés után, soha nem képzelt távlatok nyílnak meg a magyar bauxit és aluminiumtermelés előtt. A magyar demokrácia elég erős mind politikailag, mind gazdaságilag, liogy a vállalt kötelezettségeit teljesítse s egyben függetlcn: segél biztosítsa. Magyarország i természeti kincseinek kiaknázására helvenkint szükség van I államosításra, illetve állami | kezelésbe vételre. A magyar kormány azonban egyáltalán nem zárkózik el a bel- és külföldi magántőke kezdeményezése és munkája elől. Vannak azonban előfeltételek, hogy a tőke, legyen az magyar, vagy külföldi, valóban teljesítse hiVasárnap, 1947 nove: vatását. Vállalkozzon, befektessen, kezdeményezzen és há kell, rendkívüli "lehetőségek érdekében kockáztasson is. Amennyiben ez nem történik meg, az állam kénytelen a tőké helyébe lépni. Az eddigiek bizonyítják, hogy a magyar állam legalább is olyan korrekt és bizalomra érdemes partner, mint bármilyen tőkés vállalkozás. ciz államosítás kérdésében hét lépéssel a pártok előtt jár Hpró Antal elvtárs nagysikerű előadása a Szakszervezeti Szabadegyetemen ciának alaptétele. Az államosítás kérdésében a munkásságnak meg kelf előznie a pártokat — jelentette ki Apró elvtárs. A szakszervezeti szabadegyetem előadásai iránt egyre nő az érdeklődés. Szombaton este több mint ezer ember jelent meg a szakszervezeti székházban. Habár a rendezőség az elmúlt liétcn okulva, nagyobb termet Mzlo&iloü; az is kicsinynek bizonyult. Az érdeklődés most külön Apró Antal elvtárs személyének is széli. A szakszervezetek és a hároméves terv kapcsolatairól löbb mint bárom és félórás, lebilincselő előadást tartott Apró elvtárs. A terv nem különálló valami. Hsgyju-orsxájtaii atognsjttus éta mlstíten kapavágás, intaáen barázda, Hilud&a {enaeli pár eípö, minden méter ujj textilanyag, minden öaraÍJ kész sin ,a hároméves lerv keretébe illeszkedik-' A szakszervezetek fő feladata a munkásságot mozgósítani a tervre. Ismertetni, propagálni keli a tervet, az elgondolásokat. A terv kezdetén vagyunk, máris szakmunküsMány van Hatvanezer képzett munkaerőre van szükség. Ezeknek előteremtése, kiképzése, elsősorban a szakszervezet feladata, Iia nem akarjuk, hogy ezt az állam sajátmaga végezze cl. A munkafegyelem ezeknek a napoknak központi kérdése. A munkaidő alatt sem pártmunkát, scai bármily más mnníeát nem Hírünk el. A foizahníkfél kezdve a fel nej;; menteit üb-1 agakig mindenkinek dalgornfa kcil. Vissza a nuiukapaáhcz — adta lti a jelszót dörgő taps közben Apró elvtárs. Az üzemeket és a szakszervezetei is meg kell tisztítani á helytelen munkával beszervezett elemektői. A szakszervezeti mozgalom önkéntes és szabad. Ezért a szakszervezeti szervezkedés uj irányokat vesz. A minőségi káderekre törekszik. Az üzemekben nem bújhatnak ws fasiszta és félfasiszta eleinek. A mozgalomnak cl íania, ha pártol; munkáspártok 'is — nak be kérdéseibe, zeti demokrácia is a követelés ennek kell ulasi— még ha avatkoznáSzakszervevan és ez a deinokráNwn tűrhető, hogy az élelmiszeripar, a vegyüpar, a textilipar nagyüzeme? és a belföldi nagykereskedelem, főleg pedig a KülkercisketfeíeíM tóvá likra is tőkés kezekben legyen. Ez politikai kértlés is — és ilyen vonalon a szakszervezeteknek politizálnia keli. VégüL pedig Apró elvtárs árrá kérte a szervezett munkásokat, hogy egységesen foglaljanak állást a Pfciffer-párt végleges feloszlatása mellett. A munkásság béliére vágyik és gyökeresen el kelt fníéznl a felforgatókat. Apró elvtárs ezen kijelentéseit állandóan feltörő taps szakította meg. Az Oszladozó tómseg még az utcákon is nagy lelkesedéssel tárgyalta a hallottakat és osztatlan tetszését nyilvánította Apró elvtárs személyével kapcsolatban. : , ; m Valentiny Ágoston is tagfa volt a gSenokrafifíus államrend és fcüztársasáff megdinfésire irányuló kémszervezeM Amerikai csapatokat akartak az ország nyakára hozni a peyerista összeesküvők Mint már tegnapi számunkban jelentettük, a budapesti népügyészség Peyer Károly mentelmi jogának előzetes letartóztatásra" ,is kiterjedő felfüggesztését kérte. "A kikérésre a nemrég leleplezett kémkedési üggyel kapcsolatban került sor. melytón Peyer Ká roly is résztvett. Budapesti lapjelcnlés szerint a kémkedési ügynek szegedi szereplője is vau, Valentiny Ágoston volt igazságügy miniszter. A budapesti jelentés szerint Pisky-Schmidt Frigyes és társai a magyar demokrácia ellenségeit rá akarták bírni, hogy külföldi beavatkozással a jelenlegi demokratikus rendet megdöntsék. A tanácskozások Pisky-Schmidt lakásán folytak, amelyeken résztveti többek közölt Valentiny'Ágoston, Mc Clemens amerikai kapitány és Jack Guhin, az Associated Press munkatársa, aki a GIC titkos európai hírszolgálat ügynöke. A megbeszélésekre Peyer Károlyt, tu1 ajd ónképpen Valentiny Ágoston vitte el, mert a harmadik találkozáson jelenlettebe a volt igazságügyminiszler, hogy a legközelebbi megbeszélésen Peyer Károly iis megjelenik. Valóban a negyedik megbeszélésen megjelent Peyer Károly, akit Valcníinyék bemutattak a külföldi vendégeknek. N Peyer kijelentette, Síogy terveik keresztülviteléhez mindenekelőtt komoly »anyagi támogatásra van szükség. Peyer a külföldiektől azt szerelte volna megtudni, hogy a jelenleg* kormányrendszer niejdönl&ével ttáp esolaíhan mik a nyugati nagyhatalmak konkrét tervel. Peyer szemrehányást tett Guinnéknak, miért nem készítik elő Magyarországon erőlcl jesehben a talajt a háborúra. A megbeszélésen a/, egyik ma* gyar résztvevő nem kevesebbet kért, minthogy « nyugaton lévő amerikai csapatokkal szállják meg az országot. Az ellenkormány is szóbakerült. Peyer kijelentette, hogy az emigrációban a Szociáldemokrata Párt még nincs képviselve, pedig anélkül egy ellenkormány x sikere* sincs biztosítva. j.